Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-02 / 26. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és az 1987. évi állami terv teljesítéséről A CSKP XVII. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán célul tűzött, s a 8. ötéves tervben konkrétan meghatározott gazdasági és szociális program igényes felada­tainak teljesítésében különböző eredményeket értünk el. Az állami tervben előirányzott feladatokat az anyagi források létrehozásában egészében véve teljesítettük Az ágazatok többségében növekedett a termelés jövedelmezősége és a munka termelékenysége, de nem a tervben feltételezett mértékben. A lakosság életszínvonalára pozití­van hatott a személyi és a társadal­mi fogyasztás növekedése. A gazdaság fejlődéséhez hozzá­járult a dolgozók kezdeményezése, amely a szervezetek jelentős részé­nél az év első hónapjaiban keletke­zett lemaradások kiegyenlítéséhez vezetett. A fejlődés javítására irá­nyult a gazdálkodó szervezetek önállóságának és fejlődésének nö­velését célzó komplex kísérlet beve­zetése is, főleg a minőségi mutatók területén. A megtermelt bruttó nemzeti jöve­delem az 1986-os évhez viszonyítva több mint 3 százalékkal növekedett, ami kevesebb az állami tervben elő­irányzott mértéknél. Az anyagi forrá­sok értékesítésében nem értük el a szükséges haladást. Ez elsősor­ban a termelési költségek, főleg az anyagi ráfordítások nem kielégítő csökkenésében, s ennek következ­tében a saját termelési érték és a nyereség elégtelen növekedésé­ben nyilvánult meg. Az SZSZK gazdasági fejlődésére vonatkozó igényes feladatok teljesí­tése megköveteli, hogy a következő időszakban következetesen valóra váltsuk elsősorban a CSKP KB 7. ülésén, az SZLKP KÉJ. ezt követő januári ülésén elfogadott határoza­tokat, valamint az SZSZK kormá­nyának az intézkedéseit, amelyek a tudományos-műszaki haladás tel­jesebb kihasználására, a hatékony­ság és a gazdaságosság növelésé­re, a munka minőségi színvonalának javítására, valamint a beruházási fo­lyamatok tökeletesítésére irányul­nak. Tudományos-műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés állami tervé­ben 119 kutatási és fejlesztési fela­dat szerepelt. A tárgyi és az időrendi tervvel összhangban 107 feladat megoldása volt biztosítva, ami 89,9 százalékos arányt képvisel. Ezek közül 11 feladat megoldása fejező­dött be, amelyek között a követke­zők szerepeltek: robotizált technoló­giai komplexum az építőanyag-ipar- ban, a viaduktok és nagy fesztávol­ságú betonhidak új építési technoló­giája, a lakótömbök átadó állomá­sokkal megvalósuló hőellátása, va­lamint a radioimmunológiai vizsgáló berendezések kifejlesztése és klini­kai kipróbálása orvosi felhaszná­lásra. A tervben összesen 396 kutatási eredmény gyakorlati hasznosítása szerepelt, ebből 347, vagyis 87,6 százalék érvényesült a gyakorlat­ban. A kutatási eredmények hasz­nosításából származó termelési ér­ték tervét 119,9 százalékra sikerült teljesíteni. Az állami és ágazati minőségvizs­gáló intézetek által értékelt termékek részaránya 34,4 százalékot ért el, ami 1 ponttal kevesebb, mint az előző évben. Az árutermelés teljes terjedelméből a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek részaránya nagyjából az előző évi szinten maradt. A gyártmányfejlesz­tés területén elért eredmények úgy­szintén elmaradtak a várakozástól. Az SZSZK munkahelyei a KGST- országok tudományos-műszaki ha­ladásának komplex programja kere­tében 89 fő és 120 megnevezett feladat megoldásában vettek részt Ezzel összefüggésben 115 szerző­dést és megállapodást kötöttek. Ipar A termelés a központilag tervezett iparban az 1986-os évhez viszonyít­va 3,1 százalékkal nőtt, ami 0,5 ponttal haladta meg az állami terv előirányzatát. A tervezett bruttó ter­melési értéket 1,4 milliárd koronával teljesítették túl. A terv teljesítésében az egyes ágazatok eltérő eredményeket értek el A termelés növekedése főleg az anyagigényes ágazatokra volt jel­lemző. Jelentős számú vállalatnál nem sikerült teljesíteni a gazdasági tervet. A központilag tervezett iparban a késztermékek nagykereskedelmi árakban számított szállítása 3,6 szá­zalékkal, vagyis a tervezettnél gyor­sabban növekedett. Az értékesítés állami tervét a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitelen kívül minden irányban sikerült teljesíteni. Az ipar egyes ágazataiban a kö­vetkező termelési eredményeket ér­ték el: Az elektrotechnikai iparban a ter­melés 13,9 százalékkal növekedett, ami 4 ponttal haladja meg az állami tervben előirányzott növekedési üte­met. A növekedés dinamikája főleg a villamossági szerelvények, a vil­lanymotorok, az adatfeldolgozó gé­pek, a számítástechnikai berende­zések és a mikroszámítógépek gyártására volt jellemző. Gyorsabb ütemben növekedett egyes elektro­nikai fogyasztási cikkek, főleg a szí­nes tévékészülékek és a magneto­fonok gyártása. Az általános gépiparban a terme­lés az állami tervben előirányzott 4,8 százalék helyett 3,5 százalékkal nö­vekedett. Főleg a gördülőcsapá­gyak, a hidraulikus berendezések és gépelemek, a gépkocsi-alkatrészek, a tehergépkocsik, a fémmegmunká­ló gépek, a textilipari gépek és be­rendezések, valamint a földmunká­kat, építőipari és útépítő munkákat végző gépek gyártása növekedett. A fogyasztási cikkek közül nőtt a fa­gyasztógépek és az automatikus mosógépek gyártása, míg a hűtő­szekrények gyártása csökkent. A nehézipar az állami tervben előirányzott 2,1 százalék helyett 3.8 százalékkal növelte a termelést. Növekedett a daruk, a robotok és a manipulátorok, a dugattyús moto­rok, a gőzturbinák, az atomeröművi és a légtechnikai berendezések gyártása. A kohászatban és az ércjövesz- tésben tovább nőtt a nyersvas, a nyersacél, a hengerelt anyagok, a réz és a rézcsövek termelése. A tüzelőanyag- és a villamos- energia-ipar termelésének növeke­dése 0,8 százalékos volt A bányák­ban az állami tervben előirányzott 5 millió 500 ezer tonna helyett 5 mil­lió 572 ezer tonna barnaszenet és lignitet termeltek ki. A villamosener- gia-termelésben 23,6 milliárd kWh- val 100,6 százalékra teljesítették a tervet, ami 2,3 százalékkal keve­sebb volt, mint az 1986-os évben. A népgazdaság tüzelőanyagokkal és energiával való ellátása egészé­ben véve folyamatos volt. Azonban problémák fordultak elő az év eleji rendkívüli helyzetben, valamint a la­kosság osztályozott szénnel és bri­kettel való ellátásában az év végén. A vegyipari termelés az anyagel­látás és a kapacitások lehetőségei­vel összhangban 3,5 százalékkal növekedett, habár az állami terv csak 1,1 százalékos növekedéssel számolt. Nagyobb mértékben nőtt a műtrágyák, a gumiabroncsok, a műszálak, a kénsav, valamint a PVC padlóburkoló anyagok gyár­tása. A gyógyszeripari termelés 8.8 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó iparban 0,7 száza­lékkal növekedett a termelés, ezen belül a faiparban 1, a cellulóz- és papíriparban 0,2 százalékkal. Növe­kedett a lomblevelű fűrészáru ter­melése, a kemény farostlemezek, a bútor, a papíripari termékek és a karton gyártása. Csökkent a tűle­velű fűrészáru, az ablakok, a nem fehérített félcellulóz, valamint a fur­nérlemezek gyártása. A könnyűiparban egészében vé­ve 1,3 százalékkal növekedett a ter­melés, az állami tervben előirányzott 2,3 százalékkal szemben. Ezen be­lül a nyomdaipari termelés 3,8, az üvegipari 2,3, a textilipari 1,4, a ru­haipari, 1, a bőr- és cipőipari terme­lés pedig 0,5 százalékkal lett na­gyobb. Az építőanyag-ipar termelése az 1986-os évhez viszonyítva 1,4 szá­zalékkal nőtt, habár az állami terv 0,9 százalékos csökkenéssel szá­molt. Növekedett a falazóanyagok, a padlóburkoló kerámialapok, a ce­ment, az építőelemek és az acélipari magnezittéglák gyártása Megköze­lítőleg azonos szinten maradt a mész, a téglaipari magnezitanya­gok és a kerámiacsempék terme­lése. Mezögazdasági- élemiszeripari komplexum A bruttó mezőgazdasági termelés az 1986-os évhez viszonyítva 1,5 százalékkal, a 7 ötéves tervidőszak évi átlagához viszonyítva 5,8 száza­lékkal nőtt. A termelési terv teljesíté­se 99 százalékos volt, ezen belül a növénytermelés 4,5 százalékkal elmaradt a tervtől, az állattenyésztés pedig 2,1 százalékkal túlteljesítette a tervet. Kedvezően alakult a gabonafélék, a hüvelyesek, az olajnövények, az egyéves takarmánynövények és a zöldségfélék hektárhozama, összesen 4,2 millió tonna gabona termett, így ezen a szakaszon 108 százalékra sikerült teljesíteni a tervet, főleg a búza csúcshozamá­nak köszönhetően. A gabonafélék átlagos hektárhozama először ha­ladta meg az 5 tonnás szintet. A ter­vezettnél kevesebb termett burgo­nyából, gyümölcsfélékből, cukorré­pából, évelő takarmánynövényekből és szőlőből. Az előző évhez hasonlítva meg­növekedett a sertésállomány, mig a szarvasmarha-, a juh- és a barom­fiállomány csökkent Az állati termékek állami felvásár­lási tervét a tojáson kívül mihden vonatkozásban teljesítették. Vágóál­latokból 487,8 ezer tonna, baromfi­ból 88,2 ezer tonna, tejből 1691,5 millió liter került felvásárlásra. A fel­vásárolt 997 millió darab tojás ele­gendő volt a fogyasztói szükségle­tek kielégítésére. Az élelmiszeripari bruttó terme­lés az 1986-os évhez vizsonyítva az állami tervben előirányzott 1,1 százalék helyett 1,7 százalékkal nőtt. Főleg a tőkehús, az étolajok, a tej és a tejtermékek, valamint az alkoholmentes üdítőitalok termelése növekedett. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás A fakitermelés és az erdősítés tervezett feladatai teljesítve voltak. A közületi vízvezetékről ellátott la­kosság részaránya 70,7 százalékról 72 százalékra nőtt, a csatornaháló­zatra kapcsolt házakban lakó sze­mélyek aránya 47,1 százalékról 48 százalékra növekedett. A lakosság ivóvízellátásában a Kelet-szlovákiai kerület számos körzetében, különösen Kassán (Ko­šice) főleg a szélsőséges időjárási feltételek miatt továbbra is problé­mák voltak. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dol­gozóikkal 35 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ebből az SZSZK Építőipari Minisztériuma ál­tal irányított vállalatok 25,8 milliárd korona értékű munkát teljesítettek. Az elvégzett munkák mennyisége az előző évi szinthez viszonyítva 3,2 százalékkal volt több, ami 0,9 pont­tal haladja meg a tervet; az SZSZK Építőipari Minisztériumához tartozó vállalatoknál arányosabb volt a terv teljesítése. A munkák összetétele eltért a terv előirányzataitól, számos építkezé­sen hiányosságok fordultak elő a tervezett határidők megtartásában és a munkák minőségi színvonalá­ban. Nem sikerült teljesíteni a komp­lex lakásépítés állami tervében elői­rányzott feladatokat, főleg Bratisla­vában, az SZSZK fővárosában. Csökkentek az építőipari munkák fajlagos költségei, ami kedvezően hatott a nyereség képzésére. Közlekedés és távközlés A közületi szállítmányozó szerve­zetek 244,2 millió tonna árut szállí­tottak, ami az állami terv 98 százalé­kos teljesítését jelentette. A vasúton és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által szállított áru mennyisé­ge csökkent. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 937 millió személyt szállított, ami az előző évi szintnek felelt meg. A posta keretében 1 millió 092 ezer telefonállomás működött, ebből 426 ezer volt a lakásokban elhelye­zett telefonállomások száma. Beruházások Az SZSZK népgazdaságában a beruházási munkák és szállítások értéke (a Z-akciókon és a lakossági magánépítkezéseken kívül) 54,7 milliárd koronát ért el, ebből 29,5 milliárd korona jutott az építőipari munkákra, 25,2 milliárd korona pe­dig a gépek és berendezések szállí­tására. A beruházók a beruházási munkák és szállítások állami tervét 2,5 százalékkal teljesítették túl, az előző évhez viszonyítva 3,4 száza­lékos volt a növekedés. Szerkezeti szempontból azonban egyenlőtlen volt a beruházási munkák és szállí­tások teljesítése. A kötelező építkezések tervét a gépi-technológiai szállítások késé­se miatt nem sikerült teljesíteni. Az elmúlt évben 28 kötelező építkezést kellett volna befejezni a próbaüze­melés megkezdésével, ezt a célt azonban csak 18 építkezésen sike­rült .elérni. Ezek közé tartozik a pú- chovi Makyta vállalat alapüzemének rekonstrukciója, a Handlovái Bánya­üzem szénosztályozó részlege, a Starina II. víztározó és vízvezeték­hálózat kiépítése, valamint a bod- rogszerdahelyi (Streda nad Bodro­gom) öntözőrendszer. Életszínvonal Az 1987-es évben az SZSZK népgazdaságának szocialista szek­torában, az efsz-eket is beleértve, 2 millió 415 személy dolgozott, ami 25 ezerrel több, mint a megelőző évben. A dolgozók létszáma legna­gyobb mértékben az iparban növe­kedett. Aránylag gyorsan növeke­dett a foglalkoztatottság egyes nem termelési ágazatokban is, főleg az egészségügy és az iskolai oktatás szakaszán. A lakosság nomináljövedelmei 139,3 milliárd koronát értek el, ami az előző évhez viszonyítva 3,6 szá­zalékos növekedést jelentett. A munkabérekből származó jövede­lem 2,8 százalékkal nőtt, a szociális jövedelmek 2,1 százalékkal növe­kedtek. Jelentős mértékben nőtt a lakosság által felvett kölcsönök összege, főleg az újházasoknak nyújtott előnyösebb kölcsönfeltéte- lek következtében. Az átlagos havi nominálbér az SZSZK népgazdaságának szociális szektorában, az efsz-eket is beleért­ve 3015 koronát ért el (az efsz-ek nélkül ez 2995 korona volt), ami 2 százalékos évközi növekedésnek felel meg. A kiskereskedelmi árak és az egyéb létfenntartási költségek egy­aránt 0,2 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom az 1986-os évhez viszonyítva 3,5 szá­zalékkal nőtt; a terv 3,6 százalékos növekedést irányzott elő. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben a fő irányzatokban teljesítették a ter­vet, a személygépkocsik és az üzem­anyagok eladása azonban nem érte el a tervezeti szintet. A fogyasztói szükségleteket élel­miszeripari cikkekből általában véve sikerült kielégíteni. Az iparcikkek kí­nálata azonban nem elégítette ki a keresletet, főleg a nagyobb hasz­nálati értékű, a divatos és az idény­jellegű termékekből. Habár a helyi ipari és szolgáltató vállalatok, valamint az ipari szövet­kezetek egészében véve teljesítet­ték a tervet, lényegesebb javulás nem következett be a szolgáltatások minőségi színvonalában és kínála­tában. A lakosság társadalmi fogyasztá­sa 4,7 százalékkal növekedve 61,4 milliárd koronát ért el. Ebből egy lakosra 11 750 korona jutott, ami 462 koronával volt több, mint a meg­előző évben. A főiskolákon minden tanulási for­mában 58 ezer diák tanult. A közép­fokú szakmunkásképző intézetek­ben 142 ezer tanuló sajátítja el a munkásszakmákat, ebből 26 ezer érettségivel végződő szakokon ta­nul. A gimnáziumok és a szakközép- iskolák nappali tagozatain 120 ezer tanuló tanul. Az óvodákat 248 ezer gyermek látogatja. Az egészségügyi intézmények­ben az ágyak száma 58,7 ezerre növekedett, ami 700-zal több, mint 1986-ban volt. Tovább csökkent az egy orvosra számított lakosok szá­ma, s jelenleg ez 276 személyt kép­visel. A szociális ellátás területén sor került a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére, s kedvezőbben módo­sultak a gyermekes családok egyes juttatásai is. A szociális ellátásra fordított kia­dások az előző évhez viszonyítva 2,2 százalékkal növekedtek és 27,3 milliárd koronát értek el. A nyugdí­jakra 16,3 milliárd koronát fizettek ki, ami 4,5 százalékkal több, mint 1986- bari. Betegellátásra mintegy 5 milli­árd, családi pótlékra csaknem 6 mil­liárd koronát fizettek ki. A kulturális intézmények elősegí­tették a közművelődést és a szabad­idő megfelelő kihasználását. Kibő­vült a televíziós közvetítés. Befejez­tek 20 egész estét betöltő filmet, s számos egyéb film is készült. A mozielöadásokon 19,3 millió, a színházi előadásokon 1,7 millió látogató vett részt. Könyveket összesen 31,9 milliós példányszám­ban adtak ki. A lakásépítés minden formájában 30,6 ezer lakás építése fejeződött be, ami 2,6 ezerrel kevesebb a terv­ben előirányzott mennyiségnél. El­kezdődött 36,3 ezer új lakás építése. A Z akciók keretében a lakosság 1 460 millió korona értéket hozott létre. Az 1987-es évben 52 jelentősebb környezetvédelmi építkezés volt fo­lyamatban. 4,8 milliárd koronás költ­ségvetési ráfordítással. Az ökológiai építkezések programja azonban las­san valósul meg, késik a megkez­dett építkezések befejezése A népesség fejlődésében a ko­rábbi évek irányzatai folytatódtak; összesen 84 ezer gyermek született, 51 ezer személy halálozott el. 1987. december 31 -én a Szlovák Szocia­lista Köztársaságnak 5 millió 237 ezer lakosa volt.

Next

/
Thumbnails
Contents