Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-20 / 42. szám, szombat
A Bratislavai Villamosipari Művek állítja ki a legtöbb terméket az idei brnói nemzetközi hegesztéstechnikai vásáron. A Prágai Erősáramú Elektrotechnikai Vállalat a közelgő kiállításon egyebek között. 14 hegesztőgépet és egy APR-20-as típusú robottal felszerelt hegesztőrendszert mutat be. Ezenkívül az érdeklődők számos ívhegesztésre szolgáló félautomata berendezést is lathatnak. A felvételen Vladimir Hruban mérnök az APR-20-as típusú robotot programozza. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) VÁLSÁGBAN EGY IPARÁG Kendergyár - kender nélkül ÚJ SZÚ 1988. II. 20. Alig egy évvel ezelőtt, amikor ezeken a hasábokon a len* és kenderfeldolgozás - akkori - időszerű kérdéseivel foglalkoztunk, csak futólag emlitettük a Holíči Len- és Kenderfeldolgozó Vállalat tanyi (Tôň) üzemét, melynek igazgatója Susik Imre jó eredményekről és olyan újításról is beszámolt, amivel jelentős mértékben csökkentették a kenderfeldolgozás kezdeti folyamatainak munkaigényét. Az akkori rövid beszélgetésünk volt az indítéka, hogy az üzembe látogassak, ahol azonban egy merőben más helyzetet találtam. Mindezt röviden így foglalta össze az igazgató:-Tulajdonképpen ennek az ősi iparágnak - mármint a len- és kenderfeldolgozásnak - a válsága nem mai keletű, azonban egy évvel ezelőtt még azon gondolkoztunk, hogy miként lendítsük föl újra. Akkoriban kértük a termelőket, hogy kendertermesztéssel is foglalkozzanak, hiszen - mint ahogy azt a Csicsói (Cičov) Egységes Földműves-szö- vetkezet példája is bizonyította- hektáronként akár 15 ezer korona tiszta hasznot is elérhettek. Aztán az illetékes külkereskedők szovjet kender behozatalára is szerződést kötöttek. A Szovjetunióból új kenderarató és -kötöző gépeket is kaptunk. Ráadásul a kenderbetakarítás munkaigényességének csökkentésére a csicsói szövetkezettel közösen bevezettünk egy újítást, ami szintén lényegesen növelte a hasznot. • Mikor változott meg a helyzet?- Az elmúlt óv november 30-án a Slovakotex vezérigazgatósága felhívta az érdekelt üzemek figyelmét, hogy az idei évre szóló kendertermelési szerződéseket bontsuk fel, és utasítást adott arra, hogy a korábban bevezetett - a termesztők részére esedékes - juttatásokat abban az esetben se fizessük ki, ha a szerződéseket mégsem bontanák fel. Úgy szólt az indoklás, hogy a kenderfeldolgozó ipart fokozatosan leépítjük. Közben - ez bennünket közvetlenül ugyan nem érint- bonyolította a helyzetet, hogy az elmúlt esztendőre 3 ezer tonna kender szállításáról szóló szerződést kötöttünk a Centrotexen keresztül Magyarországgal. Az illetékesek szerették volna ezt a szerződést is felbontani - esetleg a kenderszállítást kenderrost behozatalával helyettesíteni, azonban a magyarországi fél az eredeti szerződéshez ragaszkodott. • Ez ugyan elsősorban a vállalat, illetve a vezérigazgatóság ügye, de a következmények önöket mennyiben érintik?- A mi üzemünket nem túlságosan, hiszen a mintegy 280 dolgozónkból a közvetlen kenderfeldolgozásban alig 60 személy dolgozik. Az ebből származó árutermelésünk összértéke az elmúlt évben is csak körülbelül 13 millió korona volt. • Ha már itt tartunk, mennyi az üzem évi árutermelésének az értéke?- Az elmúlt esztendőben 90 és fél millió koronát tett ki, habár a terv számunkra 110 millió koronát irányzott elő. Ez azonban teljesen megalapozatlan volt, mint ahogy az is, hogy az idei évre is 110 milliót írt elő a vállalattervezés, és ráadásul- mint az elején már szóltam is róla- leépítjük a kenderfeldolgozást... • Ez még a kívülálló számára is eléggé furcsának tűnik!-"Nem csodálom, de a vállalattervezés eléggé mostohán bánik velünk. Először is azt állították, hogy elegendő nyersanyagot kapunk, ami véleményem szerint nem helytálló, mert két műszakra is alig volt megfelelő mennyiségű nyersanyagunk, és az előirányzott árutermelési volument legfeljebb három műszakban lehetett volna teljesíteni. Csakhogy dolgozóink túlnyomó többsége nő, így ez már eleve lehetetlen. így az elmúlt évben is az általunk javasolt 90 és fél milliós árutermelési terv volt a megalapozott, miközben ezt teljesítettük és egyúttal még 15,5 millió koronás nyereségre is szert tettünk. Ugyanis - tekintve, hogy a komáromi (Komárno) járási pártbizottság elnöksége egy emberként kiállt mellettünk - az óv végére a számunkra előirányzott 110 millió koronás áru- termelési tervet módosították. Azonban az eredetileg előírt 19 millió koronás nyereségi tervet, akárcsak a saját termelési érték tervét, meghagyták az eredeti szinten, ami nemcsak hogy nem logikus, hanem a többi mutatót is úgy módosította, hogy végső fokon azok között kezdtek bennünket emlegetni, akik nem teljesítették a tervüket... • Ezek szerint olyan következtetést is le lehet vonni, hogy a vállalat tervének lebontásakor azt a 100 milliót egyszerűen valakinek, pontosabban valamelyik üzemnek a ,,számlájára" kellett írni, hogy a vállalat terve „fedve“ legyen?!- Erre a következtetésre másutt is jutottak... Ami azonban bennünket nagyon érzékenyen érintett, az az elmaradt nyereség miatti pré- miumkiesós volt, ami a műszaki középkáderek esetében 15 és fél ezer koronát tett ki. A reális nyereségi terv 14 és fél millió korona lett volna, hiszen ennyihez volt csak elég a nyersanyagunk is. Az itt mutatkozó négy és fél millió különbség viszont akkora, amit már nem lehet a munkaversenyre, a dolgozók kezdeményezésére „bízni“. Ha pedig nem vezetünk be közben egy további újítást - ami körülbelül egymillió koronát hozott a konyhára -, akkor a kiesés még nagyobb lett volna. • Viszont az idei esztendő terve is ugyanannyi, mint tavaly, sokmillió koronával magasabb az önök által reálisnak tartott mértéknél. így mi most a teendő?- A mi teendőnk világos, és ugyanaz, mint eddig: becsülettel elvégezni és tőlünk telhetően teljesíteni a bizonyítottan reális feladatokat. Persze, a vállalatvezetés meghagyhatja a reálisnál 15-20 millióval magasabb tervet, de ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a stabil szakembergárdából rövidesen mindenki elmegy, ha talál megfelelőbb munkahelyet. Pedig elsősorban nekik lehet köszönni az eddigi eredményeket. • ... amelyekből számos elismerésre is alapot szolgáltathatna!- Először is: olyan termékeket gyártunk, amelyekből tulajdonképpen a vállalat „él“, hiszen az általunk kimutatott 15 és fél millió korona nyereség ellenére a tavalyi év végén a „végelszámolásnál“ így is 6 millió korona volt a vállalat vesztesége... Hét évvel ezelőtt például a lipcsei vásáron aranyérmet kaptunk a Lu- xana bútorhuzatért. Meggyőződésem, hogy ehhez hasonló technológiával ilyen minőségű bútortextilt sehol sem gyártanak. • Hogyan szól annak az indoklása. hogy a terv ismét magasabb a reálisnál?- Állítólag megvannak hozzá a feltételeink... Először is: mint mondottam, a nyersanyag és a munkaidőalap szempontjából ez nem helytálló, ami pedig a feltételek másik oldalát illeti, azokat mi magunk teremtettük meg! Valamennyi körülmény ismeretében aprólékosan kidolgoztuk és indokoltuk az idei esztendő tervét. Mi 95 millió koroná- nyi árutermelést tartunk reálisnak, miközben a nyereség 13-14 millió koronás szinten mozogna. A jelenlegi ütemben november végéig elegendő kendermennyiséggel rendelkezünk. Három bútorszövetet készítő gépet is kaptunk, amelyekkel a kenderfeldolgozás kiesését pótoljuk. Szakemberproblémát ez nem jelent, hiszen a vállalatban nálunk a legmegfelelőbb a szakembergárda összetétele. Négy textilmérnök, egy közgazdász és öt textilipari szakközépiskolát végzett technikus dolgozik nálunk. • A közelmúltban megépített víztisztító - amelyre a kenderfeldolgozás miatt volt szükség - két és fél millió koronába került. Ennek mi lesz a sorsa?-Jelenleg még nincs elképzelésünk, esetleg a falu a későbbiekben hasznát veheti... A beszélgetést követően gyárszemlére indultunk. Előbb a kenderfeldolgozó részlegen haladtunk keresztül, majd sorra vettük a bútortex- tilgyártó gépsorokat. Közben az igazgató elmondta, hogy a nyersanyag belépő ellenőrzése száz százalékos, azaz a bútortextilhez szükséges műszálak valamennyi csévé- jét ellenőrzik. Többek között ennek is köszönhető a termékek kiváló minősége, és ezzel függ össze a több mint egymillió koronát hozó újítási javaslat megvalósítása is. Ugyanis a csévéken maradó szál nem kerül hulladékba, mint korábban, hanem felhasználják és értékesítik. Üzemlátogatás közben az udvaron felhalmozott, áztatás után meg- száritott kender mellett visz el az utunk. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem Susik Imrét, nem érez-e nosztalgiát ilyenkor, hiszen - immár belátható időn belül - megszűnik a kenderfeldolgozás.- Ez nemcsak nosztalgia kérdése, mi szívesen foglalkoznánk ezzel továbbra is, pedig nem könnyű munka, és nehéz körülmények között kell végezni, még a jelenlegi, korszerűnek mondható technológiával is. De nemcsak ezért az a véleményem, hogy más elbánást érdemeltünk volna a vállalat részéről. MÉSZÁROS JÁNOS A februári események nemzetközi visszhangja - V. A béke és a népi demokrácia minden barátjának győzelme reakció ismét súlyos kudarcot szenvedett. Bulgária és Románia közvéleménye szintén rokonszenvvel figyelte a februári eseményeket. Az új kormány megalakításában annak a garanciáját látta, hogy - amint azt a Rabotnicseszko Delo február 28-i számaban írta - „Csehszlovákia még határozottabb lépésekkel és még nagyobb erőfeszítésekkel halad tovább a népi demokrácia és a szocializmus útján“. A román vezetők a csehszlovák vezetőkhöz intézett hivatalos távirataikban azt húzták alá, hogy a februári győzelem „nemcsak a csehszlovák munkásmozgalmat, hanem a proletariátus nemzetközi szolidaritását is erősíti“. A februári események nagy figyelmet keltettek Csehszlovákia déli szomszédjánál. A magyar politikának abban az időben már a baloldali erők voltak a meghatározó elemei, bár az országban továbbra is elég jelentős volt az ellenzék. A magyar politikai baloldal nagyon is jól tudatosította, miről van szó Csehszlovákiában Figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a prágai hatalmi harc kimenetele nyilvánvalóan lényegesen kihat majd a csehszlovák-magyar kapcsolatok további alakulására. Ezek a kapcsolatok ugyanis előzőleg csorbát szenvedtek a csehszlovák burzsoá jobboldal szélsőségesen nacionalista álláspontja és a kisparasztok politikai áramlatából és koncepciójából kiinduló egyes akciók által. A két állam viszonyában kulcskérdés volt a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség helyzetének az elvi, ugyanakkor mindkét fél számára elfogadható megoldása. E probléma elvi rendezése a formálódó szocialista világrendszer keretein belüli kapcsolatok fejlesztése szempontjából is jelentős volt. A februári győzelem megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy rövid időn belül megoldódjanak a csehszlovák-magyar kapcsolatok legsürgetőbb kérdései és a két ország a kölcsönös megértés és a szüntelenül fejlődő együttműködés útjára lépett. Február ezzel is bebizonyította történelmi nagyságát, valóban nemzetek feletti, internacionalista jelentőségét. A februári győzelemnek ezt a vonatkozását plasztikusan fejezte ki az Új Magyarország című lap, amely közvetlenül a prágai kormányválság megoldása után azt írta, hogy „a magyar, de általában véve az egész európai béke szempontjából is örömmel üdvözölhetjük a csehszlovákiai kormányválság megoldását... Az új Gottwald-kor- mánytól egyrészt a csehszlovák népi demokrácia megszilárdítását, másrészt a Duna-táj és Kelet-Euró- pa békéjének megerősítését lehet várni“. Az idézetben kifejezett remény valósággá vált. Akárcsak az Új Magyarország, az Új Szó és a Haladás című lapok is 1948. március 4-i számukban a februári győzelmet a csehszlovák-magyar viszony valamennyi égető kérdése végérvényes megoldásának garanciájaként értékelte. 1948 februárjában a kormányválság alkotmányos megoldásával párhuzamosan forradalmi módon került megoldásra a társadalomban kialakult politikai válság, s a burzsoázia elvesztette hatalmát. Ezzel befejeződött az a szakasz, amelyet úgy jellemezhetünk, mint a nemzeti és demokratikus forradalomtól a szocialista forradalomba való átmenetet. A proletárdiktatúra bevezetése a munkásosztály és a többi dolgozó számára lehetővé tette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt hozzálássanak a társadalom szocialista alapokon történő átépítéséhez. 1948 februárja így Csehszlovákia fejlődésében új szakasz kezdete volt. Február történelmi súlyát nemcsak azon lehet lemérni, hogy milyen hatással volt Csehszlovákia további fejlődésére, hanem azon is, hogy milyen széles körű - s mindmáig tartó - nemzetközi visszhangot váltott ki. PAVOL PETRUF A kialakulóban levő szocialista rendszer európai részének országaiban, tehát azokban a közép- és délkelet-európai államokban, amelyeket a Szovjetunió szabadított fel és amelyekben a fasizmus felett aratott győzelem után mélyreható politikai, gazdasági és szociális változások mentek végbe, a hatalom kérdése már 1948 februárja előtt a forradalmi erők javára dőlt el. Csehszlovákia ebből a szempontból az utolsó kelet-európai állam volt. A dolgozók februári győzelme ezért Európában a szocialista rendszer megalakulása folyamatában bizonyos csúcspontot jelentett, eldöntötte, hogy Csehszlovákia végérvényesen e közösség szilárd láncszemévé, szerves részévé vált. Az NDK megalakulása és a kínai forradalom győzelme 1949-ben a háború utáni első szakaszban befejezte a szocializmus győzelmes előrenyomulását. A februári győzelem, mint e folyamat elválaszthatatlan része így nem csupán a Csehszlovákiában vívott éles hatalmi harc után tett pontot, hanem fontos startot is jelentett a szocialista építés új szakaszába, a formálódó szocialista világrendszer államai közötti, minőségileg új együttmüködés felé. Közép- és Délkelet-Európa államainak közvéleménye és politikai vezetése rendkívüli nagy érdeklődéssel figyelte, mi történik a háború utáni Csehszlovákiában, konkrétabban a februári küzdelem időszakában. Hiszen ennek a küzdelemnek a kimenetele jelentős mértékben befolyásolhatta a népi demokratikus országok és a Szovjetunió egységét és összeforrottságát. Ennek tudatában volt a CSKP vezetése és a többi népi demokratikus állam forradalmi pártjának vezetése is. Klement Gottwald ezt úgy fogalmazta meg, hogy Csehszlovákia előtt csak a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való szoros szövetség nyitja meg az utat a nemzeti szabadság és az állami -függetlenség megszilárdítása, a szocializmus felé. A Csehszlovákiában zajló februári eseményeket figyelemmel követte a lengyel nép. A lengyelországi sajtó részletesen elemezte az események alakulását és a demokratikus erőket biztosította támogatásáról. Tudatosította, hogy a csehszlovákiai hatalmi harc eredménye nagymértékben meghatározhatja a közép-európai demokrácia további sorsát. A Glos ludu című lap 1948. március 10-i számában például hangsúlyozta, hogy a kormányválság megoldásával összefüggésben Csehszlovákiában végbement változások „rendkívül jelentősek Lengyelország számára“, mivel a lengyel és a csehszlovák nép közötti együttműködés és barátság csak a mindkét országban végbemenő demokratikus átalakulásra támaszkodhat. Ebben a fejlődésben a lengyel közvélemény helyesen látta a korábbi csehszlovák-lengyel elléntétek felszámolásának, s a tartós együttműködésnek az előfeltételeit. A csehszlovák dolgozó nép februári győzelmét Gomulka, a Lengyel Munkáspárt főtitkára a következő szavakkal üdvözölte: „Gratulálok önöknek ahhoz, hogy a párt és a megújhódott Nemzeti Front kiemelkedő győzelmet aratott a reakció erői fölött. Az önök győzelme egyben a béke és a népi demokrácia minden barátjának a győzelme is.“ A februári eseményeknek nagy figyelmet szentelt a jugoszláv közvélemény is. A forradalmi erők és a reakció harcát mindenekelőtt abból a szemszögből figyelte, hogy Jugoszlávia szerint Csehszlovákia Közép-Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője, olyan állam, amellyel barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési megállapodás köti össze. A Politika című lap február 27-én azt írta, hogy a győzelem nemcsak a csehszlovák nép sikere, hanem nemzetközi jelentőségű esemény is, amely örömmel tölti el Csehszlovákia barátait, a béke és a demokrácia valamennyi hívét. És ezért a nemzetközi reakció támadásai - hangsúlyozta a lap - a legjobb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a csehszlovák nép a helyes útra tért rá, s a népellenes