Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-26 / 20. szám, kedd

Az évzáró pártgyüléseket készítjük elő Csehszlovákia Kommunista Pártja életének jelentős eseményeire készül - az évzáró taggyűlésekre, az üzemi szervezetek plenáris üléseire és a pártkonferenciákra, amelyeket „A párt és a nép minden erejét a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának következetes teljesí­téséért“ jelszó jegyében tartanak. Valamennyi évzáró taggyűlés és pártkonferencia magas színvonalának előfeltétele a céltudatos, tar­talmi, káder- és szervezeti előkészítés. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák kritikusan értékelik, hogy működési területükön hogyan teljesítik a CSKP XVII. kongresszu­sának és az SZLKP kongresszusának határozatait. Meghatározzák azokat a hatékony intézkedéseket, amelyeket tenniük kell a társadalmi­gazdasági fejlesztésért és az átalakításért. Ezeknek a követelmények­nek konkrét tartalommal való megtöltése a pártszervek és -szervezetek elméleti, megismerő tevékenységének jelentős javítását igényli. A párt megismerő tevékenysége jelentőségének növekedésével közvetlenül növekednek az igények a pártmunka elemzésének tökéletesítése iránt. A pártmunka elemzése Az irányítás kritikus elemzése a leg­gyakoribb fogalmak közé tartozik. Jelen­tősége tovább növekszik a gyorsítás for­radalmi irányvonalának megvalósításá­val, az átalakítással és a demokrácia kiterjesztésével, és azáltal, hogy a párt megismerő tevékenységébe egyre telje­sebben hatol be a dialektika. A dialektika és a rendszerszerű eljárás megköveteli, hogy minden realitást a maga egészében és belső struktúrájának egységében és ellentmondásosságában értelmezzünk. Mindez az elemzést a megismerés leg­fontosabb módszerévé teszi. Ugyanakkor a dialektika és a rendszerszerű eljárás szilárd elméleti és módszertani alapot biztosítanak az elemzésnek a pártmunka gyakorlatában. A gyakorlat azt igazolja, hogy minde­nütt, ahol a társadalmi élet folyamatát és az egész pártmunkát mélyrehatóan elem­zik, ott föltárják azt, ami haladó, új, életké­pes; de azt is, ami elavult, ósdi, ami a társadalmi haladásnak az emberek akti­vitásának és kezdeményezésének kerék­kötője. Kritikusan és önkritikusan A CSKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének az 1988-ban tartandó évzáró tag­gyűlésekről, az üzemi szervezetek plená­ris üléseiről és a pártkonferenciákról ho­zott határozatából adódik, hogy a párt- munka mélyreható elemzését el kell vé­gezni, pártunk szervezeti felépítésének valamennyi szintjén. A CSKP fejlődése törvényszerűségeinek ismerete alapján, a pártélet normáinak és alapjainak isme­retében, a pártvezetés elvei szerint kriti­kusan kell értékelni a pártszervek, -szer­vezetek és a kommunisták munkáját; fel kell fedni a munka javításának lehetősé­geit és meg kell határozni a konstruktív megvalósítás menetét. Az elemzés az a járható út, amely lehetővé teszi a párt­szerveknek és -szervezeteknek azt, hogy nemcsak bírálóan és önbírálóan értékel­jék mindazt, amit elvégeztek, megvizsgál­ják a választott út, a tevékenység formái­nak és módszereinek helyességét, ha­nem meg is határozzák a további fejlődés távlatait, mérlegeljék a szükségleteket és a lehetőségeket, és tanulságokat vonja­nak le a jövőre nézve. Az évzáró taggyűlések, az üzemi ple­náris ülések és a pártkonferenciák előké­szítésekor az elemző tevékenységet, a kritikus és önkritikus értékelést a széles körű pártaktíva részvételével kell elvé­geznie valamennyi pártbizottságnak. A pártaktíváknak, a tisztségviselőknek, az apparátus dolgozóinak, a gazdasági és az állami tisztségekben tevékenykedő kommunistáknak tudatosítaniuk kell, hogy csak a szociális-gazdasági program, az 1987-es év tervfeladatainak mélyreható kritikus és önkritikus elemzése teszi lehe­tővé az 1988-as év és az egész 8. ötéves terv előkészítését, teljesítését és teremt feltételeket a gazdasági mechanizmus átalakításához. Csak a szocialista demokrácia eddigi fejlesztésének alapos elemzése teszi le­hetővé a további fejlesztésre irányuló út­keresést, az állampolgároknak az irányí­tásba, a döntéshozatalba és az ellenőr­zésbe való bekapcsolását. Az elemzés­nek kell feltárnia azt is, hogy a konkrét feltételek közt miként javítható az embe­rek tájékoztatása a párt tevékenységéről, céljairól, az egyes munkahelyek, dolgozó­kollektívák eredményeiről és problémái­ról; miként folytatható párbeszéd velük és miként nyerhetők meg a párt politikájának megvalósítására. Közelebb az emberhez Mélyrehatóan kell elemezni a társadal­mi szervezetek, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és főleg a nemzeti'bizottságok tevékenységét, ez utóbbiaknak munkájá­ból száműzni kell az adminisztratív mód­szereket és az emberekkel szemben al­kalmazott bürokratikus eljárásokat. A pártszerveknek és -szervezeteknek nagy igényességgel kell elemezniük az ideológiai munka színvonalát, hatékony­ságát, és befolyását a gondolkodás meg­változtatására, az emberek álláspontjá­nak és tevékenységének alakulására mint a szociális-gazdasági fejlődés meggyor­sításának nélkülözhetetlen feltételeire és a társadalmi élet valamennyi területe át­alakítására. Az egész párt munkájának javítása, a szervek és szervezetek végrehajtó ké­pességének erősítése, a kommunisták aktivitásának a CSKP alapszabályzata következetes alkalmazásával történő fo­kozása jelenleg rendkívül mélyreható, kri­tikus elemzést követel. Az elemzés mély­sége és a konkrét intézkedések a párt­szervek és -szervezetek nagy próbatétele fesz, bizottságaik és tisztségviselőik szá­mára pedig bizonylat arról, miként viszo­nyulnak az átalakítás irányvonalához. Kertelés nélkül, kritikusan kell megítélni saját munkájukat, tevékenységük stílusát és módszerét, és azt, hogyan szabadít­hatnák meg a pártéletet a rutintól, a for­malizmustól, az adminisztratív módsze­rektől, a gazdasági és a társadalmi szer­vezetek tisztségviselői fölött gyakorolt gyámkodástól, a politikai vezetés helyet­tesítésétől. Az elemzésnek, s a bírálatnak a pártellenőrzés erősítésére és a káderek kiválasztásának, nevelésének tökéletesí­tésére kell irányulnia. Kritikusan értékel­nie kell a taggyűlések színvonalát, a párt­szervek üléseit, a tanácskozások és dön­tések előkészítésében érvényesülő kol­lektivitást, az egyes tagok, pártszervek és -szervezetek elszámoltatásában érvé­nyesülő kritikát és önkritikát. A párttevé­kenység leggyöngébb láncszeme a hatá­rozatokkal végzett munka: megfogalma­zásuk színvonala, teljesítésük biztosítása és gyakorlati megvalósításuk ellenőrzése. Mindenütt kritikusan vizsgálni kell a hatá­rozatok nem teljesítésének okait és a ve­lük végzett munka minden fázisát. Meg kell vizsgálni, vajon konkrétak-e a fel­adatok. Mélységesen kritikus elemzést követel a párt tagállománya minőségének javítá­sa, a kommunisták példamutatása és ál­dozatossága a feladatok teljesítésében, erkölcsük, fegyelmük, érzékük a rend és a társadalmi fegyelem szilárdítása iránt és harcuk a fogyatékosságok valamennyi formája ellen. A párt sorainak formálásá­ban, a tagság körében végzett munkában még mindig túlsúlyban vannak a nem átfogó adminisztratív eljárások, a tagfel­vételben megmutatkozik a kampánysze­rűség, a jelöltek eszmei-politikai felké­szültségének lebecsülése. Az az igazság, hogy a múlt évben egész sor alapszerve­zet nem vett fel egyetlen jelöltet sem. A népgazdaság döntő ágazataiban tevé­kenykedő egyes alapszervezetek egyet­len tagjelöltet sem vettek fel a munkások köréből. Mindez azt jelzi, hogy mélyreha­tóan elemezni kell a tagállomány fejlesz­tésének és tökéletesítésének távlati ter­vét, mivel ez egyik alapfeltétele a párt­munka tökéletesítésének. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előké­szítésében előtérbe kerül a pártmunka átfogó jellege. A pártszervek és -szerve­zetek értékelik a társadalmi élet vala­mennyi területén végzett munkájukat. Tárgyilagosan és sokoldalúan A pártmunka elemzésének fő követel­ményei közé tartozik: a tárgyilagosság, a sokoldalúság, a konkrétság, a fő lánc­szem meghatározása és az eljárás törté­nelmi, logikai rendszeressége. A tárgyilagosság követelménye azt je­lenti, hogy az elemző tevékenységnek a pártszerv vagy -szervezet munkájának tartalmából kell kiindulnia, nem pedig a róla kialakított szubjektív nézetből. ,,A marxistának - írja Lenin - a valós életet kell alapul vennie, a valóság pontos tényeit..." A gyakorlat azt mutatja, hogy azokban a szervekben és szervezetekben, ame­lyekben bizonyos óhajok objektív való­ságként vannak feltüntetve, ahol megelé­gednek a felszíni tapasztalatokkal, a való­ság felszínes szemléletével; ott a megis­merés, a döntés és irányítás színvonala nagyon alacsony. A valós tényeket sehol sem helyettesíthetjük mesterkélt, elméleti tételekkel, sémákkal vagy különböző illú­ziókkal. Sehol sem szabad a tényanyagot az előre megalkotott következtetésekhez idomítani és az egyes szervek elé úgy terjeszteni, hogy azon már semmit sem lehet változtatni, csak meg lehet sza­vazni. A pártmunka elemzésének sokoldalú­nak kell lennie, a szerv, szervezet tevé­kenységét valamennyi összefüggésében és kapcsolatában a maga dialektikus egy­ségében kell vizsgálnia. Az ilyen eljárás feltételeit a jól működő tájékoztató rend­szer teremtheti meg, amely a társadalom­ra és a pártra vonatkozó optimális meny- nyiségű és minőségű információt szolgál­tat A sokoldalúság követelménye kizárja annak lehetőségét, hogy egyes tények és példák tanulmányozásából vonjunk le kö­vetkeztetéseket. A kérdések megítélésé­ben megengedhetetlen egyes tények ki­ragadása, átfogóan kell őket vizsgálni, mint egységes rendszer szerves részeit. Nemcsak a vitázók, az előadások, akciók számát veszi tekintetbe, hanem azt is, hogy a kitűzött célt milyen erő- és eszköz­ráfordítással értük el, vagy miért nem értük el. A pártszervek és -szervezetek ellenőr­ző tevékenysége feltételezi a konkrétsá­got. A dialektika bármely jelenség elem­zésénél megköveteli egyrészt, hogy fi­gyelembe vegyük kapcsolatait más jelen­ségekkel és fejlődésének általános ten­denciáját, másrészt a jelenségeket konkrét helyzetükben kell vizsgálni, konkrét feltéte­lek közt kell tanulmányozni, bonyolult, gyakran meghatározó specifikus voltát, így hozva konkrét határozatot. Az elemző tevékenység fontos köve­telménye a jelenség fő láncszemének, fókuszának tudatosítása és megragadá­sa. A fő összetevő meghatározásának elkerülhetetlensége abból adódik, hogy a pártmunka sok bonyolult, különféle elemből és összetevőből áll. Közülük a maga módján valamennyi fontos. Azon­ban a pártmunka elemzésében a fő elem meghatározásának kétféle jelentősége van: először is nagyon fontos tudatosíta­ni, mit tart a pártszerv, vagy -szervezet az adott feltételek közt tevékenységében alapvetőnek, meghatározónak; másod­szor a fő elem meghatározása nélkül nem végezhető el a konkrét elemzés. Az elemzés tartalmának a logikai és a történelmi projekció egységének kell lennie. Csak a pártmunka ilyen ábrázolá­sa garantálja az elemzés teljességét, amely megfelel ennek a követelménynek. ,,A múlt elemzése - mondotta Mihail Gor­bacsov - jó alapot biztosított ahhoz, hogy megfelelő - a tapasztalat és az elmélet által bővebb és tartalmasabb elképzelést kapjunk a szocializmusról, arról a minősé­gileg új társadalomról, amely felé közele­dünk. A múltat a jelen érdekében magya­rázzuk és feltárjuk ezzel mozgalmunk távlatait. Ez nagyon fontos. Ennek folyta­tása a jövőben is szükséges." Úgy mutat­kozik, hogy helytelen a pártmunka bár­mely tényének csupán statikus megköze­lítése, például a párt tagállománya javítá­sának értékelése pusztán az elért állapot figyelembe vételével: mint a társadalmi összetétel, a kommunisták öntudatossá­ga, fegyelme, erkölcsi kvalitása stb. - és figyelmen kívül hagyni, milyen folya­matok, milyen tényezők hatása, milyen fejlődési szakaszokon keresztül értük el az adott helyzetet, milyen buktatók, hibák, fogyatékosságok, stb. adódtak ezen az úton. Tudatosítanunk kell, hogy a pártmun­ka elemzésének mindezeket a követel­ményeit mindenkor összességükben kell alkalmaznunk. Közülük valamennyi fon­tos, azonban a jó eredményt csak együt­tes kihasználásuk garantálja a jelenlegi évzáró pártgyűlések, üzemi plenáris ülé­sek és konferenciák előkészítésében is. Az eredmény attól függ majd, mennyire tárgyilagosan, kritikusan és önkritikusan, világos előrelátással dolgozzuk ki az év­záró beszámolóját; mennyire ösztönzi majd a kommunistákat alkotó gondolko­dásra. újfajta szemléletre, állásfoglalásra és főleg tettekre, mivel az átalakítás új feladatait nem oldhatjuk meg a régi mód­szerekkel. Az elemzés lényegének meg­értése és elsajátítása, a pártmunka elem­zése, fő szakaszainak, formáinak és módszereinek ismerete a párttisztségvi- selők, a pártszervek munkatársai és min­den kommunista számára elengedhetet­len abban a küzdelemben, amely az át­alakítás meggyorsítása stratégiai céljai­nak megvalósításáért folyik. JÁN MACHYNIAK docens A Kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű Szakszervezeti Műve­lődési Háza öt éve hozta létre az ifjú technikusok szakkörét, melynek célja megismertetni a tíz-tizenhét éves tanulókkal a szá­mítástechnika alapjait. A gyengeáramú elektrotechnikai szakkört naponta tizennégyen látogatják és a kitűnően felszerelt tanter­mekben PMD 85 típusú számítógépeken gyakorolnak. Felvéte­lünkön a gyerekek érdeklődéssel hallgatják Alexander Slanina (jobbról) szakkörvezető magyarázatát. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Több megbecsülést a véradóknak A Vöröskereszt üzemi szerveze­tének a štúrovói papírgyárban 200 tagja van. A több ezer embert foglal­koztató nagyüzem, mondhatnánk maroknyi, de annál lelkesebb, em­berbarát csoportja mindent megtesz azért, hogy egyre több aktív tagot nyerjen meg. Persze nem minden­áron, az önkéntesség náluk alapelv. Hajdú Béla energetikus, az üzemi szervezet elnöke „aranyember", negyvennyolcszoros véradó, több kitüntetést, elismerést kapott már. Amikor megkérem, szóljon néhány szót önmagáról, rövidre fogja mon­danivalóját, ám a szervezet munká­járól hosszan, elmélyülten beszél. A sikerekről éppúgy, mint a ne­hézségekről, melyek őket sem kerü­lik el.-A tagtoborzás egyre nagyobb gondot jelent - vallotta nyílt őszinte­séggel. - Főleg olyan munkahelye­ken, ahol négy műszakban folyik a termelés. Mert ha elérkezik a terv szerinti véradás napja, az éjszakai műszakban dolgozók (önkéntes vér­adók) nagy önmegtartóztatás árán az éjszaka folyamán nem ehetnek, s vállalják azt is, hogy délutánig - hiszen van úgy, hogy délben kerül csak sor a véradásra - nem jutnak ágyba. S ki vállalja ezt manapság? Tagságunk 90 százaléka munkás­ként dolgozik - mondta, majd hoz­záfűzte. - Ezt az arányt szándéko­san hangsúlyozom, ugyanis a hiva­talnokok - és ez mint embernek, mint elnöknek egyaránt fáj -, nem hajlandók vért adni. A miértre nem tudok válaszolni, de... A gyár egészségügyi dolgozói nem tagjai az üzemi szervezetnek, nem is véradók. (Igaz, nem minden­ki alkalmas erre). De ami furcsa, nem tartják szükségesnek még azt sem, hogy véradóikat a csoportos véradásra elkísérjék. A tagtoborzás­ban sem jeleskednek, pedig első­rendű kötelességük volna. Ezért vannak munkahelyek, ahol a szer­vezettség „orvosi segítség“ nélkül is 100 százalékos. Például az üzemi konyhában. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a konyha főnöke Hajdú Béla felesége. A háromgyermekes családanya is huszonötszörös vér­adó. - Csak azért nem adtam több­ször vért, mert munkahelyi elfoglalt­ságom gyakran nem engedte. Vi­szont a férjemmel büszkék vagyunk arra, hogy a fiunk ugyancsak vér­adó. No, meg arra is, hogy két gyermekünk munkahelye a papír­gyár lett. - Azt hiszem - folytatja Hajdú Béla, - ha a véradók toborzá­sa konkrét esetekhez kötődne, az emberek kaphatóbbak volnának a véradásra. Volt már olyan eset, hogy ismerősnek kellett vért adni, és sokkal többen jelentkeztek a kellete- nél. Persze, adott szavunkat, válla­lásunkat mindig sikerült teljesíte­nünk. Igaz az is. hogy a véradásba jobban be kell vonni a fiatalokat. Vannak eredményeink is ezen a té­ren, például a 05-ös üzemben negy­ven fiatal csatlakozott hozzánk. A Vöröskereszt egyebek között foglalkozik az alkoholizmus és a do­hányzás elleni harccal.-Az üzem igazgatója messze­menően támogatja célkitűzéseinket, s ha rajtakap valakit, hogy alkohol van nála, a rendbontónak nem ke­gyelmez. A dohányzókra is nehéz napok várnak, mert egyre erőtelje­sebben hallatják hangjukat a nem dohányzók. Vannak munkahelyek, ahol már a gyűléseken is tilos a do­hányzás. S így a helyes - mondja meggyőződéssel. S mit csinál Hajdú Béla, ha éppen energetikusként nem látja el villany­nyal, hővel, levegővel, ivóvízzel a gyárat, nem lapátolja a szenet, nem szervez, toboroz? - Az biztos, hogy nem ülök egy helyen. Életele­mem a mozgás. Edzősködöm, autó­versenyeknél bíráskodom, még a nőszövetség munkájába is bekap­csolódom. Van szőlőm, kertem, sze­retek utazni, hegyet mászni, erdőt járni, érdekelnek az új tájak, váro­sok, emberek. Elnökként, véradó­ként szeretném, ha a véradókat job­ban megbecsülnék. Mert igaz ugyan, hogy tárgyi jutalmat kapnak a bronz, az ezüst és az arany Jánsky Éremért. Nem is ez a baj. Az erkölcsi elismerés hiányzik. Lehet, hogy apróságnak tűnik, de például olyan, hogy ha a véradó orvoshoz megy (ritkán beteg) az orvos előny­ben részesítse. Azért az évi másfél liter vérért! Sok járásban, például a Dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) ez ma már természetes és én szeretném, ha nálunk is így vol­na. Legalább az üzemen belül. Ugyanis vallom, az ilyen apróságok láttán, hallatán, népesebbé válna a véradók tábora. PÉTERFI SZONYA

Next

/
Thumbnails
Contents