Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-26 / 20. szám, kedd

Az évzáró pártgyüléseket készítjük elő

Csehszlovákia Kommunista Pártja életének jelentős eseményeire készül - az évzáró taggyűlésekre, az üzemi szervezetek plenáris üléseire és a pártkonferenciákra, amelyeket „A párt és a nép minden erejét a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának következetes teljesítéséért“ jelszó jegyében tartanak. Valamennyi évzáró taggyűlés és pártkonferencia magas színvonalának előfeltétele a céltudatos, tartalmi, káder- és szervezeti előkészítés.

Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák kritikusan értékelik, hogy működési területükön hogyan teljesítik a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatait. Meghatározzák azokat a hatékony intézkedéseket, amelyeket tenniük kell a társadalmigazdasági fejlesztésért és az átalakításért. Ezeknek a követelményeknek konkrét tartalommal való megtöltése a pártszervek és -szervezetek elméleti, megismerő tevékenységének jelentős javítását igényli. A párt megismerő tevékenysége jelentőségének növekedésével közvetlenül növekednek az igények a pártmunka elemzésének tökéletesítése iránt.

A pártmunka elemzése

Az irányítás kritikus elemzése a leggyakoribb fogalmak közé tartozik. Jelentősége tovább növekszik a gyorsítás forradalmi irányvonalának megvalósításával, az átalakítással és a demokrácia kiterjesztésével, és azáltal, hogy a párt megismerő tevékenységébe egyre teljesebben hatol be a dialektika. A dialektika és a rendszerszerű eljárás megköveteli, hogy minden realitást a maga egészében és belső struktúrájának egységében és ellentmondásosságában értelmezzünk. Mindez az elemzést a megismerés legfontosabb módszerévé teszi. Ugyanakkor a dialektika és a rendszerszerű eljárás szilárd elméleti és módszertani alapot biztosítanak az elemzésnek a pártmunka gyakorlatában.

A gyakorlat azt igazolja, hogy mindenütt, ahol a társadalmi élet folyamatát és az egész pártmunkát mélyrehatóan elemzik, ott föltárják azt, ami haladó, új, életképes; de azt is, ami elavult, ósdi, ami a társadalmi haladásnak az emberek aktivitásának és kezdeményezésének kerékkötője.

Kritikusan és önkritikusan

A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének az 1988-ban tartandó évzáró taggyűlésekről, az üzemi szervezetek plenáris üléseiről és a pártkonferenciákról hozott határozatából adódik, hogy a párt- munka mélyreható elemzését el kell végezni, pártunk szervezeti felépítésének valamennyi szintjén. A CSKP fejlődése törvényszerűségeinek ismerete alapján, a pártélet normáinak és alapjainak ismeretében, a pártvezetés elvei szerint kritikusan kell értékelni a pártszervek, -szervezetek és a kommunisták munkáját; fel kell fedni a munka javításának lehetőségeit és meg kell határozni a konstruktív megvalósítás menetét. Az elemzés az a járható út, amely lehetővé teszi a pártszerveknek és -szervezeteknek azt, hogy nemcsak bírálóan és önbírálóan értékeljék mindazt, amit elvégeztek, megvizsgálják a választott út, a tevékenység formáinak és módszereinek helyességét, hanem meg is határozzák a további fejlődés távlatait, mérlegeljék a szükségleteket és a lehetőségeket, és tanulságokat vonjanak le a jövőre nézve.

Az évzáró taggyűlések, az üzemi plenáris ülések és a pártkonferenciák előkészítésekor az elemző tevékenységet, a kritikus és önkritikus értékelést a széles körű pártaktíva részvételével kell elvégeznie valamennyi pártbizottságnak. A pártaktíváknak, a tisztségviselőknek, az apparátus dolgozóinak, a gazdasági és az állami tisztségekben tevékenykedő kommunistáknak tudatosítaniuk kell, hogy csak a szociális-gazdasági program, az 1987-es év tervfeladatainak mélyreható kritikus és önkritikus elemzése teszi lehetővé az 1988-as év és az egész 8. ötéves terv előkészítését, teljesítését és teremt feltételeket a gazdasági mechanizmus átalakításához.

Csak a szocialista demokrácia eddigi fejlesztésének alapos elemzése teszi lehetővé a további fejlesztésre irányuló útkeresést, az állampolgároknak az irányításba, a döntéshozatalba és az ellenőrzésbe való bekapcsolását. Az elemzésnek kell feltárnia azt is, hogy a konkrét feltételek közt miként javítható az emberek tájékoztatása a párt tevékenységéről, céljairól, az egyes munkahelyek, dolgozókollektívák eredményeiről és problémáiról; miként folytatható párbeszéd velük és miként nyerhetők meg a párt politikájának megvalósítására.

Közelebb az emberhez

Mélyrehatóan kell elemezni a társadalmi szervezetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és főleg a nemzeti'bizottságok tevékenységét, ez utóbbiaknak munkájából száműzni kell az adminisztratív módszereket és az emberekkel szemben alkalmazott bürokratikus eljárásokat.

A pártszerveknek és -szervezeteknek nagy igényességgel kell elemezniük az ideológiai munka színvonalát, hatékonyságát, és befolyását a gondolkodás megváltoztatására, az emberek álláspontjának és tevékenységének alakulására mint a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának nélkülözhetetlen feltételeire és a társadalmi élet valamennyi területe átalakítására.

Az egész párt munkájának javítása, a szervek és szervezetek végrehajtó képességének erősítése, a kommunisták aktivitásának a CSKP alapszabályzata következetes alkalmazásával történő fokozása jelenleg rendkívül mélyreható, kritikus elemzést követel. Az elemzés mélysége és a konkrét intézkedések a pártszervek és -szervezetek nagy próbatétele fesz, bizottságaik és tisztségviselőik számára pedig bizonylat arról, miként viszonyulnak az átalakítás irányvonalához. Kertelés nélkül, kritikusan kell megítélni saját munkájukat, tevékenységük stílusát és módszerét, és azt, hogyan szabadíthatnák meg a pártéletet a rutintól, a formalizmustól, az adminisztratív módszerektől, a gazdasági és a társadalmi szervezetek tisztségviselői fölött gyakorolt gyámkodástól, a politikai vezetés helyettesítésétől. Az elemzésnek, s a bírálatnak a pártellenőrzés erősítésére és a káderek kiválasztásának, nevelésének tökéletesítésére kell irányulnia. Kritikusan értékelnie kell a taggyűlések színvonalát, a pártszervek üléseit, a tanácskozások és döntések előkészítésében érvényesülő kollektivitást, az egyes tagok, pártszervek és -szervezetek elszámoltatásában érvényesülő kritikát és önkritikát. A párttevékenység leggyöngébb láncszeme a határozatokkal végzett munka: megfogalmazásuk színvonala, teljesítésük biztosítása és gyakorlati megvalósításuk ellenőrzése. Mindenütt kritikusan vizsgálni kell a határozatok nem teljesítésének okait és a velük végzett munka minden fázisát. Meg kell vizsgálni, vajon konkrétak-e a feladatok.

Mélységesen kritikus elemzést követel a párt tagállománya minőségének javítása, a kommunisták példamutatása és áldozatossága a feladatok teljesítésében, erkölcsük, fegyelmük, érzékük a rend és a társadalmi fegyelem szilárdítása iránt és harcuk a fogyatékosságok valamennyi formája ellen. A párt sorainak formálásában, a tagság körében végzett munkában még mindig túlsúlyban vannak a nem átfogó adminisztratív eljárások, a tagfelvételben megmutatkozik a kampányszerűség, a jelöltek eszmei-politikai felkészültségének lebecsülése. Az az igazság, hogy a múlt évben egész sor alapszervezet nem vett fel egyetlen jelöltet sem. A népgazdaság döntő ágazataiban tevékenykedő egyes alapszervezetek egyetlen tagjelöltet sem vettek fel a munkások köréből. Mindez azt jelzi, hogy mélyrehatóan elemezni kell a tagállomány fejlesztésének és tökéletesítésének távlati tervét, mivel ez egyik alapfeltétele a pártmunka tökéletesítésének. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítésében előtérbe kerül a pártmunka átfogó jellege. A pártszervek és -szervezetek értékelik a társadalmi élet valamennyi területén végzett munkájukat.

Tárgyilagosan és sokoldalúan

A pártmunka elemzésének fő követelményei közé tartozik: a tárgyilagosság, a sokoldalúság, a konkrétság, a fő láncszem meghatározása és az eljárás történelmi, logikai rendszeressége.

A tárgyilagosság követelménye azt jelenti, hogy az elemző tevékenységnek a pártszerv vagy -szervezet munkájának tartalmából kell kiindulnia, nem pedig a róla kialakított szubjektív nézetből. ,,A marxistának - írja Lenin - a valós életet kell alapul vennie, a valóság pontos tényeit..."

A gyakorlat azt mutatja, hogy azokban a szervekben és szervezetekben, amelyekben bizonyos óhajok objektív valóságként vannak feltüntetve, ahol megelégednek a felszíni tapasztalatokkal, a valóság felszínes szemléletével; ott a megismerés, a döntés és irányítás színvonala nagyon alacsony. A valós tényeket sehol sem helyettesíthetjük mesterkélt, elméleti tételekkel, sémákkal vagy különböző illúziókkal. Sehol sem szabad a tényanyagot az előre megalkotott következtetésekhez idomítani és az egyes szervek elé úgy terjeszteni, hogy azon már semmit sem lehet változtatni, csak meg lehet szavazni.

A pártmunka elemzésének sokoldalúnak kell lennie, a szerv, szervezet tevékenységét valamennyi összefüggésében és kapcsolatában a maga dialektikus egységében kell vizsgálnia. Az ilyen eljárás feltételeit a jól működő tájékoztató rendszer teremtheti meg, amely a társadalomra és a pártra vonatkozó optimális meny- nyiségű és minőségű információt szolgáltat A sokoldalúság követelménye kizárja annak lehetőségét, hogy egyes tények és példák tanulmányozásából vonjunk le következtetéseket. A kérdések megítélésében megengedhetetlen egyes tények kiragadása, átfogóan kell őket vizsgálni, mint egységes rendszer szerves részeit. Nemcsak a vitázók, az előadások, akciók számát veszi tekintetbe, hanem azt is, hogy a kitűzött célt milyen erő- és eszközráfordítással értük el, vagy miért nem értük el.

A pártszervek és -szervezetek ellenőrző tevékenysége feltételezi a konkrétságot. A dialektika bármely jelenség elemzésénél megköveteli egyrészt, hogy figyelembe vegyük kapcsolatait más jelenségekkel és fejlődésének általános tendenciáját, másrészt a jelenségeket konkrét helyzetükben kell vizsgálni, konkrét feltételek közt kell tanulmányozni, bonyolult, gyakran meghatározó specifikus voltát, így hozva konkrét határozatot.

Az elemző tevékenység fontos követelménye a jelenség fő láncszemének, fókuszának tudatosítása és megragadása. A fő összetevő meghatározásának elkerülhetetlensége abból adódik, hogy a pártmunka sok bonyolult, különféle elemből és összetevőből áll. Közülük a maga módján valamennyi fontos. Azonban a pártmunka elemzésében a fő elem meghatározásának kétféle jelentősége van: először is nagyon fontos tudatosítani, mit tart a pártszerv, vagy -szervezet az adott feltételek közt tevékenységében alapvetőnek, meghatározónak; másodszor a fő elem meghatározása nélkül nem végezhető el a konkrét elemzés.

Az elemzés tartalmának a logikai és a történelmi projekció egységének kell lennie. Csak a pártmunka ilyen ábrázolása garantálja az elemzés teljességét, amely megfelel ennek a követelménynek. ,,A múlt elemzése - mondotta Mihail Gorbacsov - jó alapot biztosított ahhoz, hogy megfelelő - a tapasztalat és az elmélet által bővebb és tartalmasabb elképzelést kapjunk a szocializmusról, arról a minőségileg új társadalomról, amely felé közeledünk. A múltat a jelen érdekében magyarázzuk és feltárjuk ezzel mozgalmunk távlatait. Ez nagyon fontos. Ennek folytatása a jövőben is szükséges." Úgy mutatkozik, hogy helytelen a pártmunka bármely tényének csupán statikus megközelítése, például a párt tagállománya javításának értékelése pusztán az elért állapot figyelembe vételével: mint a társadalmi összetétel, a kommunisták öntudatossága, fegyelme, erkölcsi kvalitása stb. - és figyelmen kívül hagyni, milyen folyamatok, milyen tényezők hatása, milyen fejlődési szakaszokon keresztül értük el az adott helyzetet, milyen buktatók, hibák, fogyatékosságok, stb. adódtak ezen az úton.

Tudatosítanunk kell, hogy a pártmunka elemzésének mindezeket a követelményeit mindenkor összességükben kell alkalmaznunk. Közülük valamennyi fontos, azonban a jó eredményt csak együttes kihasználásuk garantálja a jelenlegi évzáró pártgyűlések, üzemi plenáris ülések és konferenciák előkészítésében is. Az eredmény attól függ majd, mennyire tárgyilagosan, kritikusan és önkritikusan, világos előrelátással dolgozzuk ki az évzáró beszámolóját; mennyire ösztönzi majd a kommunistákat alkotó gondolkodásra. újfajta szemléletre, állásfoglalásra és főleg tettekre, mivel az átalakítás új feladatait nem oldhatjuk meg a régi módszerekkel. Az elemzés lényegének megértése és elsajátítása, a pártmunka elemzése, fő szakaszainak, formáinak és módszereinek ismerete a párttisztségvi- selők, a pártszervek munkatársai és minden kommunista számára elengedhetetlen abban a küzdelemben, amely az átalakítás meggyorsítása stratégiai céljainak megvalósításáért folyik.

JÁN MACHYNIAK docens

A Kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű Szakszervezeti Művelődési Háza öt éve hozta létre az ifjú technikusok szakkörét, melynek célja megismertetni a tíz-tizenhét éves tanulókkal a számítástechnika alapjait. A gyengeáramú elektrotechnikai szakkört naponta tizennégyen látogatják és a kitűnően felszerelt tantermekben PMD 85 típusú számítógépeken gyakorolnak. Felvételünkön a gyerekek érdeklődéssel hallgatják Alexander Slanina (jobbról) szakkörvezető magyarázatát.

(Jozef Veselý felvétele - ČSTK)

Több megbecsülést a véradóknak

A Vöröskereszt üzemi szervezetének a štúrovói papírgyárban 200 tagja van. A több ezer embert foglalkoztató nagyüzem, mondhatnánk maroknyi, de annál lelkesebb, emberbarát csoportja mindent megtesz azért, hogy egyre több aktív tagot nyerjen meg. Persze nem mindenáron, az önkéntesség náluk alapelv.

Hajdú Béla energetikus, az üzemi szervezet elnöke „aranyember", negyvennyolcszoros véradó, több kitüntetést, elismerést kapott már. Amikor megkérem, szóljon néhány szót önmagáról, rövidre fogja mondanivalóját, ám a szervezet munkájáról hosszan, elmélyülten beszél. A sikerekről éppúgy, mint a nehézségekről, melyek őket sem kerülik el.-A tagtoborzás egyre nagyobb gondot jelent - vallotta nyílt őszinteséggel. - Főleg olyan munkahelyeken, ahol négy műszakban folyik a termelés. Mert ha elérkezik a terv szerinti véradás napja, az éjszakai műszakban dolgozók (önkéntes véradók) nagy önmegtartóztatás árán az éjszaka folyamán nem ehetnek, s vállalják azt is, hogy délutánig - hiszen van úgy, hogy délben kerül csak sor a véradásra - nem jutnak ágyba. S ki vállalja ezt manapság? Tagságunk 90 százaléka munkásként dolgozik - mondta, majd hozzáfűzte. - Ezt az arányt szándékosan hangsúlyozom, ugyanis a hivatalnokok - és ez mint embernek, mint elnöknek egyaránt fáj -, nem hajlandók vért adni. A miértre nem tudok válaszolni, de...

A gyár egészségügyi dolgozói nem tagjai az üzemi szervezetnek, nem is véradók. (Igaz, nem mindenki alkalmas erre). De ami furcsa, nem tartják szükségesnek még azt sem, hogy véradóikat a csoportos véradásra elkísérjék. A tagtoborzásban sem jeleskednek, pedig elsőrendű kötelességük volna. Ezért vannak munkahelyek, ahol a szervezettség „orvosi segítség“ nélkül is 100 százalékos. Például az üzemi konyhában. Hogy lehetséges ez?

Úgy, hogy a konyha főnöke Hajdú Béla felesége. A háromgyermekes családanya is huszonötszörös véradó. - Csak azért nem adtam többször vért, mert munkahelyi elfoglaltságom gyakran nem engedte. Viszont a férjemmel büszkék vagyunk arra, hogy a fiunk ugyancsak véradó. No, meg arra is, hogy két gyermekünk munkahelye a papírgyár lett. - Azt hiszem - folytatja Hajdú Béla, - ha a véradók toborzása konkrét esetekhez kötődne, az emberek kaphatóbbak volnának a véradásra. Volt már olyan eset, hogy ismerősnek kellett vért adni, és sokkal többen jelentkeztek a kellete- nél. Persze, adott szavunkat, vállalásunkat mindig sikerült teljesítenünk. Igaz az is. hogy a véradásba jobban be kell vonni a fiatalokat. Vannak eredményeink is ezen a téren, például a 05-ös üzemben negyven fiatal csatlakozott hozzánk.

A Vöröskereszt egyebek között foglalkozik az alkoholizmus és a dohányzás elleni harccal.-Az üzem igazgatója messzemenően támogatja célkitűzéseinket, s ha rajtakap valakit, hogy alkohol van nála, a rendbontónak nem kegyelmez. A dohányzókra is nehéz napok várnak, mert egyre erőteljesebben hallatják hangjukat a nem dohányzók. Vannak munkahelyek, ahol már a gyűléseken is tilos a dohányzás. S így a helyes - mondja meggyőződéssel.

S mit csinál Hajdú Béla, ha éppen energetikusként nem látja el villanynyal, hővel, levegővel, ivóvízzel a gyárat, nem lapátolja a szenet, nem szervez, toboroz? - Az biztos, hogy nem ülök egy helyen. Életelemem a mozgás. Edzősködöm, autóversenyeknél bíráskodom, még a nőszövetség munkájába is bekapcsolódom. Van szőlőm, kertem, szeretek utazni, hegyet mászni, erdőt járni, érdekelnek az új tájak, városok, emberek. Elnökként, véradóként szeretném, ha a véradókat jobban megbecsülnék. Mert igaz ugyan, hogy tárgyi jutalmat kapnak a bronz, az ezüst és az arany Jánsky Éremért. Nem is ez a baj. Az erkölcsi elismerés hiányzik. Lehet, hogy apróságnak tűnik, de például olyan, hogy ha a véradó orvoshoz megy (ritkán beteg) az orvos előnyben részesítse. Azért az évi másfél liter vérért! Sok járásban, például a Dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) ez ma már természetes és én szeretném, ha nálunk is így volna. Legalább az üzemen belül. Ugyanis vallom, az ilyen apróságok láttán, hallatán, népesebbé válna a véradók tábora.

PÉTERFI SZONYA