Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-22 / 43. szám, hétfő

A kölcsönös megértés és ösztönzés elmélyítésének jegyében (Folytatás az 1. oldalról) ezrei - nagyobb hányadukban fiata­lok - aktív tagjai az amatőr művé­szeti csoportoknak. • Mi a célja a Szovjetunióban megrendezésre kerülő jelentős kul­túrpolitikai eseménynek?- Szovjet határainkkal valóban gazdag és méreteiben is másokkal aligha egybevethető kulturális kap­csolataink vannak. Viszont jól tud­juk, hogy ami eddig elég volt, az ma már kevés, s ezen a területen is keresnünk kell a kölcsönös ösztön­zés új erőforrásait. Ezzel összefüg­gésben számos elképzelés hangzott el már tavaly Mihail Gorbacsov elv­társnak, az SZKP KB főtitkárának prágai látogatása idején. Ezt szá­mos tanácskozás követte, amely bi­zonyította, hogy együttműködésünk elmélyíthető. A kultúra területe nem rekedt a figyelmen kívül Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának idei januári moszkvai látogatása so­rán sem. Most az a feladat, hogy a felvetődött gondolatoknak konkrét tartalmat adjunk, haladéktalanul megkezdjük a közös munkát, amely az erők egyesítésével mindkét fél javát szolgálja. • Mi lesz a kínálatunk a cseh­szlovák kultúra napjain? Nagyszabású és igen változa­tos formákban történő bemutatko­zás lesz - hangversenyekkel, ope­ra-, balett- és drámai előadásokkal, kiállításokkal, hivatásos és amatőr művészek fellépésével. Sor kerül az alkotó szövetségek küldöttségeinek tanácskozásaira s együttműködési jegyzőkönyvek aláírására is. Né­hány városban csehszlovák filmhe­tet tartanak, s alkotásaink megjelen­nek a szovjet tévé képernyőin is. részesen 1400 művészünk szere­pel majd, ami ezeknek az akcióknak az eddigi történetében csúcsot jelent. Különben a rendezvénysorozat feb­ruár végétől március elejéig tart, de néhány fellépésre és kiállításra még áprilisban is sor kerül. • Fontos a tapasztalatcsere is...- Nagy figyelemmel követjük a szovjetunióbeli kulturális átalaku­lás folyamatát. Ennek egyes alapel­vei a mi munkánkra is ösztönzően hatnak. Számolunk a személyes kapcsolatok elmélyülésével, a kultu­rális szervezetek közti közvetlen kapcsolatok kialakulásával, termé­szetesen ügyelve a sajátosságokra, amelyek kiváltképp a kultúrát jellem­zik, nagyobb mértékben, mint a tár­sadalmi élet egyéb területeit. Ezzel összefüggésben már van néhány tapasztalatunk, általában pozitívak. Különben kulturális együttműködé­sünknek szilárd alapja a két ország kulturális és tudományos együttmű­ködésének az 1986-1990-re kidol­gozott terve. Az utóbbi években mind a két oldalon sokat tettünk kultúráink kölcsönös megismerése érdekében. Ennek ellenére itt is van­nak még tartalékaink. • Mit vár ettől az akciótól?- Meggyőződésem, hogy az idén a szovjetunióbeli csehszlovák kultu­rális napok teljes mértékben meg­erősítik céljaink és eszményeink egységét, s kultúráinknak a két test­véri kommunista párt politikájával való megbonthatatlan kapcsolatát. Közös érdekünk, hogy ez az együtt­müködés a gyakorlatban elmélyítse a szocialista internacionalizmust, népeink kölcsönös megismerésének folyamatát, s valóban új, alkotó tet­tekre ösztönözzön. VLADIMÍR HROUDA Tanácskozott a Szabadságpárt kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Cselekvően részt veszünk a Nem­zeti Front és a benne tömörült szer­vezetek aktivizálásának folyamatá­ban, hogy növekedjen részvételük a politika kimunkálásában, megvaló­sításában és ellenőrzésében Hoz­zájárulunk ahhoz, hogy a Nemzeti Front és egész szervezete a CSKP vezető szerepének érvényesítésé­vel még szilárdabb alapja legyen a politikai pártok és a társadalmi szervezetek együttműködésének. Szervezeteink és tagjaink gyakorlati tevékenysége egyik legfontosabb területének tekintjük részvételünket a Nemzeti Front választási program­jainak kidolgozásában és megvaló­sításában. A délutáni órákban a vitában fel­szólalt Viliam šalgovič elvtárs is. Elöljáróban elismeréssel szólt a Szabadságpárt részvételéről a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsítása stratégiájának, en­nek az egész Nemzeti Front, az összes politikai párt, társadalmi szervezet és szakegyesület által el­fogadott össztársadalmi program­nak a megvalósításában. Ezt köve­tően részletesen foglalkozott a tár­sadalmi élet minden területének át­alakításával, s ezzel összefüggésben megállapította: - Nem véletlen, hogy a gazdasági mechanizmus átalakí­tása szorosan összefonódik a szo­cialista demokrácia fejlesztésével és elmélyítésével. Ennek célja az em­berek nagyobb, cselekvő részvétele az igazgatásban és az irányításban, a szocialista önigazgatás fejlesztése a dolgozókollektívákban, valamint a községekben, a városokban, járá­sokban és az egész társadalomban. Ez nagy igényeket támaszt, és meg­teremti a politikai rendszerre s en­nek keretében a Nemzeti Front tevé­kenységére és helyzetére gyakorolt befolyásának az új lehetőségeit. Emlékszünk a Nemzeti Frontnak a nemzeti felszabadító harc idősza­kában történt megalakítására, Gott- waldnak az iránta a nemzeti demok­ratikus forradalom szakaszában és februárban tanúsított viszonyára, valamint a Nemzeti Frontnak az 1968-1969-es válságos évek utáni konszolidációs folyamathoz, a fejlett szocialista társadalom szilárdításá­hoz és építéséhez való hozzájárulá­sára. Nemcsak a tapasztalatok és a hagyományok, hanem - elsősor­ban - a társadalom új feladatai és szükségletei teszik ma feltétlenül szükségessé a Nemzeti Front s a benne tömörült szervezetek akti­vizálását, hogy jobban és eredmé­nyesebben kivegyék a részüket a politika kimunkálásából, megvaló­sításából és ellenőrzéséből. Beszéde után Viliam Šalgovič elvtárs Juraj Moravecnak, a Sza­badságpárt központi titkárának átadta a Munka Érdemrendet, amellyel a CSSZSZK elnöke tüntette ki hosszú éveken át kifejtett politikai és közéleti tevékenységéért. A párt további négy tisztségviselője a Kivá­ló Munkáért állami kitüntetést kapta. Vasárnap folytatódott a vita. A küldöttek beszámoltak a párt helyi és városi szervezeteinek a Nemzeti Front választási programjainak telje­sesében elért konkrét eredményei­ről. Több felszólaló foglalkozott a szociálpolitika kérdéseivel, és sok szó esett arról, hogy a párt tagjai miként járulnak hozzá munkahelyük gazdasági feladatainak teljesítésé­hez s a tudományos-műszaki hala­dáshoz. Tüzetesen foglalkoztak a párton belüli szervezőmunka kér­déseivel is. A vitában összesen 26 küldött szólalt fel, s a kongresszus résztvevőit üdvözölte Jozef šimúth, a Szlovák Megújhodás Pártjának el­nöke is. A kongresszuson megtárgyalták és jóváhagyták a párt új alapsza­bályzatát, majd megválasztották új központi bizottságát, amelynek el­nöke ismét Kamii Brodziansky lett. A résztvevők üdvözlő levelet intéz­tek az SZLKP Központi Bizottságá­hoz, valamint az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottságához A párt elnökének zárszavát követő­en a kongresszus a Munka dalának hangjaival ért véget. (CSTK) - Moszkvában közzétették az SZKP Központi Bizottságának határozatát az oktatásügy átalakításáról. A dokumentum egyebek között legszögezi, a közép- és főiskolai oktatás átalakítása megkülön­böztetett helyet foglal el azoknak a feladatoknak a rendszerében, amelyeket a pártnak a jelenlegi történelmi jelentőségű időszakban teljesítenie kell. Az SZKP KB február 17-18-i ülésén elfogadott dokumentum hangsúlyozza: a változások célja biztosítani az oktatás és az ifjúság nevelésének, valamint a ká­derek felkészítésének és szakképzettsé­ge tökéletesítésének új minőségi színvo­nalát, s ezáltal megteremteni a szükséges feltételeket a szovjet társadalom szociá­lis-gazdasági és szellemi előrehaladásá­nak meggyorsításához, az SZKP XXVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesí­téséhez. Az okmány rámutat néhány pozitív változásra a tanrendben és a munkára való nevelésben. Az SZKP Központi Bi­zottsága ugyanakkor úgy véli, hogy a kö- zép- és főiskolákon a változások mélysé­ge és üteme nem felel meg a társadalmi szükségleteknek az átalakítás új szaka­szában. A reformnak néhány aspektusa, főleg amelyeket még az SZKP Központi Bizottságának 1985. áprilisi ülése előtt dolgoztak ki, nem támaszkodik azokra az intézkedésekre, amelyek az egész műve­lődési rendszer demokratizálását céloz­zák. A reform megvalósítását szolgáló szervezőmunkában is voltak fogyatékos­ságok. A központi bizottság célszerűnek tartja a változásokat az iskolareform említett aspektusaiban, s emellett elsősorban az ifjúság általános középiskolai oktatásáról szóló koncepció kidolgozását és végre­hajtását tartja szem előtt. Ez lesz az alapja a további káderelőkészítésnek, a képzett munkások és szakemberek fel­készítésének, az egyén sokoldalú fejlődé­sének. A dokumentum úgyszintén ki­mondja az egész iskolaügyi rendszer sok­oldalú demokratizálását, s hogy növelni kell az iskolai kollektívák önállóságát és felelősségét. Az SZKP Központi Bizottsága alapve­tő jelentőséget tulajdonít annak, hogy az egységes szovjet iskolaügy .mindenkinek teljes értékű középfokú végzettséget ad­jon, s mindenki számára azonos lehető­ségeket teremtsen. Az iskolaügyi rend­szer céljainak és feladatainak egységét szervesen össze kell kapcsolni a külön­böző iskolatípusokkal, a rugalmas tanter­vekkel, s a haladó pedagógiai gyakorlatra, a tanítás és nevelés új módszereire kell támaszkodni. A központi bizottság gyakorlati feladat­kén tűzi ki a XXVII. kongresszus stratégiai irányvonalának megvalósítását. Arról az irányvonalról van szó, amely kimondja: létre kell hozni a folyamatos művelődés rendszerét, amely felöleli az oktatás és a nevelés minden láncszemét - a gyer­mek- és iskolán kívüli intézményeket, az általános műveltséget nyújtó és a szak­mai-műszaki iskolákat, a közép- és a főis­kolákat, á'dolgozók'Szakképzettségének növelését, illetve álképzését szolgáló rendszert.1-' -K' sijíI A dökumentum a továbbiakban hang­súlyozza: elkerülhetetlenül szükséges az önigazgatás elveinek a fejlesztése, az iskoláknak önállóságot kell adni az ehhez szükséges jogkörökkel együtt, s növelni kell felelősségüket a tanítás és az ifjú nemzedék nevelésének színvonaláért. Ugyanakkor intézkedéseket kell hozni az iskolaügyi rendszer anyagi-műszaki alap­jainak erősítésére, műszaki korszerűsíté­sére, s növelni kell az ezt szolgáló anyagi eszközöket is. A dokumentum a továbbiakban rámu­tat, hogy lényegesen erősíteni kell a fel­növekvő nemzedék hazafias és interna­cionalista nevelését. Aktívan fejleszteni kell a kétnyelvű oktatást, lényegesen javí­tani a Szovjetunió nemzetei nyelvének, valamint az orosz nyelvnek a tanítását, hiszen ez utóbbit a szovjet emberek ön­kéntesen elfogadták úgy, mint a nemze­tek közötti kapcsolattartás eszközét, to­vábbá az iskolákban bővíteni kell az orosz nyelven, valamint az anyanyelven párhu­zamosan történő tanítás gyakorlatát. Kohl-Reagan találkozó A nyugatnémet kancellár óvatosan fogalmazott A román mezőgazdaság gondjairól (ČSTK) - Kibővített ülést tartott szom­baton Bukarestben a mezőgazdasági és élelmiszeripari kérdésekkel foglalkozó or­szágos tanács. A tavalyi terv teljesítéséről szóló jelentés leszögezi, hogy a felada­toknak nem sikerült eleget tenni. Nem teljesítették a terveket sem az összterme­lést, sem az átlagos hozamokat, sem pedig az állami alapokba való leadásokat tekintve. Szervezési hibák, technológiai fegyelmezetlenségek és a földdel való rossz gazdálkodás következtében a meli­orációs munkák tervét sem teljesítették. Az állattenyésztésben is rengeteg volt a fogyatékosság. Nem tudták biztosítani a megfelelő takarmánymennyiséget, s a rossz gazdálkodásnak, a tervek nem teljesítésének a következtében egyes mezőgazdasági szervezetek rossz gaz­dasági és pénzügyi helyzetbe kerültek. Nicolae Ceausescu a tanácskozáson bí­rálta a mezőgazdasági, az élelmiszeripari minisztérium, s az egyes megyei mező- gazdasági szervek munkáját. Eredménytelen tűzszüneti megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) bővíteni a párbeszédet az ellenzéki pártokkal és megváltoztatni a köte­lező katonai szolgálatról szóló tör­vényt. A somozista fegyveres ban­dáknak viszont - fegyvereikkel együtt - néhány erre a célra kijelölt területre kellene visszavonulniuk, s egy hónapra felfüggeszteni a har­cokat. Bár ez a tervezet nyilvánvaló­an a kontrák eddigi álláspontjához van közelebb, Nicaragua kinyilvání­totta megegyezési hajlandóságát. Mint Tinoco mondta, kész volt bele­egyezni abba is, hogy a tűzszüneti megállapodás aláírása után a kont­rák képviselői megfigyelőként részt vegyenek a sandinista kormány és az ellenzéki pártok tárgyalásain. Azt egyelőre nem közölték, hogy a tárgyalásokat mikor folytatják. (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Ronald Reagan amerikai elnök washingtoni tárgyalásai szombaton befejeződtek. A találkozó után Reagan kijelentette, egyetértésre jutottak abban, hogy melyek legyenek a jövőben a NATO prioritásai a fegyverzetellenőrzési kérdé­sekben. Az újságírók nagy meglepődéssel hall­gatták Kohl péntek esti nyilatkozatát. Ko­rábban ugyanis az volt az általános véle­mény, hogy a taktikai atomfegyverek, va­lamint a vegyi fegyverek betiltásának kér­désében nagyok a két fél között a véle­ménykülönbségek. Nem kétséges, hogy az NSZK vezetői - tekintettel a közelgő NATO-csúcsra is - meg akarták menteni az egység látszatát. Bonn mindeddig elle­nezte a taktikai rakéták korszerűsítését, s most Kohl enyhíteni próbált az eddigi megfogalmazásokon, amikor kijelentette: „Ha szükség lesz rá, nem fog nagy gon­dot okozni ezeknek az eszközöknek a korszerűsítése“. Az óvatos, „arany" középutat választotta tehát, hiszen azért nem egyezett bele egyértelműen a kor­szerűsítésbe. A kancellár a továbbiakban elmondotta, az NSZK a szovjet-amerikai rakétaszerződés mielőbbi ratifikálásáért száll síkra. Felszólította az amerikai sze­nátust, hogy a dokumentumot olyan for­mában ratifikálja, ahogyan azt aláírták. Támogatta a hadászati fegyverek ötven­százalékos csökkentéséről szóló szov­jet-amerikai megállapodás gondolatát, s hangoztatta azt is, hogy az európai hagyományos eszközök terén fel kell szá­molni az aránytalanságokat. Ismét kije­lentette, hogy Bonn a vegyi fegyverek általános betiltását szorgalmazza. Befejeződött a Spanyol KP kongresszusa (CSTK) - A párt új vezető szerveinek megválasztásával és a határozatok jóvá­hagyásával ért véget tegnap Madridban a Spanyol Kommunista Párt XII. kong­resszusa. A Gerardo Iglesias főtitkár által előterjesztett beszámolóról folytatott vita szombaton a délutáni órákban ért véget. Felszólalt mind a 17 regionális pártszervezet képviselője. Támogatták a spanyol kommunisták egységét, ugyan­akkor többen figyelmeztetettek arra, hogy nem lehet szó a mindenáron való egyesü­lésről, nehogy bekerüljenek a pártba az olyan veszélyes frakciók képviselői, mint amilyen például a Santiago Carillo által vezetett csoport. Nagy figyelmet szentel­tek továbbá a kormányzó szocialista párt­tal (PSOE) folytatott együttműködések. A vitát Iglesias főtitkár foglalta össze, hangsúlyozva, hogy jelenleg a spanyol kommunisták között nincsenek mélyebb ellentétek. A fő politikai irányvonalat te­kintve egységesek, s ez a feltétele az egyes kommunista csoportok egyesülé­sének. Észtország Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének nyilatkozata A TŰZVÉDELMI SZÖVETSÉG JÁRÁSI KONFERENCIÁI (ČSTK) - Az elmúlt hét végén országszerte megtarották a mintegy 670 ezer önkéntes tagot számláló Tűzvédelmi Szövetség járási konfe­renciáit. A küldöttek tüzetesen fog­lalkoztak a megelőzésre való neve­léssel csakúgy,mint a tüzoltótestüle- tek felkészültségével s az ifjúság körében végzett munka tennivalói­val. A vitában szó esett azokról az anyagokról is, amelyeket a követke­ző hónapokban a szervezet kerületi konferenciáin, illetve köztársasági kongresszusain tárgyalnak meg. Ilyen dokumentum például a szövet­ség módosított alapszabályzatának tervezete és az 1993-ig terjedő idő­szakra szóló tervjavaslat. A széles körű, demokratikus vita lehetővé tet­te, hogy a szervezet tagjai kifejezés­re juttassák velük kapcsolatos néze­teiket és álláspontjukat. (ČSTK) - A szombati észt sajtó közzé­tette e köztársaság legfelsőbb tanácsa elnökségének nyilatkozatát, amelyben a képviselők a lakossághoz fordultak. A dokumentum többek között rámutat: az Észtország elleni propagandakampányba az amerikai szenátorok egy csoportja is bekapcsolódott, azáltal, hogy elnéző ma­gatartást sürgetnek azon csoportokkal szemben, amelyek szovjetellenes akció­kat készítenek elő e balti köztársaságban. Az amerikai szenátorok ezáltal durván beavatkoznak a szovjet nép belügyeibe, elferdítik a történelmi tényeket. Az ok­mány szerint az ilyen akciók egyetlen politikai célt követnek: meg akarják aka­dályozni a szovjet-amerikai kapcsolatok javulását, aláásni a kezdődő nukleáris leszerelési folyamatot. A Szovjetunióban folyó átalakítást az egész nép támogatja. Azok, akik megkér­dőjelezik, hogy Észtország a helyes útra lépett 1940-ben, amikor is á Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének egyenjogú tagja lett, szembehelyezked­nek népünk akaratával, az átalakítás poli­tikájával, a humanizmus elveivel és a bé­kepolitikával - szögezi le a nyilatkozat, aláhúzva: „Az átalakítás és a nyílt tájé­koztatás arra késztettek bennünket, hogy kritikusan tekintsünk vissza a múltba, ta­nuljunk az elkövetett hibákból, józanul értékeljük az elért fejlettségi szintet, s mindenki számára lehetővé tegyük, hogy jobban megértse az átalakítás stra­tégiáját. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a megújulási folyamatok nem zajlanak teljes ütemben az élet minden területén. Egyes személyek és csoportok a jelenlegi problémákkal és meg nem oldott kérdé­sekkel spekulálnak, a nyílt tájékoztatást arra kezdték kihasználni, hogy ellensé­geskedést szítsanak az Észtország terü­letén éló nemzetek képviselői között. Vo­natkozik ez azokra, akik be akarják pisz- kítani a szovjet Észtországot és történel­mét, s a burzsoá köztársaságot idealizál­ják. Éppen ezekre építenek az utóbbi időben bizonyos nyugati körök, amelyek különböző provokatív felhívásokat tesz­nek közzé". A dokumentum végezetül megállapítja, hogy a legfelsőbb szervek­hez érkezett levelek igazolják, a dolgozók egyöntetűen támogatják a társadalom de­mokratikus átalakítását, amelynek fő tar­talma a szocializmus volt és az is marad. Az önigazgatás bővítése a lengyel vállalatoknál (ČSTK) - A dolgozókollektívák önigaz­gatásának jelenlegi helyzete és bővítésé­nek lehetőségei a lengyel gazdasági re­form második szakaszában - ez volt a fő témája annak az országos tanácskozás­nak, amelyet szombaton tartottak Varsó­ban a legfelsőbb párt és állami vezetők, Wojciech Jaruzelski és Zbigniew Messner részvételével. Jaruzelski beszé­dében aláhúzta, a kollektívák önirányítá­sában kifejezésre jut a társadalmi tulajdon elve, az a tény, hogy a dolgozók a gazdá­nak kijáró jogokkal bírnak. A kollektívák erejének, bölcsességének, energiájának kihasználása a döntési folyamatban nö­veli a gazdálkodás hatékonyságát. ÚJ SZÚ 2 1988. II. 22. Az SZKP KB határozata a közép* és főiskolai oktatás átalakításáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents