Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-27 / 21. szám, szerda

ismerjük meg jobban egymást KOMMENTÁLJUK ] Harminc évvel ezelőtt, 1958 januárjában volt Moszkvában a Szov­jet-Csehszlovák Baráti Társaság alapító konferenciája. Konsztan- tyin Osztrovityanov akadémikust, a kiemelkedő szovjet tudóst választották meg annak a társaságnak első elnökévé, melynek tevékenységéhez a szovjet emberek ezrei csatlakoztak. Abban az időben alakult meg a társaság, amikor szilárdult a szo­cialista közösség, és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatokat fejlesztett számos országgal. Jelentős szere­pet játszott ebben a folyamatban a szovjet kormány nyilatkozata a Szovjetunió és a többi szocialista ország közti barátság és együttmü­ködés további szilárdításának alap­jairól. Ez a dokumentum hangsú­lyozta, hogy a szovjet kormány a né­pek egyenjogúságának lenini elvei­hez tartja magát és a barátság és az együttműködés továbbfejlesztésére törekszik a szocialista országokkal minden egyes ország teljes szuve­renitása alapján. Szilárd barátság kötelékei kötik egymáshoz a Szovjetunió és Cseh­szlovákia népeit, e kötelékek a törté­nelemben gyökereznek. A szovjet és a csehszlovák kommunisták test­vérisége által létrehozott szilárd alapra, a kölcsönös tiszteletre, biza­lomra, az elvtársi együttműködésre, a marxizmus-lenimzmus közös ide­ológiájára, a közös célokra támasz­kodnak, valamint pártjaink teljes né­zetazonosságára a szocializmus építése és a külpolitika fontos kérdé­seiben. Az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusának határozataival or­szágainkban megkezdődött az áta­lakítás, a demokratizálás és a nyílt politika folyamata. Mihail Gorbacsov és Miloš Jakeš közelmúltban meg­tartott találkozóján hangsúlyozták, hogy a kitűzött célok eleréséhez ve­zető úton a változások formáinak, módszereinek, méreteinek és üte­mének sajátosságai ellenére az áta­lakítás folyamatának fő irányvonala a Szovjetunióban és Csehszlovákiá­ban azonos. Ez még kedvezőbb fel­tételeket teremt a testvéri szovjet- -csehszlovák kapcsolatok további elmélyítéséhez a legkülönbözőbb területeken. Egyre jelentősebb és fontosabb tényezővé válik a cseh- szlovák-szovjet együttműködés or­szágainknak a gazdasági és szociá­lis fejlesztés meggyorsítása útján való előrehaladásában. Az SZKP és a CSKP előtérbe helyezi az együtt­működés nagyobb hatékonysága és dinamikája, minőségileg új szintje elérésének feladatát. A gazdasági mechanizmus átalakítása mindkét országban hozzájárul a Szovjetunió és Csehszlovákia közti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsola­tok új lehetőségeinek kialakításá­hoz, a szovjet és a csehszlovák vállalatok szervezetei közti kontak­tusuk javításához és az együttműkö­dés olyan új hatékony formáinak kihasználásához, mint a dolgozókol­lektívák közvetlen termelési kapcso­latai, a közös vállalatok és egyesülé­sek létrehozása. Szilárdul az állami szervek és a társadalmi szervezetek együttműködése. A , Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon az SZKP és a szovjet állam tartós irányvonalának megva­lósításához a Csehszlovákiával való baráti kapcsolatok továbbfejleszté­sére, a mind kedvezőbb feltételek kialakítására a dolgozók alkotó kez­deményezése érvényesüléséhez és a testvéri népek barátságának elmé­lyítéséhez. A jobb együttműködéshez kölcsö­nösen jobban meg kell ismernünk egymást. Társadalmi szervezetünk ezért arra törekszik, hogy mind szé­lesebb körben megismertesse a szovjet embereket a csehszlovák emberek életével, a Csehszlovákia által elért sikerekkel, az ország tör­ténelmével és kultúrájával, a felada­tokkal és problémákkal, melyek megoldásán dolgozik. Rendszere­sen tartunk előadásokat, konferenci­ákat, találkozókat, baráti esteket, ta­lálkozókat a Csehszlovákiából érke­zett küldöttségekkel és turistákkal, nagy figyelmet szentelünk annak, hogy a fiatal nemzedéket bevonjuk az internacionalista nevelésbe, nép­szerűsítsük a munkások, a fiatalok, a diákok és a tanulók közti csehszlo­vák-szovjet kapcsolatok forradalmi hagyományait. A társaság több mint 500 fiatal aktivistáját küldjük évente Csehszlovákiába, ahol a pionír- és építőtáborokban segítenek kortársa­iknak abban, hogy tökéletesítsék orosz tudásukat. A csehszlovák isko­lások hasznosan töltik szünidejüket a szovjet pionír- és üdülőtábo­rokban. Nagy számú csehszlovák mun­kás és szakember dolgozik a Szov­jetunióban az integrációs építkezé­seken. A Szovjet-Csehszlovák Ba­ráti Társaság szervezetei tevékeny­ségükkel igyekeznek gazdagítani e fontos objektumok csehszlovák és szovjet építői alkotó munkájának légkörét. Az internacionalista kollek­tívák magasabb fokú munka- és tár­sadalmi altivitásához hozzájárult a Progressz gázvezeték építésén az októberi forradalom 70 évfordulója tiszteletére kibontakozott munka, béke és barátság staféta. Társaságunk alapszervezeteinek tucatjai versenyeznek a jogért, hogy a Csehszlovák-Szovjet Barátság Dolgozókollektívája megtisztelő cí­met viselhessék. A verseny célja a hozzájárulás a magas követelmé­nyek eléréséhez a Csehszlovákiába irányuló szállítmányok teljesítésé­ben, a csehszlovák gépek és beren­dezések kihasználásában, a cseh­szlovák kollégákkal a legjobb ta­pasztalatok cseréjének megvalósí­tásában. Jelentős és érdekes tevékenysé­get folytat a Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság több mint 180 köz- társasági, kerületi, járási és városi szervezete. Például Bugulmában, ahol a polgárháború éveiben a nagy október eszméiért fegyverrel a kezé­ben harcolt Jaroslav Hašek, a kitűnő cseh író, a szervezet tevékenységé­nek jelentős részét alkotja a szovjet -csehszlovák barátság és fegyver­barátság történelmének és hagyo­mányainak népszerűsítése. A harci hagyományok élnek szervezetünk tevékenységében Buzulukban is, ahol a Nagy Honvédő Háború idején Ludvík Svoboda parancsnoksága alatt létrejött a csehszlovák katonai egység; élnek ezek a hagyományok a Harkovi kerületben és Kijevben, ahol a csehszlovák katonák hősie­sen harcoltak a német fasiszták el­len, ugyanígy élnek a Zsitomiri kerü­letben, ahol sok hely emlékeztet a szovjet és a csehszlovák partizá­nok közös hadműveleteire. Ukrajnában számos helyen szo­ros az együttmüködés a csehszlo­vák építőkkel, akik Krivoj Rogban egy kombinátot építenek, továbbá a már említett Progressz gázvezeté­ket, de ugyanígy sorolhatjuk a kap­csolatokat azokkal a csehszlovák dolgozókkal, akik Kazahsztánban segítenek az uráli gázkomplexum lelőhelyeinek hasznosításában. Jelentős munkát végeznek társa­ságunk szervezetei a két ország városai és kerületei közti baráti kap­csolatok fejlesztésében, ösztönzik a tapasztalatcserét, az internaciona­lista szocialista versenyt, szilárdítják a szovjet és csehszlovák dolgozó- kollektívák kapcsolatait. Az ilyen irá­nyú aktivitás fejlődik a Moszkvai, Szverdlovszki, Tulai, Volgográdi, Vlagyimiri, Voronyezsi, Szaratovi, Gomeli, Csernyigovi és Kárpáton túli kerületekben. Több mint harminc éve tartanak fenn baráti kapcsolatokat a volgo­grádi Krasznij Oktyabr üzem és a Kle­ment Gottwald Új Kohó kohászai Kapcsolataik levelezéssel kezdőd­tek, kölcsönös látogatásokkal és ta­lálkozókkal, tapasztalatcserékkel, barátsági építkezésekkel folytatód­tak, s ma már a brigádok egy hóna­pos kölcsönös cseréjénél tartanak, ezek a brigádok bekapcsolódnak a termelésbe. A Tulai kerületben több kolhoz használja ki a szlovák mezőgazdászok tapasztalatait a ga­bonafélék hektárhozamainak növe­lésében és az állattenyésztés ered­ményeinek javításában. Gazdag te­vékenységet fejt ki a baráti társaság leningrádi szervezete - tavaly töb­bek között bekapcsolódott a Néva parti városban a csehszlovák tudo­mány és technika napjainak meg­rendezésébe. A szovjet-csehszlo­vák kulturális és tudományos kap­csolatok fejlesztésében eredménye­ket értek el a társaság szervezetei Grúziában, Észtországban, Azer­bajdzsánban, Örményországban, Litvániában, Kirgíziában és Moldávi­ában. Társaságunk tagjainak száma ál­landóan növekszik. A Szovjetunió­ban jelenleg több mint 5000 alap­szervezet tevékenykedik, ezek együttmüködnek más szovjet társa­dalmi szervezetekkel, alkotó szövet­ségekkel, utazási irodákkal, ebben a tevékenységükben számíthatnak a párt- és állami szervek sokoldalú és állandó támogatására. A jövő hónapban lesz negyven éve, hogy a csehszlovák nép törté­nelmi győzelmet aratott a reakció felett. Csehszlovákia szilárdan lépett ki a szocialista építés útján. Figye­lemre méltó, hogy éppen 1948 feb­ruárjának felejthetetlen napjaiban valósult meg a Csehszlovák-Szov- jet Baráti Szövetség alapító kong­resszusa, a szövetség soraiban egyesültek mindazok az erők, ame­lyek őszintén törekedtek a testvéri kapcsolatokra a Szovjetunióval. Ba­ráti társaságunk a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetséggel, Csehszlovákia dolgozóinak ezzel a tömeges és tekintélyes társadalmi szervezetével fejleszti szoros együttműködését. Tavaly, amikor a CSSZBSZ tevé­kenysége a nagy október 70. évfor­dulója és az SZKP XXVII. kongresz- szusa jegyében zajlott, a csehszlo­vák-szovjet barátság nagy ünnepé­vé váltak az Oroszországi Föderáció Napjai Csehszlovákiában. Az idén a csehszlovák közvéleménynek le­hetősége nyílik arra, hogy közelebb­ről megismerkedjék szovjet Türkmé- nia mai életével. Ennek a jelentős akciónak az előkészítésébe már be­kapcsolódott a Szovjet-Csehszlo­vák Baráti Társaság újonnan létre­hozott szervezete ebben a szövet­ségi köztársaságban. Baráti társaságunk munkajára is kihat a Szovjetunióban zajló átalakí­tás. Fő feladatunkat az SZKP XXVII. kongresszusa határozatának ener­gikus megvalósításában látjuk - igyekszünk alkotó módon dolgoz­ni, újszerűen, nem formálisan hoz­zálátni a feladatokhoz, jobban ki­használni szervezetünk lehetősége­it, munkájába új erőket, mindenek­előtt a fiatalokat is bevonni. Tökéle­tesíteni kell kapcsolatainkat a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség­gel, és tökéletesíteni kell a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házá­nak tevékenységét is. Arról van szó, hogy a baráti kapcsolatok javára végzett munka méltó helyet foglaljon el közös úton haladó népeink köl­csönös megismerése és közeledése elmélyítésének történelmi folyama­tában. BORISZ RAJEVSZKIJ, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság titkára Közös érdek, közös feladat Az állattenyésztés tervszerű fejlesztésének, a gazdasági álla­tok termelékenysége alakulásának egyik meghatározó tényezője a takarmánykeverékek minősége. Ezért nem véletlen, hogy a Mezőgazdasági Terményfeivásárló és Ellátó Vállalat a tápok minőségének állandó javítására ösztönzi üzemeit. Igyekezetüket egyrészt a CSKP Központi Bizottságának, illetve a CSSZSZK kormányának a minőség kötelező javítására vonatkozó határo­zata, másrészt az motiválja, hogy a termelőknek nyújtott szolgál­tatások javításával a vállalat méltóképpen hozzá akar járulni az állattenyésztés jó eredményeinek megalapozásához. Az igyekezet dicséretet érdemlő, bár egyelőre nem garantál általános javulást. Például a Nyugat-szlovákiai kerületben vég­zett legutóbbi felmérés alkalmával kiderült, hogy csupán két takarmánykeverő részleg tudott tizenegy hónapon át kifogásta­lan minőségű tápot szállítani a termelőknek. Konkrétan a ter­ményfelvásárló vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üze­mének légi (Lehnice), illetve a trnavai üzem bučanyi részlegéről van szó. Dicséretet érdemlő például a lévai (Levice) és a hurba- novói takarmánykeverő részleg dolgozóinak minőségjavító igye­kezete, s ígéretes, hogy néhány évi „gyengélkedés“ után a malackyi keverőüzem ismét az élvonalba tartozik. Sőt, tavaly a kerület egyik legnagyobb takarmánykeverője, a áuranyi is felzárkózott a legjobbakhoz. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy a korábbi éllovasok közül több a rangsor végére „szorult“. Mint például az udvardi (Dvory nad Žitavou), melynek dolgozói nem emlékeznek arra, hogy valaha is forgalmaztak volna már a múlt évihez hasonlóan gyenge minőségű tápokat. Sajnos, a felújított vágtornóci (Trnovec nad Váhom) és ipolysági (Šahy) takarmány­keverőknek szintén nem sikerült kielégíteniük a minőségi ellenő­rök - és persze a mezőgazdasági termelő vállalatok! - elvárásait. Meglepő, de a decemberi értékelés szerint, a korábban sikeresen üzemelő dunaszerdahelyi részleg által forgalmazott tápok minő­sége tavaly még a kerületi átlagnak sem felelt meg. Ez is közrejátszott abban, hogy üzemi szinten megint az évek óta jeleskedő Senicai járás bizonyult legeredményesebbnek. Három keverőüzeme 94,5 százalékban tett eleget a takarmánykeverékek minőségével szemben támasztott követelményeknek. A vállalat komáromi (Komárno) és trnavai üzeménél javult, a galántainál (Galanta) viszont romlott a forgalmazott tápok minősége. Az említettekből következik, hogy a soron levő év elejei tanácskozásokon - a termelési értekezleteket, a munkahelyi megbeszéléseket, és természetesen az évzáró párttaggyüléseket is beleértve - mindenütt a kritikai igényesség és a jobbító szándék elvéből kiindulva ke|L^rtékelni az eredményeket. A fel­mérések tapasztalatai ugyanis arról tanúskodnak, hogy nem csupán a példaként említett üzemekben, illetve kerületben ren­delkezünk komoly tartalékokkal. Az állattenyésztés mindenkori eredményességét döntően befolyásoló takarmánykeverékek minőségét - továbbá a mennyiségi és időbeni szállítást! - min­denütt javítani lehet. Ehhez azonban maguknak a szolgáltatás színvonalát kifogásoló mezőgazdasági vállalatoknak is hozzá kell járulniuk. Elsősorban a takarmánykeverékek összetevőinek megtermelésével, megfelelő mennyiségben és minőségben tör­ténő értékesítésével. A jövőre nézve biztató, hogy a Mezőgazda- sági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat maholnap négy évtize­des fennállása óta tavaly sikerült először még decemberben befejezni a takarmányalapra igényelt gabonamennyiség felvá­sárlását. Kár, hogy a takarmányhüvelyesek és a lucernaliszt termelésével és értékesítésével kapcsolatos feladatok teljesíté­sét a termelő vállalatok nem tekintették hasonlóan fontosnak. KÁDEK GÁBOR ereséges termelés - bizakodó jövőbe tekintés A leningrádi Pozitron termelési egyesülés színes kazettás videomagnók gyártására készül. E célból több külföldi vállalattal felvette a kapcsolatokat, többek között a Teslával is. A kooperáció eredménye a világszínvonalú VM-18 videomagnó lesz. A felvételen az Elektronika VM-12 videomagnó beállítása. (ČSTK-felvétel) A Kelet-szlovákiai kerület egyik legnagyobb ipari létesítményében, a Szlovák Magnezitművek kassai (Košice) üzemében már évek óta eredményesen megbirkóznak a tervfeladatok teljesítésével. Ez ar­ra utal, hogy a munkaszervezést jól végzik, a dolgozókat érdekeltté te­szik a hatékony munkavégzésben, s a vezetők koncepciózusán gondol­kodnak és cselekednek, igyekeznek jó feltételeket teremteni a zavarmen­tes termeléshez. Az üzemben tavaly 2,25 milliárd korona értékű árut állí­tottak elő és értékesítettek, 37 millió koronával túlszárnyalva a termelési tervet. Érdemes kiemelni továbbá, hogy a termékek 54,4 százalékát exportálták. Hogy tavaly is jó ered­mények születtek, ez szoros össze­függésben van az alapanyag-ellá­tással A magnezitüzemnél ezen a téren rend van, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy a bányá­szok a kivitelezési tervet 1987-ben 41 ezer tonnával túlteljesítették. A vezetők és a többi dolgozó azonban egyaránt tudják, hiba lenne megelégedni az elért eredmények­kel, hiszen nekik is vannak még rejtett tartalékaik, s a folytonos újításra is szükség van. Enélkül ugyanis nyereségesen termelni, s az élvonalban maradni szinte lehe­tetlen. Az üzemekben tartott értekezlete­ken a dolgozók elmondották, hogy időszerűnek látják gazdasági me­chanizmusunk átalakítását. Vélemé­nyük szerint az a gazdaságirányítási rendszer, amely eddig működött, ok­vetlenül javításra szorul, hiszen ese­tenként már fékezi az intenzív ter­melés feltételeinek megteremtését. Az új formák bevezetésétől tehát nem kívánnak elzárkózni, sőt első­sorban erre készülnek. Természete­sen elhamarkodni semmit nem akar­nak. A kezdeményező tervezés jó eredményeket hozott, ezért az idén is megkülönböztetett figyelmet kí­vánnak rá fordítani Az idén a nyere­séget a tavalyihoz viszonyítva 57,5 millió koronával szeretnék növelni, hogy jó lehetőségeket teremtsenek a beruházásokhoz, a régi gépsorok kicseréléséhez, korszerű, új techno­lógiák bevezetéséhez, mert az in­tenzív gazdálkodást az emberi té­nyezőn kívül elsősorban ezek hatá­rozzák meg. 1988-ban először is a l ubeníki üzemben fognak üzembe helyezni egy olyan automata gép­sort, amely meggyorsítja a rakodást és ennél fogva a szállítást. Kalinovó- ban és Banská Belá-ban ipari robo­tok üzembe helyezésével szabadít­ják meg az embereket a nehéz, monoton fizikai munkától, s a l’ube- níki üzemben is jelentős beruházá­sokkal korszerűsítik a termelést. Mindezek a törekvések egyben a termékek minőségének javulását, a munka hatékonyságának növelé­sét és a költségek csökkentését cé­lozzák. (-szák) ÚJ SZÚ 4 1988. I. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents