Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-18 / 40. szám, csütörtök
A rjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1988. február 18. XLI. évfolyam 40. szám Ara 50 fillér Nemzeti bizottsági reformtörekvések Államhatalmi és államigazgatási szerveink felépítése szemléltetően piramishoz hasonlítható. Szilárd alapját képezik a nemzeti bizottságok. Tevékenységük szinte minden vonatkozásban érinti az ország fejlődését, csakúgy, mint mindannyiunk életét. Jogkörük főleg az utóbbi években bővült, jelentős anyagi eszközökkel is rendelkeznek és módjukban áll élni a szocialista ö»|igazgatás elemeivel is. Különösképpen azáltal, hogy a társadalmi munkában tisztséget vállaló aktivisták százezreire s ezen felül milliók öntevékenységére támaszkodnak. Mindez kifejezésre jut egyebek között a községek és a városok fejlesztésében, a választási programok megvalósításában elért nem csekély eredményekben, amelyek a köz, a szü- kebb régiók és az egész társadalom fejlődését szolgálják. Ezen túlmenően kiindulópontját, lehetőségét jelentik a szocialista demokrácia fejlesztésének, kibontakoztatásának is. Ezekkel az elvitathatatlan eredményekkel azonban nem áltathatjuk és nem is áltatjuk magunkat. Különösképpen most nem, amikor átléptük a gazdasági és a szociális fejlesztés, az átfogó átépítés és a népuralom elmélyítése, vagyis egész társadalmunk átalakítása folyamatának küszöbét. A törvényszerűen növekvő feladatok, a sikert vagy a sikertelenséget meghatározóan eldöntő emberi tényezővel szembeni nagyobb igények s nemkülönben a jogos szükségletek kielégítése a nemzeti bizottságoktól is az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítést, hozzáértést, kedvezően változó megközelítést, és új szemléletet követel meg. Efelöl nem hagyott semmi kétséget Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavaly decemberi 7. ülése sem. Tüzetesen és elmélyülten foglalkozott az e területen elért eredmények mellett azokkal a tennivalókkal is, amelyektől jobb közel- és távolabbi jövőnk függ. Az elnökség beszámolója és az ülés vitája ezzel szerves összefüggésben konkrétan szólt például arról, hogy feltétlenül szükséges az igazgatás és az irányítás e láncszemeiben határozottabban alkalmazni a demokratikus módszereket. Vagyis, másszóval, továbbra is törekedve arra, hogy tevékenységükbe a dolgozók és a lakosság minél szélesebb rétegeit vonják be, rendszeresen és nem formálisan tájékoztatniuk kell munkásságukról és döntéseikről az üzemi kollektívákat, a lakosságot, a széles nyilvánosságot. Sőt, fontosabb lépéseiket előzetesen is tanácsos megvitatniuk a kisebb-nagyobb közösségekkel. Ez az egyik módja annak, hogy minél több embert aktivizáljanak. Persze ennek megvalósítása esetenként többletmunkával jár. Ezért érthető - bár elfogadhatatlan hogy egyes nemzeti bizottságok apparátusi dolgozói ettől az átállástól idegenkednek. Annál is inkább, mivel nehéz letérni a kitaposott és kényelmesebbnek vélt útról, lemondani a beléjük rögződött megszokásokról, nem egy esetben változtatni az emberekben csak a döntések végrehajtóit látó, lekezelő bánásmódon. Pedig, ha ezek a tisztségviselők jól végiggondolják a dolgot, akkor feltétlenül fel kell ismerniük, hogy ez a többletmunka kifizetődik. Végső soron megtérül abban, hogy a szemléletváltozás következtében igen jelentős lakossági kezdeményező- és cselekvési készség szabadul fel, ami a feladatok teljesítése szakaszában megkönnyíti a tisztségviselők helyzetét. A közügyek iránt sokhelyütt még tapasztalható közömbösség, a családi körbe zárkózás válaszfalának ledöntése ezen túlmenően