Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-29 / 23. szám, péntek
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Céljaink csak alkotó tettekkel érhetik el! A Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldolgozó Üzem kiváló eredményekkel zárta a tavalyi évet. Termelési feladatait 102,4 százalékra teljesítette, terven felül 27 millió korona értékű árut szállított piacra. Exportfeladatait 4,5 millió koronával teljesítette túl. Felvételünkön Jozef Brilla a cserzőkádból veszi ki a cserzett bőrt. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Konkrét, határozott lépések Üzemünk főtevékenysége a Bratislavában és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban folyó komplex lakásépítésre, valamint járulékos építkezések megvalósítására irányul. A lakásokat, bölcsődéket, óvodákat és iskolákat korszerű technológiával építjük, amelyet ipari monolitikus eljárásnak nevezünk. Ennek az a lényege, hogy dolgozóink nem előregyártott elemekből szerelik össze az épületeket, hanem helyben, speciális zsaluzatba öntve képezik ki azok beionszerkezeteit. Úgy is mondhatnánk, hogy elkészültükig magukra az épülő létesítményekre költöztetjük a házgyárat, s ez megtakarítást jelent az energiafelhasználás, az áruszállítás és általában a munkaigényesség szempontjából. Azt azonban aligha kell különösebben bizonygatnom, hogy még a legkorszerűbb építési módszerek alkalmazásával is csak akkor lehet megfelelő ütemben dolgozni, illetve jó minőségű munkát végezni, ha adottak a hozzájuk szükséges feltételek. Márpedig a múlt évben voltak kisebb fennakadások a cement- és a homokkavics-ellátásban, amelyeket hosszabbított és szombati műszakok beiktatásával, valamint az egyes technológiai folyamatok többletmunkát kívánó koordinálásával tudtunk csak leküzdeni. Dolgozóink azonban emiatt túlórázni voltak kénytelenek. A túlórázás viszont mind az üzem, mind a népgazdaság szempontjából előnytelen, hiszen általa feleslegesen növekednek a bérköltségek. Ezenkívül, mint a legtöbb építőipari vállalatnál, nálunk is gondot okozott az elöregedett géppark és egyes gépjárművek hiánya. Üzemünk több mint ötszáz tagú kollektíva az említett nehézségek ellenére sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen tavalyi teljesítményünk tíz százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Az üzem dolgozói által 1987-ben felépített 532 lakás - ez kettőszáznyolcvanhéttel több, mint 1986-ban volt - 82 százaléka kapott kitűnő minősítést. Az átadott építmények értékét tekintve tízmillió koronával teljesítettük túl a tervet, s ezzel sikerült eleget tennünk annak a követelménynek is, amelyet néhány éve rendelet szab meg minden építőipari kivitelező számára. Ez azt jelenti, hogy az épületeket az üzemelésüket biztosító építményekkel, tartozékokkal együtt kell átadni. Más szóval az épületeket a hozzájuk tartozó közművekkel, utakkal, járdákkal stb. együtt adtuk át a beruházóknak. Az 1987-es évben elért pozitív eredményeink közé sorolhatjuk továbbá a határidő előtt két hónappal korábban átadott dunaszerdahelyi bölcsőde- és óvodakomplexumot is. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az elért jó eredmények ellenére üzemünk még mindig tervezett veszteséggel gazdálkodik. Az 1986-os évre tervezett 21,5 millió koronás veszteséget a múlt évben a tervnek megfelelően 7,5 millióval csökkentettük, s ebben az évben további 3,5 millió koronát kell lefaragnunk belőle. Számunkra ez különösen nagy jelentőségű feladat, amelyre a termelés mennyiségi és minőségi mutatói mellett megkülönböztetett figyelmet fordítunk, hogy a majdan érvénybe lépő vállalatokról szóló törvényhez igazodva ily módon is hozzájáruljunk a vállalatunk önfinanszírozásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy ez nem lesz könnyű feladat, s hogy ez jóval hatékonyabb munkát igényel üzemünk valamennyi dolgozójától. Leegyszerűsítve meggondoltabban kell többet és jobbat produkálnunk, amihez most már valóban fel kell tárnunk a termelés minden vonatkozásában az üzem tartalékait. Vagyis javítanunk kell az anyagellátást, az anyaggal való gazdálkodást. Ezenkívül jelentős javulást kell elérnünk a munkaidő kihasználása és a munkaszervezés terén. Tudjuk, hogy céljaink csak konkrét tettekkel érhetők el, ezért a termelést közvetlenül irányító dolgozók, az építésvezetők és mesterek számára ugyanúgy személyre szóló feladatokat tűztünk ki, mint az üzem vezetőire, akiknek kötelességük megteremteni az elvégzendő munkához szükséges feltételeket. A munka hatékonyságának növelése érdekében továbbá szigorítani fogjuk a munkaidő kihasználásának ellenőrzését és majd különböző gazdasági szabályzókkal igyekszünk nagyobb munkaaktivitásra ösztönözni dolgozóinkat. Mindnyájunk számára nyilvánvaló, hogy üzemünk eredményei az elkövetkező időszakban méginkább tőlünk, viszonylag kis kollektívánk munkájától függnek majd, de azt is tudjuk, hogy nem kizárólagosan. Az új gazdasági viszonyok között ugyanis az építőipari kivitelező vállalatok eredményességét jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen mértékben javul a tervező vállalatokkal és a beruházókkal folytatott együttműködésük, ami viszont általában változásokat igényel az építési folyamat valamennyi résztvevőjének munkájában, nem utolsósorban hozzáállásában. Ez üzemünk esetében ezentúl nemcsak a vállalatokkal szemben támasztott leendő új gazdasági feltételek, hanem már a tava- * lyinál 21 százalékkal magasabb idei tervünk miatt is alapvetően fontos követelmény. kosAr ott0 a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat dunaszerdahelyi üzemének termelési igazgatóhelyettese Jelenünk m jövő tükrében Most, amikor a gazdasági átalakítás útjára léptünk, azt szeretném elsősorban hangsúlyozni, hogy ezúttal nem szabad elhamarkodott lépéseket tenni. Ennek pedig egyik alapfeltétele, hogy valamennyi szinten alapos elemzésnek vessük alá a gazdasági élet minden területét. Ha ugyanis a szükséges elemzéseket nem végezzük el a gazdaságirányítás területén, egyes hibák újra megismétlődhetnek. Például még mindig csak a központi szervek szerepének eltolódásáról beszélünk, s eléggé általános síkon Ilyen példa az is, hogy amíg az Állami Tervhivatalnak a jövőben a komplex népgazdasági tervjavaslatok előkészítése lenne a feladata - hallható gyakran, addig a Szövetségi Árhivatal vagy a Szövetségi Statisztikai Hivatal esetében lényeges elvi választásokról nincs szó. Ellenben az kap hangsúlyt, hogy elsősorban a gazdasági- önelszámolási szférában található a hiányosságok gyökere, tehát azt kell megváltoztatni. Holott - véleményem szerint - a problémák súlypontja a gazdaságirányítás rendszerében található. A gazda- sági-önelszámolási szféra ugyanis túlbürokratizált. A vállalatok és a vezérigazgatóságok irányítási apparátusának jelentős része nem a saját hatáskörének vezetési ügyeivel foglalkozik, hanem a központi szervek részére szolgáltatja a kért kimutatásokat, az elszámolási jelentéseket, statisztikai elemzéseket az éves eredmények különböző elemzéseit. így a felsőbb irányítási fokozatok beavatkozása lényegeben mentesítette az alsóbbakat az ilyen rendszerű irányítás következményeinek felelőssége alól is. Amikor ugyanis a ,,zöld asztal" mellől a legapróbb részletekig beavatkozhatnak a lényegi kérdésekbe, az irányítás legfőbb lényegévé az egyes mutatók teljesítése vált, függetlenül annak konkrét következményeitől. Nagyon helyesen egyre több szó esik a tervutasításos gazdaságirányítás kiküszöbölése révén a szocialista vállalkozás lehetőségeinek megteremtéséről, a dolgozók alkotó képességeinek kibontakoz- tatasáról, amit egyúttal legnagyobb kincsünknek tartok. Ezek érvényesítését kell a komplex átalakítás során erőteljesebben szorgalmazni. E téren folyamatos, konkrét és határozott lépésekre van szükség. Az átalakítást szorgalmazó lényeges lépéseknek már a komplex kísérlet érvényesítését szolgáló szabályok között is helyet kellett kapniuk. Azonban a valóságban mivel találkozhatunk? A dolgozók alkotó kezdeményezésének biztosítására jelenleg még alig szánunk az eddigieknél nagyobb teret, az adminisztratív irányítási módszerek nem szorultak vissza, sőt a kísérlet feltételei között dolgozó szervezetekkel szemben nőttek az adminisztrációs igények, tekintve, hogy a központi szervek részére a gazdasági eredmények kimutatásait a régi és az új elveknek megfelelően egyaránt el kell készíteni Meggyőződésem, hogy például a be- rezés területén ellenkező módon is el lehetett volna járni. A komplex kísérlet érvényesítésének szabályai három új variánst is megengednek a bérezésben, azonban semmit sem változtatnak az eddigi bérezési és premizálási előírásokon. Miért nem maradhatott meg a 8. ötéves tervidőszak tartamára az eddigi bérszabályozási rendszer, annak garantálásával, hogy a gazdasági-önelszámolási szféra a tervben megállapítottnál egy koronával sem kaphat több béreszközt azzal a megkötéssel, hogy a prémiumokra, jutalmakra és tarifás bérekre vonatkozó előírásokon - szükség esetén - változtatni lehessen. Azaz: a szervezetek azonos béralap mellett választhattak volna, hogy az eddigi bérszabályok szerinti vagy az előnyösebb, az egyént és a kollektívákat egyaránt ösztönző módszert alkalmazzák. Az ugyanis ugyancsak közismert tény, hogy a jelenlegi bérrendszer ösztönző ereje egyáltalán nem megfelelő. A világon mi fizetjük a legjobban az átlagon alul dolgozókat, kezdve a portásoktól az igazgatókig, csak éppen a jó és a kiemelkedő dolgozókat nem fizetjük minden esetben érdemeiknek megfelelően. Másfelől ez a lépés nem növelte volna az adminisztratív munka mennyiségét, nem lett volna szükség a kettős kimutatásokra, hanem éppen ellenkezőleg: rövid idő alatt áttekintést kaphattunk volna a bérek motivációs szerepének megerősítéséhez szükséges módszerekről, így egyúttal megfelelő teret is biztosíthattunk volna az egyének és a dolgozókollektívák kezdeményezésének érvényesítéséhez. JOZEF BAYER, a Martini Nehézgépipari Müvek árpolitikai osztályának vezetője zókollektívájuk gazdasági eredményei iránt. Célunk, hogy a kollektívákon, üzemegységeken belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a költségeket, miközben növekedjen a hatékonyság. Feltétlenül biztosítanunk kell az üzemegységek önállóságát, miközben jelentősen megnövekszik azok felelőssége. Tervezéskor az üzemegységek szintjére a legfontosabb mutatókat - például a költséget, nyereséget - bontjuk le A mutatók teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell, s az egyén és a kollektíva érdekazonosságára kell törekedni. Az új év küszöbén még nehéz értékelni vállalatunk tavaly elért gazdasági teljesítményét. Annyit azonban már most elmondhatunk, hogy az eredményekért nem kell szegyenkeznünk. Dolgozóink mindent megtesznek, azért, hogy a vállalat az új gazdasági mechanizmus körülményei között is jól megállja a helyét. GYENES TIBOR mérnök, a munkagazdálkodási osztály vezetője drága beruházás volt ez, s ha azt akarjuk, hogy a befektetés mielőbb megtérüljön, a gépet a lehető legnagyobb mértékben kell kihasználnunk. Ebben van segítségünkre a differenciált progresszív teljesítménybér, amely kedvezően befolyásolja a munkatermelékenységet. A brigádformát hat dolgozókollektíva esetében érvényesítjük Ezekben a kollektívákban javult a munka minősége és ugyancsak növekedett a munkatermelékenység. A gazdasági mechanizmus átalakítása vállalatunknál is rányomta bélyegét a tervfeladatok teljesítésére. A tavalyi év folyamán többször is foglalkoztunk az önelszámolás alkalmazásának lehetőségeivel. s behatóan elemeztük azokat a tényezőket, amelyek azt kedvezőtlenül befolyásolhatnák. A jövőre vonatkozólag mindenekelőtt azt kell tudatosítanunk, hogy előrehaladni csak az intenzív fejlesztés útján lehet, előtérbe helyezve a tudományt és a technikát. A vállalaton belüli gazdálkodás tökéletesítésére kell törekednünk és el kell érnünk, hogy az emberek ne legyenek közömbösek dolgoAz érsekújvári (Nové Zámky) Elektro- svit vállalat egyike azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek 1985-ben bevezették a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programját, pontosabban annak második szakaszát. Kezdetben ugyan sokan idegenkedtek a programtól, de végül is komoly várakozások előzték meg a bevezetését. A gazdálkodás mennyiségi és minőségi mutatóinak kedvezőbb alakulásán túl mindenekelőtt a kereseti lehetőségek javulására számítottak a dolgozók. 1985-ben a vállalat gazdasági fejlődésében és eredményeiben az új bérrendszer második szakaszának hatása még alig volt érzékelhető. Komoly előrelépésre nem is számíthattunk, hiszen bevezetésére csupán a harmadik negyedév elején került sor. Ezenfelül a vállalatnál ez idő tájt komoly problémák nehezítették a tervfeladatok teljesítését. Egy évvel később azonban már komoly eredményekről számolhatunk be. 1986-ban a legtöbb mutatót túlteljesítettük, s az elemzések arra is rámutattak, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programja jelentős mértékben hozzájárul a tervfeladatok túlteljesítéséhez. A munkatermelékenység a módosított saját termelési értékből számítva 1985-höz viszonyítva 10,2 százalékkal növekedett. Hasonlóan alakultak az átlagkeresetek; a 2,1 százalékos növekedés a dolgozók havi átlagkeresetében 56 koronát tett ki. Nem elhanyagolható, hogy a program alkalmazása felelősségteljes hozzáállást követel valamennyi vezető dolgozótól. Az 1986-os év végén megállapíthattuk, hogy a mesterek, a csoportvezetők és más vezető dolgozók nagyon megfontoltan jártak el a személyi értékelések során és objektíven elemezték a teljesítményeket. A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programjával kapcsolatban meg kell említeni, hogy sikerrel alkalmazzuk a differenciált progresszív teljesítménybért, s napjainkra már a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás is gyakorlattá vált vállalatunknál. Nemrégiben tőkés importból nagy teljesítményű gépet vásároltunk. Meglehetősen Magasabb szinten folytatjuk a nemzetközi együttműködést Az elmúlt időszakban a kassai (Košice) Kerámiaipari Művek tudományos-műszaki együttműködése a szovjet partnervállalatokkal számos hasznos eredmény- héz vezetett. Vállalatunknak nemcsak a munkácsi (Mukacsevo) Keramicseszko- je plitki vállalattal vannak baráti kapcsolatai, mert az elmúlt években további partnereket is találtunk a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ezek közé tartozik az ugyancsak munkácsi Sztrojityelna- ja keramika vállalat, a Grúz és az Ukrán Tudományos Akadémia egyes intézetei, valamint a tbiliszi Gruznyiisztrom tudományos-kutatási egyesülés. Az elmúlt évben a Vinogradovi Kerámiaipari Kombináttal is kapcsolatba léptünk. Kapcsolataink főleg az 1983-ban tett kijevi látogatásunk után élénkültek meg, amikor vállalatunk vezetői részletes tanácskozást folytattak a tudományos-mű- szaki és gazdasági együttműködés lehetőségeinek kibővítéséről. Itt merült fel az a gondolat is, hogy célszerű lenne egy közös csehszlovák-szovjet porcelángyárat felépíteni az Ukrán SZSZK Kárpáton Túli Területén. Azóta elkészült a közös vállalat megépítésére vonatkozó tanulmány, szakembereink megvizsgálták a kvaszovi és a beregszászi (Berehovo) kaolinlelőhelyek mintáit, s megállapították, hogy a nyersanyag minősége megfelel az előirányzott célnak. Két évvel ezelőtt munkaprogramot írtunk alá a tbiliszi Gruznyiisztrom tudomá- nyos-kutatási egyesüléssel az egész ötéves tervidőszakra. Ez három alapvető témára vonatkozik. Az egyik a szupervékony és végtelen szálak gyártási lehetőségeit vizsgálja szlovákiai nyersanyagokból, a másik a hatékony hő- és hangszigetelő anyagok kifejlesztésével foglalkozik, a másik pedig a színes mázok gyártására irányul a mindkét országban található perlitek alapján a kerámiai burkolólapok bevonására. Azt, hogy a nemzetközi szocialista együttműködés keretében, megfelelő koordinálás mellett rugalmasan oldhatók meg a kutatási feladatok, az első témakörben elért eredmények meggyőzően bizonyíthatják. Grúz partnerünk rövid idő alatt elvégezte a szlovákiai lelőhelyekről származó bazalt-, trachit- és andezitminták laboratóriumi vizsgálatait, s az eredmények alapján nagy jövő vár a szupervékony és végtelen szálak gyártására. Szakembereink az elmúlt év júliusában a Grúz SZSZK-ban jártak, ahol tanácskozást folytattak a kutatás eddigi eredményeiről. Ezzel szemben a mi vállalatunknál bevezettük a perlitduzzasztás kísérleti módszerét. Vállalatunk képviselői az elmúlt év júniusában Munkácsra és Vinogradovba is ellátogattak, hogy az együttmüködés ki- szélesítésének további lehetőségeiről tárgyaljanak. A tanácskozás résztvevői javaslatot dolgoztak ki egy közös üzem építésére a munkácsi Keramicseszkoje plitki vállalatnál a mázbevonatú csempék és padlóburkoló lapok gyártására. Egyúttal intézkedéseket fogadtak el a kerámiai mázak alapanyagául szolgáló frittek minőségének javítására, s az új üzem nyersanyagellátásának biztosítására. E tanácskozást követően november 16-án a trenčíni Keramoprojekta tervezőiroda szakemberei is jártak Munkácson, ahol további tárgyalásokat folytattak mindkét vállalat vezetőivel a tervezett építkezés előkészítéséről. így az a nemzetközi együttműködés, amely eredetileg csak a tapasztalatcserére és a tudományos-műszaki ismeretek cseréjére irányult, egy teljesen új minőségi szint eléréséhez vezet. A közvetlen kapcsolatok fejlesztésére épülő új csehszlovák-szovjet kerámiaipari üzem megépítése egyre reálisabb célnak bizonyul. LADISLAV KAZIMÍR, a kassai (Košice) Kerámiaipari Művek dolgozója
