Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-08 / 6. szám, péntek
A szovjet csapatokat még az idén ki lehet vonni Afganisztánból Eduard Sevardnadze nyilatkozata a Bahtar hírügynökségnek (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, szerdán befejezte kabuli munkalátogatását, s elutazása előtt interjút adott a Bahtar hírügynökségnek. 3 1988. I. 8. KÉRDÉS: ön már a második évet kezdte afganisztáni látogatással. Mivel függ össze a mostani munkalátogatás? VÁLASZ: A szovjet-afgán kapcsolatok új szakaszával, amit országaink legfelsőbb vezetőinek, Mihail Gorbacsov- nak és Nadzsibullahnak az 1986 végén megtartott találkozója nyitott meg. Továbbá Afganisztánban a nemzeti megbékélési politika megvalósításával, amit minden lehetséges módon támogatunk, s amelynek teljes sikert kívánunk. S nem utolsósorban azzal, hogy az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről folytatott genfi tárgyalások a döntő szakaszhoz érkeztek. A szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonít a Nadzsibullah elnökkel és más afgán vezetőkkel való kontaktusoknak. Ezek különösen fontosak jelenleg, amikor a nemzeti megbékélési politika második szakaszának a megvalósítása kezdődik, s napirenden van a szovjet csapatok távozása Afganisztánból. Azt szeretnénk, hogy az 1988-as esztendő a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétének utolsó éve legyen. KÉRDÉS: Megvannak ehhez a feltételek? VÁLASZ: Amikor Nadzsibullah elnökkel ezt a kérdést megvitattuk, arra a következtetésre jutottunk, hogy a szükséges feltételeket a legközelebbi időben el lehet érni. A probléma két vonatkozását kell szem előtt tartani: a nemzetközit és a belpolitikait. Mindkettő rendkívül fontos és kölcsönösen összefüggnek, de politikai szempontból a fő dolog a genfi folyamat befejezése. Az ENSZ-főtitkár megbízottja által közvetített afgán-pakisztáni tárgyalásokon gyakorlatilag a szükséges megállapodások egész rendszerében sikerült megegyezésre jutni Lehetőség van arra, hogy a következő, a februári fordulóban befejeződjenek a tárgyalások. Ha ez megtörténik, érvénybe lép a külső beavatkozás leállítását kimondó kötelezettségvállalás. A készülő dokumentumokkal összhangban ezt a Szovjetunió és az Egyesült Államok garantálja. Hangsúlyozom, hogy az Egyesült Államok hajlandó garanciát adni, s ezzel együtt leállítani a segítségnyújtást azoknak a fegyveres csoportoknak, amelyek Afganisztánban a népi kormány ellen harcolnak. Amint ez a kötelezettségvállalás érvénybe lép, megkezdődik a szovjet csapatok távozása. A megegyezés szerint az hatvan napon belül megkezdődik azt követően, hogy az afgán-pakisztáni tárgyalásokon aláírják a megállapodást. Más szavakkal, az afgán probléma külső aspektusainak politikai rendezése véleményünk szerint biztosítva lesz. Az afgán hazafiak saját életűk árán, fegyverrel a kezükben védelmezték az áprilisi forradalom vívmányait. A harcok legnehezebb pillanataiban mellettük álltak a szovjet katonák-internacionalisták. Az új politikai gondolkodásmód azonban szorgalmasan kereste a probléma katonai megoldását kizáró eszközöket. így születtek meg az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezését célzó és a nemzeti megbékélési politikára vonatkozó javaslatok. Ha majd megszűnik a külső beavatkozás, tiszta lelkiismerettel távozunk Afganisztánból, kötelességünk teljesítésének tudatában. Ez ügyben az afgán vezetéssel teljes mértékben egyetértünk. Éppen ennek alapján jelentette ki Nadzsibullah elnök, lehetséges, hogy a szovjet csapatok 12 hónapon belül távozzanak az országból. Amint az elnök mondta, ha a helyzet kedvező lesz, a csapatkivonás rövidebb időn belül is megtörténhet. Például azokból a tartományokból, ahol a tűzszünet tartós lesz, a katonákat hamarabb kivonják. KÉRDÉS: ön említette az afgán probléma belső vonatkozását is. A külső beavatkozás leállításának még nem kell jelentenie azt, hogy az országon belül megszűnnek a katonai akciók. Nem így van ez? VÁLASZ: Minden forradalom, mindennemű lényeges társadalmi változás bizonyos körök érdekeit érinti, ezek a körök nem fogadják el a változásokat, s esetenként a.fegyveres harc útján is fellépnek ellenük. Ilyen erpk természetesen Afganisztánban is vannak, A nemzeti megbékélési politika éppen arra irányul, hogy megkeressék azt az alapot, amelyre építve az afgán nép összes hazafias erői békésen, konfrontációk nélkül együttműködhetnek. A nemzeti megbékélési politika lényege éppen abban rejlik, hogy az egymással szemben álló erők dönthetnek országuk jövőjéről - nem fegyveres harccal, hanem az országos politikai dialógusban való részvétel, a döntésekben, az ország irányításában való részvétel útján. Az afgán társadalom megosztott, de minden réteget, csoportot, frakciót, törzset és az egyház képviselőit is felszólították, hogy politikai eszközökkel, az Afganisztánban hagyományos módszerekkel keressék érdekeik közös nevezőjét az eljövendő önálló, független, semleges és el nem kötelezett Afganisztánban. Talán nem tudják ezt az igazi afgán hazafiak elérni? Hiszen látniuk és érteniük kell, hogy a további széthúzás és vérontás aláássa a nemzet jövőjét. Az, aki figyelmen kívül hagyja a nép igazi érdekeit, aki az ideológiai motívumokat helyezi előtérbe és túlzottan ezekre összpontosítja figyelmét, megkockáztatja, hogy kívül kerül a legfelsőbb erkölcsi törvényen. Véleményünk szerint a belső politikai rendezés nélkülözhetetlen feltétele a konstruktív politikai párbeszéd, amelyben senki sem akarja kisajátítani magának a hatalom monopóliumának jogát. Ahogy mi értelmezzük a nemzeti megbékélési programot, az adott pillanatban a lehető legszélesebb alapokon nyugvó koalíciós kormány létrehozásáról van szó. Emellett figyelembe kell venni, hogy egy ilyen kormány megalakítása csak az első lépés az afgán egység kidolgozásához. A politikai párbeszéd elutasítása azt jelenti, hogy valami mellékes konjunkturális és személyes okokat és ambíciókat helyezünk a nemzet érdekei fölé. Véleményünk szerint azok az erők, amelyek nem hallgatnak a nemzet és a haza szavára, elveszthetik a lakosság azon köreinek a támogatását, amelyekre támaszkodnak. A nemzeti megbékélés felé vezető út Afganisztánban nyitott, s a megbékélést csak az afgánok maguk érhetik el. KÉRDÉS: Lehet-e beszélni arról, hogy tekintettel az afganisztáni helyzet jelenlegi alakulására, változik vagy változni fog a szovjet-afgán kapcsolatok jellege? VÁLASZ: A Szovjetuniót és Afganisztánt a barátság és jószomszédság régi kötelékei kapcsolják össze. Jó volt a viszonyunk a monarchia idején, Daud alatt és az áprilisi forradalom után is. Meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok megmaradnak azon kormány alatt is, amelyet a nemzeti megbékélés eredményeként hoznak létre. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a tapasztalatok, valamint az afgán vezetéssel közösen kidolgozott együttműködési program alapján feltételezhető: a szovjet-afgán kapcsolatok új, magasabb szintre kerülnek a korábbiaknál A Szovjetunió a múltban is kötelességének tekintette, hogy elősegítse a szomszédos baráti ország gazdasági fejlődését. Jelenlegi gazdasági kapcsolataink megfelelnek a kor követelményeinek. A Szovjetunió gazdasági és külkereskedelmi szervezetei aktívan együttműködnek az afgán vállalkozókkal és parasztsággal. Közös vállalatok alakulnak. Lépések történtek annak érdekében, hogy regionális és termelési szinten is megtörténjen a kapcsolatfelvétel, s gazdagabb eredményeket hozhat az ipari és a forgalmazói kooperáció. A Szovjetunió köztársaságai, határterületei, kerületei és városai az afgán tartományokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel keretében mind aktívabban fogják saját erejükből építeni az ipari vállalatokat, a közlekedési és távközlési, valamint a járulékos beruházásokat, segítenek majd az afgán nemzeti értelmiség felkészítésében. Bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe az egyes köztársaságok tudományos akadémiái, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, az egyetemek és főiskolák, az alkotó szövetségek, az ifjúsági, a nő- és sportszervezetek, valamint más társadalmi szervezetek. Számunkra e program teljesítésének fő célja nemcsak a háborúban elpusztított gazdaság újjáépítése, a népgazdaság normális működéséhez való visszatérés, hanem újabb, korszerűbb szintre is akarjuk emelni, elérve az afgán nemzeti kultúra valódi felvirágzását. S ezeket az alapokat éppen most teremtjük meg. KÉRDÉS: A szovjet vezetők az utóbbi időben gyakran találkoztak a világ különböző országainak képviselőivel. Afganisztán üdvözölte a washingtoni csúcstalálkozó eredményeit, a rakétaszerződés aláírását. Mindez újabb reményeket hozott számunkra, országunk jobb jövőjét illetően. Jogosak ezek a remények? VÁLASZ: Kétségtelenül. A nemzetközi helyzet általános javulása minden bizonnyal megmutatkozik az afgán helyzetben is. De egy másik összefüggést is látok itt. A nemzeti megbékélési politikának és megvalósításának, amit az afgán vezetés szorgalmaz Nadzsibullah elnökkel az élen, kedvező hatása lesz a nemzetközi légkörre. Nézetünk szerint minden erőnek, amely érdekelt az afgán kérdésben, meg kell értenie, hogy az olyan kapcsolatok kialakítása, amelyek elvezetnek a nemzeti egységhez, a megbékéléshez nemcsak saját népünk, hanem az egész világ számára reményt adnak. S meg kell említeni a nemzeti megbékélési politika még egy nemzetközi jelentőségű vonatkozását: ez a politika Afganisztánban ki lett próbálva, s mindinkább alapvető modellé válik a konfliktusok megoldásához a világ más térségeiben is. Érdeklődés mutatkozik e politika iránt, példát adott ahhoz, hogy a helyi feltételekhez igazítva szolgáljon más országokat és népeket. Ebből a szempontból afgán barátaink tapasztalatai nemzetközi jelentőséggel bírnak, Armacost véleménye az afgán konfliktus rendezéséről (ČSTK) - Michael Armacost, az amerikai külügyminiszter helyettese háromnapos pakisztáni látogatásának végén kijelentette: az Egyesült Államok az afgán konfliktus ,,igazságos és becsületes“ rendezésére törekszik. Hogy miként képzeli el ezt a rendezést, azt érzékelteti, amikor hozzáfűzte, hogy Washington tovább folytatja a kormányellenes bandák felfegyverzését. Ziaul Hakk államfőn kívül Armacost más vezetőkkel is tárgyalt. Az UPI hírügynökség szerint elsősorban az említett fegyverszállításokról volt szó, amelyek 1987-ben elérték a 715 millió dollár értéket. Természetesen szó volt az afgán-pakisztáni tárgyalások újabb februári fordulójáról is. (ČSTK) - A szovjet társadalom demokratizálásával és a radikális gazdasági reformmal párhuzamosan gyorsított ütemben kell megvalósítani az oktatási rendszer és a tömegek nevelésének átalakítását is - szögezte le Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára tegnap Moszkvában. Ligacsov kijelentette, az iskolaügy reformját úgy kell megvalósítani, hogy az maximális mértékben megfeleljen az átalakítás politikájának. Lényegesen bővíteni kell a demokratikus elveket az iskolaügy irányításában. A kollégium kinyilvánította, hogy a főiskolákon folytatni kell az atesztációkat. A tanácskozás résztvevői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a diákok munkáját is jobban kell szervezni. Bírálták azt a gyakorlatot, hogy az ifjúságot a tanulmányi idő alatt túlzott mértékben bekapcsolják a gazdasági tevékenységbe. Vita folyt az iskolák önigazgatásának kérdéséről is. A párt meghatározta az új hozzáállást a szovjet történelem számos kulcsfontosságú eseményének megközelítéséhez. Ezzel további lehetőség nyílt arra, hogy növekedjen a történelem szerepe az ifjúság nevelésében Hogy a személyiség formálásának ez a hatékony eszköze valóban effektív legyen, nem szabad megengedni a történelmi jelenségek egyoldalú értékelését. A nevelés alapját az egész igazságnak kell képeznie, annak minden dialektikus ellentmondásával együtt, mondta Jegor Ligacsov. Mihail Gorbacsov és további vezetők a gépipari kiállításon (Telefoto: ČSTK) Helyes volt a döntés a szovjet gépipar kiemelt fejlesztéséről Mihail Gorbacsov értékelése egy kiállítás kapcsán Tanácskozás a szovjet oktatási rendszer átalakításáról (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, valamint a szovjet párt és állam több más vezetője tegnap megtekintette a népgazdaság sikereit bemutató állandó kiállításon a szovjet gépipar korszerűsítési programjának teljesítéséről számot adó bemutatót. Ezt a programot az SZKP Központi Bizottsága 1986 júniusában fogadta el. A kiállítás megtekintése során a szovjet vezetők nyílt és kritikus beszélgetés során rámutattak arra, hogy jobban ki kell elégíteni a népgazdaság jelenlegi és távlati szükségleteit a gépipari termékekből. Mihail Gorbacsov a véleménycserét összefoglalva a kiállítás fő értelmének nevezte azt, hogy az szemléltetően megmutatja a gépipari komplexum átalakítása, valamint az új technika világszínvonalra való áttérése során tett fontos gyakorlati lépéseket. A tárlat egyértelműen alátámasztja, hogy a szovjet gépipari dolgozók képesek rendkívül felelősség- teljes és bonyolult feladatok teljesítésére. Arra sincs szükség, hogy lekopírozzák a legjobb külföldi pélHonecker Párizsban (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap hivatalos látogatásra Franciaországba utazott A látogatásra Francois Mitterrand francia államfő meghívására kerül sor. Az NDK legfelsőbb szintű vezetője Párizsban kétszer találkozik Francois Mitterrand elnökkel, ugyancsak tárgyal Jacques Chirac miniszterelnökkel, valamint Jean- Bernard Raimond külügyminiszterrel. Reagan cáfolt (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár elhalasztotta az afrikai országokba tervezett útját, hogy kivárja, miként alakul az iraki -iráni háború körüli helyzet a Biztonsági Tanácsban. Elhalasztott útját előreláthatóan február elején valósítja meg, mivel a BT kétségtelenül napirendjére tűzi a Perzsa-öbölben kialakult helyzet megvitatását. Nincs kizárva, hogy a tanács ismét felkéri Cuellart, látogasson el újból a harcban álló két országba. Abban az esetben, ha Teherán továbbra is elutasítja a BT-nek a harcok beszüntetését követelő határozata megvalósítását, várható az Irán elleni fegyverembargó bevezetése. Ronald Reagan amerikai elnök szerdán kijelentette: az Egyesült Államok nem korlátozza katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében. Az újságírók azon kérdésére, fontolgatja-e egyes hadihajók kivonását az öbölből, határozott nemmel válaszolt. Ezzel cáfolta azokat a híreket, melyek Frank Carlucci amerikai hadügyminiszterre hivatkozva azt állították, Washington az öbölben tartózkodó harminc hadihajója egy részének kivonására készül. Carlucci tegnap Bahreinben szintén tagadta az erről szóló híreket. Mint mondotta, azért látogatott az öbölbe, hogy személyesen értékelje az ott kialakult helyzetet, s az amerikai hadierő kivonásával kapcsolatos bármilyen újabb döntésre csak a Reagan elnöknek benyújtott elemző jelentést követően kerülhet sor. dákat. A szovjet tudomány eredményeinek alapján kell olyan progresz- szív berendezéseket kifejleszteniük, amelyek túlszárnyalnák a legjobb nemzetközi példákat is. Az átalakítás jelenlegi bonyolult időszakában egyre nyilvánvalóbb, hogy a párt a gépipar feladatainak és jelentőségének értékelése során nem tévedett, helyesen járt el akkor, amikor fejlesztését előnyben részesítette. Jelenleg nagy jelentőségű gazdasági és politikai feladat a gépipari komplexum felemelése a legmagasabb nemzetközi szintre. Szovjet és amerikai fiatalok találkozói (ČSTK) - Andrej Gromiko szerdán a Kremlben fogadta az Egyesült Államokból érkezett fiatal politikusok csoportját. Az amerikai vendégek - a republikánus és a demokrata párt képviselői, a Kongresszus tagjai, a minisztériumok, a kormányhivatalok dolgozói, a fiatal jogászok és újságírók - a Szovjetunió ifjúsági szervezetei bizottságának meghívására érkeztek a szovjet fővárosba. Andrej Gromiko nagyra értékelte a szovjet-amerikai rakétamegállapodást, és hangsúlyozta, bízik abban, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló tárgyalások is sikeresek lesznek. A Szovjetunió mindent megtesz az általános és teljes leszerelés elérése érdekében. A szovjet vezető továbbá rámutatott arra, mennyire fontos a kapcsolat a két ország fiataljai között. xxx San Franciscóba érkezett tegnap az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet iskolások csoportja. A fiatalok tiszteletére rendezett találkozón a város polgármestere mondott beszédet és a résztvevőknek átadta Ronald Reagan üdvözletét. Alaptalan vádaskodás (ČSTK) - Az amerikai külügyminisztérium mint teljesen megalapozatlan vádat elutasította egy kongresszusi képviselőnek azt az állítását, hogy a Szovjetunió „meghamisított“ fényképet adott át az Egyesült Államoknak az SS 20-as rakétáról. Charles Redman szóvivő határozottan visszautasította azt az állítást is, mely szerint a Genfben tárgyaló amerikai küldöttség a rakétaszerződés megtárgyalásakor nagy engedményeket tett volna a Szovjetuniónak, mert úgymond „időszűkében“ lett volna. Mindkét vádat az a levél tartalmazta, amelyet Jack Kemp küldött Shultz külügyminiszternek. Kemp azok közé tartozik, akik a leghevesebben bírálják a szovjet-amerikai szerződést, egyébként a republikánus párt színeiben indult az elnökválasztásokon. Redman szóvivő hangsúlyozta, hogy az amerikai kormánynak nincs oka arra, hogy kételkedjen a fényképfelvétel valódiságában. Emlékeztetett a szerződésnek a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseire s kijelentette, az Egyesült Államoknak lehetősége lesz arra, hogy a fényképet összehasonlítsa a valósággal.
