Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-26 / 20. szám, kedd
Levelezőink írják Nagyobb aktivitást várunk A Csemadok naszvadi (Nesvady) szervezetének ezer tagja van, a Komáromi (Komárno) járás legnagyobb alapszervezeteinek egyike. A lelkes tagság Dibusz János fiatal pedagógus irányításával az elmúlt évben sok sikeres akciót szervezett. Lelkesedésük, tenniakarásuk eredménye, hogy a Tavaszi szél... népdalverseny kerületi döntőjében a női éneklőcsoport ezüst fokozatot, a vegyes éneklöcsoport pedig bronz fokozatot kapott, valamint a citera- zenekar a verseny járási fordulóján ért el ezüst fokozatot. A folklórcsoport felújította a naszvadi lakodalmast, melyet itthon, Imelyen (Imeľ), Martoson (Martovce), Káván, Anya- Ián (Aňala), és a magyarországi Bácsbokodon is bemutatták. Az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében honismereti kirándulásokat szerveztek. Grendel Lajost és Soóky Lászlót író-olvasó találkozón látták vendégül. Kolozsnémán (Kližská Nemá) a járási dal- és táncünnepélyen az énekesek és a citerások sikeresen szerepeltek. Az év folyamán megemlékeztek Steiner Gábor és Kassák Lajos születésének 100., valamint Fábry Zoltán születésének 90. évfordulójáról. Sikeres volt a Ko- pócs Tibor rajzaiból rendezett kiállítás is. Az eredmények mellett persze akad gond is. Legnagyobb fogyatékosság az aktivitás hiánya, ugyanis a valóban tevékeny tagok száma a taglétszámnak csak kis százalékát teszi ki. Sajnos kevés fiatal kapcsolódik be a szervezet munkájába, pedig az idősebbek tapasztalata és a fiatalok lelkes munkája együtt szép eredményt hozna. TÓTH JÁNOSNÉ A Karlovy Vary-Tuhnice-i alapiskola tornatermében hetente egyszer 58 3-6 éves kisgyerek tornászik hat csoportra osztva. Az egyórás foglalkozáson különféle tornagyakorlatok, versenyfutás, kötélmászás, sőt, dzsesszgimnasztika is szerepel. A felvételen Anna Kotrčová foglalkozik a gyerekekkel. Kovács Árpád felvétele Tervteljesítés - anyagellátási gondokkal A partizánskéi augusztus 29. Cipőgyár nemesócsai (Zemianska Ol- ča) üzemében megkülönböztetett figyelmet szentelnek a tervteljesítésnek, s a korábbinál jobb munkát várnak a dolgozóktól. Laky László, az üzem helyettes vezetője elmondta, hogy az egyenletes tervteljesítést a szállítói-megrendelői kapcsolatok rugalmatlansága, az anyagellátás zavarai gátolják és gyakran az alapanyag minősége sem felel meg az elvárásoknak, ahhoz, hogy kiváló minőségű terméket adhassanak piacra. Csak lelkiismeretes, jól végzett munkával tudnak megfelelni a bélés külföldi piac követelményeinek. Ez nem kis feladattal jár az irányításban és szervezésben, mivel anyagbeszerzési gondok miatt Didergő óvodások és lakók Tavaly márciusban nyílt meg Somor- ján (Šamorín) a Duna utcai lakótelep új bölcsődéje és óvodája. A mai igényeknek megfelelő, korszerű gyermekintézménybe örömmel járnak a gyerekek, s minden feltétel adva van ahhoz, hogy az óvónők sikeres pedagógiai munkát végezzenek. Csakhogy a tél közeledtével a Duna utcai lakótelepi szülök félelme - az elmúlt télre gondolva - beigazolódott. A hidegebb napokon a szép, tágas óvoda helyiségeiben csupán 15 Celsius-fok volt. Reggelente az óvónő tanácstalanul gyűjtötte össze a gyerekeket egy kisebb teremben, ahol némileg melegebb volt, s a szülők estefelé ugyanitt találták őket, vacogva, fáradtan. A nap nagy részét kötelezően ugrándozva töltötték más foglalkozások rovására, s így is napról napra emelkedett a beteg gyerekek száma. Az otthoni felmelegedés is csak hiú ábránd maradt, hisz az óvodát és a lakótelepet ugyanaz a kazán fűti. Takarékoskodnak-e azzal, ha nem fűtenek? Azt hiszem ez helytelen megoldás. Mennyibe kerül egy betegség? Gyógyszerek, orvosi ellátás, betegállomány? BUM Ha az illetékesek ezeket az érveket komolyan mérlegelnék, talán tehetnének annak érdekében, hogy a Duna utcai lakótelep lakosai és óvodásai ne fázzanak. Csémy Olga egyenetlen a munkatempó, s gyakran szabad szombatokon is kénytelenek dolgozni. A késve érkezett cipőtalpak, bőrfélék termeléskiesést okoznak. Az üzem dolgozói azt várják az új vállalati törvénytől, hogy az eddiginél jóval hatékonyabban lépjenek fel az irányítás és a munkaszervezés fogyatékosságaival szemben, nagyobb súlyt helyezzenek az ellenőrzésre, az újratermelési folyamatok gyorsítására, a szállítói-megrendelői kapcsolatok normalizálására. A nem végleges könyvelés alapján a 112 millió koronás bruttó termelési tervnek megfelelően egymillió pár cipő gyártásával számolnak és a partizánskéi 03-as üzemnek 1,6 millió pár felsőrészt gyártottak. Az exportfeladataiknak szintén eleget tettek. Teljesítették üzemi kötelezettségvállalásukat is. Külön dicséret illeti Bugár Margit és Póda Margit munkabrigádját, november hetedike tiszteletére egy-egy rendkívüli műszakban több mint háromezer pár cipőt gyártottak. Krascsenics Géza Emléktábla az első turistaházon Hetvenöt éve annak, hogy a Kassa (Košice)-vidéki járásban Kysak község határában a Vozárska mezőn felépült a szakszervezetben szervezett munkások első turistaháza. A régebbi időkben a szervezett munkásmozgalomnak elválaszthatatlan része volt a turisztika, valamint a természetvédelem. Szlovákia területén az első munkás turistacsoportok között volt a kassai természetbarátok csoportja, amely 1911- ben alakult. Egy évvel később már kétszáz tagja volt, s az akkori monarchia legtevékenyebb munkás-turistacsoportjai közé tartozott. Tagjai tevékenyen részt vettek a Természet Barátja, első természetvédelmi folyóirat megszervezésében. Közülük néhányan jelen voltak a munkásturisták nemzetközi szövetségének 1913- ban tartott európai kongresszusán. A szervezett munkások turistaházát a Vozárska mezőn saját erőből és eszközből építették. Megnyitása alkalmából itt rendezték meg a munkásturisták országos összejövetelét, mely nemcsak sportünnepség, hanem jelentős politikai mani- fesztáció is volt. Tavaly a turistaházon emléktáblát helyeztek el, hogy felidézze és emlékeztesse a mai turistákat és természetbarátokat az akkori időkre. Iván Sándor A nyitrai (Nitra) Interhotelban megtartott ünnepélyes szakszervezeti konferencián több kollektíva tagjai vehették át a brigádmozgalom ezüst- és bronzjelvényeit. Ugyancsak kitüntették azokat a dolgozókat, akik megszakítás nélkül öt, tíz, illetve tizenöt éve dolgoznak ennél a vendéglátóipari üzemegységnél. A felvételen a vállalatnál 15 éve dolgozó Josef Poláčik pincért (balra) köszönti Jana Blahová, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke és Emil Baraník, a vállalat igazgatója. Pavol Matis felvétele Fő a közvetlenség Egész napos tanfolyamon vettem részt, s este siettem haza két iskolás lányomhoz. Duna- szerdahelyre (Dun. Streda) éppen beért az autóbuszom, rohantam a másikra. A fiatal sofőrtől illedelmesem megkérdeztem, megáll-e a falunkban is. Válasza igen volt, s ekkor kezdődött a közvetlen ,,csevegésünk“. Mivel futottam, a kezemben szorongattam a pénzt Az ötkoronás félig kilátszott a markomból.- Add ide azt az ötöst! - szólt a sofőr. A hirtelen felszólításra megakadt még a szó is bennem.- Mennyi pénzed van? Erre már csak a kezem nyitottam ki, mint egy marionettbábu, s mutattam egy kettest.-Adsz még egy koronát és megvan a nyolc! Jeggyel a kezemben, ámuló arccal ültem le. Még életemben jegyet így nem vettem. Nem hittem, hogy ilyen fiatalnak nézek ki. Pedig nem is voltam ,,túl fiatalosan“ öltözve. Az arcomon ott bujkált a nevetés és a csodálat jele. S hogy az idill teljes legyen, egész úton beatzenét szolgáltatott az ifjú sofőr. Igen kellemes utazás volt, csak... Csémi Ilona (Ekecs - Okoő) Jogalap nélküli gazdagodás D. L.: A férjem örökölt egy családi házat, melyet el akartunk adni. A vevőktől húszezer korona előleget vettunk át. Ez két évvel ezelőtt történt. Az adásvételi szerződés intézése elhúzódott, mivel az ingatlan-nyilvántartásban a földet érintő jogviszonyok rendezetlenek voltak. A családi házat a vevők használták attól kezdve, hogy az előleget kifizették, lakbért azonban nem fizettek. Mire elintéztük az ingatlan-nyilvántartás adatainak kiigazítását, meggondolták magukat, lemondtak a ház megvételéről. Ekkor derült ki, hogy a lakást átépítették, természetesen a tudtunk és beleegyezésünk nélkül. A 20 ezer koronát visszakövetelik, bár lakbért nem fizettek két évig. Azt mondják, vegyük lakbérnek azt, amit ők a lakás átépítésére költöttek, merthogy most már drágábban adhatjuk el a házat. Szeretnénk tudni, levonhatjuk-e a lakbért az előlegből, esetleg, milyen más, igazságos megoldása lenne ennek az ügynek? A Polgári Törvénykönyv 452. §-a szerint jogalap nélküli gazdagodásnak kell tekinteni a jogi indok nélküli teljesítésből szerzett vagyoni előnyt (hasznot), az érvénytelen jogügylet alapján nyújtott teljesítésből szerzett hasznot, valamint a tisztességtelen forrásokból szerzett hasznot. A jogi indok nélküli teljesítésből keletkezett jogalap nélküli gazdagodás leggyakoribb esetei közé éppen a tervezett adásvételi szerződésekre nyújtott előlegek tartoznak, ha nem kerül sor a szerződés megkötésére. A „teljesítés“ jogi fogalma alatt a 20 ezer korona kifizetését kell érteni, s mivel önöknek ebből 20 ezer korona vagyoni előnyük származott, ezt az összeget kell visszafizetniük. „Teljesítésnek“ lehet tekinteni azonban azt is, hogy önök lehetővé tették a vevőjelölteknek, hogy a családi házban lakjanak. Kétségtelen az is, hogy az ingyenes lakásból nekik is vagyoni előnyük származott (vagyoni haszonnak minősül a jogrend szerint az is, ha valakinek a vagyona nem csökken, holott normális körülmények közt csökkent volna). Azt azonban, hogy a vagyoni előnyük jogalap nélkül keletkezett-e, csupán a levelében említett körülmények alapján megítélni nem lehet. A vevőjelöltek jogi indok nélkül „teljesítettek“ akkor is, amikor idegen tulajdonra költöttek - átalakították a lakást a saját költségükön. A jogalap nélkül szerzett anyagi előnyt azonban itt nem az az összeg képezi, melyet az átalakításra fordítottak, hanem az ingatlan korábbi és az átalakítás utáni értéke közötti különbség (amely persze lehet az átalakítás költségeinél több, de kevesebb is). Az igazságos tehát az lenne, ha önök visszafizetnék az előleget, valamint azt az összeget, mellyel a ház értéke növekedett az átalakítás következtében, a vevőjelöltek pedig azt az anyagi előnyt, melyet jogalap (jogi indok) nélkül szereztek. Igaz, a törvényes és igazságos megoldást valószínűleg több pénzük bánná, mint az, ha vita nélkül visszafizetnék a húszezer koronát. Munkaviszony és lakáshasználati jog Sz. K.: Mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgozunk. A férjem most 11 évvei a munkaszerződés megkötése után szeretné felmondani a munkaviszonyát. A kérdésem az, hogy kötelezhet-e minket a munkáltatónk a lakás kiürítésére, ha én továbbra is a vállalatnál maradnék? Mivel a lakáshasználati jog megszüntetésének szabályozása nem egységes, ajánlatos lett volna megírnia, milyen lakásban laknak (szolgálati, vállalati, szövetkezeti stb. lakásban). Kérdésére így csak általánosságban válaszolhatunk. A munkáltató vállalatokat a törvény nem ruházta fel azzal a joggal, hogy megszüntessék dolgozóik lakáshasználati jogát, ha azok felmondják a munkaviszonyukat. A lakáshasználati jogviszony nem alkotóeleme a munkajogi viszonynak, s így a munkaviszony megszüntetésével nem szűnik meg a lakáshasználat joga még az ún. szolgálati és a vállalati lakásokban sem. Ellentétben állna a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel - s így érvénytelen lenne - az olyan szerződés is, amely csupán a munkaviszony fennállásának idejére korlátozná a lakáshasználati jogot. Lakáshasználati jogukat akaratuk ellenére lényegében csak a nemzeti bizottság, s főként a bíróság szüntetheti meg. A leveléből sajnos nem derül ki az sem, hogy közös lakás- használati joguk keletkezett-e (ez a gyakoribb eset), vagy csupán a férjének keletkezett-e lakáshasználati joga (ez inkább kivételnek számít, mivel a házastársaknak közös lakáshasználati joguk rendszerint csak akkor nem keletkezik, ha valamelyiküknek olyan lakást utalnak ki, amely egy szervezet dolgozóinak lakhatását szolgálja - tehát szolgálati vagy vállalati lakást, esetleg a vállalat saját szabad eszközeiből a vállalati lakásépítés keretében épített lakást). Ha olyan lakásban élnek, amely a munkáltatójuk dolgozóinak lakhatását szolgálja (lásd fentebb), és a lakást a férjének utalták ki, a munkáltató szervezet a férje munkaviszonyának megszűnése után indítványozhatja az illetékes járásbíróságon, hogy az szüntesse meg a férje lakáshasználati jogát és kötelezze önöket a lakásból való kiköltözködésre. A vállalatnak azonban igazolnia kell, hogy a lakásra szüksége van, hogy egy másik dolgozójának juttathassa. Ugyanakkor pedig ha a bíróság meg is szünteti a lakáshasználati jogát, a lakásból csak akkor kötelesek kiköltözködni, ha a hnb megfelelő pótlakást utal ki az önök számára. Fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy az ún. stabilizációs szövetkezeti lakások esetében a munkáltató szervezetek nem indítványozhatják volt dolgozóik lakás- használati jogának bíróság általi megszüntetését. Az örökös jogai S. P.: Négyen vagyunk testvérek. A szüléink egy évvel ezelőtt meghaltak. Egy családi házat és egy kertet örököltünk. A legkisebb húgom ugyan már nagykorú, de még iskolába jár, árvasági segélyt kap, a gyámja (a nővérem) pedig családi pótlékot és adókedvezményt is azért, hogy gondoskodik róla. Szeretném, ha a családi házból kifizetnének engem, de a nővérem erről hallani sem akar. A testvéreim a házat nem akarják eladni, s ezért azt szeretném tudni, hogyan kaphatom meg az örökségemet a testvéreimtől, milyen jogaim vannak? Kérdésének pontos megválaszolásához ismernünk kellene a szülei halálát követő közjegyzői eljárásban hozott hagyatéki végzést. Ez a hagyatéki végzés állapítja meg ugyanis az örökösök egymás iránti vagyoni jogait és kötelességeit, az öröklési jogviszonyokat. A levele tartalma alapján sajnos csupán feltételezni tudjuk azt, hogy a családi ház és a kert az ön és testvére közöstulajdo- nában van (elképzelhető persze olyan hagyatéki végzés is, amely az említett ingatlanokat egy vagy több testvér tulajdonába adta azzal, hogy kötelesek a hagyatéki végzésben megjelölt határidőben kifizetni a többi testvért). Ha az ingatlanok a közös tulajdonukban vannak, az illetékes járásbíróságon indítványozhatja a közös tulajdon megszüntetését, illetve megosztását. Mivel a közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása ebben az esetben valószínűleg nem lehetséges, a bíróság megfelelő ellenérték fejében ezeket egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ha a közös tulajdon tárgyait a társtulajdonosok közül egyik sem akarja, a bíróság elrendelheti a közös tulajdon tárgyainak értékesítését, s a vételárat a tulajdonostársak között tulajdoni hányadaik arányában felosztja. Figyelmeztetjük azonban arra, hogy a bíróság el is utasíthatja az indítványát különleges méltánylást érdemlő indokokból, például, ha az indítványát a joggal való visszaélésnek tekinti (senki sem élhet vissza jogaival a társadalom vagy mások érdekei sérelmére). (m-n.)
