Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-22 / 17. szám, péntek
Szomszédok vagyunk, jól ki kell jönnünk egymással Ľubomír Štrougal nyilatkozata nyugatnémet újságíróknak (ČSTK) - Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár közelgő csehszlovákiai hivatalos látogatásával kapcsolatban nyilatkozatot adott a nyugatnémet ARD televízió, a DPA hírügynökség, a Frankfurter Rundschau és a Franken- post című lapok tudósítóinak. Ľubomír Štrougal hangsúlyozta, Csehszlovákiában nagy jelentőséget tulajdonítanak Helmut Kohl közelgő látogatásának, amely - mint mondotta - fontos lépés lesz a csehszlovák-nyugatnémet kapcsolatok további fejlesztése felé. Emlékeztetett rá, hogy nyugatnémet kancellár legutóbb 1973-ban járt Csehszlovákiában, s a CSSZSZK elnöke 1978- ban tett látogatást az NSZK-ban. Azóta jelentős változások zajlottak le a világban és a két ország kapcsolataiban egyaránt, ami új lehetőségeket nyit a politikai, a gazdasági, a kulturális és más területekre kiterjedő együttműködés előtt. Gazdasági téren az NSZK legnagyobb tőkés partnerünk - jegyezte meg Ľubomír Štrougal. Jól fejlődnek pénzügyi és kereskedelmi kapcsolataink. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi állapottal meg lennénk elégedve. Ma már nem elegendő az árucsere klasszikus formája, az együttműködés magasabb formáit kell érvényesíteni. Csehszlovákia kész erre, s ha a nyugatnémet cégek részéről is érdeklődés mutatkozik meg, rendkívül gyorsan és hatékonyabban kapcsolódhatunk be a kétoldalú együttműködés és a harmadik piacokon való közös tevékenységet ösztönző távlati programokba. A szövetségi kormány elnöke a továbbiakban hangoztatta, a környezetvédelem területén rendkívül fontos a két ország együttműködése. Javasoljuk a nyugatnémet vállalatoknak, hogy a különböző káros anyagok levegőbe jutását megakadályozó berendezések gyártása és beszerelése során folytassunk együttműködést, s úgyszintén közösen igyekezzünk megakadályozni a folyók szennyezését. Arról van szó, hogy közösen keressük annak útjait, hogyan lehetne a leggyorsabban megoldani ezeket a műszaki és technológiai kérdéseket mindkét ország javára. A mi részünkről készek vagyunk jelentős környezetvédelmi beruházásokra - hangsúlyozta Ľubomír Štrougal. Az interjú további részében a Csehszlovákiában folyó társadalmi és gazdasági átalakítással kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Emlékeztetett rá, hogy Csehszlovákia a múltban már többször hozzálátott gazdasági reformokhoz, de ezek megvalósítása elmaradt. A jelenlegi reform értelme - s ennek során saját feltételeinkből, illetve a Szovjetunióban és más szocialista országokban szerzett tapasztalatokból és ismeretekből indulunk ki hogy a népgazdaság irányításának adminisztratív központi modelljét gazdasági modellel váltsuk fel, s elérjük a gazdasági folyamatok racionalizálását. A gazdasági reformmal párhuzamosan kell folytatódnia a társadalom demokratizálásának. A nép teljes jogu résztvevője annak, ami nálunk történik. Épp a dolgozók politikai akarata, az ő kezdeményezőkészségük és alkotó képességeik teljesebb kihasználása jelenti az átalakítás sikerének biztosítékát. Ezzel összefüggésben a szövetségi kormány elnöke elmondta, közvéleményünk, a munkások, parasztok, az értelmiség és az ifjúság jelenleg jóval nagyobb érdeklődést tanúsít az országunkban folyó politikai és gazdasági események iránt, és aktívan részt vesznek bennük. Ez pozitív tendencia és a kormánynak támogatnia kell - hangsúlyozta. Ľubomír Štrougal válaszolt a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekre is. Megemlítette, hogy a Helmut Kohl kancellárral folytatott tárgyalásain nem számít alapvető ellentétekre, bár a két fél hozzáállása egyes kérdésekhez különböző. Megemlítette, hogy a tárgyalásokon érintik a kulturális, oktatásügyi, a tudományos és a humanitárius kérdéseket is. Minden problémáról nyíltan kell beszélnünk. Az NSZK és Csehszlovákia szomszédok, ezt a történelem határozza meg, s ezért jól ki kell jönnünk egymással - mondotta Ľubomír Štrougal. A csehszlovák állam és a katolikus egyház viszonyára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy jelenleg az illetékes csehszlovák szervek vatikáni küldöttséggel és a katolikus egyház csehszlovákiai képviselőivel tárgyalnak a püspöki tisztségek betöltésével ' összefüggő kérdésekről. Meggyőződését fejezte ki, ha mindkét fél toleranciát tanúsít, tiszteletben tartja egymás álláspontját és ésszerű kompromisszumokra törekszik, e téren létrejön a megállapodás. Az NSZK és Csehszlovákia közötti vízumgyakorlat távlataira vonatkozó kérdésre válaszolva Ľubomír Štrougal elmagyarázta az e téren már elfogadott intézkedések értelmét, hozzáfűzve, hogy ezek a Csehszlovákiában akkreditált újságírók munkájának megkönnyítésére vonatkoznak. Ugyanakkor sík- raszállt a vízumgyakorlat olyan további ésszerűsítéséért és egyszerűsítéséért, hogy a viszonyok ezen a téren is megfeleljenek a jószomszédi kapcsolatok megteremtését célzó törekvéseknek. Izrael által megszállt arab területek Folytatódik az általános sztrájk Az Amal feloldotta a bejrúti palesztin táborok blokádját (ČSTK) - Az izraeli megszálló hadsereg tegnap reggel ideiglenesen és részlegesen feloldotta a Gázai-övezetben három palesztin tábor blokádját. A táborlakók hajnali három és hat óra között elhagyhatják a tábort, főleg azért, hogy munkába menjenek Izraelbe. Egyébként a kijárási tilalom továbbra is érvényben van. Tovább tart az általános sztrájk is. Kelet-Jeruzsálemben tegnap is zárva maradtak az üzletek. A ciszjordániai Ramal- lahban a katonák tegnap újra több üzletet feltörtek. Az ENSZ palesztin segélyügynökségének (UNRWA) szóvivője bejelentette, kedden és szerdán Dzsabalija táborban az izraeliek 78 palesztint kegyetlenül megvertek a Rabin hadügyminiszter által múlt héten meghirdetett „kemény ököl politikájának" értelmében. Rabin szerint nem kell „mindjárt lőni“ a tüntetőkre, de a katonáknak gondolkodás nélkül meg kell verniük a tiltakozó palesztinokat, nem Szovjet javaslat a közel-keleti rendezés előmozdítására (ČSTK) - Alekszandr Belogonov, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselöje tegnap átadta Javier Perez de Cuellarnak, a világszervezet főtitkárának Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter levelét, amelyben a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos új szovjet javaslatokat részletezi. A levél egyebek között rámutat, hogy a Közel-Keleten kialakult feszültség negatívan hat az egyetemes politikai légkörre, ezért a rendezésére irányuló erőfeszítéseket fokozni kell. A Szovjetunió javasolja, hogy a Biztonsági Tanács tagjai kezdjenek konzultációkat e témában. Az itt kidolgozott ajánlásokat azután a Biztonsági Tanács hivatalos, a kérdés fontosságára való tekintettel külügyminiszteri szinten megrendezendő ülésén lehetne megvitatni - áll a levélben. kell tekintettel lenniük korukra és nemükre. Haim Bar Lev izraeli belügyminiszter pontosította az izraeli televízió szerdai jelentését, miszerint Jeruzsálem arab szektorában elrendelte a rendkívüli állapotot. Azt mondta, erre egyelőre nem került sor, de ha a helyzet megkívánja, bevezetik a rendkívüli állapotot. Három év elteltével tegnap először hagyhatták el a palesztinok a nyugatbejrúti Satila és a dél-bejrúti Burdzs Ba- razsna menekülttábort. Szerdán ugyanis az Amal síita mozgalom fegyveresei feloldották a táborok blokádját és még az este a szíriai biztonsági egységek 250 tagja elfoglalta állásait a táborokban és környékükön. Erre a fontos lépésre a palesztinok és az Amal közti megállapodás alapján került sor. Nabih Berri, az Amal elnöke a múlt héten közölte, fegyveresei feloldják a két bejrúti tábor és egy dél-libanoni tábor három éve tartó blokádját, szolidaritásuk jeléül a palesztin népi felkeléssel a megszállt területeken. E bejelentés ellenére Szúr dél-libanoni kikötőváros közelében az Amal fegyveresei tegnap reggel még mindig körülzárva tartották a Rasidija menekülttábort. 1985 tavaszán kezdődött Libanonban a táborok háborúja és kb. 2500 emberéletet követelt. Az váltotta ki, hogy az Amal tartott attól, a palesztinok visszanyerik Libanonban korábbi befolyásukat. Tavaly április óta egy megállapodás alapján az Amal engedélyezte, hogy az asszonyok és a gyerekek tartalékaik feltöltése érdekében elhagyják a táborokat. Washington katonai megoldást keres Közép-Amerikában Bírálatok kereszttüzében Reagan kontrasegély-terve (ČSTK) - Ronald Reagan szerdán a Fehér Házban találkozott kongresszusi híveivel, akiktől újabb amerikai segély folyósítását kérte a nicaraguai ellenforradalmárok számára. Kormányforrások szerint ötven-százmillió dollárról lenne szó. A Kongresszus várhatóan február elején fog szavazni a kérdésről. Reagan úgy vélekedett, a törvényhozás tragikus tévedést követ el, ha nem hagyja jóvá a segélyt. Azt állította, „nincs semmilyen középút, a kontrák amerikai segélyezésétől függ a szabadság és a demokrácia jövője Nicaraguában és a szomszédos országokban, ettől függ az egész térség békéje". Több szenátor és képviselő bírálja a Reagan-kormány politikáját, hangsúlyozva, ez szöges ellentétben áll a közép-amerikai béketörekvésekkel. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője azzal vádolta a demokratákat köztük Dodd szenátort, hogy „kapitulációt" akarnak. Maga Christopher Dodd tévéinterjújában röviddel azelőtt kijelentette, mielőtt a Reagan kormány újabb segélyt kér a kontrák számára, meg kellene győződnie, sikeres lehet-e a békefolyamat. Sergio Ramirez nicaraguai alel- nökkel Managuában folytatott megbeszélésein Don Edwards amerikai képviselő nyomatékosan bírálta Reagan elnök újabb segélykérelmét Úgy vélekedett, a Kongresszusnak a kontrasegély megvitatásakor egyértelműen kérnie kellene az ellenforradalmárok támogatásának beszüntetését. Elmondta, a kongresszusi demokrata többség nem ért egyet Reagan közép-amerikai politikájával, úgy vélekedik, a guatemalai megállapodások teljesítésével elérhető a közép-amerikai béke. James Wright, a képviselöház elnöke szerdán kijelentette, az a tény, hogy a Reagan kormány felújította a katonai szállítmányokat az ellenforradalmárok számára, bizonyítja, Washington kész minden áron megakadályozni a közép-ame- rikai békefolyamatot. Egyben bizonyítja, a Fehér Ház csak a katonai megoldással, a sandinista kormány fegyveres megdöntésével számol. Tegnap a guatemalai fővárosban megkezdődött az öt közép-amerikai ország külügyminiszter-helyetteseinek konferenciája. A közép-amerikai parlament létrehozása és a regionális gazdasági együttműködés problémái szerepelnek napirenden. A parlament létrehozására vonatkozó javaslatot Vinicio Cerezo guatemalai elnök terjesztette elő. BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Bizakodás és bizonytalanság Mindkettő egyaránt kicsengett a december 18-án befejeződött negyedik forduló és a ma kezdődő, utolsónak szánt ötödik forduló között elhangzott nyilatkozatokból, állás- foglalásokból De mondhatnánk úgy is, a 35 részt vevő ország diplomatái ma remények és kétségek között ülnek le a tárgyalóasztalhoz az Austria- Centerben, amely a Hofburg után már az előző forduló székhelye is volt. Lassan, túl lassan folyik a munka, a helsinki ajánlások minden együttműködési területen való gyakorlati végrehajtásának értékelése, de elsősorban a helsinki elvekből kiinduló megállapodások kidolgozása, az ezeket magában foglaló záródokumentum megszövegezése. Érvényes ez még akkor is, ha tudjuk, a terjedelmes, úgy száz oldalasra tervezett okmány szövegének hetven százalékát már megkapták a koordinátorok, vagyis a semleges és el nem kötelezett országok képviselői. Tudjuk azonban azt is, hogy ugyanúgy mint Helsinkiben, minden összeurópai találkozón csakis konszenzus alapján születhetnek a döntések, minden ország egyenlő jogokkal rendelkezik. Ilyen eljárási mód még az ENSZ Biztonsági Tanácsában sincs, ott is csak az öt állandó tag egyetértésére van szükség, sőt a határozat akkor is érvénybe lép, ha valamelyikük tartózkodik. „Talán nem tűizás azt állítani, hogy ez ma a legdemokratikusabb fórum a világon“ - mondotta Jurij Kaslev, a bécsi szovjet küldöttségvezető. Érthető módon vannak ennek hátrányai is, de előnye annál több. Többségi szavazás esetén talán már az eredeti időpontban, 1987. július 31-én be lehetett volna fejezni a találkozót. Csakhogy a helsinki elvekkel ellentétes lenne még az is, ha 34 ország próbálná egyetlen egy országra rákényszeríteni akaratát, rávenni olyan megállapodások teljesítésére, melyek ellentétesek érdekeivel. Ráadásul nemcsak a 35 ország érdekeit kell közös nevezőre hozni, hanem a szövetségesi érdekeket is az előremutató összeurópai érdekeltséggel. Kétségtelen, hogy ez nem könnyű, de Helsinki, Madrid és Stockholm példája bizonyítja - lehetséges. Bizonyítja az is, hogy az utótalálkozóval párhuzamosan tárgyaló huszonhármak, vagyis a Varsói Szerződés és a NATO tagországai a jól végzett munka tudatában utazhattak el Bécsből a karácsonyi szünetre: sikerült egyeztetett szöveget kidolgozniuk az európai hagyományos leszerelési tárgyalások céljairól. Az előzetes megegyezés szerint az utótalálkozó befejeztével kezdődnének a tárgyalások, melyeken a két kato- nai-politikai szövetség haderői közti egyenlőtlenségek felszámolására, valamint a haderők és fegyverzetek érdemi, csökkentésére fognak törekedni. Érdekes - de a szovjet-amerikai nukleáris leszerelési tárgyalásokon elért sikereket figyelembe véve érthető is -, hogy Bécsben a legnagyobb előrelépés biztonsági kérdésekben született, konstruktív eszmecsere bontakozott ki a stockholmi bizalom- és biztonságerósító és leszerelési konferencia folytatásáról. Háttérbe szorult viszont a második kosár, a gazdasági együttműködés kérdése. Hazánk még az utótalálkozó nyitófordulójában javasolta európai gazdasági fórum összehívását, s felajánlotta prágai megrendezését. Később az indítványhoz több ország csatlakozott, de érdemi tárgyalások még alig voltak erről a kezdeményezésről. Elhangzottak ugyan olyan vélemények, hogy van lehetőség az előrelépésre a gazdasági, a tudományos-műszaki és környezetvédelmi együttműködés terén, de a konkrét döntések még váratnak magukra. Ugyanis még a nyugati partnerek között sincs egyetértés a gazdasági együttműködés kérdésében, érdekeik sokban ellentétesek, az Egyesült Államok pedig egyáltalán nem érdekelt az ilyen kapcsolatok fejlesztésében. Viszont delegációjának két tagja a Pentagont képviseli Bécsben, feladatuk, hogy megakadályozzák a magasabb színvonalú technológiák kelet -nyugati cseréjének kialakulását. Ezenkívül a nyugati országok - bár elismerik a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fontosságát - azt állítják, a helsinki ajánlások a szocialista országok gazdasági rendszerének jellege, a tervgazdaság és piac- gazdaság közötti leküzdhetetlen ellentétek miatt nem valósíthatók meg. Legjelentősebb nézetkülönbségek az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok terén tapasztalhatók. A Nyugat a harmadik kosár tartalmától teszi függővé, kerül-e Bécsben valami a másik két kosárba. Jurij Kaslev szovjet küldöttségvezető hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta, a Nyugat szinte kifogyhatatlan az irreális javaslatokból, többek között azt követeli, szűnjön meg az érintett országokban az útlevél, töröljék el a vízumokat, az állami vagy szolgálati titok ismerete miatt legfeljebb egy évig tagadhassák meg a kiutazási engedélyt, bármely ország bármilyen vitás kérdés kapcsán összehívhassa mind a 35 résztvevő fórumát az eset tisztázására. Nem lelt egyöntetű támogatásra a humanitárius kérdésekkel foglalkozó moszkvai értekezlet megrendezésére tett indítvány sem. Warren Zimmermann, az amerikai delegáció vezetője novemberi budapesti látogatása idején azt állította, az USA álláspontja nem negatív az értekezlettel szemben, de vannak feltételei. Az egyik, hogy a konferencia moszkvai környezetének a nyíltság és a hozzáférhetőség kedvező környezetének kell lennie, vagyis hasonló körülmények között kell folynia, mint a többi találkozónak a helsinki folyamat keretében. A másik, hogy növekedjenek és erősödjenek a Szovjetunióban az emberi jogok teljesítésében tapasztalható pozitív tendenciák. Vitathatatlan, hogy ezen a területen nagyon nehéz a megegyezés, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben az ideológiai ellentétek. Kaslev nagykövet véleménye szerint olyan benyomás alakult ki, mintha egyes küldöttségek a szocializmust akarnák felszámolni. De mivel ez nem megy, hát olyan kérdésekkel hozakodnak elő, amelyek egyértelműen sértik mások szuverenitását, a belügyekbe való beavatkozást jelentenek. önkényesen kiemelnek egy-egy problémát a kérdéskomplexumból, például a kivándorlás ügyét, de hallani sem akarnak arról, hogy a záródokumentum részévé váljon például a munkához való jog vagy a faji egyenlőség biztosításának követelménye, bár mindezeket tartalmazza az ENSZ emberi jogok deklarációja is. Mégis inkább a bizakodás a jellemző az ötödik bécsi forduló előtt A diplomaták úgy tervezik, húsvétra befejeződik az utótalálkozó. Remélhetőleg nem úgy, mint annak idején Belgrádban, ahol a 35 ország megegyezési szándékából és rugalmasságából csak egy kommünikére tellett, hanem egy zárónyilatkozat elfogadásával, amely majd bizonyítja a résztvevők felelősségtudatát. GÖRFÖL ZSUZSA Az FKP és az NKP közös felhívása (ČSTK) - A nyugatnémet és a francia kommunisták közös felhívást adtak ki a két ország közti együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Ebben határozottan elutasítják a nyugatnémet-francia közös katonai dandár és az ún. közös védelmi tanács létrehozásának tervét. Az évforduló ünnepségei és az említett katonai együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvek aláírása pénteken lesz Párizsban. A Német Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt a felhívásban hangsúlyozza, hogy nagyon súlyos lépésről van szó, amely veszélyezteti az egész leszerelési folyamatot. Rámutatnak a két ország kormányainak törekvésére, hogy más hagyományos és nukleáris fegyverekkel is kompenzálják az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett kivonását Európából. A két kommunista párt a leszerelés valódi szabotálásának minősíti ezeket a törekvéseket, és határozottan nemet mond a nyugatnémet-francia kapcsolatok militarizálására. ÚJ SZÚ 3 1988. I. 22.
