Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-18 / 40. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Ä változtatás szándékával A társadalmi mozgás áramlatába bekapcsolódtak a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás könyvtárai is, amelyek arra törekednek, hogy lépést tartsanak a korral. Erre készteti őket a tudomány és technika rohamos fejlődése, és az az igény, hogy a századvég embere sokoldalúan tájékozott, fejlett tagja legyen társadalmunknak, eleget tudjon tenni a kihívásoknak. A járási párt- és állami szervek gondoskodása révén a járás könyvtárai speciális kulturális, művelődési és tájékoztató intézménnyé váltak, munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a felnőtt lakosság és az ifjúság kommunista neveléséhez, politikai és általános műveltségi színvonalának emeléséhez. Ezt elérni, a járás specifikus földrajzi és demográfiai adottságai mellett, nem volt könnyű. Az aránylag nagy területen szétszórt aprófalvak, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek rendkívül jól szervezett könyvtárhálózat megteremtését kívánták. Ezen a vidékén jelenleg 104 népkönyvtár és 8 fiók- könyvtár működik, de közülük mindössze 16 dolgozik professzionális szinten. A nyilvántartott olvasók száma 18 ezer. A könyvtárak munkájának színvonalát egész sor tényező befolyásolja, a könyvtárépületállapota, méretei, felszereltsége, a község jellege, a helyi nemzeti bizottságok hozzáállása, a járási könyvtár módszertani útmutatásának színvonala stb. A leglényegesebb tényező mégis a könyvtáros személyisége. A kívülálló számára a könyvtár csendes, meghitt termeivel ideális, probléma- mentes munkahelynek tűnik. Hogy ezen a munkahelyen gondok is akadnak, esetleg csak akkor tűnik fel, ha a könyvekért sorakozni kell, vagy nem akad üres hely az olvasóteremben. A könyvtárhelyiségek álKönyvraktár? Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Gazdagabb információforrással Korparancs a korszerűsítés lapota, nagysága olyan meghatározó tényező, amelyet mindig figyelembe kell venni a könyvtárosi munka eredményeinek elbírálásakor és a további feladatok kitűzésekor. Elvégre ezek az intézmények nagy szerepet játszanak az emberek szabadidejének ésszerű kihasználásában. Itt kap jelentőséget a nemzeti bizottság munkája, örvendetes tény, hogy az utóbbi időben, főleg a választások óta, pozitív minőségi változások tapasztalhatók e téren Számos helyen új épületben, korszerűbb körülmények között kezdik, illetve folytatják munkájukat a könyvtárak. így például Bátkán, Gömöralmágyon (Gemerský Jablo- nec), Sánkfalván (Gemerská Ves), • Ajnácskőn (Hajnačka), Várgedén (Hodejov), Királyon (Kráľ), Osgyán- ban (Ožďany), Meleghegyen (Teplý Vrch), Tisovecben, Csízben (Číž), Kövecsesen (Štrkovec), Méhiben (Včelince). Sajnos, Jesenskében, Rimaszécsen (Rimavská Seč), Rimabányán (Rimavská Baňa) és Jánosiban (Rimavské Janovce) a hnb nem nyújt hathatós segítséget a könyvtárosok munkájához, olyan helyiségekben kénytelenek dolgozni, amelyek távolról sem felelnek meg napjaink követelményeinek. Az egyre népesebb olvasótábor, a bővülő könyvállomány, az olvasók növekvő igényei, a mind több információ szükségessé teszi, hogy javítsuk a könyvtári szolgáltatások minőségét. A Rimaszombati járás könyvtárosai szakmailag felkészül- ten, felelősségteljesen látják el feladatukat. Az elmúlt év eredményeit összegezve kiderül, hogy a járás minden ötödik lakosa rendszeresen olvas; évente legalább hat könyvet választ ki a csaknem 400 ezres könyvállományból, örvendetes tény, hogy bő választék áll a magyar nemzetiségű lakosság rendelkezésére is. A társadalmi-gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés gyorsított üteme minőségileg új feladatokat ró a könyvtárakra. Hogy ezeknek színvonalasan meg tudjanak felelni, szükséges a könyvállomány folyamatos bővítése. A járási könyvtár rugalmasan tesz eleget ennek a követelménynek, jól ellátja könyvekkel a járás könyvtárait. így tavaly több mint 25 ezer kötettel bővült könyvtárainak állománya. Javul a szolgáltatások minősége is. Az olvasói igények felmérése, folyamatos szondázása, alkönyvtár látogatóival folytatott individuális munka elősegíti, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a könyvtár és az olvasó között. Hozzájárulnak ehhez a speciális könyvtári szolgáltatások is, mint például a könyvtárközi kölcsönzések, fénymásolatok készítése, az audiovizuális és videoberendezések, valamint számítógépek használata. A szokásos könyvtárosi munka mellett fontos szerepet kapnak a különböző körök, a kisebb-nagyobb kollektívákban végzett munka. A legnagyobb érdeklődésre továbbra is az író-olvasó találkozók számíthatnak. Az utóbbi időben a csehszlovákiai magyar írók közül Veres János, Mács József, Kovács Magda, Kon- csol László és Cselényi László részvételével rendeztek ilyen találkozót. E rendezvények színhelye - más híján - mindig a könyvtár, ami annyit jelent, hogy a találkozó idején szünetel a könyvkölcsönzés. Egyetlen könyvtár, még a járási sem rendelkezik efféle alkalmakra megfelelő helyiséggel, pedig az író-olvasó találkozók, irodalmi vetélkedők és más hasonló rendezvények száma já- rásszerte meghaladja a nyolcszázat. Nem célunk a könyvtárak valamennyi problémájának és eredme- nyének a felsorolása. Tény, hogy nem mentes a problémáktól a mostani időszak, amelyben könyvtáraink a 8. ötéves terv feladatait teljesítik. Tudatosítva ezt, mégis meg kell birkózniuk a gondokkal, az igényes feladatokkal. Dr. MARTA ČOMAJOVÁ, a Rimaszombati Járási Könyvtár igazgatója A Kassai (Kosice) Állami Tudományos Könyvtár eszmei-nevelő munkájával és szaktevékenységével nagyban hozzájárul a szocialista kultúra és oktatás, valamint a tudomány, a technika és a termelés fejlesztéséhez. Munkájával elsősorban a város és a Kelet-szlovákiai kerület lakosságának politikai és szakmai felkészültségét gyarapítja. A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítése abban nyilvánul meg, hogy jobb munkaeredményeket érünk el az olvasóközönség érdeklődésének kielégítésében. A könyvtár pártalapszervezeté- nek 1987 februárjában megtartott évzáró taggyűlése óta jelentős mértékben növeltük a könyvtári munka hatékonyságát. Ezen az évzáró taggyűlésen a résztvevők hangsúlyozták, hogy javítani kell a könyvtári, a bibliográfiai és a bibliográfiaitájékoztató munka minőségét. A könyvtár dolgozói a feladatok következetes teljesítésének érdekében olyan intézkedéseket foganatosítottak,. amelyek elsősorban az egyes kiadványok megérkezése és kölcsönzése közti idő lerövidítésére irányulnak. Könyvtárunk a CSKP KB 5. ülése után bővítette információs potenciálját, mégpedig azzal, hogy dokumentumjegyzékét a Moszkvai Találmányok és Felfedezések Nemzetközi Adatbankjától kapott anyagokkal egészíti ki. Ez az információforrás betekintést nyújt a felfedezések és a találmányok tartalmába. Ezenkívül megközelítőleg 110 ezer olyan dokumentumot szolgáltat, amely a legújabb külföldi találmányok és felfedezések leírásával foglalkozik. A CSKP KB múlt év decemberében megtartott 7. ülésének tanácskozása kiemelte, hogy a könyvtár dolgozókollektívájának minden esetben reagálnia kell a kor követelményeire és feladataira. Az olvasóközönség érdekeit úgy kell kielégíteni, hogy minden dolgozó elégedett legyen. Ezekben a napokban értékeljük a 8. ötéves tervidőszak első két évében elért eredményeket, s kitűzzük azokat a feladatokat, amelyekkel majd a március 23-án tartandó pártalapszervezeti évzáró taggyűlésen a könyvtárban dolgozó kommunisták foglalkoznak. Az 1988-1990- ig terjedő időszak legfontosabb és legidőszerűbb feladatai egyebek között a következők: rendszeresen bővítenünk kell a könyvállományt úgy, hogy hozzájáruljon a tudomány, a kutatás, a termelés, a kulturális és az eszmei nevelőmunka feladatainak teljesítéséhez. Továbbra is szorgalmaznunk kell a hazai és a külföldi másodlagos információforrások gyűjtését, feldolgozását és védelmét a város, Kelet-Szlovákia és a kiemelt feladatok terén egész Csehszlovákia olvasóközönsége szükségleteinek kielégítése érdekében. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy javuljon a nem hagyományos könyvtári szolgáltatások színvonala; olyan könyv-, dokumentum- és információs jegyzéket kell összeállítanunk, amelynek segítségével az olvasó nagyobb áttekintést szerezhet a tudomány, a kutatás, a technika és a termelés újdonságairól. Felettes szervünk (az SZSZK Kulturális Minisztériuma támogatásával el kell érnünk, hogy a könyvtár új székházának építése legkésőbb 1989-ben megkezdődjön. Magasabb színvonalra kell emelnünk a könyvtári munkát segítő és a könyvállomány adatait összegyűjtő számítástechnikai rendszert. A szlovák kormány elnökségének 12/1986 számú határozatával összhangban folytatnunk kell a történelmi értékű könyvek felújítását és védelmét. A könyvtári feladatok teljesítésére következetesen és céldutato- san új kádereket kell nevelnünk. És végül, de nem utolsósorban: a párt- alapszervezet, az üzemi szakszervezeti bizottság, a SZISZ- és a CSSZBSZ-alapszervezet tagjainak hatékony segítségével és együttműködésével meg kell teremtenünk a feltételeket minden feladat teljesítéséhez, ahogy azt szocialista társadalmunk, ezen belül a Keletszlovákiai kerület olvasóközönsége elvárja. PAVEL DZIAK mérnök, a Kassai Állami Tudományos Könyvtár igazgatója juthatunk el az egyik polctól a másikig. Másrészt félő, hogy ha nem tudjuk kielégíteni kölcsönzőink igényeit, elpártolnak tőlünk, így nem tudunk szembeszállni a művelődés, a szórakozás kommersz jellegével Itt, sajnos, nem arról van szó, hogy majd több könyvet vásárolnak maguknak az emberek, s házi könyvtárakat létesítenek. Egyszerűen abbahagyják az olvasást. Mindemellett tesszük, amit lehet. Magatehetetlen nyugdíjas olvasóinkat rendszeresen látogatjuk, otthonaikban cseréljük a könyveket. Kiállításokat rendezünk a művelődési házban, író-olvasó találkozókat szervezünk, de mindez csak egy helyben topogás. Ami.t lehetett, megtettük húsz évvel ezelőtt is, a továbblépésre - a mostani anyagi viszonyaink között - viszont szinte semmi esélyünk, bármennyire szeretne javítani a helyzeten a helyi nemzeti bizottság is. Új könyvtár létesítése nem szerepel a tervekben. A jelenlegi a helyi művelődési központ keretében működik, s mint ilyennek, más irányú közművelődési célkitűzése is lenne. Lehetőségeink azonban nagyon korlátozottak. Egy akkora faluban, mint Marcelháza, a könyvtári szolgáltatás területén is más, lényegesen jobb körülményeket kellene teremteni. Amíg ez nem történik meg, addig fölöslegesnek tűnik minden fohász. MARKACZ FERENC, a marcelházai könyvtár vezetője távú megfigyeléseink alapján megállapítottuk: korosztályonként mindig ugyanazok a könyvek vándorolnak. A falu lakosságának egynegyede rendszeres kölcsönző, de meggyőződésem, hogy ha otthonos körülményeket tudnánk teremteni a könyvtárban, ez az arány megváltozna. Az emberek, a mai életkörülményeknek megfelelően, a könyvtáraktól - gondolok itt elsősorban a falusi könyvtárakra - másfajta munkát várnak el, mint azelőtt. A mi könyvtári szolgáltatásunk régen idejét műlta. Csupán kínlódunk és tehetetlenül küszködünk. Hiányzik egy olvasóterem. Lenne legalább egy olvasósarok, mondjuk hat fotellel, vagy székkel, ahol az olvasó leülhetne, kedvére böngészhetne, tájékozódhatna. Nincs lemeztár, ahol a költészetet, a megzenésített verseket, bármilyen zenét, esetleg drámák hangfelvételeit hallgathatnák az érdeklődők. Nincs lehetőségünk filmvetítésre, s a video számunkra álom. Egy akkora falunak, mint Marcelháza (Marcelová), csak tíz évre előretekintve is, a mostaninál legalább háromszor nagyobb területű könyvtárra lenne szüksége. Sajnos, nekünk a következő tíz évben is ugyanilyen körülmények között kell majd dolgoznunk. Ha továbbra is jelennek, meg könyvek, hanglemezek, videokazetták, s ki tudhatja előre, hogy még mi, lehetetlenné válik a munkánk, hiszen a mostani körülmények között is lassan már csak repülve Másnak nem nagyon nevezhetem, hiszen könyvtárunk alapterülete ötvenkét négyzetméter, s ide szorítottunk be az évek folyamán 18 174 kötet könyvet. A könyvtár a hnb épületének földszintjén kapott helyet, két helyiségből áll, az ún. irodából és a könyvtárból. Az alagsorba kerültek a kiselejtezett, időszerűségüket vesztett könyvek, elsősorban a politikai és a szakiroda- lom A könyvtárban regálok vannak, amelyek között csak egy nagyon sovány ember vagy kisgyerekek - behúzott hassal, oldalazva - férnek el. 670 rendszeres olvasónk van, ebből 403 a gyerek, s tizennyolc- ezer könyvből azonban mindössze 4070 íródott a gyerekeknek. Ebből a számból a rendszeresen olvasott mennyiség mintegy 500 kötetre tehető, a többi vagy kötelező olvasmány, vagy egyéb. Két állandó alkalmazottunk van, naponta tíztől este hétig tartunk nyitva. A könyvtár évente átlagosan 830 kötettel gyarapszik, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a megjelenő könyvek egy-egy példányát megkapjuk A gondok akkor kezdődnek, amikor a sikeres szerzők (Lovicsek, Mács, Szilvási) kötetei megjelennek, s csak egyetlen példányt kapunk, holott az olvasók többet igényelnének. Nagyon kevesen olvasnak verset, a hazai magyar költőket gyakorlatilag senki. A gyerekek jószerivel a felnőttek elvárásai szerint olvasnak, illetve kölcsönöznek. Hosszú ezért úgy látjuk, feltétlenül szükség van a kínálat szaklapokkal való bővítésére. Szeretnénk, ha a kortárs csehszlovákiai magyar írók müvei is egyre nagyobb olvasótábort vonzaná- nak, ezért nagyon szorosan együttműködünk a Csemadok városi szervezetével. Idén például irodalmi estet rendezünk környékünk szülötte, Csontos Vilmos költő 80. születésnapja alkalmából, s természetesen bibliográfiát is készítünk a költő műveiből Mivel rendszeresen gyarapítjuk azokat a tájékoztató lapokat, amelyeken a környékünkön élő vagy az innen elszármazott írók adatait, a tájról megjelent publikációkat regisztráljuk, egyre növekszik a fiatalok és felnőttek érdeklődése is a regionális jellegű tájékoztatás iránt. A könyvtár dolgozói ezt a munkát pontosan végzik, így az olvasók elegendő adathoz juthatnak a közvetlenül bennünket érintő publikációkról. Ennek a munkának az aprólékosságára gondolva, jó lenne, ha auto- matizálódna a könyvtár teljes állományának a feltárására is. Erre annál is inkább szükség lesz, mivel szakdolgozóink egyre kevésbé lesznek képesek a megnövekedett feladatok ellátására. Ezért nemcsak a munkatársak létszámának növelését, hanem a műszaki felszereltség javítását is üdvözölnénk. Szívesen fogadnánk egy személyi számítógépet is. Ez utóbbi, sajnos, egyelőre csak álom az olyan könyvtárak számára, mint a miénk. Úgy véljük, hogy csak a korszerűen felszerelt könyvtárak lesznek képesek a kor igényeihez mérten teljesíteni az olvasók kívánságait, és ebben a folyamatban fontos helyet kap a tudomány, a technika, a humán ismeretek népszerűsítése, terjesztése. JANA BENÍKOVÁ, a Zselizi Városi Könyvtár igazgatója Mivel a könyvtárak mai feladatköre a politikai, erkölcsi, esztétikai és szakmai nevelés mellett az általános és specifikus információk szolgáltatását is magába foglalja, egyre inkább fejlesztjük ezt a tevékenységüket. Ehhez kapcsolódik majd az egyre inkább szükségletté váló permanens művelődés segítése is, melyre a kor fejlődése kényszerít bennünket. A megnövekedett olvasói érdeklődés kielégítésében már a Zselizi (Želiezovce) Városi Könyvtár dolgozói is megszerezték első tapasztalataikat. Az eddig teljesen mezőgazdasági jellegű környéken élők közül sokan az elmúlt évtizedben az itt felépült energetikai gépgyárban kaptak állást, így a város növekedésével együtt megváltozott a társadalmi és kulturális élet is. A könyvtár felújított és tágabb környezetbe került, így a város számára az iskolán kívüli nevelésben és a szabadidő eltöltésében új lehetőségek nyíltak. Az érdeklődők 30 ezer kötetes könyvállományból válogathatnak. Ez az állomány, a nyelvet tekintve, a város magyar nemzetiségű lakóinak arányszámához mérten (50 százalék) oszlik meg. Könyvtárunk olvasóinak 47 százaléka magyar nemzetiségű Minden alkalommal igyekszünk úgy gyarapítani az állományt, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb könyveket. Ennek folyamatosságáról a zselizi, štúrovói könyvesboltokkal kiépített kapcsolatunk révén, valamint a Madách Könyvkiadó és a prágai Magyar Kultúra ajánlatai nyomán gondoskodunk. Sajnos, folyóirat-kínálatunkban eléggé kedvezőtlen a helyzet, mivel korlátozott pénzügyi lehetőségeink miatt csupán néhány lapra fizetünk elő. A Pártélet, Irodalmi Szemle, Hét, Ország-Világ, Rakéta kölcsönzése a periodikumok teljes kölcsönzésének az 53 százalékát teszi ki. Éppen ÚJ szú 5 s % 1968. II. 18.
