Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-18 / 40. szám, csütörtök

Dolgos hétköznapok Bemutatkozik a skalicai Grafobal vállalat A munka termelékenységének és hatékonyságának növelése, a minő­ség javítása, s egyben a népgazda­ság gyors ütemű intenzifikálása napjainkban valamennyi vállalat és gazdálkodó szervezet legfontosabb feladata Arról, hogy ezeknek a lét- fontosságú elvárásoknak mennyi­ben tettünk eleget a 8. ötéves tervi­dőszak második évében, nemrég számolt be a Szövetségi Statisztikai Hivatal. A jelentésben olvashattuk, hogy a termelési feladatok teljesíté­se során a vállalatok általában nem érték el az intenzifikálás előirányzott lyettese. - Tavaly például nem érke­zett meg Jugoszláviából a hullámpa­pír, így a csomagolóanyagok gyártá­sában komoly gondjaink voltak, s hatásukat még ma is érezzük. Ugyanis a szükséges mennyiséget nagy igyekezetünk ellenére sem si­kerül teljes mértékben beszerez­nünk. Meg kell jegyezni, hogy az alapanyagok minősége sem mindig kielégítő. S bár szállítóink a szerző­dés megszegéséért kötbért fizetnek, mi sokkal inkább a megfelelő minő­ségű és mennyiségű anyagot fogad­nánk szívesen. mutatóit, s nem javult eléggé a ter­melés minőségi és műszaki színvo­nala. A hatékonyság és a munkater­melékenység növelését illetően is sok helyen adóssággal zárták az évet. Azok a vállalatok, amelyek tavaly bekapcsolódtak a komplex gazda­sági kísérletbe, ugyancsak nem minden esetben számolhatnak be jó eredményekről. Feladatuk ugyan jó­val nehezebb volt, hiszen munkájuk során javarészt olyan gazdálkodó szervezetekkel működtek együtt, amelyek a kísérletben nem vettek részt. A sikertelenséget azonban bi­zonyára mégsem ez okozta, hiszen voltak vállalatok, amelyek a nehéz körülmények között is példásan megállták helyüket. Közéjük tartozik például a skalicai Grafobal vállalat, amelynek dolgozóival a gyár hétköz­napjairól, gondjairól, sikereiről be­szélgettünk. Előzetesként tudni kell a vállalat­ról, hogy legnagyobb részt csoma­golóanyagokat gyárt, de nem kis mennyiségben készülnek itt lemez­borítók, képeslapok, polisztirén alapanyagú tálcák, plakátok és lepo­rellók is. A termelés évi értéke nagy­kereskedelmi árakban számítva csaknem 250 millió korona. Ebből 3 millió korona értékű áru külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, Len­gyelországban, az NSZK-ban, Fran­ciaországban és Angliában talál gazdára. A vállalat kedvező mérleg­gel zárta a tavalyi évet, a nyereség tervét 4,8 millió koronával lépte túl.- Változatos gyártási program, |ó eredmények, s komoly sikerek a komplex gazdasági kísérletben... Úgy tűnik, a Grafobal azon vállalatok egyike, ahol a dolgozóknak nincs okuk panaszra.- Valóban, de gondunk azért ne­künk is van szép számmal - mondja Aleš Macháček mérnök, a munka­gazdálkodási osztály vezetője. - Lassan elöregednek a gépeink, alacsony a termelékenységük, s ez­zel szemben a megrendelők egyre nagyobb mennyiségű, s jobb szín­vonalú terméket várnak tőlünk. A kö­zeljövőben valószínűleg nagyobb beruházásra nem számíthatunk, igy a lehetőségeket jelenlegi körülmé­nyeink között kell keresnünk. Az a tapasztalatunk, hogy a brigád­rendszerű munkaszervezés és java­dalmazás szerény körülményeink között is komoly eredményeket hoz. A feladatokat a legkisebb egységek­re, az egyes munkahelyekre is le­bontottuk, így mindenki pontosan tudja, mit kell csinálnia. Bár a bri­gádforma alkalmazása és a dolgo­zók kezdeményezése némileg ellen­súlyozza a gépek alacsonyabb ter­melékenységét, a pótalkatrészek hi­ányát nem oldja meg.- Ezen kívül anyagbeszerzési gondjainkon sem segít - veszi át a szót Viktória Machálková, az anyagbeszerzési osztály vezetőhe­Aleš Macháček: „A tudományos- műszaki hala­dásra a komplex gazdasági kísér­let is nagy súlyt helyez...“- Tehát a mennyiségi és minősé­gi követelményeknek nem könnyű megfelelniük.- Ha a termelési folyamat során A pontos kőnyomat az első lépés a jó minőséghez - vélekedik Marta Malíková mindenki odafigyel és becsülettel végzi munkáját, akkor hiba nem le­het - mondja Marta Malíková kő­nyomdász. - A jó minőség alapfelté­tele, hogy pontosan az eredeti minta szerint készítsük el a kőnyomatot. Ha mi hibázunk, akkor a plakát, a naptár, a lemezborító, vagy bár­melyik más termékünk nem lesz jó minőségű.- A tökéletes kőnyomat alapján viszont csak ak­kor készülhet hi­bátlan termék, ha a termelési folya­mat valamennyi szakaszában pontosan betart­juk a technológiai előírásokat - egé­szíti ki Anton Mo­túz gépmester.- Természetesen a gépek megfele­lő karbantartása, vagyis jó műszaki állapota is elen­gedhetetlen.- Termékeink minőségének ja­vításában vala­mennyi üzem­részlegnek és dolgozónak fon­tos szerep jut- veszi vissza a szót Aleš Ma­cháček. - Az utóbbi időben azonban leginkább a kutatásban és fejlesztésben dolgozók munkájára összpontosul a figyelem, hiszen nél­külük a tudományos-műszaki fej­lesztés aligha lenne megvalósítható a vállalatnál. Valamennyiüktől alap­vetően elvárjuk, hogy a megoldott és egyben a termelésben megvalósított feladataik évente legalább 150 ezer korona értéket hozzanak. Ha bár­melyik kutatási-fejlesztési dolgozó ennél nagyobb értéket hoz a válla­latnak, havi fizetése akár a 7500 koronát is elérheti. Egyébként a tu- dományos-műszaki haladásra a komplex gazdasági kísérlet is nagy súlyt helyez, s ha ezen a téren nem lépünk előre, akkor a kísérlet sem lehet igazán eredményes.- Kétségtelen, a sikeres munká­hoz nagy szükség van jól működő gépekre, zavartalan anyagellátásra és gyors ütemű műszaki fejlesztésre. A folyamatos termelés ugyancsak elengedhetetlen feltétele a szakkép­zett, megbízható munkaerő. Az utóbbi években a könnyűipari válla­latok általában munkaerőhiánnyal, illetve nagyobb mértékű munkaerő­vándorlással küzdenek. Ez a helyzet mennyiben jellemző a Grafobalra?- Vállalatunknál még a közelmúlt­ban is meglehetősen alacsonyak voltak az átlagkeresetek, így sokan a környező gyárakban kerestek és találtak jobban jövedelmező munkát. A komplex gazdasági kísérlet azon­ban ezen a téren is jelentős válto­zást hozott. Növekedett a munkater­melékenység, s ezzel összhangban a bérek is Ennek köszönhetően csökkent a munkaerővándorlás-és tavaly már csak 22 dolgozóval volt kevesebb a tervezettnél. Egyébként ez a 22 ember csak a nyilvántartás­ból hiányzott, ugyanis a munkabri­gádok összetartó, jól dolgozó kollek­tívák, s újabb tagokat nem szívesen fogadnának maguk közé. Inkább úgy dolgoznak, hogy annak a né­hány embernek a teljesítményét is pótolják- A Grafobal vállalat a komplex gazdasági kísér­letet megvalósító gazdálkodó szer­vezetek között a legeredménye­sebbek közé tar­tozik. Azonban a megváltozott körülmények kö­zött nyilván egyre nehezebb felada­tok várnak dolgo­zóira. Véleménye szerint mi a leg­fontosabb tenni­való annak érde­kében, hogy a vállalat a jövőben is megállja a he­lyét?- Kizárólag megrendelésre gyár­tunk, így termékeink sohasem kerül­nek raktárra. Az elkövetkező idő­szakban mindenekelőtt azt kell gya­korlattá tennünk, hogy mi keressük fel a megrendelőket, ne pedig fordít­Anton Motúz: „A gépek megfelelő karbantartása is elengedhetetlen“ (Gágyor Aliz felvételei) va - mondja befejezésül Aleš Ma­cháček. - A csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak, s nem mindegy, hogy a nemzetközi összehasonlítás­ban milyen helyen szerepelünk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy csak színvonalas, jó mi­nőségű termékek hagyják el a gyár kapuját S ha ezt elérjük, akkor a jö­vőben komoly esélyünk és egyben okunk lesz arra, hogy azokat a meg­rendelőket, akik dobozainkban szál­lítják külföldre árujukat, előnyben ré­szesítsük. KOVÁCS EDIT KOMMENTÁLJUK Nagyobb választékban... A népgazdaság fejlődéséről és az 1987-es évi állami terv teljesítéséről kiadott statisztikai jelentésekből megállapíthatjuk, hogy az élelmiszeriparban történt ugyan némi változás, de ez távolról sem felel meg a növekvő igényeknek. Sőt, egyes szakaszokon stagnálást eszlelhetünk. Nagyon sok objektív és szubjektív ok miatt az élelmiszeripari üzemek nehezen teljesitik a termelési terveket, és kevés a felújított vagy új termék. Igazuk van azoknak, akik az élelmiszeripari kiállításokon hangoztatják, hogy ne csak mutogassák az új termékeket, hanem juttassák el ezeket az ország minden részébe. Legyen rövidebb az út a jóvá­hagyott termékek gyártásának megkezdéséhez. Röviden arról van szó, hogy egyes élelmiszeripari cikkek körül a tájékoztatási eszközökben nagy propagandát fejtenek ki, ennek ellenére a fogyasztó azt tapasztalja, hogy az elárusítók még nem is tudnak az újdonságokról. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése leszögezi, hogy az élelmiszer-ellátás ugyan folyamatos volt, de nem sikerült lénye­gesen gazdagítani a választékot. Ez az előbbi fejtegetéssel kapcsolatos észrevételeket bizonyitja. Még a folyamatossággal sem érthetünk teljesen egyet, mert egyes időszakokban - a túl­ságosan idényjellegű termelés miatt - még a hiánycikknek számító termékekből is túlkínálat van. Viszont előfordulnak olyan esetek, hogy amíg az élelmiszer a raktárban „hever“, az üzletekben nem lehet belőle eleget kapni. Felfigyelhettünk a jelentésben arra is, hogy enyhén csökkent a kenyér, a pasztő­rözött tej, a vaj és a sör gyártása. Ehhez talán még hozzáfűzhet­jük, hogy a tejtermékek kínálata sem egyenletes. A téli időszak­ban például Bratislavában nem mindig lehet kapni joghurtot, pedig erre az ésszerű táplálkozás alapelveinek megfelelően nagy szükség lenne. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése arról számol be, hogy a bruttó élelmiszer-termelés az 1986-os évhez viszonyítva az állami tervben előirányzott 1,1 százalék helyett 1,7 százalékkal nőtt. Főleg a tőkehús, az étolajok, a tej- és tejtermékek, valamint az alkoholmentes üdítő italok termelése növekedett. A gyakorlat bizonyítja, hogy ezekből az élelmiszerekből is nagyon szűk a választék. Például az üdítő italok többsége túl sok cukrot tartalmaz és nem oltja eléggé a szomjat. Az Agrokomp­lex ’87 országos mezőgazdasági kiállításon meghirdetett üdítő­ital-programot nem teljesítik a vállalatok. Például a sokat emle­getett, kevés alkoholt tartalmazó bor nem kerül az élelmiszer- üzletekbe. Nem beszélve arról, hogy a járművezetők részére korábban gyártott Pito sör szinte teljesen eltűnt a közellátásból. Hiába keresik a gépkocsivezetők, nem gyártják a vállalatok. Nem ártana betekinteni a számok és a megállapítások mögé, hogy megláthassuk azokat a nehézségeket, amelyekkel az élel­miszeripar küzd. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a vállalatok jól dolgoztak, mert a nyereségük növekedett. Viszont abból a tény­ből, hogy az ágazat valós nyeresége 400 millió koronával kevesebb a tervezettnél, arra következtethetünk, hogy a terme­lési költségek elég nagyok lehettek. A vállalatok többségénél nem sikerült érvényesíteni a nagyobb teljesítményre és jobb munkára ösztönző bérezési programot, valamint az élelmiszer- ipari vállalatok nem tudták növelni a termelésben dolgozók arányát. Ezen a téren csak a pék- és malomipar jó példáját említhetjük, ahol 300 adminisztratív munkaerőt csoportosítottak át más munkahelyekre. Sajnos, a termelési-gazdasági egységek inkább növelik mint csökkentik az adminisztratív dolgozók szá­mát. A kisebb nyereség következtében az ágazatban nehéz lesz újabb berendezésekkel vagy üzemekkel elősegíteni a választék bővítését és a munka termelékenységének fokozását. Ezért elsősorban a haladó munkaszervezési és javadalmazási formák érvényesítésével kell elősegíteni a termelés és a gazdaságosság növelését. Az élelmiszeripar fejlődését évtizedek óta fékezik a népgazda­ság egyéb ágazatainak hiányosságai. Az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere nemrég bírálta, hogy kevés a meg­felelő csomagolóanyag az üdítő italok, és általában az élelmisze­rek csomagolására. Ezen a helyzeten is lényegesen változtatni kell, mert az élelmiszerek egy része, sajnos, éppen a nem megfelelő csomagolás miatt károsodik. BALLA JÓZSEF Jól felkészültek A CSKP KB 7. ülésének szellemében A XVII. pártkongresszus és a jelentős évfordulók jegyében tartják a Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) járás kommu­nistái a pártalapszervezetek évzáró tag­gyűléseit. A járási pártbizottság fontosnak tartja, hogy a termelési szférában működő alap­szervezetek megtárgyalják és kritikai igé­nyességgel elemezzék azon intézkedé­sek teljesítését, melyeket a CSKP XVII. kongresszusa után fogadtak el, és ezeket továbbfejlesszék a mai és az elkövetke­zendő évek szükségletei szerint. Az alap­szervezeteknek igényesen kell elemez­niük a kádermunkát, és olyan intézkedé­seket kell tenniük, amelyek növelik a ká­derek aktivitását és személyes felelős­ségérzetét. Azt, • hogy az alapszervezetekben megértették az idei évzáró taggyűlések jelentőségét, bizonyítják az 1987 decem­beri alapszervezeti taggyűléseken elfoga­dott politikai-szervezési intézkedések. Ezekben az intézkedésekben tokozott fi­gyelmet fordítottak a gazdasági tényezők elemzésére. Azoknál az alapszervezetek­nél, ahol az évzáró taggyűlések politikai­szervezési intézkedéseit a CSKP KB 7. ülése után tárgyalták meg, az ülés fő irányelveit is besorolták a fontos intézke­dések közé. Az alapszervezetek nem kis figyelmet fordítanak a pártmunka hatékonyságának fokozására. Fontosnak tartják, hogy meg­teremtsék a CSKP KB 7., valamint az SZLKP KB ülése határozatainak és irány­elveinek teljesítéséhez szükséges fel­tételeket. Főleg a pártmunka hatékonysá­gának és minőségének javítását, a szo­cialista termelési formák tökéletesítését és a dolgozóknak a termelés irányításába való minél nagyobb mérvű bevonását ille­tően. A káderpolitikának a társadalmi élet minden területén biztosítania kell a káder­képzés folyamatosságát és a célszerű kádercseréket, megteremtve az új erók áramlását az irányító szervekbe. Ezeket az elveket szem előtt tartva pl. a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság kommunistái úgy határoztak, hogy a párttisztségekbe a párttagokat úgy választják ki, hogy összetételük minden tekintetben megfe­leljen és biztosítékot nyújtson a párt politi­kájának maradéktalan megvalósítására. A választás módját az alapszervezetek döntik el, szem előtt tartva a párt alapsza­bályzatát. A járás pártalapszervezetei a decemberi és januári hónapokban érté­kelték a tagok és a tagjelöltek eddig elvégzett munkáját is. A járás alapszervezetei nagy figyelmet fordítottak az évzáró taggyűlések előké­születeire. A Váhostav 1. számú üzemé­nek kommunistái például bevontak min­den párttagot, felhasználták a tagok és a tagjelöltek értékelése során szerzett tapasztalatokat is. A Nyugat-szlovákiai Villamosművek dunaszerdahelyi részle­gének kommunistái is széles körű tömeg- politikai munkát fejtettek ki. Még az évzá­ró előtt nyilvános pártgyűlést tartanak. Az értékes javaslatokat, észrevételeket a be­számoló végleges összeállításánál figye­lembe vették. CSÉPI GYÖRGY, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság munkatársa ÚJ SZÚ 4 1988. II. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents