Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-02 / 26. szám, kedd
Levelezőink írják Fedett uszoda épül Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a meglévő strandfürdő évente alig 30-40 nap üzemeltethető az időjárás szeszélyei miatt. Ez is egyik oka annak, hogy az iskolások között sok az úszni nem tudó. Ezért a városi nemzeti bizottság a választási program előkészítésénél lépéseket tett annak érdekében, hogy a fedett uszoda bekerüljön a választási programba, és a jnb a Z akció beru- házásos formájában jóváhagyta az építkezés megkezdését, azzal a feltétellel, hogy a vnb pénzösszegeket társít az uszoda építéséhez. A képviselők kezdettől fogva igyekeztek minél több pénzt társítani az építkezéshez, s jelenleg már közel 3,5 millió korona áll rendelkezésükre. Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy 1989-ben megkezdhessék az uszoda építésének első szakaszát. Az építkezés befejezéséhez azonban még további összegre van szükség. Nagyon fontos, hogy a lakosság is aktív társadalmi munkával járuljon hozzá az építkezés megvalósításához. Köteles Gábor A napokban ünnepelte 80. születésnapját Tőrén (Turá, Lévai-Le- vice járás) Boros Eszter, hazánk első egységes földműves-szövetkezetének egyik alapítója, a helyi pártalapszerve- zetnek még ma is tevékeny tagja. Születésnapja alkalmából Terézia Zelnickának, a helyi pártbizottság elnökének jelenlétében Vladimír Jančótól, a járási pártbizottság titkárától átvette az SZLKP JB Elnökségének köszönőlevelét. Elismeréssel méltatták Eszter néninek a mezőgazdaság felvirágoztatásában és a szocialista haza építésében szerzett érdemeit, s további jó egészséget kívántak neki. (Tóth Ilona felvétele) A Kassa (Košice)-vidéki járás egyik kis községében, Ájfalucskán (Hačava) a hnb tanácsa példásan törődik az idős polgárokkal. A 304 Miért gyanúsítottak meg? Január elsejétől munkahelyet változtattam. Mint tudjuk, ehhez orvosi ellenőrzés is szükséges. Két nappal a karácsonyi ünnepek előtt (mellesleg szabadságom idején) egy egész délelőttöt várakozással töltöttem el a Galántai (Ga- lanta) Járási Egészségügyi Intézet orvosi rendelője előtt. Üzemi orvosunk is szabadságolt, így az ót helyettesítő orvoshoz kerültem. Több mint kétórányi várakozás után végre bejutottam. Nagy meglepetésemre az orvos kijelentette, hogy ő, bár helyettesíti kollégáját, ilyen ,,fölösleges adminisztrációt“, mint a munkába lépés előtti ellenőrzés, nem végez. De hiszen ez lehetetlen! Az orvos azonban felvilágosított, hogy én őt erre nem kényszerithetem. Ez nem is állt szándékomban, csupán segítségét kértem, mivel az új szerződésem aláírása másnap volt esedékes, ez pedig orvosi vélemény nélkül lehetetlen. Erre az orvos még ingerültebb lett, s beletekintve papírjaimba, felnevetett: - Á, a jnb-re megy dolgozni? Ez még nem jelenti azt, hogy köteles vagyok foglalkozni magával! Most már az eddig csak bólogató egészségügyi nővér is beleszólt: - Mit gondol, ha én megyek a nemzeti bizottságra, engem előnyben részesítenek? Nekem is várakoznom kell, s ha ott kitolnak velünk, mi sem leszünk kedvesek az ő alkalmazottjukhoz Értetlenül néztem rá, hiszen én nem kértem, hogy részesítsen előnyben, kivártam, míg sorra kerülök. S amikor arra hivatkoztam, hogy két kisgyermekem közül egyik lázasan fekszik, ma a nagymama vigyáz rá, holnap nem tudok ismét itt eltölteni fél napot, azt mondták, hogy őket az én magánügyeim egyáltalán nem érdeklik. Bár nem tartozom a gyenge ideg- zetüek közé, zokogásban törtem ki. Úgy látszik, ennek köszönhetem, hogy végül szóba álltak velem. Előbb azonban a doktor telefonált az új munkaadómnak, vajon igaz-e, hogy januártól náluk fogok dolgozni, s tényleg másnap esedékes-e a szerződés aláírása? Az igenlő válasz után végre megkaptam a szükséges papírokat, s a vizsgálat után a számomra oly fontos pecsétet is. S hogy miért ragadtam mégis tollat? Mert nem értem, hogyan bánhat így egy orvos a hozzá irányított emberrel, csupán azért, mert vele más hivatalnokok ugyanezt tették? Szerintem senki se szokott mesét kitalálni arról, hogy munkahelyet változtat, aztán fondorlatos módon papírokat szerezni erről csak azért, hogy az orvosokat bosszantsa. S nem hiszem, hogy az ünnepek előtti lótás-futásban egy dolgozó nő puszta ,,unalomból“ ilyen ürüggyel fogja ingerelni az orvosokat, ha nem szükséges. Futó Mária lakost számláló helységben, mely valamikor a járás legelmaradottabb községei közé tartozott, 44 idős polgár él. Közülük harminchétnek az elmúlt évben mintegy 30 ezer korona szociális segélyt folyósítottak. A nyugdíjasok klubjának jól múködö tanácsa több kirándulást és egészségügyi előadást szervezett tagjainak. Á klubban rendszeresen köszöntik a jubilánsokat, találkozókat szerveznek, melyeken az iskola diákjai műsorral köszöntik az idős polgárokat. A nyugdíjasokról a tornaváraljai (Turnianské Podhradie) ll-es számú egészségügyi központ körorvosa dr. Irena Tarabčáková és Majancsík Mária geriátriai nővér gondoskodik Farkas Rózsa A lakások, melyekben élünk Ez a címe annak a 96 oldalas brosúrának, melyet a Kassai (Košice) Városi Nemzeti Bizottság helyi gazdálkodási szakosztálya adott ki a közelmúltban. A publikációból nem csak azt tudhatjuk meg, hány lakás készült el Kassán a 7. ötéves tervidőszakban, illetve hogy hányat kellene a nyolcadikban átadni, hanem azt is, milyen a lakások összetétele, mennyi pénz áll rendelkezésükre az óváros felújítására és a meglévő lakások korszerűsítésére. A kiadvány a város fejlődését ábrázoló színes képanyagon kívül sok hasznos tanácsot is tartalmaz. Például a lakáshivatal és a lakásszövetkezet feladatáról, a lakók jogairól és kötelességeiről, a hibabejelentés módjáról, valamint arról, hol jelenthetik be az észlelt meghibásodásokat. Jolana Nováková Szalagavatói üdvözlet Hagyományromboló-e az az ember, aki azt állítja, hogy a negyedikes középiskolás diákok számára találjunk ki valami mást a szalagavató helyett, ami szintén az érettséget, a felnőtté válást jelképezné. Számos vita, nézeteltérés, írott és íratlan törvény szabályozza, vagy megkísérli szabályozni a szalagavatás lebonyolítását, amely sok mindenben kötődik az adott iskola hagyományaihoz. Eszerint általában decemberben szülök, tanítók és negyedikes diákok egy közös bálon ünnepük a felnőtté válást jelképező zöld szalag átadását. Legtöbb vita a hivatalos részt követő szórakozás formáját illeti. Elsősorban kik szórakozzanak? A diákok? A tanárok? Vagy a szülők? Vagy mindenki együtt? És hogyan? Amíg iskolai ünnepélynek, esetleg a nem hivatalos részt diákmulatságnak titulálják, addig alkoholnak helye nincs. De amint a szülők a nem hivatalos részt saját maguk számára bérlik ki, melyre szeretettel meghívják a tanárokat, már szóba jöhet az üdítők mellett másfajta ital is. Az idén egy járási székhely három középiskolájában háromféleképpen tartották meg a szalagavatói ünnepséget. Volt teljesen alkoholmentes, volt egy olyan, ahol felszolgáltak alkoholt, és végül volt egy zugalkoholos, melyen üdítős üvegekben szolgáltak fel alkoholt. Az egyik középiskolában ez osztályonként megoszlott, aszerint, hogy milyen befolyásos szülők gyerekei voltak az osztályban. Tehát hiányzik az összhang. S ezért nem az igazgatóság a felelős, hanem a különböző felsőbbszintű ellentmondásos, kétértelmű rendeletek, melyek az igazgatókat kényes és kellemeten döntések meghozatalára kényszerítik. Tisztázni kéne, hogy végül is ki az ünnepség főszereplője, mert hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. A szülők számára elég nagy gondot, kiadást jelent a szalagavató. Elnézve a ruhakölteményeket, a gazdagon megterített asztalokat, a drága zenekarokat és a meghívott vendégeket. Ehhez jön még a szalagavatói üdvözlet, a teremdíj stb. Persze a szülői értekezleten mindenki megszavazza, mert ki szeret kilógni a sorból? Az éretté, felnőtté válást elsősorban az érettségi vizsga jelenti, és nem a decemberben, januárban megrendezett szalagavató. Mert mit hallunk az osztályfőnöki, igazgatói beszédekben?: ,,Most már hivatalosan is felnőtté váltatok, lassan búcsúzunk tőletek, de azért ne feledkezzetek meg arról, hogy júniusban ott vár rátok az érettségi vizsga, melyre fel kell készülni, és majd ott dől el... stb.