Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-18 / 40. szám, csütörtök

A közép- és felsőfokú oktatás átalakításának menetéről és a párt feladatairól annak megvalósításában (Folytatás az 1. oldalról) szakképzettségű embert kapott az or­szág A reform eddigi eredményeiről az elő­adó megállapította, hogy bizonyos kedve­ző változások történtek az oktatás tartal­mában és módszereiben, a tanulók mun­kára nevelésében. Egyre terjed a széles profilú szakmunkásképzés is, erősödik a felsőfokú oktatási intézmények integrá­ciója a termeléssel és a tudománnyal. Változott az iskolák finanszírozási gya­korlata is: a mostani ötéves tervben a köz­oktatásba 1,7-szer többet ruháznak be, mint az előző tervidőszakban. Ligacsov utalt rá, hogy a reformok üteme és mély­sége még korántsem kielégítő. Egyelőre csak kisebb jelentőségű elmozdulások történtek. Nyilvánvaló, hogy a közép- és felsőfokú oktatás mai állapotában teljesen elszakadt attól a dinamikus légkörtől, amely mindinkább áthatja az országot. A közvéleményben az a benyomás ala­kult ki, hogy a reform belefulladt a renge­teg problémába. A fejlődés üteme elma­rad a világszínvonaltól, s ha ez rövid időn belül nem változik meg, akkor ez olyan súlyos elmaradást jelent a társadalom­nak, amelyet csak évtizedek alatt lehet felhasználni. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem elegendőek a tervezett reformintézkedé­sek, s azokat nem a régi módszerekkel kell megvalósítani. A reform kibontakozá­sa ellentmondásba került az átalakítás forradalmi folyamatával, s ez az egyik fő forrása a problémának, ugyanis a reform arra a gondolatra épült, hogy a közoktatá­si rendszernek csak bizonyos mértékű javítására van szükség. A reform koncep­ciója egyidejűleg extenzív módon közelí­tette meg az iskola szociális feladatait. Végezetül a reform nem tartalmazott programot a közoktatási rendszer mélyre­ható demokratizálására. Nem jöttek létre azok a mechanizmusok, amelyek az egész társadalmat bevonnák az iskolare­form folyamatába. Éppen ezért történik még mindig kevés közvetlenül az oktatási intézményekben. Ligacsov ezzel össze­függésben bírálta Tádzsikisztán, Türkmé- rv* 05 i "i7begisztán párt- és állami vezeté­sét, amiért nem foglalkoztak kellőképpen a reform megvalósításával. Hiányzott egy egységes irányító köz­pont a reform megvalósítására, s az egyes minisztériumok túlnyomórészt bü­rokratikus módszerekkel, konzervatív lég­körben irányították az iskolákat. Túlkapá­sok voltak a hatéves kortól számított isko­lakötelezettségre történő átmenet megva­lósításában is - emlékeztetett Ligacsov. Az általános tantervű és szakmai isko­lák meghirdetett reformját módosítani kell, hogy eleget tegyen a következőknek:- az ifjúság általános középfokú mű­veltségének elérése, amely alapot biztosít a további szakmai és felsőfokú kép­zéshez,- a középfokú általános, szakoktatási és felsőfokú iskolák felszereltségének gyökeres javítása, a közoktatási ágazatok fejlesztésének normatív tervezése, s táv­lati célként a részleges rentabilitás bizto­sítására,- a főhatósági széttagoltság meg­szüntetése, egységes állami közoktatási politika bevezetése, amelynek keretében szorosan egymásra hatnak a különböző típusú oktatási intézmények, a tudomá­nyos és termelői kollektívák,- a demokratikus mechanizmusokon keresztül az ország valamennyi társadal­mi erejét be kell vonni a közoktatás fej­lesztésébe, le kell mondani az oktatás parancsuralmi irányításáról, növelni kell a pedagógusközösségek, valamint a helyi tanácsok és területi irányító szervek önál­lóságát és felelősségét,- alapvetően át kell alakítani a peda­gógusok képzésének és továbbképzésé­nek rendszerét, a közép- és felsőfokú oktatás átalakításának szolgálatába kell állítani és át kell szervezni a közoktatás­sal kapcsolatos tudományos kutató­munkát. Jegor Ligacsov rámutatott, hogy az iskolarendszer átalakításának összhang­ban kell lennie a társadalom életének más szféráiban végbemenő gyökeres változá­sokkal. Az iskolának a munkára kell ne­velnie, javítania kell a tanulók politechni­kai ismereteit. Ezzel az elvvel mindenki Kedvezőek a feltételek az együttműködés bővítéséhez (Folytatás az 1. oldalról) kiai látogatása során folytatott. Ezeken a tárgyalásokon tovább konkretizálták a két baráti ország vezetőinek találkozóin hozott határozatokat. Rámutattak a CSKP és a Nemzeti Felszabadítási Front párt hagyományos, sokéves kapcsolatainak jelentőségére, amelyek az együttműkö­dési jegyzőkönyv alapján sikeresen to­vábbfejlődnek. Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap a prágai várban Ľubomír Štrou­gal szövetségi miniszterelnök jelenlété­ben fogadta Abdái Hamid Brahimit. A szívélyes légkörű találkozón áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatokat, és esz­mecserét folytattak a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a hagyományosan baráti csehszlo­vák-algériai kapcsolatok magas színvo­nalat értek el, s az 1984-ben Prágában és az 1986-ban Algírban lezajlott legmaga­sabb szintű megbeszélések határozatai­val összhangban fejlődnek. Egyúttal ki­emelték, hogy érdekük a sokoldalú együttmüködés még intenzívebbé tétele és elmélyítése minden területen, ahogyán ez mindkét ország fejlesztési távlatainak és céljainak megfelel. A prágai Hrzán-palotában tegnap dél­előtt Ľubomír Štrougal és Abdái Hamid Brahimi megbeszéléseket folytatott. A hosszabb szívélyes légkörű találkozón számos javaslatot tekintettek át a két ország gazdasági és ipari együttműködé­sével összefüggésben. Megállapították, hogy a kapcsolataink dinamizálását célzó politikai döntést haladéktalanul tettekre kell váltani. Ezért a két ország küldöttsége találkozói során utasították a minisztériu­mokat és az ágazatokat az ezzel kapcso­latos tervek konkretizálására. Abdái Hamid Brahimi csehszlovákiai látogatásáról sajtójelentést adtak ki. Abdái Hamid Brahimi hivatalos látoga­tásra hívta meg Algériába Ľubomír štrou- galt, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. A látogatás időpontját diplomáciai úton határozzák meg. Az algériai kormányfő tegnap délután csehszlovákiai hivatalos baráti látogatá­sát befejezve hazautazott. A két ország zászlóival feldíszített Ruzynéi repülőtéren a vendég búcsúztatására megjelent Ľu­bomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, Rudolf Rohlíček, a szövetségi miniszter- elnök első helyettese, Ladislav Ada­mec, Ladislav Gerle és Pavel Hrivnák szövetségi miniszterelnök-helyettesek. Bohuslav Chňoupek, Milán Václavík és Eduard Saul, a szövetségi kormány mi­niszterei, a Csehszlovák Néphadsereg tábornoki karának tagjai, valamint más politikai és közéleti személyiségek. Időszerű feladatokról tanácskoznak a kommunisták (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak tegnap tartotta évzáró taggyűlését a Kassai (Košice) Ne­hézgépipari Vállalat műszaki osztá­lyának pártalapszervezete. A ta­nácskozás résztvevői megállapítot­ták: Legfontosabb feladatuknak azt tekintik, hogy aktívabban bekapcso­lódjanak a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudomá­nyos-műszaki fejlesztési programjá­nak megvalósításába. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Művek kohóipari másodtermelési üzemének kommu­nistái pártalapszervezetük tegnapi évzáró taggyűlésén mindenekelőtt a pártszervezet fő feladatainak telje­sítését értékelték. Megállapították, hogy még tartalékok vannak a mun­kaszervezésben, a szállítói-meg­rendelői kapcsolatokban és a mun­kaidő kihasználásában. Ugyancsak tegnap került sor a brnói Janáček Művészeti Akadé­mia pártalapszervezetének évzáró taggyűlésére._A résztvevők hangsú­lyozták: Olyan tulajdonságokat igye­keznek kialakítani a fiatal művész­nemzedékben, mint a lelkiismere­tesség, a kötelességek becsületes teljesítése és a kollektívával szem­beni felelősség egyetért, a megvalósításával kapcsolatos gyakorlati munka azonban túlzottan for­málissá vált. A legfontosabb feladat: az általános tantervű iskolát az állampolgárok szünte­len továbbképzésének valódi bázisintéz­ményévé kell változtatni. Elsődleges je­lentőségű lesz a tudás eddig másodlagos jelentőségűnek tartott minősége. A fő fi­gyelmet a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére kell fordítani. Ezzel függ össze a szakmai orientáció megszerve­zésének és kialakításának rendszere - hangsúlyozta a szónok. Logikus az az elképzelés, hogy az általános tantervű iskolát mentesítsük a dolgozók szakmai képzésének feladata alól, és lehetővé tegyük, hogy az minden erejét a széles körű általános műveltség biztosítására és az ifjúság munkára neve­lésére összpontosítsa. A Szovjetunióban a dolgozók képzésének valódi központjá­vá a szakmai képzési rendszer vált. A szakirányú képzést egységes állami rendszerként kell továbbfejleszteni és megerősíteni, követelményeit a jövőbeni fejlődéssel összhangban kell meghatá­rozni. A középiskolákból jelenleg évente 700 ezer végzős kerül a szakmunkáskép­ző intézetekbe. Ez lehetővé teszi a fiatal dolgozók munkája minőségének javítá­sát. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szak­munkásképző intézetek többsége bázis­vállalataik számára képez dolgozókat. Ahol a kapcsolatok jól működnek, a kiala­kult gyakorlat jelentős eredményeket hoz. A szakmai képzésben a jövőben még fontosabbak lesznek a középfokú szakok­tatási intézmények. Ezek ma csaknem 1,3 millió szakembert képeznek. Megalapozottan kelt nyugtalanságot az aránytalan szám a népgazdaság mér­nökökkel való ellátottságában. Egyes te­rületeken a kelleténél több mérnököt ké­peznek, míg máshol hiány van belőlük. Ligacsov a továbbiakban szólt arról, hogy az elmúlt évben jelentős változások kezdődtek a felsőoktatás tevékenységé­ben. Ennek fő irányait a gazdaságban, a szociális fejlesztésben és az élet más területein mutatkozó megváltozott köve­telményekkel összhangban dolgozták ki. A népgazdasági ágazatok és a felsőokta­tás új típusú kölcsönkapcsolatának be­vezetése ma időszerű feladat. A cél az, hogy mind több hallgató kössön szerző­dést jövendő munkahelyével. Az állami tervbizottságnak a következő ötéves terv­időszaktól kezdődően változtatnia kell a szakemberképzés tervezésének és a diplomások elosztásának gyakorlatán, figyelembe kell vennie a megkötött szer­ződéseket, amelyek a szakember-elosz­tási terv mellett egyfajta „állami megren­delést“ jelentenek a szakemberképzés számára. A tanintézetek a végzősök egy részét a vállalatokkal kötött közvetlen szerződések alapján irányítják a munka­helyekre. Az előadó utalt arra, hogy a fejlett országokban éppen a felsőoktatási intéz­mények játsszák a vezető tudományos központok szerepét. Ennek megfelelően kell átalakítani a tudományos-kutatómun­kára szánt állami költségvetést. Rendkí­vül fontos felszámolni az ágazatok és hatóságok közötti korlátokat, lebontani a felsőfokú tanintézmények és a vállala­tok között, az akadémiai és ágazati kutató intézetek között álló akadályokat. A káder- és továbbképzés kérdéseiről a szónok hangsúlyozta, hogy a tudás folyamatos megújítása nélkül elképzelhe­tetlen a dinamikus társadalmi és tudomá- nyos-müszaki fejlődés. Utalt arra, hogy a szovjet káderek jó része akkor foglalta el posztját, amikor munkájukat más krité­riumok alapján értékelték. Ma már nem elegendő, hogy ésszerűen bánjanak a rendelkezésükre bocsátott erőforrások­kal: most az van előnyben, aki képes pénzt is keresni. Ligacsov utalt arra is, hogy az esti és levelező tagozaton folyta­tott képzés komoly hiányosságokkal küzd. Ezek felszámolására gyors és haté­kony intézkedéseket kell tenni, mondotta, és egyebek között emlékeztetett arra is, hogy az évezred végéig csaknem 16 Környezetszennyeződés nem történt (ČSTK) - Tűz ütött ki tegnap délelőtt a Kralupyi Kaucsukgyárban a szivattyúál­lomás azon részében, amelyben a csepp­folyósított gázokat tárolják. A vállalat és a város tűzoltói azonnal munkához láttak. A tüzet tizenegy óra ötvennyolc perckor lokalizálták, de az oltás még az esti órák­ban is folytatódott. A tűz következtében egy dolgozó meghalt. A városban környe­zetszennyezés nem történt. A tűz okát vizsgálják. millió, az irányítás és a termelés különbö­ző ágazataiból felszabaduló dolgozót kell átképezni. Az iskolák megfelelő felszereltségéről és a hatékony irányításról Ligacsov hang­súlyozta, hogy az elmúlt évek intézkedé­sei ellenére az iskolák felszereltsége to­vábbra sem kielégítő. A tanulók 21 száza­léka olyan épületekben tanul, ahol nincs központi fűtés, egyes iskolákban még mindig három műszakban oktatnak, és más aggasztó jelek is mutatkoznak. Jelentős tartalékok vannak az állami költségvetésből származó pénzek, beru­házási összegek jobb felhasználásában Ma az iskolák anyagi, műszaki bázisa a felújítás üteménél gyorsabban avul el. Meg kell gyorsítani a jó minőségű számítástechnikai eszközökkel való ellá­tást, hogy már a következő ötéves tervi­dőszak elején megoldható legyen az álta­lános és szakmunkásképző iskolák teljes komputerizációja. A felsőoktatási intéz­ményeknek megfelelő mennyiségű kor­szerű, professzionális számítógépet kell biztosítani. A szónok a továbbiakban rámutatott, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő felszerelés a testnevelés fejlesztéséhez. Az iskolai testnevelés számára meg kell nyitni a sportklubok, az üzemek és más intézmények sportlétesítményeit, függet­lenül attól, hogy azok mely főhatóságok rendszerébe tartoznak. Ligacsov külön szólt a megfelelő étkeztetés fontosságá­ról, felsorolta mindazokat a minisztériu­mokat, főhatóságokat és más intézmé­nyeket, amelyeknek közvetlen feladata, hogy a tanulók és a hallgatók ízletes kalóriadús ételeket kapjanak. Az iskolarendszer átalakításának meggyorsításában másik fontos feltétel a közoktatás irányításának szervezésé­ben mutatkozó maradiság és dogmatiz­mus felszámolása. A közoktatási és a fel­sőoktatási minisztériumot, valamint a szakoktatási állami bizottságot magas ke­rítések választják el egymástól. Az egyete­meket és főiskolákat 74, a technikumokat 207 minisztérium és főhatóság irányítja. Mindez akadályozza az egységes okta­táspolitika kialakítását és végrehajtását. Nem közösek az érdekek és a célok, így nincs egység a cselekvésben sem. A szervezeti gátak lebontását követeli a közoktatás más sürgető feladatainak megoldása is. Következetesen meg kell valósítani a jogfolytonosság és folyama­tosság elveit az oktatásban, ésszerűbben kell hasznosítani a pedagógus-kádereket, a meglevő anyagi bázist. Ugyanakkor ki kell alakítani a közoktatás demokratikus irányításának korszerű koncepcióját, át kell térni a konzervatív módszerekről a demokratikus, köztük gazdasági mód­szerekre is. Az iskolákban és a szakmun­kásképzőkben célszerű tanulmányi taná­csokat létrehozni. Az oktatás pártirányításának kérdéseit érintve a szónok utalt rá, a jó képzés mellett az iskolának fontos feladata, hogy a fiatalokat a forradalmi gondolatok és hagyományok jegyében nevelje, olyan emberekké, akik akarják, s ugyanakkor képesek is megvédeni és megvalósítani a párt politikáját. Jegor Ligacsov kitért az elért eredmé­nyekre, de hangsúlyozta, hogy helytelen lenne idealizálni a fiatal nemzedék életét. Az apolitikusság, a primitív szellemi ter­mékek, a burzsoá erkölcs hatásai, az erkölcsi fékek meglazulása a fiatalok egyes csoportjainál - ez ugyancsak reali­tás, mint ahogy az is, hogy az ifjúsági közegbe nacionalista eltévelyedések ha­toltak be, amelyeket például az ismert Alma Ata-i, jakutiai, a balti köztársasá­gokban történt események tárták a köz­vélemény elé. Helytelen volna a nevelési selejtet egészében az iskola rovására írni, de az oktatás is felelős bizonyos mértékig ezért. A társadalomtudományi tantárgyak oktatását értékelve az előadó kitért arra, hogy a felsőoktatási intézményekben túl lassan hidalják át az ilyen tantárgyak és a való élet között keletkezett szakadékot. Nagyon fontos, hogy a társadalomtudo­mányi tantárgyak tanulmányozásakor az ifjúság megtanulja a világ osztályszem­pontú értékelését, megértse az általános emberi és osztályérdekek közötti kapcso­latokat. A társadalomtudományi tantár­gyak közül ki kell emelni a történelem oktatását. Különösen fontos a Szovjet­unió forradalmi múltjának, a szocialista építésben elért eredményeinek megisme­rése. Ehhez jó alap Mihail Gorbacsovnak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján rendezett ünnepi ülésén el­mondott beszéde. Ma sokat beszélnek a történelmi igaz­ságról. Bármilyen keserű legyen is az, szólni kell róla, hogy a jelen és a jövő számára levonhatók legyenek a megfele­lő tanulságok. Az új nemzedékeket meg kell ismeretetni a teljes, a csorbíthatatlan igazsággal, ám sem befeketíteni, sem rózsaszínre festeni nem szabad a ténye­ket. Új, jó tankönyvek kellenek, amelyek­ben a történelem konkrét személyeken keresztül életre kel, amelyek bemutatják az alkotást, az útkeresést, a harcot és a szenvedélyeket. Ligacsov beszélt arról is, hogy ma egyesek a Szovjetunió törté­nelmi útját hibák és büntettek láncolata­ként igyekeznek bemutatni, elhallgatják a múlt és a jelen hatalmas eredményeit. Feladat és kötelesség megvédeni a szo­cializmus úttörőinek becsületét és érde­meit, minden eszközzel erősíteni a nem­zedékek történelmi kapcsolatát. A továbbiakban szólt annak fontossá­gáról, hogy az iskola a kibontakozott gaz­dasági reform körülményei közepette alapfokú gazdasági képzést nyújtson. A továbbiakban hangoztatta, hogy egyi­dejűleg, egymással párhuzamosan kell biztosítani a hazafias és az internaciona­lista nevelést. Külön szólt a nemzeti kultú­rák ápolásának jelentőségéről, arról, hogy a nemzetiségi iskolákban meg kell terem­tem a tanulók kétnyelvűségének alapjait. A gondokról szólva Ligacsov megemlí­tette, hogy sokszor megmutatkozik még a tanárok szakmai tudásának alacsony színvonala, az önképzés hiánya. Gyakran előfordul, hogy a pedagógus gyámkodik a tanulón, nem kezeli felnőttként a tanu­lót, a hallgatót, megalázza emberi méltó­ságában. A pedagógusi munka feltételeinek ja­vítása érdekében a KB titkára hangsú­lyozta, hogy meg kell szüntetni az értéke­lésben és a bérezésben mutatkozó egyenlősdit. A tanítók és a tanárok rend­szeres szakmai minősítésekor kell megál­lapítani pálya-alkalmasságukat és diffe­renciált bérüket. A jövő évtől kezdődően ezt a gyakorlatot bevezetik a felsőfokú tanintézetekben. A pártszervezetek fela­data, hogy a tantestületek nyilvánosság előtt éljenek e szabályozók nyújtotta lehe­tőségekkel, hogy azok javítsák a kollektí­vákban a bizalmat, elősegítsék a jó mun­kalégkört és elvtársi kapcsolatok kialakí­tását. Nem lehet a kor követelményeinek megfelelő pedagógusokat képezni a ta­nárképző főiskolák tevékenységének gyökeres átalakítása nélkül. A módszer­tani munka javításában nagy szerepük van az egyetemeknek - mutatott rá a szó­nok, majd arra emlékeztetett, hogy évente 14-16 ezer pedagógusi helyet nem tud­nak betölteni. A pártbizottságoknak meg kell változ­tatniuk a családról, a családnak a nevelé­si folyamatban viselt felelősségéről való nézeteiket. A család és az iskola termé­szetes szövetségesek, a nevelés haté­kony erői. Ezért fontos a tanár és a szülő között még sokban meglevő szakadék áthidalása. Ligacsov beszélt arról, hogy a pedagógusi és hallgatói közösségek politikai irányításában a pártnak hasznos szövetségese a Komszomol. Az elvszerüség fontos követelmény a káderpolitikában, s az oktatási intézmé­nyek pártirányításában. Sajnos, nem min­den pártszervezet felel meg ennek a kö­vetelménynek, nem kevés olyan akad, amely nem tudott szembeszállni a tehe­tetlenséggel, a protekciózással, a klikk­harcokkal. Sok pártszervezetnek van szüksége erősebb fegyelemre, hatékony, tárgyszerű segítségre. Ez a járási és városi pártbizottságok elsődleges fela­data. Ligacsov megállapította: a járási taná­csok ritkán, és akkor is főképpen felső utasításra foglalkoznak a közoktatás kér­déseivel, s nem munkálkodnak elég állha­tatosan a meghozott döntések végrehaj­tásán. Az SZKP KB Politikai Bizottsága arra számít, hogy a helyi pártvezetök levonják a megfelelő következtetéseket abból a tényből, hogy minderről a közpon­ti bizottság ülésén kell aggodalommal szólni. A pártirányítás egyik legfontosabb ele­me a tanintézetek vezetőinek kiválasztá­sa, elosztása és nevelése. A közoktatás­ban az utóbbi időben jelentősen megja­vult a vezetők állománya. Kitért arra, a pártbizottságoknak és az alapszerveze­teknek meg kell tanulniuk igazán jól hasz­nálni a vezető testület kialakításának olyan hatékony eszközét, mint a vezető- választás, a közösség előtti rendszeres beszámoltatás. Jegor Ligacsov végezetül szólt arról, hogy a Szovjetunióban jelenleg fQlyik a 19 országos pártértekezlet gyakorlati előkészítése. A tanácskozás az átalakítás új szakaszának feladatait fogja meghatá­rozni, és ezek között fontos helyet foglal el a közoktatási rendszer reformja. ÚJ SZÚ 2 1988. II. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents