Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-17 / 39. szám, szerda

MEGSZÁLLT TERÜLETEK A PFSZ nem mond le a deportált palesztinok visszaszállításáról Samir olaszországi tárgyalásai (ČSTK) - Gáza és Tulkarm városok­ban az izraeli fegyveresek hétfőn két palesztin tüntetőt megöltek és több tucat polgári személyt megsebesítettek, közöl­te a WAFA palesztin hírügynökség. A pa­lesztinok a vasárnapi ciprusi bombame­rénylet ellen tiltakoztak, melynek során három palesztin aktivista vesztette életét. Felháborodást váltott ki a Sol Phryne hajó ellen hétfőn végrehajtott bombatámadás is. Ez a hajó szállította volna a korábban kitoloncolt palesztin személyeket Ciprus­ról vissza Izraelbe. Időközben a Zsidó Védelmi Liga nevű szélsőséges szervezet vállalta a felelős­séget a hajó elleni támadásért. A szerve­zetről ismert, hogy szoros kapcsolatban áll az izraeli titkosszolgálatokkal. A ciprusi hírügynökséghez befutott névtelen tele­fonhívás szerint a robbantás csak figyel­meztetés volt a deportált palesztinoknak és kíséretüknek, a jövőben a hasonló akciók emberáldozatokat is fognak köve­Mengisztu távirata Moszkvába (ČSTK) - Mengisztu Haile Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkára, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke táviratot küldött Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának. Az etióp nép és az ország vezetősége nevében köszönetét mondott a szárazság sújtotta Etiópiának küldött szovjet élelmiszer- és más segélyekért. Nagyra becsüljük ezt a segítséget, amelyet egy igazi barát nyújtott - hangsúlyozta az etióp vezető A szovjet-afgán űrrepülés előtt (ČSTK) - A közelgő szovjet-afgán űrrepülésről nyilatkozott a Bahtar hírügy­nökségének Mohamed Asztad Vatan- dzsar, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának tagja, táv­közlési miniszter. Leszögezte: az űrrepü­lés nyomán megnövekszik Afganisztán nemzetközi tekintélye, s szorosabbá válik az afgán-szovjet sokoldalú együttműkö­dés és barátság. Amint azt az elmúlt napokban bejelen­tették, a 457 jelölt közül afgán részről Mohamed Dauran ezredest és Abdái Ahad századost választották ki az űrre­pülésre. Közülük csak az egyik vesz részt az űrutazásban, a másik tartalék lesz. Pershing-kísérletek (ČSTK) - A floridai Cape Canaveralon kedden kísérletet hajtottak végre hat Pershing 2 rakétával. A Pentagon szóvi­vője szerint a rakéták gyakorló robbanó­fejjel voltak felszerelve. A kísérlet a jelen­tés szerint sikeres volt. Mint ismeretes, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet-amerikai megállapodás a Pershing 2-esekre is vonatkozik. telni. Az izraeli külügyminisztérium szűk­szavúan csak annyit jegyzett meg, hogy a hajó megrongálásáról a hírközlő eszkö­zökből értesültek és a bombamerénylet kiváltotta nyugtalanság a PFSZ „közön­séges propagandaakciója“. A PFSZ athéni képviselője közölte, a szervezet nem mond le a deportált palesztinok elszállításáról az izraeli Haifa kikötőbe és a Gázai-övezet partjaihoz. Azt még nem tudni, hogy erre a célra a PFSZ egy újabb hajót vásárol vagy vesz bérbe, esetleg megjavíttatja a sérült hajót. Jeruzsálem arab részében tegnap megtartották a vasárnapi bombamerény­let áldozatainak szimbolikus temetését. Az izraeli katonák gumilövedékekkel és könnyfakasztó gránátokkal támadtak a gyászmenetre, 21 személyt letartóz­tattak. Hétfői rendkívüli ülésén az izraeli kor­mány ismételten foglalkozott a megszállt területeken már 10. hete tartó felkeléssel. A minisztereket nem annyira a zavargá­sok kiváltó oka, mint inkább a számos általános sztrájk egyes gazdasági ágaza­tokra gyakorolt hatása érdekelte. Az izra­eli gazdaságot ugyanis érzékenyen érin­tette az éhbérért dolgozó palesztinok munkabeszüntetése. Josef Sapira tárca nélküli miniszter javasolta minden sztráj­koló azonnali elbocsátását és a zárva tartó üzletek lepecsételését. Hétfő óta hivatalos látogatáson tartóz­kodik Olaszországban Jicchak Samir iz­raeli kormányfő. Fogadta őt Francesco Cossiga államfő, a találkozón jelen volt Giulio Andreotti külügyminiszter is. Az ANSA hírügynökség szerint az olasz el­nök kifejezésre juttatta országa mély nyugtalanságát a megszállt területek helyzete miatt. Hangsúlyozta, hogy Olaszország szorgalmazza a nemzetközi rendezési konferencia összehívását, de Samir ezt határozottan ellenzi. Azt állítot­ta ugyan, hogy Izrael a konfliktus békés rendezésének a híve, de a nemzetközi konferenciát nem tartja jó megoldási módnak. Cossiga szóvivője a nézeteltéré­sek ellenére is hasznosnak minősítette a találkozót. Argentin tiltakozás az ENSZ-ben (ČSTK) - Az argentin kormány levelet juttatott el az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz és a világszervezet dekolonizációs bizottságához, s felhívja a figyelmet: az Atlanti-óceán déli részében márciusra tervezett kiterjedt brit haditengerészeti gyakorlat rendkívüli veszélyeket rejt ma­gában. A TELAM argentin hírügynökség ezzel összefüggésben a londoni sajtót idézve megállapítja, erősen kétségbe vonható a brit kormány minapi nyilatkozata, mi­szerint „szokásos hadgyakorlatról" van szó. A gyakorlatozás során azzal számol­nak, hogy a Malvin-(Falkland) szigetekre jelentős mennyiségű haditechnikát és nagy létszámú katonai egységeket dob­nak át. A gyakorlat keretében elsősorban a szigetek katonai repülőterének kapaci­tását ellenőrzik. Ismeretes, miután Nagy- Britannia 1982-ben megszállta a szigete­ket, nehézbombázók és katonai szállító- repülőgépek befogadására képes repülő­tér épült ott. Amerikai elnökválasztási kampány A prédikátor léggömbje kipukkadt (ČSTK) - Pat Robertson szélsősége­sen jobboldali amerikai televíziós prédiká­tor minden valószínűség szerint tudatosí­totta, hogy előző meséi nem hozták meg a kívánt effektust. Két nappal a New Hamsphire-i előválasztások előtt új takti­kával próbálkozott. A Republikánus Párt elnökjelöltjeinek legutolsó televíziós vitá­jában Robertson „bombasztikus" hírrel állt elő. Azt állította, hogy Kubában SS 4 és SS-5 típusú közepes hatótávolságú szovjet rakéták vannak. Mint a szószé­ken, felemelte mutatóujját és arra figyel­meztetett, hogy szerinte „ezek az Egye­sült Államokra irányított nukleáris rakéták még az európaiaknál is jobban veszélyez­tetik Amerika biztonságát“. A riporterek nyomozni kezdtek, vajon honnan vette a politikus ezt a képtelensé­get. Robertson a szenátus külügyi bizott­ságának egyik tagjára hivatkozott, akinek nevére nem tudott hirtelen visszaemlé­kezni. Választási kampányának irányítói később pontosították, hogy az informáci­ók David Sullivantől származnak, Jesse Helms szenátor munkatársától. Mint is­meretes, a szenátor megrögzött ellenzője a szovjet-amerikai rakétamegállapo­dásnak. Sullivan távol tartotta magát az ügytől. Kijelentette, Robertson valószínűleg Helms február 9-i felszólalására utalt, amelyben a szenátor „célzást" tett arra, hogy Kubában szovjet rakéták „le­hetnek". Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvi­vője kijelentette, nincs bizonyíték arra, hogy Kubában valójában szovjet rakéták lennének. Ezt George Bush alelnök és a Pentagon szóvivője is megerősítette. Szakértők szerint Robertson egysze­rűen csak le akarta főzni a konzervatív Jack Kemp választási kampányát és meg akarta szerezni a Republikánus Párt szélsőségesen jobboldali köreinek támo­gatását. ÚJ SZÚ 3 % » 1988. II. 17. „Prolongált“ pátriárka Az asuncióni utcán két ember beszélget, egy amerikai és egy paraguayi. Nálunk - dicsekszik az amerikai ha választások van­nak, a legmodernebb számítógé­pek az urnák lezárásával egyidő- ben kidobják az eredményt. Az semmi - így a paraguayi. - Nálunk már hónapokkal azelőtt tudjuk, ki nyeri a választásokat. A fenti vicc már szakállas, ugyanis Paraguayban legalább három és fél évtizede ötévenként aktuális. így a múlt vasárnapi el­nökválasztás előtt is időszerű volt: Stroessner diktátor megint „enge­dett népe akaratának és feláldozta magát“. Ami azt jelenti, hogy újabb öt évre prolongáltatta hatal­mát - immár nyolcadszor. Vajon mi a titka annak, hogy úgy „szeretik" a paraguayiak a „zseniális vezért“, a ,,fényes csillagot“? A válasz egyszerű. Mindig ugyanaz a szavazóbázisa: a jól felfegyverzett és lekenyere- zett hadsereg, a besúgók mesteri­en kiépített hálózata... Három és fél évtized alatt a tökélyre fejlesz­tette a terrort. Fizikailag semmisí­tette meg mindazokat, akik poten­ciálisan ellene szervezkedhettek volna. Az ötmillió paraguayinak így csaknem a fele külföldön él szám­űzetésben. Viszont vendégsze­rető otthonra találtak ebben a kis országban az egykori náci hábo­rús bűnösök, köztük Mengele dok­tor, az auschwitzi hóhér is (aki, míg élt, Don Alfredo kezelőorvosa volt, s állítólag fiatal indián lányok vérét ömlesztette az öregedő dik­tátor ereibe). Stroessner védő­szárnyai alá vette kiszolgált latin­amerikai kollégáit is, például egy időre itt telepedett le a nicaraguai Anastazio Somoza. Augusto Pinocheten kívül ma már nem lenne kit befogadnia, ugyanis a régi vágású diktátorok mind eltűntek a kontinensről. Ö maradt csak mutatóba, amolyan múltból ittragadt ,,tirannosaurus- ként“. A világ, persze, sokat válto­zott körülötte, Brazíliában, Urugu­ayban, Argentínában és másutt már néhány éve nem az egyenru­ha a d'vatos viselet. Ez természe­tesen nem maradt hatás nélkül Paraguayra, ám egyelőre tartja magát a konzervatív ízlés és még mindig a mundér a sikk. Vajon meddig még? A 76 éves paraguayi pátriárka rendületlenül hiszi, hogy népe számára egyene­sen a földi paradicsomot, a béke, a nyugalom országát teremtette meg. A munkaképes lakosság ál­lástalan fele azonban alighanem más véleményen van, akárcsak a reformokat - esetenként a diktá­tor távozását - sürgető polgári el­lenzék. Egy újdonsággal azért szolgál­tak a mostani választások. Koráb­ban, legalábbis látszatra, mindig „tiszta“ volt a szavazás (amellett, hogy a szuronyok árnyékolták be az urnákat, nem volt szükség az eredmény kozmetikázására). Most viszont - az előzetes felmérések szerint - a választóknak legalább az ötven százaléka tervezte úgy, hogy üres cédulát dob az urnába. A diktátor és pártja mégis jóval nyolcvan százalék fölött szerepelt. Valami tehát nem stimmel. Hiába, ha valakinek kezd kicsúszni a lába alól a talaj, már a