Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-29 / 23. szám, péntek

A kor követelményeivel összhangban Továbbtanulási lehetőségek a mezőgazdasági szakmunkásoknak A mezőgazdasági szakmunkás- képzés feladatait és színvonalának emelését az elmúlt evekben a párt oktatáspolitikai határozatai is meg­szabták. A korszerűsítés érdekében alapvető változásokra került sor a szakmunkásképző intézetek életé­ben. összhangba kellett hozni a me­zőgazdasági szakemberképzést a társadalmi és gazdasági élet fel­gyorsuló fejlődésének követelmé­nyeivel. Egyre sürgetőbb feladattá vált a tehetséges szakmunkástanu­lók, valamint a kiváló szakmunkások továbbképzésének megoldása. En­nek eredményeként jöttek létre a munka melletti továbbtanulást biz­tosító, szakérettségivel végződő kétéves szakosító tagozatok, s a ké­pesítéssel rendelkező szakmunká­sok számára lehetőség nyílt a teljes szakközépiskolai végzettség meg­szerzésére. A Hurbanovói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben az 1979/80-as tanévtől a szakosító ta­gozaton rendszeresen nyitunk szak­érettségivel végződő gépesítési szakot (machanizácia poľnohospo­dárstva a lesníctva). Erre azok je­lentkezhetnek, akik a hároméves szakmunkásképzés keretén belül mezőgazdasági gépjavító szakot, il­letve hasonló műszaki irányzatot vé­geztek. Az utóbbi esetben a tovább­tanulni szándékozóknak legalább négyéves mezőgazdasági gyakor­lattal kell rendelkezniük. Ezen a sza­kosító tagozaton a tanulmányi idő két év. A továbbképzés résztvevői munkaviszonyban maradnak a me­zőgazdasági üzemekben, s mivel a tanév csupán 5 hónapig tart, az év további hónapjaiban a munkahelyü­kön dolgoznak. A munkáltató az okta­tás időtartamára továbbtanuló dol­gozójának ösztöndíjat adhat. A továbbtanulás iránt érdeklődő szakmunkások a jelentkezési ívet munkaadójuknál, ha nincsenek munkaviszonyban, akkor pedig a la­kóhely szerint illetékes járási nem­zeti bizottság munkaügyi osztályán adják le. A munkaadó, illetve a nem­zeti bizottság a jelentkezési ívet - még nemleges véleményezés esetén is - legkésőbb április 15-ig eljuttatja iskolánk igazgatóságának. A jelentkezési ívhez csatolni kell a következő személyi iratokat: élet­rajzot, komplex értékelést a munka­helyről (harmadéves szakmukásta- nulók esetében a szakmunkásképző intézettől), bizonyítványt az alapisko­la utolsó, illetve a szakmunkásképző egyes évfolyamainak elvégzéséről, a szakmunkás-bizonyítvány máso­latát és az alkalmassági vizsgáról szóló orvosi igazolást. A felvételi vizsga feltételeit az SZSZK Oktatási Minisztériumának 96/1984-es szá­mú hirdetménye szabja meg. A fel­vételi vizsga májusban lesz, mégpe­dig magyar nyelvől és irodalomból, szlovák nyelvől és irodalomból, va­lamint matematikából. A harmad­éves szakmunkástanulók felvétele feltételekhez kötött. A legfontosabb feltétele a három és fél éves mező- gazdasági gépjavító szak sikeres el­végzése, amit a tanulónak a záró­vizsgáról szóló szakmunkás-bizo­nyítvánnyal kell igazolnia. A két év folyamán a gépesítési tanulmányi szak tanmenete által előírt tantárgyakat oktatjuk: magyar nyelvet és irodalmat, szlovák nyelvet és irodalmat, orosz nyelvet, polgári nevelést, matematikát, fizikát, gaz­daságtant, géptant, karbantartás- és javítástechnológiát, valamint mű­szaki diagnosztikát. A szakosító ta­gozat érettségi vizsgával zárul a kö­vetkező tantárgyakból: magyar nyelvből és irodalomból, szlovák nyelvől és irodalomból, matematiká­ból vagy fizikából és műszaki diag­nosztikából. Diákjaink a sikeres Sötétben - lámpák nélkül Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki késő este, vagy kora reggel kivilágítatlan kerékpáron közleked­jen az országúton. Azonban úgy tűnik, hogy a füleki (Fiľakovo) Ko- vosmalt vállalat és a Béke Bútorgyár dolgozói között sok ilyen van. Töb- bedmagammal én is a munkahelyre a vállalat mellett vezető sávolyi (Šá- voľ) úton járok, gyalogosan. Főleg reggel, de kora délután is nagy a for­galom. A környező falvakból érkez­nek a közeli autóbuszállomásra a dolgozókat szállító autóbuszok, és több indul visszafelé is. Ugyanakkor az üzemekbe és a város felé is sok személy- és teherautó közlekedik. Az utóbbi hetek szokatlanul eny­he időjárása miatt vették elő sokan a kerékpárokat, ami kényelmes, ügyesen lehet vele közlekedni és nem utolsó szempont, hogy egész­séges. A baj csak az, hogy a kerék­párok nagy része egyáltalán nincs kivilágítva. Sem elől, sem hátul! Tíz perc alatt, míg az üzembe érek, többször tapasztaltam, hogy 15 ke­rékpár közül egyetlenegy sem volt kivilágítva. Az út meglehetősen szűk, az előzés nehéz. Egy-egy ke­rékpár vagy álló jármű nappal is közlekedési akadályt okoz, s a sö­tétség külön veszélyt rejt. Az autók fénycsóvájában hirtelen feltűnő mozgó árny, még a legfigyelmesebb gépjárművezetőt is próbára teszi. Egyik reggel az a hír járta az üzemben, hogy a vasútállomás mel­lett egy kivilágítatlan kerékpárost egy autó elütött. Hogy tanulság lett volna?... Nem. Minden a megszo­kott módon folytatódott. Saját és mások testi épségét veszélyeztetve a kerékpárosok nagy része továbbra is „sötétben“ érkezett munkahelyé­re. Puntigán József Tizenhét kilométerre Karlovy Varytól, egy kis faluban, a Nyugat­csehországi Ásványvíz-palackozó Vállalat kyselkai üzemében töltik a hazánkban és külföldön is jól ismert, közkedvelt Mattoni ásványvizet. Egy műszak alatt több mint 50 ezer 0,33 literes palackot töltenek meg. A felvételen Helena Toderová a palackozó gépsornál. (Kép és szöveg Kovács Árpád) érettségi vizsga után középkáderek­ként dolgozhatnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, a gép- és traktorállomások, valamint a mező- gazdasági gépjavító vállalatok mű­szaki részlegeiben. Legtehetsége­sebb tanulóink a mezőgazdasági fő­iskola gépészmérnöki karán folytat­hatják tanulmányaikat. Pedagógusaink nagy figyelmet szentelnek a munkásifjúság szak­mai, eszmei-poltiikai és erkölcsi-kul­turális felkészítésének. Tanulóink el­méleti oktatatását és szakmai továbbképzését kiegészíti a külön­böző szakkörökben végzett munka. Intézetünkben a diagnosztikai, a számítástechnikai, az elektrotech­nikai és a motorokkal foglalkozó szakkör iránt mutatkozik a legna­gyobb érdeklődés. A szakkörök ve­zetői felkarolják azokat, akik az igé­nyes feladatokat az új követelmé­nyek szellemében oldják meg, bizto­sítva ezzel az utánpótlást a feltaláló- és újítómozgalom számára. Tanuló­ink színvonalas sportköri tevékeny­ségét országos rekordok és bajnok­ságok hirdetik. A mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek szocia­lista munkaversenyében elért ered­ményeinkkel kétszer elnyertük az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának vándor­zászlaját. A tudományos-műszaki haladás jelentős változást eredményezett a mezőgazdaságban. Felgyorsította a termelési folyamatok gépesítését, és egyre nagyobb, fokozottabb kö­vetelményeket támaszt a szakem­berképzéssel szemben. „A középfo­kú szakmunkásképző intézetek nevelő és oktató tevékenységében jobban meg kell nyilvánulniuk a ter­melésben és az egész népgazda­ságban megvalósuló tartalmi és szerkezeti változásoknak“ - hang­súlyozta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára az SZLKP Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén. Szak­munkásképző intézetünk a szak­munkástanulók (mezőgazdasági- és hűtőgépjavítók, növénytermelési gé- pesítők), valamint a szakosító tago­zaton továbbtanuló szakmunkások tudásszintjének emelésével járul hozzá a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak következetes teljesí­téséhez. SZOLGAY ISTVÁN mérnök, az iskola nevelési tanácsadója KOMMENTÁLJUK ] Vezetői magatartás A társadalmunk előtt álló jelenlegi feladatok közt nem véletle­nül esik sok szó a vezetés, az irányítás rendszerének átalakításá­ról, hiszen enélkül a gazdasági mechanizmus átalakítása aligha történhet meg. A társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsítása hiú ábránd marad az elavult gondolkodás, a régi, az évtizedek alatt beidegzödött vezetői stílus és magatartás továbbélése mellett. A szigorú központosítás, a döntéshozatal lehetőségének leszűkülésével a felelősséget is korlátozta. Az utasításos irányí­tásnak ez a rendszere lehetőséget teremtett a jelentések „koz­metikázására“ és a kispolgári mentalitás számos más megnyil­vánulására. Mivel a döntések végrehajtásának ellenőrzése is felületessé válhatott, kialakulhattak a rutinszerűen végzett munka sztereotípiái, s ez teremtette azt a kényelmességet, amelynek ólomnehezéke minden gyorsabb előrehaladásnak akadálya. A CSKP Központi Bizottságának 7. ülese döntő fontosságú határozatot hozott a káderpolitika minőségének javításáról. E szerint az erkölcsi feddhetetlenség mellett ,,a gazdasági szervezetek vezetőinek megfelelő szakmai minősítéssel kell rendelkezniük, érteniük kell a szocialista változásokhoz, képe­seknek kell lenniük az emberekkel dolgozni, akárcsak arra, hogy össztársadalmi feladatok teljesítésére mozgósítani tudjanak minden alkotó erőt“. A gazdasági szervezetek önállóságának növelése, a vállalati önigazgatás bevezetése, amelynek a néphatalmi szervek foko­zódó önállóságával kell együttjárnia, olyan vezetőket feltételez, akik képesek átfogó helyzetelemzésekre, s annak alapján mega­lapozott döntésekre. A gazdasági szervezetek és néphatalmi szervek önállóságának fokozódásával egyenes arányban növe­kednie kell a vezetők és vezető testületek hatáskörének és felelősségének is. Minden döntés, minden vállalkozás kockázat­tal jár, ezért biztosítani kell számukra a tévedés jogát is. A gazdasági és társadalmi átalakítás alapvető feltétele a szo­cialista demokrácia elmélyítése. Mint Jakeš elvtárs az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén mondott beszédében hangoztatta, nálunk is érvényes Gorbacsov elvtárs megállapí­tása: „több szocializmus több demokráciát jelent“. A társadalmi és a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő vezetőnek ezt szem előtt kell tartania. Vezetői posztokra olyan embereket kell állítani, akik képesek biztosítani a kollektív vezetést, megfe­lelő légkört teremtve a kritika és az önkritika számára, mert a szabad véleménynyilvánítás, az ügy érdekét szolgáló kritikus nézetek szembesítése nélkül nincs előrehaladás. Ezeknek a kérdéseknek most különös időszerűséget kölcsö­nöznek a pártalapszervezetek küszöbön álló évzáró taggyűlései és a különböző szintű pártkonferenciák; nem utolsósorban az a tény is, hogy a CSKP Központi Bizottsága 7. ülése és az SZLKP KB plenáris ülésének határozata értelmében a pártszervek új nomenklatúrát dolgoznak ki. Az előttünk álló egy-két év meghatározó jelentőségű lesz nemcsak a 8. ötéves terv teljesítése szempontjából, hanem a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsítása, az új gazda­sági mechanizmus bevezetése tekintetében is. Az, hogy meglévő tartalékainkat miként tudjuk mozgósítani, gazdasági és társa­dalmi céljaink elérésére, nagyrészt a vezetők képességétől, a kor követelményeinek megfelelő gondolkodásuktól és magatartá- suktóf függ. MORVAY GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ Hasi fájdalmak A hasüregben keletkező fájdalmak bi­zonyos formáit a legtöbb ember saját tapasztalatból is ismeri. Mindenkinek volt már gyomorrontása, székrekedése, hasmenése. Az idült betegségekben (gyomorfekély, idült hasnyálmirigygyulla­dás, epekövesség stb.) szenvedők is jól ismerik már az említett kórokkal járó fáj­dalmakat. A „hasfájás“ kifejezés nagyon széles fogalom Gondoljuk csak meg, hogy a hasüregben hány szerv helyezke­dik el, melyekből a fájdalom eredhet, s ehhez még adjuk hozzá azokat a meg­betegedéseket is, melyek ugyan nem a hasüregben keletkeznek, de a velük járó fájdalom ide sugárzik ki. A hasüreg szegycsont alatti részében a gyomor foglal helyet. Az itt jelentkező idült fájdalmak tehát elsősorban a gyo­morból, esetleg a nyombeiből (fekélybe­tegség) származnak, melyekre jellemző a tavasz-őszi kiújulás és a fájdalom je­lentkezése valamint az étkezések idejé­nek szoros összefüggése. (A gyomorfe­kély közvetlenül az étkezés után kezd fájni, a nyombélfekély viszont éhségkor, tehát a beteget gyakori evésre kényszerí­ti, olykor az éjszaka folyamán is.) Fájdal­masak lehetnek a gyomordaganatok és a gyomornyálkahártya idült gyulladásai is. Olykor az epekövesség is csupán gyomor körüli fájdalmat okoz. A gyomorrontás étkezési hiba, túlzott alkoholfogyasztas után tompa gyomor körüli nyomás, hány­inger, hányás és gyengeség kíséreté­ben jelentkezik. Nagyon veszélyesek a szegycsont csúcsa alatt keletkező hirte­len fájdalmak. A gyomorfekély szövődmé­nyeként fellépő gyomorkilyukadás egyik pillanatról a másikra szúró fájdalmat okoz, amely nem engedi a beteget felegyene­sedni sem. Elsősorban a férfiaknál fordul eló. A heveny féregnyúlványgyulladás gyomor körüli fájdalommal kezdődik, amely azonban 1-2 órán belül lehúzódik az alhas jobb felébe. A gyomor tájékára kisugározódhat a szívizominfarktussal és a tüdőhártyagyulladással járó fájdalom is. A jobb bordaív alatti fájdalmak leg­többször a májból és az epehólyagból erednek. A máj általában csupán idült fájdalmak forrása (gyulladás, májnagyob­bodások stb.), amelyek tompa nyomás formájában jelemtkeznek. A jobb bordaív alatti heveny fájdalom, amely a lapockák közé, esetleg a gyomorba sugárzik, az epeköroham legfőbb tünete. A beteg a görcsös fájdalomtól nem talál enyhülést nyújtó testhelyzetet. Általában csupán a görcsoldó injekció segít. Az epeköves beteg mielőbb szánja rá magát az operá­cióra, mivel ezáltal nemcsak hogy meg­szabadul a gyakran visszatérő rohamok­tól, hanem elkerülheti az epekövesség szövődményeként keletkező heveny has- nyálmirígygyulladást, a gyakori epehó­lyaggyulladásokat sőt az epehólyag rákos megbetegedését is. Az epehólyag-gyulla- dáskor keletkező fájdalom, amely lázzal, felfúvódás érzésével jár, nem annyira erős mint az epegörcsnél, viszont ha a gyulladás átterjed a hashártyára, már nagyon fájdalmas hasizomgörcs is kelet­kezik az epehólyag fölött. A bal bordaív alatti idült fájdalom szár­mazhat a vastagbéldaganatokból és a lépnagyobbodásokkal járó betegségek­ből. Hirtelen fájdalom lépszakadáskor vagy lépinfarktuskor keletkezik. A köldök körüli hirtelen jeientkező fáj­dalom a heveny hasnyálmirigygyulladás tünete. A beteg állapota legtöbbször na­gyon súlyos, sokkos állapotban van, hány, miközben a fájdalom állandó és nagyon erős, esetenként a bal deréktájba sugárzik. Az alhasi fájdalmak közül meg kell említeni a vesegörcsöt, amely a vesekö­vesség gyakori velejárója. Általában a jobb vagy bal deréktájon kezdődik majd az alhason keresztül férfiaknál a herébe, nőknél a comb belső felébe sugárzik ki. Legtöbbször a fájdalom feszítő jellegű, melyet hasonlóképpen mint az epegör­csöt, csak görcsoldó gyógyszer tud eny­híteni. A szeméremcsont fölötti égető fáj­dalom, melyet gyakori vizelési inger kisér a húgyhólyaggyulladás tünete. Az alhasi fájdalom a nők esetében gyakran komoly problémát jelent, ugyanis mindig számolni kell a női belső nemi szervek megbetege­désének (petefészekgyulladás, dagana­tok) lehetőségeivel is. A havi vérzés is kiválthat alhasi fájdalmat, s nem ritkaság a méhen kívüli terhesség sem. A hasüregben keletkező fájdalmak okának pontos felderítése gyakran nem könnyű feladat. A helyes diagnózis meg­határozásában nagyon sokat segíthet a beteg maga is, ha pontos leírást tud adni az orvosnak panaszairól. A szakem­ber elsősorban a következő kérdésekre akar választ: a fájdalom pontos helye esetleg kisugárzásának iránya, időtarta­ma, milyensége (szúró, égető, görcsös, szorító, feszitó, tompa, állandó, visszaté­rő stb.), erőssége, enyhül-e valamilyen testhelyzetben, kíséri-e hóemelkedés vagy láz, milyen ételeket és italokat fogyasztott utoljára a beteg, van-e bélmozgása, hányt-e, ha igen, milyen volt a hányadék színe, nem volt-e véres vagy fekete a széklete, nem szenved-e valamilyen idült emésztő- vagy vizeletkiválasztó- szerv-rendszeri betegségben, nem előz­te-e meg a fájdalom megjelenését baleset vagy túlzott testi megterhelés? A hasi fájdalom sohasem elhanyago­landó tünet, a legtöbb esetben orvosi kivizsgálásra szorul Az idült enyhe fájdal­mat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, for­duljunk orvoshoz, mert így elejét vehetjük bizonyos szövődményeknek, idejekorán kezeltethetjük az esetleges rosszindulatú burjánzásokat. Dr. RÁCZ GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents