Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-23 / 18. szám, szombat
San Jóséban a nicaraguai küldöttség A kontrák ismét provokatív tárgyalási feltételeket támasztanak Victor Tinoco sajtóértekezlete • Guatemala Izraeltől kap katonai támogatást (ČSTK) - Hivatalos nicaraguai küldöttség utazott Victor Tinoco külügyminiszter-helyettes vezetésével a Costa Rica-i fővárosba, ahol részt vesz az ellenforradalmárok vezetőivel folytatott közvetlen tűzszüneti tárgyalásokon. E párbeszéd kezdetének időpontját eredetileg január 27-re tűzték ki, de Managua kész lett volna azonnal megkezdeni a tárgyalásokat. Ez ügyben Miguel Obando y Bravo nicaraguai érsek, aki eddig a felek között közvetített, a managuai álláspontot támogatta, de a kontrák vezetői erre nem voltak hajlandók. San José-i sajtóértekezletükön kijelentették, a tűzszüneti megállapodás csak akkor születhet meg, ha „eléggé gyenge lesz már a sandinista front túlzott hatalma“. Megfigyelők ezt újabb provokatív politikai feltételként értékelik. San Jóséban Victor Hugo Tinoco is sajtóértekezletet tartott. Közölte, Nicaragua kész fogadni egy nemzetközi ellenőrző bizottságot, amely az ENSZ, az AÁSZ, továbbá a Con- tadora- és a limai csoport, valamint az amerikai Kongresszus képviselőiből állna. Ez a helyszínen győződhetne meg arról, hogy az amnesztiatörvény rendelkezéseit kihasználó kontrák számára biztosítva vannak az alkotmányban rögzített politikai jogok. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a tűzszüneti megállapodás Az NSZK sajtója Ľubomír Štrougal interjújáról (ČSTK) - A nyugatnémet lapok többsége bő terjedelemben tájékoztatott arról az interjúról, amelyet Helmut Kohl szövetségi kancellár közelgő csehszlovákiai látogatása alkalmából nyugatnémet újságíróknak adott Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke. A lapok kiemelik, a csehszlovák fél nagy várakozással tekint a látogatás elé, és azt reméli, hogy a kormányfői tárgyalások hozzájárulnak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődéséhez, a más területeken, főleg a környezetvédelem terén folytatott együttműködés bővítéséhez. A lapok ugyancsak hangsúlyozzák, Csehszlovákiának érdeke a szovjet harcászati-hadműveleti rakéták mielőbbi eltávolítása, amely rakétákat a Szovjetunió a NATO rakétatelepítési döntésére válaszul helyezték el országunk területén. Ľubomír Štrougalnak a Csehszlovákiában folyó átalakítással kapcsolatos szavaira a nyugatnémet sajtó szintén nagy figyelmet fordít. Maguk a nyugatnémet tudósítók beszámolójukban kiemelik, hogy a beszélgetés nyílt volt, nélkülözte a formaságokat, és Ľubomír Štrougal nem tagadta meg a választ semmilyen kérdésre sem. Bázisgondok (ČSTK) - A spanyolországi Zaragoza városi tanácsa felszólította Felipe Gon- zález kormányát, vitassa meg az Egyesült Államokkal a város közelében levő amerikai légibázis áthelyezésének kérdését. A támaszpontot az ötvenes években építették, s Zaragozától csupán 10 kilométernyi távolságra van. A spanyol-ame- rikai katonai együttműködési megállapodás értelmében az USA 1400 katonát tarthat a bázison. A városi tanács néhány nappal azután állt elő követelésével, hogy Spanyolország és az USA megállapodott a torrejoni légibázis 3 éven belüli felszámolásáról, illetve az ott elhelyezett F 16-os vádászbombázók eltávolításáról. A görög kormány szóvivője Athénban csütörtökön közölte, az ország területén levő összes amerikai katonai támaszponton leállították az építési és a korszerűsítési munkálatokat. A katonai támaszpontok lövőjéről folytatott görög-amerikai tárgyalásokkal összefüggésben elterjedt a hír, miszerint az USA igyekszik meggyorsítani a görög területen levő katonai létesítmények korszerűsítését. A jelenleg érvényben levő megállapodás az év végén jár le. Athén kitart amellett, hogy az új szerződés nem állhat ellentétben az ország biztonsági érdekeivel, s az esetleges további amerikai katonai jelenlétet országos népszavazáson kell szentesíteni. létrejötte után a kormánynak nem lesz kifogása az ellen, ha a kontrák csoportjai humanitárius segítségben részesülnek. Ezt a Nemzetközi Vöröskeresztnek, esetleg más szervezeteknek kellene ellenőrizniük. A nicaraguai külügyminisztérium jegyzéket küldött Enrico Iglesias uruguayi külügyminiszternek, aki a guatemalai megállapodásokat ellenőrző nemzetközi bizottság tagja. A jegyzék leszögezi, a nicaraguai kormány maximális erőfeszítéseket tesz a közép-amerikai államfők Guatemalában és Costa Ricábafi rendezett konferenciájából eredő kötelezettségek teljesítésére. Az országban eddig is számos demokratikus intézkedést hoztak, mindenekelőtt megszüntették a rendkívüli állapotot és feloszlatták a népbíróságokat - emlékeztet rá a jegyzék. A dokumentum leszögezi, amint létrejön a tűzszüneti megállapodás a kormány és a kontrák közvetlen tárgyalásain, az ellenforradalmárokat szabadon engedik, ha az USA vagy más államok készek lesznek őket befogadni. xxx A guatemalai hazafias erők szervezete szerint az ország jelentős katonai segítséget kap Izraeltől. Izrael segélyezőként akkor lépett az Egyesült Államok helyébe, amikor Carter elnök az emberi jogok megsértésére hivatkozva megszüntette a guatemalai katonai rezsim támogatását. Az utóbbi években Izrael repülőgépeket, gránátvetőket, páncélos járműveket, radarokat és más berendezéseket szállított Guatemalának. Emellett izraeli tanácsadók tevékenykednek a közép-amerikai országban és a partizánellenes harc keretében folyó kiképzést vezetik. Eduard Sevardnadze csütörtöki madridi sajtóértekezletén rendkívül nagyra értékelte az I. János Károly királlyal folytatott őszinte, meleg hangú és baráti megbeszélést. (ČSTK-felvétel) Eduard Sevardnadze befejezte spanyolországi látogatását (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter spanyolországi látogatását befejezve Madridból tegnap hazautazott. Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel csütörtökön megtartott zárótárgyalásain ismét megvitatták a kétoldalú viszonnyal és a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdéseket. Egyebek között hangoztatták, az új gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodás elősegíti a kapcsolatok bővítését. Sevardnadze szovjetunióbeli látogatásra hívta meg spanyol kollégáját. A miniszterek aláírták a következő két évre szóló kulturális és tudományos együttmúködési programot is. A csütörtök esti órákban Sevardnadze és Ordonez közös sajtóértekezletet tartott. A szovjet külügyminiszter pénteken, elutazása előtt megbeszélést folytatott Jósé Federico de Carva- jallal, a spanyol szenátus elnökével. A delhi hatok stockholmi nyilatkozata (ČSTK) - Stockholmban csütörtökön befejezték tanácskozásukat a delhi hatok - Svédország, Argentína, Görögország, India, Tanzánia és Mexikó állam-, illetve kormányfői (Alfonsín argentin elnököt Dante Caputo külügyminiszter képviselte). A tanácskozáson elfogadták az ún stockholmi nyilatkozatot, amely egyebek között üdvözli a szovjetamerikai rakétamegállapodást és további leszerelési lépéseket szorgalmaz. A delhi hatok felszólítanak Európa és a világ más részeiben elhelyezett taktikai atomfegyverek megsemmisítésére, s ezzel kapcsolatban a hagyományos fegyverzet radikális csökkentésére. A hat ország sürgeti, hogy az USA és a Szovjetunió még az idén kösse meg a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodást. Ugyancsak hangsúlyozzák, hogy szükség van ezzel párhuzamosan a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló ABM-szerzó- dés szigorú megtartására is. A további nukleáris fegyverkezés megakadályozásához vezető fontos lépés lenne az atomkísérletek általános és teljes betiltása - hangsúlyozzák a delhi hatok hozzáfűzve, hogy ami az esetleges megállapodás ellenőrzését illeti, e téren készek az együttműködésre. E célból belátható időn belül Svédországban nemzetközi konferenciát tartanak. Irán kereskedelmi hajókat, Irak frontállásokat támadott (ČSTK) - Iráni gyorsnaszádok a Perzsa-öböl déli térségében két kereskedelmi hajó ellen intéztek támadást Az egyik áldozat egy norvég hajó volt, amely jelentős károkat szenvedett. Folytatta ugyan útját Dubaiba, de nem engedték be a kikötőbe, mert a hajóról rendkívül tűzveszélyes propán szivárog a tengerbe. Az iráni támadás másik áldozata egy panamai tankhajó volt, amely kisebb sérüléseket szenvedett. Amint azt egy bagdadi katonai szóvivő közölte, iraki repülőgépek és helikopterek több mint száz alkalommal intéztek támadást az iráni állások ellen a front egész szakaszán. Az egyik kőolajfúró torony közelében három iráni hajót süllyesztettek el Nyugati katonai szakértők szerint az iraki légierő Kurdisztánban is akciókat hajtott végre, ahol Irán már egy hete sikeres támadást folytat A teheráni rádió jelentése szerint az itteni harcokban egy hét alatt 4800 irakit tettek harcképtelenné. A földközi-tengeri Wilhelmshaven támaszpontra három nyugatnémet hadihajó érkezett, amelyek a Perzsa-öbölbe távozó néhány NATO-hadihajót váltják fel. Ezt a döntést Bonnban azután hozták, hogy a nyugatnémet kormány elutasította azt a washingtoni kérést, miszerint az NSZK küldjön közvetlenül a Perzsa-öbölbe hadihajókat. Újrakezdés, folytatás - szolidabb alapokon E duard Sevardnadze szovjet külügyminiszter e heti - két nyugat-európai fővárost érintő - körútja méltán vonta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ha egyáltalán rangsorolni lehet, a bonni látogatást tekinthetjük fontosabbnak, az NSZK és a Szovjetunió viszonya ugyanis nagyobb mértékben meghatározó tényezője az Európai légkörnek. Az utóbbi esztendőkben, bizony, az európai és a világpolitika ,,hiány“ rovatában kellett elkönyvelni a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokat. Pedig a hatvanas és főleg a hetvenes években a két ország közösen munkálkodott azon, hogy az enyhülési politika gyökeret verjen a kontinensen. Mindenképp természetellenes állapot volt, hogy míg a Szovjetunió és több más nyugati ország magas szintű vezetői rendszeresen beszélték meg a „közös dolgokat“, addig a Moszkva-Bonn vonalon viszonylagos csend uralkodott. Az áttörést, illetve a felélénkülést Richard von Weizsácker szövetségi elnök tavalyi moszkvai útja hozta meg, s a mostani Sevardnadze-láto- gatás elmélyítette, és remélhetőleg ismét szilárdabb alapokra helyezte a további együttműködést: mind a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, mind pedig a nemzetközi politikai kérdésekben. Ez utóbbi különösen kihangsúlyozza a szovjet-nyugatnémet párbeszéd elmélyítésének jelentőségét. Emlékezetes, hogy a szovjetamerikai rakétamegállapodás létrejöttéhez az NSZK is hozzájárult a Pershing 1A rakéták kérdésében tanúsított konstruktív álláspontjával. Moszkvában ezt rendkívül nagyra értékelik, miként a Szovjetunió figyelmét nyilván az sem kerülte el, hogy a bonni vezetők legutóbbi nyilatkozataikban a további leszerelési lépések szükségességére rruitattak rá. Genscher külügyminiszter lett — a szovjet politikai szótárból elterjedt - új gondolkodásmód legfőbb nyugati szószólója. És ennek az új politikai gondolkodásmódnak a jelei látszódnak már az NSZK-ban is. Bizonyára ez tette lehetővé, hogy pl. a vegyi fegyverek tilalmának a kérdésében oly közel kerüljön egymáshoz az NSZK és a Szovjetunió álláspontja, kirajzolódjon az egyetértés lehetősége az európai hagyományos fegyverzet, illetve a rövid (500 kilométer alatti) hatótávolságú nukleáris rakéták témájában. Nem véletlen, hogy Sevardnadze épp Bonnban terjesztette elő e témában a Szovjetunió új javaslatát. Nyugati szakértői körökben engedményként értékelik, hogy a Szovjetunió a hagyományos fegyverzet problémájával foglalkozó bécsi tárgyalások előmozdítására törekedve kezdeményezte: először a kettős rendeltetésű (tehát nukleáris és hagyományos eszközök bevetésére egyaránt alkalmas) tüzérség kérdését tárgyalják meg, és csak a második lépésben legyen majd téma maguknak a taktikai atomfegyvereknek a problémája. Az NSZK ezekben a kérdésekben valamiféle közvetítő szerepet játszhat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Ennek fényében felértékelődik Hans-Dietrich Genscher csütörtöki washingtoni villámlátogatása, amely során első kézből adhatott tájékoztatást Reagan elnöknek és a kongresszusi vezetőknek Sevardnadze bonni tárgyalásainak eredményeiről. Az NSZK ezen túlmenően aktív szerepet játszhat a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentésének előkészítésében is. Erre jó alkalom lesz a márciusra Brüsszelbe összehívott NATO-csúcs, amelyen a következő Gorbacsov-Reagan találkozó előtti teendőket egyeztetik a nyugati katonai tömb vezetői. A partneri kapcsolatokra, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésre a kétoldalú szovjet-nyugatnémet viszony terén is nagy szükség van. Itt is Weizsácker elnök, illetve Franz Josef Strauss bajor vezető tavalyi moszkvai látogatása jelentett előrelépést, és a meglevő problémákat most Bonnban is igyekeztek tisztázni. Sevardnadze elsősorban a különböző tilalmi listákat jelölte meg az együttműködés kibontakozását gátló fő akadályként. Várhatóan itt is lesznek eredmények, mivel a nyugatnémet gazdasági körök garanciákat kaptak arra, hogy a Szovjetunióban folyó átalakítás számukra nagy lehetőségeket biztosít. A közeljövőben üzletemberekből álló népes küldöttség keresi fel Moszkvát, s már az elképzelések konkretizálásáról tárgyalhat a szovjet illetékesekkel Sevardnadze bonni látogatása nyomán szolidabb, stabilabb lett a szovjet-nyugatnémet viszony, ha úgy tetszik: pótolták a „hiányt“, ami a két országnak, az európai és az egyetemes érdekeknek egyaránt megfelel. A szovjet külügyminiszter fontosnak tartotta leszögezni, nem a Szovjetuniónak és az NSZK-nak az adott rendszerekben és tömbökben betöltött szerepét kell felülvizsgálni, de maximálisan figyelembe kell venni a partner érdekeit, a meglevő realitásokat. Sevardnadze új időszámításról beszélt a szovjet -nyugatnémet viszonyban, de azt is hozzátette, ennek csak akkor van értelme, ha nemcsak az új szándékokon alapul, hanem új tettekre is serkent. „Csak akkor lehet perspektivikus a kezdet, ha nem árnyékolja be a múlt, ha a jövőről való gondoskodás nem veszi át a múlt normáit“ - hangoztatta véleményét a szovjet diplomácia vezetője. S evardnadze madridi útja a fentiek fényében sem tekinthető csupán „kitérőnek“. Igaz, hogy a Szovjetunió és Spanyolország mindössze 11 éve újította fel diplomáciai kapcsolatait, tehát a hagyományok nem nyúlnak vissza régebbre, mint az NSZK esetében, ennek ellenére a két ország gyorsan fejlődő együttműködése ma már szintén az európai légkör javításának egyik tényezője. Ebből a szempontból emlékezetes esemény volt /. János Károly király 1984-es és Felipe González miniszterelnök 1986- os moszkvai útja. Spanyolország azon NATO-tag- államok közé tartozik, amelyek aktívan fejlesztik kapcsolataikat a szocialista országokkal. Madrid tevékenyen veszi ki részét a kelet-nyugati párbeszédből. Egyes kérdésekben önálló döntésekre törekszik, s emiatt a brüsszeli központban a „problémásabb“ tagok között tartják számon. (Épp a minap döntött úgy Madrid, hogy a torrejóni amerikai katonai támaszpontról három éven belül ki kell vonni az F-16-os vadászbombázókat.) A spanyol szocialista párti kormány fogékonyabb a fegyverzet- csökkentési kérdésekben, s ez megalapozza Madrid és Moszkva együttműködését a nemzetközi porondon. Van azonban még egy fontos területe a közös fellépésnek, nevezetesen a regionális válsággócok megoldásának szándéka. Spanyol- országot történelmi múltja és földrajzi fekvése folytán sok szál fűzi a helyi konfliktusokban egymással szemben álló államokhoz. A Közel- Kelet, a Földközi-tenger térsége és főleg Közép-Amerika említhető meg elsősorban. A legutóbbi közép-amerikai fejlemények bizonyítják, hogy a békefolyamat nem nélkülözheti a szélesebb nemzetközi támogatást. Szovjet részről Madridban leszögezték, hogy Moszkva kész Madriddal kétoldalú konzultációkat kezdeni e témában. Ezeknek az erőfeszítéseknek mintegy nyomatékot ad, hogy a közeli napokban Daniel Ortega nicaraguai államfőt a spanyol fővárosba várják. /^^ütörtöki madridi sajtókonfewO renciáján Sevardnadze bonni látogatására is érvényes értékelést adott, amikor kijelentette: ,,Minden európai állam szerepét és részvételét fokozni kell a biztonság megszilárdításában, a bizalom erősítésében és a helsinki folyamatra épülő együttműködés bóvitéséPAPUCSEK GERGELY
