Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-07 / 5. szám, csütörtök

Melléküzemági tevékenység - mellékízekkel Kelet-szlovákiai tapasztalatok Köztudott, hogy Kelet-Szlovákia mezőgazdaságának az országos át­lagnál alacsonyabb hatékonysága és jövedelmezősége elsősorban a termőhelyi adottságokkal van összefüggésben. Vitathatatlan ugyan, hogy az országrész déli ré­szén a termelés természeti feltételei nem a legrosszabbak, ám ugyanak­kor az is igaz, hogy a járások több­ségében a mezőgazdasági alapte­vékenységből származó nyereség­ből az egyszerű újratermelés feltéte­leit is nehéz megteremteni. Érthető tehát, hogy a kerület szövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban jelen­tős szerephez jutott a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején nagy fejlődésnek indult mellék­üzemági tevékenység. HASZNOSSÁGA VITATHATATLAN Az ágazat létjogosultságát a múlt­ban - s még nemrég is - sokan kétségbe vonták. Főleg azzal érvel­tek, hogy veszélyezteti az alaptevé­kenységet. Nos, az élet egyelőre azokat igazolja, akik kitartottak mel­lette. Tények tanúsítják, hogy az új termelési ágazat révén a korábban alaphiányos üzemek nyereségesek­ké váltak s gazdaságilag meg­erősödtek. Például tavalyelőtt a ke­rület 12,3 milliárd korona értékű me­zőgazdasági termeléséből a mellék­üzemág 25,7 százalékban részese­dett (1980-ban 17,8 százalékban). Sokatmondó tény, hogy 1986-ban az itteni mezőgazdasági üzemek a melléküzemági tevékenységből származó 1 milliárd korona haszon­nak köszönhetően értek el végered­ményként közel fél milliárd korona nyereséget. Vagyis: melléküzemági tevékenység nélkül a kerület mező- gazdasága veszteséges lett volna. A helyi tapasztalatok tehát azt igazolják, hogy a melléküzemági te­vékenység a kerület mezőgazdasá­gában egyszerűen létszükséglet, s fölöttébb időszerű, hogy a mező-' gazdasági vállalatok gazdálkodásá­nak szerves részévé váljék. Különö­sen a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodó szövetkezetekben és ál­lami gazdaságokban segítheti a jö­vedelem, a termelés eredményes­ségének növelését, valamint a mun­kaerő- és eszköztartalékok feltárá­sát, hasznosítását. Mindamellett igen fontos szerepet tölthet be a fal­vak népességmegtartásában is. A kerületi pártbizottság elnöksége nemrég részletesen elemezte a mel­léküzemági tevékenység jelenlegi helyzetét. Megállapította, hogy az ágazat - mely a kerületben jelenleg több mint 12 ezer embernek ad munkát - jó ütemben, és főleg jó irányban fejlődik, A gépipari jellegű melléküzemági tevékenység első­sorban az alaptevékenységhez szükséges gépalkatrészek és mun­kaeszközök gyártására irányul és az iparvállalatokkal kötött együttműkö­dési megállapodáson, illetve egyedi megrendeléseken alapszik, össz­hangban a társadalmi igényekkel, egyre több üzem vállalkozik élelmi­szer-ipari jellegű melléküzemági te­vékenységre. Például a Stropkovi és a Smižanyi Efsz-ben burgonyapely- het, hasábburgonyát és egyéb kere­sett burgonyaalapú termékeket ké­szítenek. Néhány mezőgazdasági üzemnek káposztafeldolgozója van, a Nová Ľubovňa-i Efsz pedig gyógy­növény-termesztéssel és -feldolgo­zással foglalkozik. Egyre nagyobb A tuchorazi Csehszlovák -Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben minden téren felhasználják a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeit. A nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben hozott dön­téseket nagymértékben befo­lyásolják a korszerű laborató­riumokban nyert eredmények. A szövetkezet kiváló cseh­szlovák szakemberekkel mű­ködik együtt. A felvételen Ivan Srb mérnök, az efsz számító- központjának vezetője és Jiŕi- na Kapounová mérnök lyuk­szalagot cserél. (Jaroslav Hejzlar felvétele - CTK) teret hódít a fafeldolgozás, valamint a textil- és bőripari tevékenység, viszont a szállítás-fuvarozás „nép­szerűsége“ csökken. Az építőipari jellegű tevékenység igen jelentős, ám további bővítésére nincs szükség. A melléküzemági tevékenység fejlesztése majdnem mindenütt és csaknem mindenben az évekkel ezelőtt elfogadott kerületi program szerint történik. Kivétel csak a Bar- dejovi, a Humennéi, a Svidníki és a Tőketerebesi (Trebišov) járásban akad, ahol egyes mezőgazdasági üzemek túlzásba viszik az építőipari jellegű melléküzemági tevékeny­séget. LÉPTEN-NYOMON SZABÁLYSÉRTÉS A kerületi pártbizottság elnöksége megerősítette, hogy Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben lövője van a társadalmi szempontból hasz­nos melléküzemági tevékenység­nek. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ágazatban a jelenleginél nagyobb rendnek és fegyelemnek kell ural­kodnia. Az elvárás jogos, ugyanis a népi ellenőrök a közelmúltban egész sor hiányosságot tártak fel. Megállapították például, hogy a járási nemzeti bizottságok a mel­léküzemági tevékenység engedé­lyezésekor sokszor figyelmen kívül hagyják a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumnak azt a rendeletét, mely szerint a kérvény­ben és az engedélyen egyaránt pon­tosan és egyértelműen kell feltüntet­ni a kért, illetve engedélyezett tevé­kenységet, továbbá az üzemág mű­ködési helyét, vagy tevékenységi körzetét. További hiba, hogy az illetékes járási nemzeti bizottságok - tisztelet a kivételnek - csak felületesen, vagy egyáltalán nem vizsgálják meg a ki­egészítő tevékenség munkaerő-fel­tételeit, és a foglalkoztatott dolgozók létszámát sem ellenőrzik rendszere­sen. Ennek következtében a mel­léküzemágak „elszippantják“ a szakembereket a környék állami vállalataitól, miközben gyakran túllé­pik a megengedett munkaerő-lét­számot. Egyebek között kiderült, hogy né­hány egységes földműves-szövet­kezet - mint például a vojčicei és a roštári - más kerületekben működ­teti a melléküzemági tevékenységet folytató munkacsoportjait. Az irányí­tó szervek következetlenségének tudható be az is, hogy a mellék­üzemágakban még mindig sok nem helybeli dolgozót foglalkoztatnak a vállalatok. Fény derült arra is, hogy a Slavo- šovcei, Kruzlovi, Vyšné Ružbachy-i Královcei és Pichnéi Efsz mellék­üzemága nem szerepel a vállalatok központi nyilvántartásában. Az érvényben levő rendeletek szerint, a mezőgazdasági üzemek csak akkor vállalhatnak munkát más járásban, ha azt az ottani járási nemzeti bizottság engedélyezi. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a Červenicai, Rokycanyi, Šulíni, Ča- binyi, Roštári és Slavošovcei Efsz megszegte ezt az előírást. A melléküzemágban dolgozó szövetkezeti tagok bérezését a ke­rületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok rendeletei szabá­lyozzák. Pontosabban kellene, hogy szabályozzák. Sajnos, ezen a téren sincs minden rendben. Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági igaz­gatóságok elhanyagolják rendelete- ik teljesítésének ellenőrzését. Pél­dául néhány járási mezőgazdasági igazgatóság 4500 koronába szabta meg a melléküzemágban foglalkoz­tatott dolgozók havi bérének felső határát, ám az a valóságban - főleg a Michalovcei, a Humennéi és a Prešovi járásban - sok esetben jóval magasabb. VIGYÁZAT, CSALÓK! Nem titok, hogy a melléküzem- ágakban dolgozók jól keresnek. Ez önmagában nem volna baj, elvégre aki sokat és jól dolgozik, az megér­demli a jó fizetést. Csakhogy az el­lenőrök szerint az átlagosnál jóval magasabb béreknek nem ritkán a tisztességtelen ügyeskedés, má­sok szándékos becsapása, illetve a csoportvezetők és számlázok hiá­nyos szaktudása a forrása. Gyakori az árfegyelem megsértése és a hi­bás könyvelés. Például a Čabinyi Efsz túlszámlázással tíz esetben összesen 26 ezer koronával csapta be ügyfeleit. A Tarnovi Efsz nyolc helytelenül kiállított számlán 11 ezer koronát nyert. A Červenicai Efsz 19 ezer koronára tett szert jogtalanul más esetben 9 ezer koronával csap­ta be önmagát. A Plaveci Efsz-nek közel 26 ezer korona, a Ždaňai Efsz- nek pedig 9 ezer korona pluszbevé­telt hozott a - tudatos vagy tudatlan?- túlszámlázás. Az ügyeskedők közül külön emlí­tést érdemel a Roštári és a Slavo­šovcei Efsz. A roštári szövetkezet 1983 márciusától 1986 szeptembe­réig 2,5 millió koronával számlázott többet a megengedettnél. Papíron több munkát mutatott ki, mint amennyit valójában elvégzett, s így többek között a Banská Bystrica-i Járási Lakásszövetkezetet 56 ezer, a rozsnyói (Rožňava) Középfokú Bányászati Szakmunkásképző Inté­zetet pedig 71 ezer koronával káro­sította meg. Persze, dolgozói a csu­pán kimutatott, de el nem végzett munkáért is felvették a jutalmat- összesen 25 420 koronát. A Sla­vošovcei Efsz szállásdíj címén hat dolgozójának több mint 19 ezer ko­ronát fizetett ki jogtalanul. Most mindkét esettel az ügyészség foglal­kozik. Vagy itt van a Lukáčovcei Efsz esete. A gazdaság a Kelet-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizottság tudta és engedélye nélkül 1984 óta szállí­tási-fuvarozási csoportot foglalkoz­tatott Csehországban. A gépkocsi- vezetőknek a 4000-4500 korona havi fizetésen felül - üzemeltetési költségek címén, és a számlák ala­kulása szerint - 10 000 - 17 500 koronát juttatott, de a pénz felhasz­nálásának módját elfelejtette ellenő­rizni. A kerületi népi ellenőrzési bizott­ság által feltárt hiányosságokért és a vétett hibákért a kerületi mezőgaz­dasági igazgatóság, illetve a járási mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek több tisztségviselőjét felelősségre von­ták. Néhányan „megúszták“ figyel­meztetéssel vagy dorgálással, má­sokra pénzbüntetést szabtak ki az illetékes szervek. Hogy ennek az intézkedésnek milyen lesz a foga­natja, azt majd a jövő mutatja meg. Mindenesetre nem ártana rendsze­ressé tenni az ellenőrzést és szigorí­tani a szabályok és előírások ellen vétők büntetését. GAZDAG JÓZSEF EGY LEVÉL NYOMÁBAN Földszintes boldogság Teljes névvel, címmel ellátott pa­naszlevél. Témáját illetően - lakás­építés - szinte mindennap érkezik ilyen szerkesztőségünkbe. Azonban ez a levél különösen felkeltette kí­váncsiságunkat, s úgy döntöttünk, személyesen győződünk meg arról, amiről sókszelőcei (Selice) olvasónk ír... „Édesanyámtól kapott telken építkezünk. Az eredeti tervrajz sze­rint a ház kétszintes, de erőnkből, pénzünkből eddig csak a földszinti három szobára és a konyhára futot­ta. Mivel jelenleg egészségtelen la­kásban élünk - a panaszos levelé­hez csatolja a járási közegészség- ügyi orvos által kiállított bizonyítvány másolatát -, szeretnénk mihama­rabb beköltözni az új házba. Azzal, hogy később fejeznénk be, illetve később húznánk fel a ház második szintjét. A gond az, hogy a hnb nem akarja lakhatóvá nyilvánítani. Csak akkor, ha a ház egyezik a tervrajz­zal. Kértük a terv módosítását is.- Tízévi takarékoskodásunk van benne. Az efsz-től kaptunk 35 ezer korona térítésmentes kölcsönt, a banktól semmit - életkorunk miatt. Az új ház felemésztette minden megtakarított koronánkat. De aprán­ként össze tudjuk szedni a második szintre valót is - mondja, s kíséreté­ben megtekintjük a falu másik ré­szén lévő házat, amelybe még 1987-ben szerettek volna beköltöz­ni. Itt szerintünk az alsó szinten sincsenek megteremtve a lakhatóvá nyilvánítás feltételei. Makacsul az eredeti elképzelések mellett így vélekedik az építészeti szak­ember is, Jozef Tomaškovič mér­nök, a hnb elnöke, az ügy jó isme­rője:- Ismerjük a körülményeket, amelyek között a család él. Szeret­nénk segíteni rajtuk, de minden kez­Az ablak majd kifordul a falból, s a téglák is néhol kiállnak... (A szerző felvétele) A Galántai (Galanta) Jnb-n nem mondtak nemet, a hnb ennek ellené­re kérelmünket elutasította. Pedig azon a soron két egyszintes óvoda van, s a most épülő üzletközpont sem lesz emeletes. A faluban vi­szont több olyan új házsor van, ahol az emeletes lakóházak mellett föld­szinteseket építettek. Ha másnak lehetett, nekünk miért nem...?“ A régi otthon Az udvarban az egykori cseléd­ház: fecskefészek módjára egymás mellé tapasztott kéthelyiséges laká­sok. Az egyiket már ledöntötték, a másik tulajdonosai pedig néhány méterrel odébb új házat építettek maguknak. A szemmel láthatóan legrosszabb állapotban lévő házon, egy drótszálon himbálódzik az a házszám, melyet panaszosunk címként megadott. A látvány nem valami szívderítő. Az ablak majd kifordul a falból, s a téglák is néhol kiállnak. A háztu­lajdonos beljebb invitál. Eredeti cél­jának már csak a konyha szolgál, a szobából kamra lett. A háromtagú család az egykori kamra helyén utó­lagosan kialakított egyhelyiséges épületben él. Ebben a hozzávetőleg négyszer négyméteres szobában vannak összezsúfolva a szekré­nyek, ágyak, asztal, székek, tele­vízió... „A lakás sötét, és hideg. Fűteni csak szilárd tüzelővel lehet, a gáz, a víz nincs bevezetve. Szociális he­lyiségek nincsenek...“ - állapítja meg dr. Jozef Reiter, a járási köz­egészségügyi orvos, aki a lakók ké­relmére megvizsgálta otthonukat, s kiállította a bizonyítványt: egész­ségtelen. ...és az új otthon Panaszosunk a lakásgonddal kapcsolatban csak egyetlen megol­dást lát: felépíteni egy új házat. Erre megfelel az édesanyjától kapott te­lek, de ide csak emeletes házat építhet. Az ajánlott típusokból a leg­olcsóbbat választja; ennek ellenére az építkezési munkákat 230 ezer koronára becsülik a szakemberek. deményezést, ajánlatot elutasíta­nak. A hnb-nek nincsenek saját la­kásai. Ellenben el tudtuk volna intéz­ni, hogy az efsz itt, helyben, azonnali beköltözésre kiutaljon számukra egy szövetkezeti lakást. Erről a család hallani sem akar. Mi pedig nem engedhetjük meg, hogy az építésnél a tervrajzot ne vegyék figyelembe. S bár azt állítják, hogy rá akarják húzni a második emeletet is, az első szintet fedő tetőszerkezet nem erre utal. Hiszen akkor egy-két, esetleg öt-tíz év múlva kellene levenniük a 20-25 ezer koronás befektetéssel épített tetőt...- Miért nem lehet a tervrajzot mó­dosítani? Levélírónk szerint a járási szervek nem ellenzik, csak a hnb- Ennek elbírálása és a döntés nem a mi hatáskörünkbe tartozik. Egyébként a járás írásban elutasí­totta a panaszos kérelmét. Sokan kapva kapnának az al­kalmon, hogy tágas, szép lakáshoz jussanak. Viszont akiknek igazán szükségük lenne egy egészséges otthonra, azok nem élnek a szövet­kezeti lakás lehetőségével. Még ide­iglenes megoldásként - amíg felépí­tik saját házukat - sem fogadják le.- Azért, mert az 35 ezer koronát jelent, és lakbérként havonta 700 koronát kell fizetni. Férjem állatgon­dozó, én alkalmi munkás vagyok a szövetkezetben. Fizetésünkből te­hát nem tudnánk az új házra is félretenni. Arról nem is szólva, hogy a panelfalakon keresztül még a tüsszentés is áthallatszik... xxx Nem kételkedem abban, hogy ol­vasónk valóban fel akarja építeni a családi házat. Kívánom, ólma mi­hamarább teljesüljön. Ellenben nem értek egyet azzal az érveléssel, hogy „inkább szakadjon rám a vá­lyogház, de panelba nem megyek“. Általában addig szokás így véleked­ni, amíg nem tapasztaljuk a „mo­dern“ lakás előnyeit. Például, hogy nem kell törődni a melegvízzel, a fű­téssel ... GÁGYOR ALIZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents