Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-22 / 17. szám, péntek
A pártmunkát a mai feladatok szintjére kell emelni (Folytatás az 1. oldalról) utasitgatásnak, a határozatok felhalmozásának a végrehajtásukra tett megfelelő erőfeszítések nélkül. Forradalmi változásokat nem lehet végrehajtani az irodákban, hanem az emberek közé kell menni, és a helyszínen kell részt venni a munka- szervezésben. Pártunk és az SZKP tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, mennyire kulcsfontosságú, hogy a választott szervek, a pártapparátus tagjai, minden kommunista közvetlen, rendszeres kapcsolatban álljanak a dolgozókkal a munkahelyek gyakorlati problémáinak megoldása érdekében. De az emberekkel nemcsak beszélni kell, hanem tanácskozni kell velük, közösen kell keresni a feladatok megoldását; ez a pártmunka aktivizálásának útja. Az évzáró pártgyűlések előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan is érvényes az a bevált tapasztalat, hogy nagyon sok múlik a valós helyzetnek, a dolgok állásának mélyreható megismerésén, azon, hogy a konkrét intézkedések a dolgozók nézeteire és javaslataira támaszkodjanak. Minden mögött az embert, szükségleteit, felkészültségét, a káderek irányítómunkájának színvonalát kell látni. Előtérbe kell helyezni a kommunisták példamutatását, önállóan és kezdeménye- zóen kell cselekedni, keresni kell a saját lehetőségeket, hogy minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a jelenlegi igényes feladatok megvalósításához. • Mindez megköveteli a pártmunka stílusát és módszereinek olyan irányban történő gyorsabb megváltoztatását, hogy megfeleljenek a kor szükségleteinek. Hiszen a meglevők éveken át alakultak ki, és sok tekintetben a gazdaság s a társadalom irányításának túlzott centralizálása jellemzi őket. Sok esetben odáig jutottak, hogy a párt vezető szerepét adminisztratív módszerekkel érvényesítették, s átvették a tisztségviselők és a gazdasági vezetők felelősségét.- Meghatározó, bár nem könnyű követelményről, bonyolult folyamatról van szó. Sokkal több erőfeszítést és alkotó keresést követel meg. Hiszen a pártmunka stílusában és módszerében a politika tárgyi szempontjai egybekapcsolódnak a politikai szervező, eszmei nevelő, ellenőrző- és a kádertevékenységgel. Az átalakítás egész folyamata összefonódik a párt, a társadalom politikai élcsapata szerepének megszilárdításával. A pártszervek és -szervezetek fő feladata a politikai vezetés, a párt politikájának lebontása és megvalósításának megszervezése, az, hogy egyre irányítsák és egységesítsék a politikai rendszer minden láncszemének erőit, ösztönözzék a dolgozók kezdeményezését, s szavatolják az irányításban és a gazdálkodásban való aktív részvételüket. Ez adja meg az emberek politikai vezetésének legmélyebb értelmét és lényegét. A pártszervezeteket határozottan meg akarjuk szabadítani az olyan gyakorlattól, hogy elfoglalják magukat számos szakmai kérdés megoldásával, magukra vállalják az állami és a gazdasági szervek feladatait, s ezzel gyengítsék felelősségüket és a párt politikai tevékenységét, miközben a tonnák és a százalékok miatt nem látják az emberek problémáit, a kommunisták, a többi dolgozó és a káderek felkészültségét a feladatok teljesítésére. Ez nem jelenti azt, hogy a pártszervezeteknek figyelmen kívül kell hagyniuk a tervteljesítésnek, a vállalatok munkájának, a tudmányos-müszaki fejlesztéséért folytatott küzdelemnek égető problémáit. Ezért az évzáró párttanácskozásokon sem kerülhetik meg a_z emberek életének és munkájának egyetlen problémáját sem. Ez azt jelenti, hogy ezekhez a problémákhoz a párt szerepének, a politikai értékelésnek, a pártellenörzésnek, a káderek értékelésének, az emberek kezdeményezése kibontakoztatásának szemszögéből kell viszonyulni. De támaszkodni kell aktivitásukra, minden kommunista, az egész dolgozókollektíva tevékenységére. Ez szorosan összefügg a minőségnek és a párttagság aktivizálásának kérdésével. Nyíltan szólva, a pártbefolyás színvonala sok helyen még mindig elmarad a mai követelmények és feladatok mögött, a kommunisták egy része még mindig nem vesz részt ebben a küzdelemben. Nem tanúsít megfelelő eltökéltséget az új követelmények és eljárások érvényesítésében, néha egyhelyben topognak és várakozó álláspontra helyezkednek az átalakítás kérdéseiben. A kommunisták évzáró tanácskozásain meg kellene kezdeni a helyzet leküzdését. Hozzá kellene járulni ahhoz, hogy a párt politikájával összefüggő alapvető feladatoknak - ahogyan a CSKP KB 7. ülése fogalmazta meg őket - megoldásán - mély meggyőződéssel munkálkodjék minden kommunista, konkrét tettekkel járuljon hozzá megvalósításukhoz. Pozitív dolog, hogy számos járási szervezetnél az évzáró tanácskozások előtt felelősen és formalizmustól mentesen beszélgetéseket szerveznek a kommunistákkal, értékelik a bizottságok tagjainak munkáját. Nyílt, önkritikus légkörben teremtik meg a kommunisták és az egész pártszervezetek aktivizálásának feltételeit. Ezeket kétoldalú beszélgetésekké kell tenni, nemcsak hatni kell a kommunistákra, hanem fel kell használni tapasztalataikat és ajánlásaikat is azt illetően, hogyan lehet növelni az egész pártszervezet aktivitását. Ezekre a kérdésekre, főleg a valamennyi kommunistával végzett egyéni munkára nemcsak az évzáró taggyűlések előtt, hanem tartósan nagy figyelmet kell fordítanunk. Ezt követelik meg a párt stratégiai irányvonalából eredő új, időszerű, létfontosságú feladatok. • A demokratizálás folyamata a pártra is vonatkozik. Szorosan összekapcsolódik a párton belüli demokrácia fejlesztésével. Napjainkban elsősorban milyen hibákat kell elkerülni?- Arra kell törekedni, hogy az évzáró előkészítésébe a lehetőségeknek megfelelően teljes mértékben minden párttagot bevonjanak, minden konstruktív észrevételt, vagy javaslatot felelősségteljesen felülbíráljanak és konkrétan kihasználjanak. A kommunisták aktív részvétele és anélkül, hogy a pártbizottság számot adna a tagságnak, illetve a kommunisták szervezetüknek munkájukról, nem oldhatunk meg eredményesen egy kulcsfontosságú problémát sem így kell ennek lennie az előkészületek során, magukon a gyűléseken és konferenciákon, valamint az elfogadott határozatok megvalósítása során. Ez az alapja a pártmunka és a párton belüli demokrácia további fejlesztésének. Helyes az a követelmény, hogy kevesebbet kell általánosságban beszélnünk róla, viszont meg kell teremtenünk a nagyobb nyíltsággal, tájékoztatással, a vélemény- cserével, a párt- és a nyilvános ellenőrzéssel a fejlesztéshez szükséges feltételeket. A párton belüli demokrácia elmélyítésének egyik módja az, hogy szabadon dönthetnek a pártszervek megválasztásának módjáról, amint azt a CSKP KB Elnökségének az évzáró gyűlésekkel és konferenciákkal kapcsolatos határozata leszögezi. Nyíltan meg kell mondanunk, több helyen kétségekkel fogadják a titkos választások lehetőségét, sőt helyenként bizalmatlansággal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyelőre nem mindenütt értelmezik a választások módjára vonatkozó határozatot úgy, mint a pártnak a párton belüli demokrácia fejlesztésére, az évzáró gyűlések káderelőkészítésének javítására, a kommunisták aktivitásának és felelősségének növelésére kifejtett törekvése részét. A pártszerveknek ezen a téren nagy figyelmet kell szentelniük az első tapasztalatok értékelésének. Az évzáró gyűléseken és általában az egész pártmunkában milyen hibákat kell kikerülnünk? Mindenekelőtt a formalizmust, a feltűnési vágyat, az adminisztratív túlszervezettséget, a felületességet és az általánosságot. Mindenütt konkrétan, nyíltan kell tanácskozni, a valóságnak megfelelően kell felmérni a munkahelyek problémáit és a pártszervezet tevékenységét, kerülve a rutin minden megnyilvánulását. A figyelmet a döntő kérdésekre kell összpontosítani, minden kérdés mögött látni kell az embereket, szükségleteiket, véleményüket és aktív részvételüket. • Hol vannak a legnagyobb tartalékok a kommunisták aktivizálásában?- Ma, amikor lényegesen megnőttek a párttal szemben támasztott igények, amikor keressük a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiájának leghatékonyabb megvalósítási módját, a kommunisták aktivitása és személyes példamutatása rendkívül fontos. A CSKP KB 7. ülése ennek rendkívüli figyelmet szentelt. Hangsúlyt helyezett minden egyes kommunista kezdeményezésére és aktivitására, valamint arra, hogy az összes pártszervben és szervezetben teremtsék meg a szükséges feltételeket ehhez. Ezen a téren nagy feladat hárul az évzáró taggyűlésekre és a pártkonferenciákra. Választ kell adniuk arra a kérdésre, milyen feltételeket teremtenek a pártszervek, az alapszervezetek taggyűlései és pártbizottságai a kommunisták és az összes dolgozó kezdeményezéséhez. Mindenekelőtt tevékenységük tartalmával, a tanácskozások nyíltságával, a bírálat és önbírálat fejlesztésével, a tájékoztatással, a következetes ellenőrzéssel és a számadással. Tapasztalataink szerint a kommunisták aktivitásához megbízható alapot képez az alapszervezetek gazdag pártélete. Ezen a téren nagy felelősség hárul a felsőbb pártszervekre, hogy munkájukkal megteremtsék a feltételeket a kommunisták aktivizálásához a dolgozókollektívákban, hatékony segítséget nyújtsanak ebben az alapszervezeteknek és általánosítsák a jó példákat és tapasztalatokat. • A választott szervek hogyan befolyásolhatják az aktivizálást?- Nagyra értékeljük, hogy a pártszervek tevékenységében egyre több új hozzáállással találkozunk, arra törekszenek, hogy nyíltan tájékoztassanak a párt politikájáról, szoros kapcsolatban álljanak a konkrét élettel, szakképzetten oldják meg a megérett problémákat, az átalakítás időszerű feladatait, miközben az eddiginél jobban támaszkodnak a dolgozók nézeteire és javaslataira. így például a CSKP Tachovi Járási Bizottsága azzal számol, hogy a járási pártkonferencia beszámolójának téziseit vitára bocsátja, a domažlicei járási pártbizottság az elfogadott határozatok megvalósításában kihasználja a társadalmi ellenőrzés lehetőségét. A felsőbb pártszervek feladata, hogy támogassák az ilyen hozzáállásokat, kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik az ötéves tervidőszak harmadik éve, az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítése feladatainak eredményesebb megoldását. El kell érnünk, hogy az évzáró gyűlések igényesen, bírálóan és önbírálóan, elvszerűen és politikusán értékeljék az eredményeket, felmérjék, hogy a pártmunka hogyan segítette elő a lehetőségek, források és tartalékok kiaknázását a gazdasági és szociális fejlesztés feladatainak megvalósítására és túlteljesítésére. A pártélet fejlesztésével, a politikai, szervező és az ideológiai munka hatékonyságának növelésével az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a meghatározott feladatok valóra váltását. Alapvető követelmény, hogy egységesen járjunk el a feladatok megvalósításában. Nem tekinthetjük a pártmunka egyedüli értelmének a határozatok és intézkedések jóváhagyását, ehhez tartozik megvalósítása és a párt hatásának új tartalma is. Röviden, fokoznunk kell a politikai munka kulturáltságát. Gyakran az emberek a pártot aszerint ítélik meg, hogy környezetükben milyen magatartást tanúsítanak és hogyan cselekednek a kommunisták. A párt iránti bizalom alapját az képezi, hogy ügyeljünk a párt tisztaságára, a kommunisták feddhetetlenségére Számos pártszerv és -szervezet nem szentel ennek megfelelő figyelmet. Ezen a téren is sokkal határozottabban kellene fellépni azokkal szemben, akik személyes előnyök megszerzésére használják ki pártigazolványukat. A pártnak a tagság iránti, illetve a tagságnak a párt iránti viszonya a pártélet egyik alapelve. Ezt az alapszabályzat pontosan meghatározza. Minden párttag és tagjelölt kötelessége, hogy aktívan részt vegyen alapszervezete munkájában. A szervezet feladata, hogy a feladatok teljesítésében példamutatásra, a kommunista erkölcs alapelveinek következetes megtartására, a párt és a nép iránti hűségre nevelje tagjait. Ezért, valamennyi pártszerv és szervezet figyelmének középpontjába kell állítani a párt sorainak minőségéről való gondoskodást. A pártban gyakran térünk vissza ezekhez a kérdésekhez. A pártpolitika mai feladataival kapcsolatban különösen időszerűek ezek a kérdések. A párt iránti bizalom nem egyszer s mindenkorra adott tény, a jóváhagyott feladatok, az emberek életében felmerülő problémák megoldásáért folytatott küzdelemben szüntelenül fel kell újítani a bizalmat és kiküszöbölni mindazt, ami aláássa. A legfontosabb a kommunisták személyes példamutatása, becsületessége, áldozatkészsége, a feladatok teljesítésében és a személyes életben is, szerénységük és a gyorsabb haladás útjainak kezdeményező keresése. Sajnos, ezekről az alapvető értékekről gyakran megfeledkeznek, sokszor csak formálisan támasztanak követelményeket a párttagokkal és tagjelöltekkel szemben. Nem ügyel minden pártszerv és -szervezet következetesen arra, hogy a kommunisták küldetésének és felelősségének tudatosítása természetessé váljon. A központi bizottság 7. ülése ismét foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Kiemelte a CSKP KB Elnöksége Levelének érvényességét és emlékeztetett arra, hogy a kommunista erkölcsnek fontos szerepe van pártunk politikájában az átalakításért folytatott küzdelem során. Határozottan fel kell lépnünk az elvtelenség és minden olyan jelenség ellen, amely ellentétben áll a szocializmus alapelveivel. A XVII. pártkongresszus óta következetesebben rónak ki pártbüntetéseket a párt alapszabályzatának és a törvények megsértéséért. Az említett időszakban több mint 18 ezer tagot és tagjelöltet zártak ki a pártból, illetve törölték párttagságukat. Az évzáró gyűléseken és a pártkonferenciákon ezeknek a kérdéseknek is megfelelő figyelmet kell szentelni. • Titkár elvtárs, mit tartasz fontosnak az évzáró gyűlések és konferenciák káderelőkészítésében?- A szocializmus forradalmi fejlesztésének és előnyei kihasználásának új szakaszába fejlett káderekkel léptünk. A gyakorlat természetesen próbára teszi a káderek felkészültségét az új feladatokra és új feltételekre. Számos területen, így szakmai, politikai, erkölcsi, pszichológiai téren szükség van az ismeretek bővítésére. Ezért, az évzáró gyűlések alapvető feladatai közé tartozik, hogy a valóságnak megfelelően, mélyen elemezzék a káderek színvonalát és a kádermunkát. A központi bizottság 7. ülése fontos határozatot hozott a kádermunkával kapcsolatban. A káderpolitika és kádermunka elvi jelentőségű tényező a gazdasági mechanizmus és más területek átalakítása, valamint a demokrácia elmélyítése során. Az évzáró gyűléseken és konferenciákon megválasztott új pártszervek összetételének meg kell teremtenie a feltételeket a feladatok hatékonyabb megvalósításához, a gazdasági mechanizmus átalakítására gyakorolt hatás növeléséhez, az intenzív gazdaságfejlesztést meggyorsító tényezők aktivizálásához, valamint ahhoz, hogy a dolgozók teljes mértékben bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába. A párt vezető szerepével szemben támasztott új követelmények szempontjából, a választott szervek tagjainak kiválasztása során elvi jelentősége van a pártszervezetek által képviselt széles hátországnak. Elsősorban azokat kell kiválasztani és javasolni, akik magasszintű politikai felelősségtudattal és bátorsággal viszonyulnak napjaink igényes feladatainak megvalósításához. A gyakorlat egyértelműen bizonyítja: a pártszervek és -szervezetek munkájának hatékonyságát az feltételezi, hogy a bizottságokat céltudatosan kezdeményező, sokoldalúan felkészült, a munkában bevált tisztségviselőkkel erősítsük meg, akik egyesíteni tudják a szervezet tagjainak erőfeszítéseit, politikai és ideológiai szilárdságot tanúsítanak, demokratikus elveket, fegyelmezettséget érvényesítenek munkájukban, figyelmesek az emberek iránt, figyelembe veszik nézeteiket és tekintélyt élveznek a dolgozók és az állampolgárok körében. Fontos, hogy megteremtsük a feltételeket az új, perspektív, fiatal erők bevonásához a pártfunkciókba és a munka folytonosságához. A pártbizottságokban nem számolhatnak azokkal, akik nem támogatják a szükséges változásokat, nem elég kez- deményezőek és nem szavatolják, hogy az átalakítás kitűzött feladatait megvalósítjuk. A párttagság megszilárdítása és javítása nagy követelményeket támaszt az alapszervezetekkel szemben. Ezeknek ezen a területen pótolhatatlan szerepük van, széles tagsági bázissal dolgoznak. Évente több mint 300 ezer kommunistát választanak meg a bizottságokba, mintegy egyharmaduk kicserélődik. Ezért is nagy figyelmet kell fordítanunk az új funkcionáriusok kiválasztására, felkészítésére, hogy az új feltételek között is dolgozni tudjanak. • A központi bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az évzáró gyűléseknek és pártkonferenciáknak az alkotó légkör megteremtésében. Ebből a szempontból milyenek az elvárások a gyűléseken elfogadott határozatokkal kapcsolatban?- A kommunisták évzáró gyűléseivel új igényes szakaszba lép a pártszervek és -szervezetek tevékenysége, amikor meg kell tenni a gyakorlati lépéseket az átalakításban, meg kell valósítani az idei tervfeladatokat és a 8. ötéves tervidőszak előttünk álló szakaszának feladatait. Ezért olyan fontos, hogy minden kommunista aktív erőfeszítéseket tegyen az évzáró gyűlések határozatainak megvalósításáért. Ennek fontos feltétele a foganatosított intézkedések megalapozottsága. Ezért az intézkedések jóváhagyását a kommunisták és a dolgozókollektívák széles körű véleménycseréjének kell megelőznie. Ugyancsak fontos, hogy az évzáró pártgyűléseket gyakorlati tettek kövessék, az igényes légkör eredményeként minden pártszerv és -szervezet, minden párttag felelősségteljesen viszonyuljon a pártpolitika megvalósításához. Ennek érdekében alkalmazni kell a politikai irányítás eszköztárát, amely összhangban áll a pártszervezetek szerepével és szavatolja a dolgozók megnyerését a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség alkotó erejének teljes kibontakoztatásához a XVII. párt- kongresszus stratégiai irányvonala megvalósításának meggyorsítása érdekében. A pártszerveknek és -szervezeteknek olyan szintre kell emelniük politikai, szervező és eszmei-nevelő munkájukat, hogy az évzáró gyűlések és pártkonferenciák határozatai a dolgozók ügyévé váljanak és így következetesen megvalósítsák őket. VACLAV PERGL Minőségi javulást a szakmunkásképzésben (Folytatás az 1. oldalról) csolatosak. Számos probléma nehezíti' a nevelést, s ez összefügg a szabadidő célszerűtlen kihasználásával, a pedagógusok, a nevelők és a szakoktatók mindennapi munkájának alacsony színvonalával. Jozef Ďurica a vitában arról beszélt, hogy a SZISZ miképp növelhetné hatását a leendő szakmunkások személyiségének formálására. Az ifjú munkásgeneráció nevelésével összefüggő feladatokkal ezután Július Hanus, a szlovák miniszter- elnök első helyettese Nagy Káz- mér, a Szlovák Szocialista Köztársaság munka- és szociálisügyi minisztere, Štefan Urban, az SZSZK iparügyi minisztere és az aktívaértekezlet számos más résztvevője is foglalkozott. A szlovákiai pártaktíva-értekezlet végén Jozef Lenárt szólalt fel. Köszönetét mondott a szakmunkásképzés szakmai rendszerének átdolgozása terén végzett munkáért, s nagyra értékelte a vállalatok, a szakágazatok és a nemzeti bizottságok hozzájárulását a szakmunkásképzés fejlesztése feltételeinek megteremtéséhez. Egyúttal figyelmeztetett a nehézségekre, mindenekelőtt arra, hogy a felkészítés elmarad az új igényes társadalmi szükségletek mögött. Leszögezte, hogy okulni kell a helyzet eddigi alakulásából, előbbre látónak kell lenni, koncepciózusabban és átfogóbban kell megoldani a munkásifjúság képzésének kérdéseit. Ahogyan a társadalom életének más területein, az oktatásban is nagyobb következetességgel és fegyelmezettséggel kell végrehajtani a pártós kormányhatározatokat, valamint a saját döntéseiket. Ahhoz, hogy az ifjúság elsajátítsa az új technikát és a haladó technológiai eljárásokat meg kell teremteni a szükséges anyagi és műszaki feltételeket, főleg a pénzeszközök társítása útján. Másrészt szükséges, hogy a korszerű berendezéseket és segédeszközöket sokoldalúbban és célszerűbben használják ki, s hogy maguk a tanulók is nagyobb mértékben hozzájáruljanak létrehozásukhoz. Nem kevésbé fontos a jelenlegi időszakbán törődni azzal - mondotta Jozef Lenárt -, hogy az ifjúmunkások sokoldalúan felkészüljenek a tudományos-műszaki fejlődés folyamatában való aktív részvételre, hogy ne csak munkaerőt jelentsenek, hanem alkotó személyiségekké váljanak. A továbbiakban kiemelte: a gazdasági mechanizmus átalakítása kapcsán előtérbe kerül a fiataloknak a minőségi és fegyelmezett munkára, a gazdasági szemléletre való nevelése és arra, hogy a javadalmazást a végzett munka minősége anyagi megbecsülésének tekintsék. Ugyancsak fontos a fiatalok felelősségteljes viszonya a környezetvédelem kérdéseihez, s az, hogy aktívan vegyenek részt a környezet alakításában és védelmében. Végezetül Jozef Lenárt kiemelte, hogy a legjobb szakmunkásképző intézetek tapasztalatait általánossá kell tenni, és törekedni kell arra, hogy a lemaradottak elérjék a legjobbak színvonalát. ÚJ SZÍ 2 1988. I. 2