megkívánja a nemzeti bizottságok munkájában előforduló további nem kívánatos megnyilvánulások felszámolását is. Miloš Jakeš elvtárs az említett központi bizottsági ülésen előterjesztett elnökségi beszámolóban ezzel kapcsolatban egyebek között bírálta az emberek ügyes-bajos dolgainak bürokratikus, nehézkes intézését, de azt is, hogy a mértéktelenül sok különféle előírás, irányelv és utasítás hátráltató tényező. Megfontolás tárgyává tette annak lehetőségét, hogy az állampolgár a jövőben bírósági úton szorgalmazhassa a közigazgatási döntések felülvizsgálását, továbbá azoknak a hatósági személyeknek szigorúbb elbírálását, akik törvénysértő eljárásukkal kárt okoztak az állampolgárnak is. S az ilyen jellegű észrevételek sorába tartozik az a javaslat is, hogy az állampolgárok becsületbeli nyilatkozata helyettesítse az eddig még igényelt különféle igazolások egy részét. Természetesen az ilyen és az egyéb, a népigazgatási szervek és az állampolgárok kapcsolatát leegyszerűsítő intézkedések megvalósításának és szélesebb vonatkozásban általában a lakossági szükségletek nemzeti bizottságok általi jobb kielégítésének bizonyos alapfeltételeit is meg kell teremteni. A központi bizottság elnökségének beszámolója erről sem feledkezik meg. Határozottan fogalmazza meg azt a követelményt, hogy társadalmunk átalakítása feltétlenül megkívánja a nemzeti bizottságok jogkörének további bővítését és ennek arányában felelősségük fokozását. Lényegében arról van szó, hogy jóval nagyobbak legyenek a lehetőségek a hatáskörükbe tartozó terület gazdasági és szociális fejlesztésében, jobban ügyelhessenek a lakossági életfeltételek javítására főleg olyan területeken, amilyen a kereskedelem, a szolgáltatások, az egészségügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a lakásviszonyok. Szerepük ilyen jellegű növelésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy bővülő tevékenységükhöz mérten megfelelő jövedelmi alappal is rendelkezzenek. Ennek megteremtése a szűkösebbé vált anyagi viszonyok között, amikor például az elmúlt két esztendőben nemzeti jövedelmünk gyarapodása 15 milliárd koronával maradt a tervezett szinten alul - nem könnyű feladat. Viszont nem teljesíthetetlen. Az új elképzelés az, hogy a nemzeti bizottságok a szükséges költségvetési eszközökre olyan állandó forrásokból tesznek majd szert, amilyen részesedésük lesz a területükön működő üzemektől elvont nyereségen, továbbá az általuk közvetlenül igazgatott üzemek nyeresége és az indokolt állami anyagi támogatás. Nem vitás, hogy az ilyen lépések fokozatosan hozzájárulnak a nemzeti bizottságok jobb gazdálkodásához, demokratikusabb ügyintézésükhöz, ami végső soron törvényszerűen kell, hogy tükröződjék munkásságukban a széles lakossági rétegek nagyobb és elkötelezettebb részvételében. GALY IVÁN Az SZKP Központi Bizottságának ülése A közép- és felsőfokú oktatás átalakításának menetéről és a párt feladatairól annak megvalósításában A beszámolót Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára terjesztette elő (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. Napirendjén a közép- és felsőfokú oktatás átalakításának menete szerepel, valamint a párt feladatai annak megvalósításában. A tanácskozást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. A beszámolót Jegor Ligacsov az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára terjesztette elő. Az SZKP Központi Bizottságának ülése ma folytatódik. Ligacsov bevezetőben kitért arra, hogy a központi bizottság elé terjesztett kérdés a szocialista társadalom minőségi megújulásának egyik legfontosabb kérdése. Ma a szovjet iskolákban 57 millióan tanulnak. A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy a tantermekben nő föl és alakul ki az a nemzedék, amelyre már a közeljövőben a gyorsítás és a megújulás, az 1985 áprilisában megkezdetttársadalmi átalakítások politikájának megvalósítása hárul. Ligacsov az átalakítás eddigi eredményeit méltatva hangsúlyozta, hogy nagyon rövid idő, kevesebb mint három év alatt sikerült a felszínre hozni a népben rejlő hatalmas alkotó erőket. Ezt célozza a most folyó gyökeres gazdasági reform is. A szovjet politikus emlékeztetett rá, az átalakítás érinti az oktatásügyet is. Most újabb nagy lépést kell tennünk az ország szellemi potenciáljának megsokszorozásáért, az ember társadalmi felemelkedéséért. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szovjet ember törekvéseivel és lehetőségeivel összhangban újszerűen éljen és dolgozzon, párhuzamosan növekedjék a tudás és a szakismeret, az eszmeiség, a kulturáltság. A közoktatási rendszerben történő komoly változások nélkül, ha nem az egész társadalom foglalkozik az itt jelentkező gondokkal, nem leszünk képesek a gyors ütemű alkotó munkára, nem tudunk meredeken felfelé törni. Jegor Ligacsov utalt a KB-ülést megelőző előkészítő munkára, arra, hogy sikerült számos konkrét kérdést megoldani, hatálytalanítottak több olyan utasítást, amely addig megkötötte az iskolaigazgatók és rektorok kezeit. A szovjet iskola hétévtizedes fejlődésére emlékeztetve Ligacsov megállapította, hogy ez idő alatt 70 millió munkás szerzett képesítést, több mint 35 millió középfokú, s több mint 22 millió felsőfokú (Folytatás a 2. oldalon) Kedvezőek a feltételek az együttműködés bővítéséhez Miloš Jakeš, Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal megbeszélést folytatott Abdái Hamid Brahimival • Az algériai kormányfő látogatásáról sajtójelentést adtak ki • A vendég elutazott hazánkból (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fogadta Abdái Hamid Brahimit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság miniszterelnökét, aki az elmúlt három nap folyamán hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi politika időszerű kérdéseit, és nagyra értékelték azt, hogy mindkét fél álláspontja azonos vagy közeli e kérdésekkel kapcsolatban. Miloš Jakeš és Abdái Hamid Brahimi tájékoztatta egymást Csehszlovákia, illetve Algéria jelenlegi életéről. Megállapították, hogy a mindkét országban végbemenő fontos politikai és gazdasági változások kedvező feltételeket teremtenek a kétoldalú együttműködés dinamikájának növekedéséhez minden területen. Áttekintették a csehszlovák-algériai kapcsolatok fejlődésének helyezetét és távlatait, elsősorban a gazdasági és tudományosműszaki téren. A vendég nagyra értékelte azon megbeszélések eredményeit, amelyeket az algériai küldöttség csehszlová- (Folytatás a 2. oldalon) Időszerű feladatokról tanácskoznak a kommunisták A Nové slovo évzáró taggyűlésén részt vett Jozef Lenárt elvtárs (ČSTK) - Évzáró taggyűlést tartott tegnap Bratislavában a Nové slovo lap pártalapszervezete. A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Az előterjesztett jelentés megállapította, hogy a pártalapszervezet teljesítette legfontosabb feladatait, és arra törekedett, hogy a lap előmozdítsa az átalakítás folyamatát, és tájékoztasson a Szovjetunióban végbemenő forradalmi változásokról, egyebek között az októberi forradalom 70. évfordulója kapcsán. Bírálat tárgyává tette azonban a Nové slovo különböző rovataiban tapasztalható fogyatékosságokat, mindenekelőtt meg kell szabadulni a pusztán leíró jellegtől. Külön figyelmet követel meg a tudományos-műszaki fejlesztés, a környezetvédelem, az ifjúsági és a kulturális élet problémái. , A vitában a felszólalók hangsúlyozták, hogy ki kell küszöbölni a be nem vált újságírói formákat és fejleszteni kell a világnézeti nevelést. A pártszervezet fontos feladata, hogy a lap publicisztikai szerepével összhangban elmélyítse a kapcsolatot az olvasókkal, s átfogóan érvényesítse a nyílt tájékoztatásnak és a társadalmi élet nyilvános ellenőrzésének elveit. (Folytatás a 2. oldalon) Jubiláns kitüntetése (ČSTK) - Alois Sopr nemzeti művésznek 75. születésnapja alkalmából sokéves elkötelezett, művészi szempontból tartalmas és gondolatgazdag életművéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést és Miloš Jakeš- nak, a CSKP KB főtitkárának üdvözlő levelét Josef Mevald- nak, a nyugat-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának jelenlétében Josef Havlín, a CSKP KB titkára adta át. A levél nagyra értékeli a szobrász- művész munkásságát, amellyel, valamint a haladó hagyományokhoz, élethez, munkához és népünk harcához való viszonyával jelentős mértékben hozzájárult szocialista kultúránk fejlesztéséhez. Ezután Josef Havlín Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő levelét is átadta. Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök és Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke Alois Soprnak jubileuma alkalmából szintén üdvözlő levelet küldött. Segítség Afganisztánnak (ČSTK) - Elindult tegnap Prágából Afganisztánba az Aeroflot külön- repülőgépe, fedélzetén a szovjet és csehszlovák szakszervezetek segélyszállítmányával. A csehszlovák küldemény tanszereket, sátrakat, takarókat s ruházati cikkeket tartalmaz összesen 2,5 millió korona értékben. Vetik a tavaszi árpát Kedvező feltételek között végzik a talajművelési munkákat Az enyhe tél kedvez a mezőgazdasági vállalatoknak. A határban jól fejlődnek az ősziek. Szlovákia déli körzeteiben szépen zölded az őszi búza. A Komáromi (Komárno) járásban már két héttel ezelőtt megkezdték a talaj előkészítését a vetésre. Mivel nem esett hó és a szél is szárította a szántóföldeket, a gépesített brigádok ha nem is teljes bevetéssel, de mégis dolgozhattak. Az efsz-ek és állami gazdaságok vezetői abban reménykedtek, hogy még februárban elvethetik a mákot és a tavaszi árpa egy részét. A ČSTK jelentése szerint idén a mezőgazdasági vállalatok dolgozói a Nyugat-szlovákiai kerületben több mint egy hónappal előbb kezdhették meg a munkát a határban. Ezt a kedvező időjárás teszi lehetővé. Négy déli járásban már vetik a tavaszi árpát. Az első napokban 270 hektárba került be a mag. Még a legöregebb szövetkezeti tagok sem emlékeznek arra, hogy ilyen időszakban már teljes ütemben vethettek volna. A tavaszi árpával egy- : ^jűleg más növények vetését is megkezdték. A Galántai (Galanta) járásban a Sókszelőcei (Selice) Efsz-ben például 25 hektáron vetették el a mákot. A mezőgazdasági vállalatoknál nagy gondot fordítanak a korai burgonya előcsiráztatására is. Eddig már mintegy 1100 hektárt készítettek elő a kiültetésre. A kedvező időjárás lényegesen elősegíti az őszi repce fejlődését is. A felmérések szerint a száraz időszakban a termő terület jelentős részén ritkán kelt a repce, ezért napraforgót kell majd a helyébe vetni. A vetéssel egyidejűleg a mező- gazdasági vállalatok gépesített brigádjai simítózzák a talajt. A gyümölcsösökben teljes ütemben végzik a téli permetezést, a szőlészetekben pedig a metszést. A földművesek mintegy 38 ezer hektárra szórta* műtrágyát, hogy a növények minél gyorsabban fejlődjenek. (ČSTK - b)