“ Tud-e igazán felszabadultan, boldogan örülni ilyen szavak kíséretében a gyerek? Ezért nem lenne-e célszerűbb érettségi banketteket rendezni szalagavatók helyett? Az érettségi vizsga után éretté nyilvánítani őket. Nem jelképesen, hanem valóban, hiszen kezükben van a bizonyítvány. S akkor felszabadultan együtt örülhetne diák, szülő, tanár. Bár előfordulhat, hogy erre az ünnepségre nem minden tanár kapna meghívót. A diák bátrabban kinyilváníthatná rokon- szenvét, s aki ezt a rokonszenvet négy év során kiérdemelte, bátran elmehet az ünnepségre. Tehát a hagyományrombolás nem mindig jelenti az értékek, élmények rombolását is, ha valami mást, valami jobbat tudunk helyette nyújtani. Száraz Dénes Érsekújvár (Nové Zámky) A házastársak közös szövetkezeti tagsága F. J.: Szövetkezeti lakásban élek a férjemmel és három gyermekemmel. A házasságom nagyon meg- ' romlott, ezért a válás gondolata foglalkoztat. Szeretném azonban előbb megtudni, hogy a válás után melyikünknek kellene kiköltöznie a lakásból, mivel csak a férjem volt tagja a lakásszövetkezetnek. Ha én lennék köteles a lakásból kiköltözni, köteles-e férjem valamilyen lakást biztosítani számomra, mert a három gyermekkel nem tudnék hová költözködni. Ritka eset, hogy csupán az egyik házastárs legyen tagja a lakásszövetkezetnek, mivel a házastársaknak rendszerint - egyidejűleg a közös lakáshasználati joggal - közös szövetkezeti tagságuk keletkezik, még akkor is, ha csupán az egyikük szerzett jogot a szövetkezeti lakás kiutalására a házasság fennállása és tartós együttélésük ideje alatt (lásd a Polgári Törvénykönyv 175. § (2) bekezdését). Szövetkezeti lakás kiutalására akkor keletkezik joga a szövetkezet tagjának, ha felvették a lakáskiutalási sorrendbe, s a szövetkezet elöljáróságának felhívására befizette a szövetkezeti tagrészt (melyet sokan tévesen a lakás árával azonosítanak). A fent említett körülményeket is meg kellene tehát vizsgálni, hogy megállapítható legyen, közös szövetkezeti tagságuk keletkezett-e. A szövetkezeti tagság kérdése ugyanis döntő jelentőséggel bír annak eldöntésében, melyikük maradhat a válás után a szövetkezeti lakásban. Ha a szövetkezeti lakás kiutalására a férjének keletkezett joga, méghozzá a házasságkötésüket megelőzően (vagyis a szövetkezet elöljáróságának felhívására még az esküvőjüket megelőzően fizette meg a szövetkezeti tagrészt), a közös lakáshasználati joguk a válással szűnik meg, és a lakás további használatának joga a szövetkezet tagját, tehát azt illeti meg, aki a házasságkötés előtt szerzett jogot a szövetkezeti lakás kiutalására (ilyen esetben nem keletkezik közös tagság, legfeljebb közös lakáshasználati jog a házasság idejére). A szövetkezeti lakás használatának egyéb eseteiben - főként ha a házastársaknak közös szövetkezeti tagságuk keletkezett - a volt házastársak bármelyikének indítványára a bíróság szünteti meg a közös lakáshasználati jogot, s dönti el egyben, melyikük használhatja a továbbiakban a lakást, mint a szövetkezet tagja. A bíróság ennek a kérdésnek eldöntésénél figyelembe veszi a kiskorú gyermekek érdekeit, a lakásszövetkezet és a hnb álláspontját stb. A válással tehát csak akkor szűnik meg a közös lakáshasználati joguk, ha nem keletkezett közös szövetkezeti tagságuk, mivel a férje még a házasságkötésük előtt fizette be a szövetkezeti tagrészt. A közös lakáshasználati jog ilyenkor közvetlenül a törvény erejénél fogva változik át a szövetkezet tagjának személyi lakáshasználati jogává. Ezt a jogot azonban ideiglenesen korlátozná a Polgári Törvénykönyv 186. §-a, amely szerint mindaddig nem lenne köteles a lakásból kiköltözködni, míg megfelelő pótlakást nem utalnának ki önnek (tehát nem a férje, hanem az illetékes nemzeti bizottság gondoskodna lakásról az ön számára). Biztosítási díj N. I.: 1985 nyarán vásároltam egy személygépkocsit, és mindjárt meg is kötöttem a biztosítást azzal, hogy évente majd kétezer koronát fizetek biztosítási díjként. Az idén (1987- ben) meg akartam szüntetni a biztosítást. A kötvény tájékoztató részében az áll, hogy amennyiben három hónapon belül nem fizetem meg a biztosítási díjat, a biztosítás megszűnik. Ez azonban nem következett be. A biztosító négy felszólítást küldött, hogy fizessem meg az évi biztosítási díj felét. Úgy gondoltam, ha ezt sem fizetem meg, a biztosítás megszűnik. Tévedtem A biztosító alkalmazottja egy este meglátogatott minket, és azzal fenyegetőzött. hogy bíróságra adja az ügyet. Ezért inkább kifizettük az említett összeget (igaz, nyugtát is kaptunk). Jogosan járt el? Visszakövetelhetjük a pénzt? Valószínűnek tartjuk, hogy félreértette a biztosítási szerződés rendelkezéseit. Ezek megfogalmazásánál a biztosító a törvény, illetve a végrehajtási jogszabályok rendelkezéseiből indul ki. Nincs okunk feltételezni, hogy a biztosító a ,,tájékoztató“ megfogalmazásánál eltért volna a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől (ezért ajánlatos lett volna, ha fénymásolatban beküldi annak a szerződésnek fénymásolatát, melyre hivatkozik). A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítás rendszerint felmondással szűnik meg. A biztosítás megszűnésének egyéb módjai közt inkább kivételesnek kellene lennie, hogy a biztosítás a biztosítási díj befizetésének elmulasztása miatt szűnjön meg, bár a törvény erre is lehetőséget ad. A Polgári Törvény- könyv 359. §-a szerint a biztosítás megszűnik azzal is, hogy a biztosítási díjat az első biztosítási időszakért nem fizetik meg az esedékességtől számított három hónapon belül, vagy ha a további biztosítási időszakra járó biztosítási díjat nem fizetik meg az esedékességtől számított hat hónapon belül. A biztosítás az illetékes határidő utolsó napjával szűnik meg. Mivel a biztosítási szerződést 1985-ben kötötte meg, s 1985-ben és 1986-ban befizette a biztosítási dijat, nem az első, hanem a további biztosítási időszakról volt szó, s így nem a levelében említett háromhavi határidő az irányadó, hanem a törvény idézett rendelkezésében említett hathavi határidő (ezek a határidők kölcsönös megegyezéssel meghosszabbíthatóak, legfeljebb három hónappal). A biztosítási díj az ön esetében az immár harmadik biztosítási időszak első napján vált esedékessé (legkésőbb ezen a napon kellett volna befizetnie), ha a szerződés nem rendelkezett másként. A teljes biztosítási díjat kell befizetni, hogy a szerződés fennmaradjon. Mivel a biztosítási díjat, illetve annak teljes összegét az említett hathavi határidőben nem fizette be, a biztosítás csupán ennek a határidőnek utolsó napját követően szűnik meg. A személygépkocsija tehát még egy fél évig biztosítva volt. A biztosítónak a biztosítás megszűnéséig joga van a biztosítási díjra (lásd a Polgári Törvénykönyv 361. § (1) bekezdését), joga volt tehát az évi biztosítási díj felére. Jogosan - sőt kötelességüknek eleget téve - figyelmeztették önt arra a lehetőségre is, hogy amennyiben önként nem fizeti meg a biztosítási díj évi összegének felét, a bíróság útján is követelhetik ezt („fenyegetőzhettek“ volna persze azzal is, hogy ilyen esetben köteles lenne viselni a perköltségeket). Nyugdíj Sz. M.: 51 éves vagyok. Három gyermeket neveltem fel, de sajnos nem lesz meg a 25 beszámítható évem a nyugdíjhoz. Hány évet kell még dolgoznom a nyugdíjig? Szeretném tudni azt is, hogy ha két gyermek születik egymás után, egy év különbséggel, hány évet számolnak a szolgálati éveimhez? Az első kérdésére nem adhatunk választ, mivel nem tudjuk hány beszámítható évet szerzett eddig, illetve hány éve hiányzik a nyugdíjigény megnyitásához szükséges 25 évből. A három évesnél fiatalabb gyermekről való gondoskodás ideje pót- idöként számítható be a nyugdíj- igény megnyílta szempontjából szükséges 25 évbe, ha legalább egy évig alkalmazásban volt. Ha azonban az alkalmazásban töltött idő és a pótidő fedik egymást, csupán azt az időt számítják be, amely kedvezőbb a nyugdíjasnak. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, ha az egyes pótidők fedik egymást. Lényegében tehát egy időszakot csak egyszer lehet beszámítani. Ezért annak a két gyermeknek gondozása indokából, akik egy év különbséggel születtek meg, négy év számítható be pótidőként (nem pedig hat), mivel két év fedi egymást. (m-n.) 1988. II. 2. Törődnek az idősekkel