látszatra sem ad... PAPUCSEK GERGELY események margójára? Hol kiújultak, hol elcsendesültek pár hónapra a fegyveres harcok, de a lényeg az, hogy az utóbbi években állandósult a feszültség a laoszi­thaiföldi határon. Ennek a konfliktus­nak a méretei nem hasonlíthatók más, a világ legnagyobb feszültség- gócaihoz, de kétségkívül befolyásol­ják közülük az egyiket, hiszen a világ Határviszály érzékeny térségében, Délkelet- Ázsiában játszódik le mindez. Laosz a másik két indokínai országgal, Viet­nammal és Kambodzsával szoros együttműködésben törekszik a régió békéjének megteremtésére, támo­gatja a kambodzsai kormány erőfe­szítéseit a nemzeti megbékélési program megvalósítására. Thaiföld az az ASEAN-tagállam, amely befo­gadta a kambodzsai kormány ellen harcoló polpotista fegyvereseket, s mindeddig a legkeményebb állás­pontot képviselte a kambodzsai kér­désben. Megfigyelők a legújabb ha­tárvillongások kirobbanásának okait elemezve nem jutottak egyértelmű következtetésre, egyesek szerint nem is annyira a központi thai veze­tés, mint inkább a körzeti katonai vezetők revánsvágyáról van szó. Ezzel kapcsolatban három dolog­ra kell felhívni a figyelmet: Először: az újabb határvillongások előtt kö­zölték Bangkokban, hogy néhány kilométerrel hátrább vonják a thaiföl­di-kambodzsai határon állomásozó csapataikat, mert legújabb vélemé­nyük szerint „nem kell tartani a viet­nami katonák támadásától“. Másod­szor: az összetűzések december­ben robbantak ki, tehát akkor, ami­kor - Szihanuk herceg és Hun Sen kambodzsai kormányfő első francia- országi tárgyalásai után - a kam­bodzsai kérdés megoldásában az elmozdulás jelei kezdtek körvonalat ölteni. Harmadszor: a múlt év végén bejelentették, hogy Laosz rendezi a hivatalos kapcsolatokat Kínával - ez az indokínai országok közül egyedül neki sikerült. Röviden a határviszályokról: a két ország határait még 1907-ben állapították meg, amikor Laosz még francia gyarmat volt, Thaiföldet pe­dig Sziámnak hívták. Ezt az ok­mányt a felszabadult Laosz is elfo­gadta, s az ország 1975-ös alkotmá­nya is rögzítette a határokat. Csak Laosz felszabadulása után ébredtek rá Thaiföldön, hogy nekik tulajdon­képpen területi követeléseik vannak Laosszal szemben. A felek 1979- ben közös nyilatkozatban vállalták, hogy minden nézeteltérést békés, politikai úton rendeznek. Bangkok ezt megszegte és sorozatos provo­kációkat kezdeményezett. A legsú­lyosabb konfliktus 1984-ben robbant ki, akkor erős thai csapatok hatoltak be Laosz területére és elfoglal­tak három falut. De még a többi ASEAN-ország sem állt Bangkok pártjára, s ezért néhány hónap után kénytelen volt kivonni csapatait. A thai katonai körök akkor úgy érez­ték, súlyos presztízsveszteség érte őket. Erre a kudarcba fúlt vállalko­zásra vonatkozott a körzeti parancs­nok előbb említett revánsvágya. Vientiane több erőfeszítést tett a decemberben kirobbant konfliktus rendezésére, az ENSZ-hez is for­dult, melynek főtitkára közölte: kész közbenjárni a rendezés érdekében. A múlt hét végén Kaysone Phomvi- hane laoszi miniszterelnök ismét tár­gyalásokat javasolt, s Prem Tinszu- lanond thaiföldi kormányfő el is fo­gadta azt, mondván, hajlandó e hé­ten fogadni a vientiane-i katonai küldöttséget. Tegnap a két ország magas rangú katonai vezetői, Szi­szavat Keobounphanh tábornok, a laoszi fegyveres erők vezérkari főnöke és Csaovalit Jongcsajut, a thai szárazföldi erők főparancsno­ka, már tárgyaltak is. Eredmény teg­nap nem született, még a harcok beszüntetésében sem tudtak megál­lapodni, úgyhogy a konzultációkat ma folytatják. A thai katonai szóvivő szerint az összecsapások tegnap is folytatódtak, ugyanakkor kijelentet­te, hogy a két fél álláspontja közele­dett, s van remény a megállapo­dásra. Laosz azt javasolta, rendeljenek el azonnali tűzszünetet, közös szak­értői csoport vizsgálja meg a határ­vonal kérdését, s kérjék fel az ENSZ-főtitkárt a megállapodások garantálására. A laoszi vezetés kompromisszumkészségét jelzi, hogy felajánlotta: a vitatott területről mindkét fél vonja ki csapatait. A laoszi kezdeményezésnek kö­szönhetően reális esély nyílt a ha­tárkonfliktus rendezésére. A két fél, s az egész térség békéje, nyugalma is ezt kívánja. MALINÁK ISTVÁN Kaslev-interjú a huszonhármak konzultációiról A szocialista országok várják a NATO válaszát (ČSTK) - Bécsben egy évvel eze­lőtt, 1987. február 17-én kezdődtek meg a huszonhármak konzultációi, vagyis a Varsói Szerződés és a NA­TO képviselőinek megbeszélései, azzal a céllal, hogy kidolgozzák az egész Európára kiterjedő új haderő­csökkentési tárgyalások mandátu­mát. A konzultációkon már megálla­podtak abban, hogy az idén ezekről a kérdésekről megkezdik a tárgyalá­sokat, s előzetes megállapodás szü­letett a következő leszerelési tárgya­lások céljairól is. A nézetazonosság megmutatkozott az ide vonatkozó szerződés bevezetőjének jelentős részét illetően, s a felek leszögezik, hogy a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásokat az európai biz­tonsági és együttműködési értekez­let folyamatának keretében tartják meg. Jurij Kaslev nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője a TASZSZ hír- ügynökségnek nyilatkozott arról, mi­ről van szó a konzultációk jelenlegi fázisában. A nagykövet elmondta, a fő figyelmet most mindenekelőtt arra fordítják, hogy meghatározzák, mely hagyományos fegyverekre fog­nak vonatkozni a leszerelési tárgya­lások és a további intézkedések. A szocialista országok kitartanak amellett, hogy a hagyományos fegy­verek komplexumába számítsák be­le az ún. kettős rendeltetésű eszkö­zöket, vagyis azokat, amelyek ha­gyományos és nukleáris töltet hor­dozására egyaránt alkalmasak. Ide tartozik a taktikai támadó légierő, a taktikai vagy harcászati rakéták és a nehéztüzérség. A Varsói Szerződés kész a NATO elébe menni, s amint azt nemrég Bonnban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kijelentette, a szocialista országok hajlandók egyelőre csak a kettős rendeltetésű fegyverek szállítására szolgáló esz­közökről tárgyalni, s beleegyeztek a nukleáris töltetek kérdésének el­halasztásába. A NATO-államok je­lenleg tanulmányozzák konstruktív javaslatunkat - mondotta Kaslev, de hozzáfűzte: egyrészt mintha nem lenne kifogásuk az ellen, hogy ezekről az eszközökről a jövendőbeli fórumon tárgyalni lehet, másrészt vi­szont elutasítják, hogy ezt a tárgya­lások mandátumában lefektessék. A javaslatunkra adott válaszból ki­derül, vajon mennyire komolyan és ' őszintén törekszik a NATO az európai fegyverzet és fegyveres erők csök­kentésére. A jövendőbeli tárgyalások témá­jára vonatkozó világos megállapo­dás elérése után a szovjet fél kész beleegyezni a legrészletesebb el­lenőrzési intézkedésekbe - hangoz­tatta nyilatkozatában a szovjet nagy­követ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents