Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-22 / 43. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1988. február 22. XLI. évfolyam 43. szám ★ Ára 50 fillér A TOVÁBBLÉPÉS ESÉLYEI Nagy nemzetközi érdeklődés kíséri George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásait. A találgatások természete­sen akörül folynak, hogy mit vitt magával a tarsolyában, sikerül-e a nézetkülönbségeket leküzdve, a decemberi szovjet-amerikai csúcstalálkozón született elvi megállapodásokkal összhangban előre lépni a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásában. A moszkvai látogatás menetrendjét előre ismertették a sajtó képviselőivel. Tegnap, nem sokkal megérkezése után vendéglátójá­val, Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel meg is kezdték a tár­gyalásokat, s a tervek szerint ma fogadja az amerikai diplomácia vezetőjét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A megbeszélések legfontosabb témái a fegyverzetellenőrzés, valamint a regionális konfliktusok rendezése. Elsősorban a hadászati támadófegyverek csökkentésére összpontositanak, arra, amiről Reagan elnök idén esedékes szovjetunióbeli látogatása alkalmával kellene a feleknek megállapodást aláírniuk. E tekintetben a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződés értelmezése, illetve bizo­nyos ideig való megtartása (a Szovjetunió 10 évet javasol) körül voltak eddig a legnagyobb nézeteltérések. Hiszen az utóbbi hetek­ben olyan nyilatkozatok hangzottak el a tengerentúli vezetők részé­ről, amelyek azt a benyomást keltették, hogy el akarnak térni attól, amiben Gorbacsov és Reagan a washingtoni közös nyilatkozatban egyetértésre jutott. Egyébként a hét elején az atom- és ürfegyverek- röl folytatott genfi tárgyalásokon a szovjet küldöttség új javaslato­kat terjesztett elő, ezek részleteit azonban nem ismertették. Egy nappal később Washingtonban viszont azt tartották fontosnak közölni, hogy az 50 százalékos csökkentésről szóló megállapodás­nak szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket kell majd tartalmaznia, mint amilyeneket a kettős nullamegoldásra vonatkozó szerződés rögzít, mert azok - úgymond - nem kielégítöek. Szóba kerül Moszkvában az európai taktikai atomfegyverek - ezek a kettős nulla után hátramaradnak - ügye, vagyis az 500 km hatótávolság alatti eszközöké, amelyeket a NATO korszerűsíteni akar. A vegyi fegyverekre vonatkozóan pedig éppen a Shultz- látogatás előtt terjesztett elő a Szovjetunió új javaslatokat a genfi leszerelési konferencián. Tekintettel arra, hogy a NATO-n belül már javában folyik a tömb március 2-án kezdődő csúcsértekezletének előkészítése, fontos kérdés az is, hogy Shultz maga mögött érezheti-e a legfontosabb nyugat-európai szövetségesek támogatását. Ami Londont illeti, efelől nem lehet kétség, hiszen Margaret Thatcher, aki a múlt héten a NATO-székhelyen tett látogatást, értésre adta: hajlandó befogadni a szigetország területére újabb, atomeszközökkel felszerelt F-111-es repülőgépeket. Bonnal viszont már nem ilyen felhőtlen az összhang, Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter is ezért utazott a múlt szerdán három napra Washingtonba. A fegyverzetel­lenőrzés néhány fontos kérdésében eltérő az NSZK véleménye. így a már említett taktikai atomfegyverek korszerűsítését illetően is. Washington, London, Párizs és még néhány más szövetséges a korszerűsítést szorgalmazza, mégpedig a NATO 1983-as határo­zata alapján. Bonn viszont ódzkodik ettől, mondván, amikor a tömb erről döntött, még nem volt remény a kettős nullamegállapodás elérésére. Az úgynevezett kompenzálás keretében megvalósítandó modernizálás helyett Kohl azt szeretné, ha valamilyen plafonokat határoznának meg e rakéták számára vonatkozóan. A vegyi eszkö­zök betiltásának kérdésében sem csengenek össze a nézetek. Az NSZK szerint az ezt kimondó nemzetközi konvenciót még az idén meg lehetne kötni. Az USA viszont „tartózkodóbb“, inkább a kifogá­sait hangoztatja, azt állítva, hogy problematikus lenne az ellenőrzés. A másik fő téma, a regionális konfliktusok megoldása kapcsán természetesen elsősorban az afgán rendezésre vonatkozó február 8-i Gorbacsov-nyilatkozat, valamint a közel-keleti rendezés ügye szerepel napirenden. Jó alapok vannak ahhoz, hogy Afganisztán ügyében a szovjet-amerikai párbeszédtől előrelépést várjunk, s csupán utalni szeretnénk arra, hogy a NATO-csúcs időben egybeesik majd az afgán-pakisztáni tárgyalások újabb - s remélhe­tőleg utolsó - genfi fordulójának megkezdésével. Az teszi itt indokolttá a feltételes módot, hogy Iszlámábád és az ellenforradal­márok vezetői, valamint az utóbbiakat támogató egyes nyugati körök nagy ívben elkanyarodtak eddigi álláspontjuktól és újabb feltételeket támasztanak. A Gorbacsov-nyilatkozatig a szovjet csa­patok jelenlétét, illetve azt tartották a rendezés legnagyobb akadá­lyának, hogy nem ismerik a kivonás menetrendjét. Most, miután az SZKP KB főtitkára világos választ adott e kérdésekre, azzal álltak elő, őket nem is annyira a kivonás érdekli elsősorban, hanem azt tartják fontosnak, hogy még a szovjet katonák távozása előtt alakítsanak Kabulban egy koalíciós kormányt. S a Pakisztánban állomásozó ellenforradalmárok szerint ebből a kormányból „ki kell zárni a kommunistákat“. Moszkvában épp a múlt héten utasították vissza Howe brit külügyminiszter azon javaslatát, hogy a Szovjet­unió vegyen részt az afgán koalíciós kormány létrehozásában. Ez beavatkozás lenne Afganisztán belügyeibe, a csapatkivonást és a koalíció megalakítását nem lehet összekötni. Az első a politikai rendezés külső feltételeinek megvalósítása keretében zajlik, a másik afgán belügy. Természetesen a Reagan-látogatás előkészítéséről is tárgyalnak Moszkvában, de korábban azt közölték, hogy a pontos időpontot nem tűzik ki, hiszen még csak folyamatban van a decemberi rakétaszerzódés ratifikálása. Ha ez megtörténik, az újabb csúcsta­lálkozó dátumát is ki lehet tűzni. A mostani konzultációk legfonto­sabb eredménye az lenne, ha sikerülne elérni, hogy az ötven­százalékos csökkentésről folytatott genfi tárgyalásokon - az utóbbi hetekben tapasztalt megtorpanás után - sikerülne felgyorsítani a munkát. Bonyolult kérdéseket kell tehát tisztázni a Shultz-látogatás három napja alatt. Nemcsak kell, de lehet is, s ezt Mihail Gorbacsov decemberi washingtoni útjának eredményei igazolják. Ezek tovább­fejlesztésére van most szükség. MALINAK ISTVÁN Kézfogás a tárgyalások megkezdése előtt Megkezdődtek a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Dokumentumot írtak alá a halászati együttműködésről (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter tegnap reggel megérkezett Moszkvába. Az ameri­kai diplomácia vezetője már pénte­ken este útnak indult, de rövid időre megállt a finn fővárosban. Shultzot Helsinkiben fogadta Mauno Koivis- to államfő. Az e találkozó utáni saj­tóértekezleten elmondotta, tájékoz­tatta Koivistót arról, hogy milyen ál­láspontot foglal el az Egyesült Álla­mok a leszerelési kérdésekben, vá­zolta a szovjet-amerikai kapcsola­tok jelenlegi helyzetét, valamint azt, hogy hogyan viszonyul az Egyesült Államok az ázsiai, a közel-keleti és a közép-amerikai regionális konflik­tusokhoz. A szovjet fővárosban tegnap meg is kezdődtek a kétoldalú tárgyalá­sok. Ezeken amerikai részről Shult- zon kívül jelen volt Colin Powell, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsa­dója is. Úgyszintén rövid megbeszé­lésre került sor a két külügyminisz­ter, Eduard Sevardnadze és George Shultz között is. Ezt követő­en megkezdődött a két fél hivatalos képviselőinek és szakértőinek ple­náris ülése. A tegnap délutáni tájé­koztatás úgy szólt, hogy a megbe­szélések valószínűleg a késő esti órákba nyúlnak. Eduard Sevardnadze és George Shultz tegnap jegyzőkönyvet cserélt a két ország közötti halászati együtt­működésről. Az okmány aláírásakor mondott beszédében az amerikai politikus kijelentette, hogy ez a do­kumentum a szovjet-amerikai ke­reskedelmi kapcsolatokban történt (Telefoto: ČSTK) előrelépést bizonyítja. Sevardnadze is nagyra értékelte az aláírt ok­mányt, emlékeztetve arra, hogy az utóbbi időben több hasonló, fontos egyezmény született a két ország között. ,,Mindegyiknek megvan a maga jelentősége, én azonban azt a dokumentumot szeretném ki­emelni, amelyet tavaly áprilisban ír­tunk alá Moszkvában, mégpedig a világűr békés célú kutatásában és kihasználásában folytatott együtt­működésről“ - mondotta Sevard­nadze. A jegyzőkönyvcsere annak a szovjet-amerikai megállapodás­A Szabadságpárt elmúlt öt esz­tendőben kifejtett tevékenységéről és további feladatairól szóló közpon­ti bizottsági beszámolót Kamii Bro- dziansky, a párt elnöke terjesztette elő. Egyebek között megállapította, hogy társadalmunkban a jelenleg végbemenő folyamatok egyik leg­fontosabbika a demokratizálás. A szocialista demokrácia fejleszté­séből és elmélyítéséből részt vállal a Szabadságpárt is. A továbbiakban hangsúlyozta: - Teljes mértékben tudatosítjuk és elismerjük a Nemzeti Front jelentőségét. A Nemzeti Front kifejezi népünk egységét, bázisa a különféle lakossági rétegek érde­kei és a társadalmi érdekek folya­matos összehangolásának, gerince szocialista demokráciánknak és e demokrácia továbbfejlesztésének. (Folytatás a 2. oldalon) nak a megvalósítását jelenti, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai ha- Jászhajók a Szovjetunió gazdasági övezetében, a távol-keleti tengere­ken dolgozhassanak. Szovjet ha­lászhajók 1976 óta végezhetik mun­kájukat az USA gazdasági övezeté­ben az erről szóló kormányközi megállapodás alapján. Eduard Sevardnadze tegnap díszebédet adott amerikai kollégája tiszteletére. NICARAGUA Eredménytelen tűzszüneti megbeszélések (ČSTK) - A sandinista kormány és az ellenforradalmárok képviselői közötti tűzszüneti tárgyalások máso­dik fordulója csütörtökön kezdődött, s a tervek szerint szombaton kellett volna véget érnie. A guatemalai fő­városban lezajlott forduló azonban már pénteken, a késő esti órákban befejeződött - eredmények nélkül. Victor Hugo Tinoco külügyminisz­ter-helyettes, a kormánydelegáció vezetője kijelentette, hogy ez a kont­rák hibájából történt így, akik most sem voltak hajlandók a tűzszünettel kapcsolatos konkrét kérdések meg­vitatására. A tárgyalásokon Miguel Obando y Bravo nicaraguai érsek kompro­misszumos javaslatát tekintették át. E szerint a managuai kormánynak teljes amnesztiát kellene elrendelnie a politikai foglyok számára, szava­tolni a szabad véleménynyilvánítást, (Folytatás a 2. oldalon) Beszélgetés Matej Lúčan elvtárssal, a szövetségi kormány alelnökével A kölcsönös megértés és ösztönzés elmélyítésének jegyében Csehszlovák kulturális napok kezdődnek a Szovjetunióban Szerdán, február 24-én a Szovjetunióban megkezdődnek a csehszlo­vák kultúra napjai. A Rudé právo ebből az alkalomból interjút kért Matej Lúčan elvtárstól, a szövetségi kormány alelnökétöl. • Idén a csehszlovák kultúra napjai a Szovjetunióban miért kez­dődnek február vége felé?- Ezek a napok csakúgy, mint a szocializmus első országának eh­hez hasonló kulturális szemléje ha­zánkban, immár két évtizede nagy szerepet töltenek be a csehszlovák és a szovjet nép megbonthatatlan barátságának szilárdításában. En­nek a nemzetközi kulturális ünnep­nek idén jubiláris jellege lesz. Hiszen olyan évek fordulóján kerül rá sor, amelyekben az októberi forradalom, il­letve a februári győzelem valóban történelmi jelentőségű évfordulóját ünnepeltük illetve ünnepeljük. Nem véletlen, hogy azon jelentős törté­nelmi események évfordulójának időszakát választottuk erre a gélra, amelyek elválaszthatatlanul össze­fonódnak államunk megalakulásá­val, létével, s a szocializmus hazai építésének kezdetével. • Ezzel kapcsolatban megemlít­hetné művészetünk néhány világra­szóló sikerét.- A csehszlovák szocialista kultú­rának szilárd helye van a világban. Számos, kétségtelen sikerrel büsz­kélkedhetünk. Kiváló szimfonikus és kamarazenekarokkal. Nemcsak a Cseh Filharmóniával, amelyet vi­lágszerte ismernek. Érdeklődés nyil­vánul meg filmjeink és tévéműso­raink, irodalmunk és képzőművé­szetünk iránt. A csehszlovák animá- ciósfilm-iskola fogalommá vált, Jirí Trnka, Hermína Týrlová és Karel Zeman neve bekerült a világ filmen­ciklopédiáiba. Jaroslav Siefertet, az egyik legnagyobb cseh költőt Nobel- díjjal tüntették ki. A Szovjetunió és más országok színpadain bemutat­ják Jirí Hubač, Ján Solovič és Os- vald Zahradník müveit. Ugyanakkor államunk kulturális fejlettségének ta­núbizonysága a széles lakossági ré­tegek művészeti alkotótevékenysé­gének fellendülése. Az emberek tíz­(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozott a Szabadságpárt kongresszusa Részt vállalnak a Nemzeti Front aktivizálásából (ČSTK) - Szombaton Bratislavában megkezdődött a Szabadságpárt kongresszusának kétnapos tanácskozása. Küldöttjei körükben üdvözölték az SZLKP KB-nak, és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának küldöttségét, amelyet Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke vezetett, s további tagjai Ján Švéda, az SZLKP KB osztályvezetője és Daniel Futej, az SZSZK NF KB alelnöke voltak. Jelen volt Alojz Čmelo, a Szlovák megújhodás Pártjának központi titkára is.

Next

/
Thumbnails
Contents