Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-19 / 14. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás a 3. oldalról) származása alapján. Ez egyike azoknak a mítoszoknak, amelyek nyomasztják társadalmunkat. Aligha várható el tőle magas fokú aktivitás, ha évekig nem ösztönözték és nem művelték Lenin -már a szovjethatalom létrejötte kezdetén megfogalmazta az ösztönző rendszerek meghatározó fontosságát, amikor hangsúlyozta, hogy nem közvetlenül a lelkesedés alapján, hanem a lelkesedés segítségével születik a nagy forradalom A személyes érdeklődés, az önelszámolásban való személyes érdekeltség alapján kell először is megépíteni azokat a szilárd kis hidakat, amelyek - mint mondotta - egy kisparaszti országban az államkapitalizmuson át a szocializmusba vezetnek, mert különben egy lépéssel sem kerülünk közelebb a kommunizmushoz, különben az emberek tízmillióit nem vezethetjük el a kommunizmushoz. Ez az élet tapasztalata PAVEL BOLVANSKÝ elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke A 8. ötéves tervidőszak első két évének eltelte után megállapíthatjuk, hogy túlnyomórészt pozitívan teljesítjük a kitűzött feladatokat. 1986-1987-ben a Közép-szlovákiai kerületben a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek elérték a terv döntő mutatóit, ami különösen azért örvendetes, mert 1987 kezdetén a feladatok teljesítése nem volt a legjobb és még mindig előfordulnak bizonyos problémák. Ezért a tervfeladatok teljesítése a dolgozók rendkívüli aktivitását és kezdeményezését követelte meg, amelyet jobban is ki lehetett volna használni, mint a különböző nehézségek és azok okainak utólagos kiküszöbölésére. Nem kis problémákkal küzdöttünk a közlekedés területén, főleg a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnál, valamint a helyi építőiparban, két járási építőipari vállalat nem teljesítette 1987. évi tervfeladatait. Nagy figyelmet szenteltünk a komplex lakásépítésnek. Az SZSZK Építésügyi Minisztériumának építőipari vállalataival együtt csaknem 20 ezer lakást adtunk át és további 21 ezer építését kezdtük meg. Ezek az adatok még kedvezőbbek lehetnének ha az önsegélyes szövetkezeti és az egyéni lakásépítésben is teljesítettük volna a feladatokat. Ezzel összefüggésben gondot okoz, hogy az építésügyi minisztérium vállalatai 1987-ben nem teljesítették mennyiségi feladataikat, a lemaradás értéke csaknem 90 millió korona és ezzel elvesztettük az 1986- ban elért időelőnyt. Elégedetlenek vagyunk amiatt is, hogy nem teljesítik a feladatokat a műszaki és járulékos ellátottság terén, s ez már hosszabb ideje rontja az állampolgárok lakáskörülményeit az újonnan felépített, nem komplex lakótelepeken. Az irányítás különböző szintjén már megvitatták ezt a helyzetet, a Szlovák Tudományos-Műszaki Beruházásfejlesztési Bizottság elnöke rendszeresen ellenőrző napokat szervez és biztosítják minden egyes új lakótelep minőségének ellenőrzését, de nem mondhatjuk, hogy mindez jelentősebb eredményt hozott a lakáskörülmények javítása szempontjából. A 9. ötéves tervidőszak előkészítése során a lakásépítés résztvevőinek meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a komplex lakásépítés valóban komplex legyen. A lakáskörülmények további javításához szükségünk van további beruházások kivitelezésére is, főleg vizgazdasági és ökológiai építkezések kivitelezésére, ezeken a területeken lemaradunk a szükségletek mögött. A további lakásépítés feltétele például az elegendő ivóvíz. Egyes járásainkban tartósan kevés az ivóvízforrás. Az erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztériummal, valamint a geológiai hivatallal együttműködve rugalmasan keressük a további kihasználható forrásokat. Ennek ellenére ismételten ki szeretnénk emelni azt a jogos követelményünket, hogy meg kell kezdeni a turčeki víztározó építését. Ez szükséges ahhoz, hogy a Žiar nad Hronom-i, a Prievidzai és a Zvolení járás, részben pedig a Banská Bystrica-i járás is elegendő ivóvízhez jusson. Az építkezést már a 9. ötéves tervidőszak éveiben meg kell kezdeni. Anyagi-műszaki alapunk fejlesztése érdekében két év alatt csaknem 2,5 milliárd koronát fordítottunk építkezési beruházásokra, s ezáltal a tervfeladatokat túlteljesítettük. Ezenkívül a Z akció beruházási részében 1 milliárd korona értékű művet alkottunk. Két év alatt csaknem 300 millió koronát fordítottunk közös beruházásokra. Az ötéves tervidőszak kezdetétől 660 ággyal bővítettük szociális intézeteinket és a házi szociális gondozást 23 százalékkal növeltük. Az összpontosított gondozószolgálat keretében a kerületben öt létesítményt adtunk át, összesen 164 lakásos nyugdíjasházakat. Részben pozitív eredményeket értünk el az egészségügy fejlesztésében is. Ennek ellenére kerületünk továbbra is lemarad, főleg a kórházak ellátottságát, az egészségügyi szakintézetek, a krónikus betegségben szenvedőket ápoló intézetek, a pszichiátriai intézetek és az ifjúsági egészségügyi létesítmények számát illetően. Ez negatívan tükröződik a költségvetés kiadásaiban. Egy főre átszámítva a nem beruházás jellegű kiadások terén 208 koronával maradunk le a csehszlovákiai átlag mögött, a gyógyszerek és egészségügyi alapanyagok terén pedig 53 koronával. Egész Csehszlovákiában nálunk a legalacsonyabbak az egy főre eső ilyen jellegű kiadások. Ez a helyzet természetesen tükröződik egészségügyünk eredményeiben Keressük a módját annak, hogyan szüntethetnénk meg a következő években ezeket a lemaradásokat, örülnénk, ha a Szlovák Tervbizottság a pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium már a 9. ötéves terv kidolgozása során figyelembe venné ezeket a tényeket. Munkánkban fokozott figyelmet szentelünk a környezet alakításának és védelmének. Kerületünkben nagyon időszerű ez a kérdés főleg azért, mert az ipari termelés fokozott koncentrálása negatívan befolyásolja a környezet minőségét. Aktualizáltuk a járási és kerületi koncepciókat, alapanyagot dolgoztunk ki az SZSZK kormánya számára. A kormány számos intézkedést és feladatot hagyott jóvá főleg a Nyitra felső szakaszára, a Žiari katlan és Alsó Árva területére vonatkozóan. Kidolgozták a tervet a környezetvédelmi problémák megoldására Ružombe- rokban is. Tekintettel az egyes akciók beruházásigényességére, valamint a több éves előkészítésre és kivitelezesre, ezek hatásának megnyilvánulásával a 9. ötéves tervidőszakban számolunk. Fontossága miatt ez a terület rendszeres szervező és ellenőrző munkát igényel, de ehhez a nemzeti bizottságban nincsenek megteremtve a megfelelő szervezési és káderfeltételek. Kerületünk fejlesztési céljainak megvalósítása során más problémákkal is találkozunk. Követelmény a közlekedés javítása és fejlesztése. Főleg a városi tömegközlekedés fejlesztését akadályozza az autóbuszok és a pótalkatrészek hiánya A tehergépkocsi-fuvarozás fejlesztését a tehergépkocsik száma határozza meg, az autóipar nem igazolta vissza az állami terv által előirányzott tehergépkocsi mennyiséget sem. A pártszervekben, a nemzeti bizottságokon, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom keretében elhangzott bírálatok, az általános elégedetlenség és az állampolgárok panaszai megerősítik, hogy ezeket a gondokat mielőbb tervszerűen meg kell oldani. Az eddigi feladatok megvalósítása során szerzett tapasztalatainkat kihasználtuk az 1988. évi terv előkészítése során. Az egyes ágazatokban a dolgozók kezdeményezését és aktivitását a kezdeményező tervek jóváhagyására irányítottuk. Ezek a tervek a saját termelési érték 23,5 millió koronával, a nyereség 12,8 millió koronával és a helyi ipar és szolgáltatások teljesítményeinek 20 millió koronával való növelésével számolnak. Specifikus eljárást alkalmazunk a helyi iparban, a szolgáltatások, a közétkeztetés területén, mivel a nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodásban ezek gazdálkodnak elsőként az önfinanszíro- szás alapelvei szerint. Ezekben az ágazatokban a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelvének érvényesítése jelenti az irányítás kulcsfontosságú feladatát. Ezekben a napokban azoknál a vállalatoknál, amelyeknek kötelességük, hogy új módon dolgozzák ki saját gazdasági tervüket, intenzíven előkészítik a nagyobb jogkör és felelősség egysége elvének érvényesítését. A vendéglátóipari vállalatok és a helyi gazdálkodás, valamint a szolgáltatóipar tavaly általában eredményesen teljesítette tervét, ami reális feltételeket teremt az átalakítás alapvető céljainak eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy jelentősen növelnünk kell a hatékonyságot, egyúttal javítanunk kell a szolgáltatások minőségét. Tavaly az év végén kerületi aktívákat rendeztünk a közétkeztetés és a helyi gazdálkodás területén a gazdasági mechanizmus átalakításáról. Ezek tanúsága szerint még nagyon sok a nyitott kérdés, amelyekre fokozatosan válaszolnunk kell, de nemcsak a kerületi nemzeti bizottságnak, hanem a központi szerveknek is. Hatáskörükben egyszerűsíteni fogjuk a vállalatok tervezési struktúráját, fejleszteni fogjuk a szolgáltató tevékenység kiegészítő formáit, megoldjuk a nem rentábilis szolgáltatások kérdését, fejlesztjük az anyagi-műszaki alapot és hatékonyabban használjuk ki az árakat Készen állunk, hogy hozzájáruljunk a szolgáltató vállalatok alapanyaggal és pótalkatrészekkel való ellátása rendszerének megváltoztatásához, beleértve az üzletek és raktárak hálózatának módosítását is. Tudjuk, hogy az átalakítás elveinek érvényesítése bonyolult és igényes folyamat, de további haladásunk szempontjából meg kell valósítani. Ezért megköveteljük, hogy ne csak a vezetők, hanem minden egyén új módon viszonyuljon a munkához, nagyobb felelősséget érezzen az elért eredményekért. JAROMlR ALGAYER elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke tés nagyobb ütemben növekedett. 2,7 millió tonna gabonát termesztettünk, miközben az átlagos hektárhozam 5,5 tonna volt. 742 tonna szemes kukorica termesztésével a tervet 26 ezer tonnával teljesítettük túl. Az 1986. évi lemaradást 152 ezer tonna gabonafélével csökkentettük, ami reális feltételeket teremt ahhoz, hogy teljesítsük a 8. ötéves terv feladatait. Elérjük célkitűzéseinket az olajnövények, a hüvelyesek termesztésében, de lemaradunk a cukorrépa és a burgonyatermesztésben. Az állattenyésztésben a kerület valamennyi feladatát teljesítette, a tejtermelés kivételével. Aggaszt bennünket, hogy negatív irányzat érvényesül a tehénállomány csökkenésében, ami ellentétben áll az állattenyésztés fejlesztésének koncepciójával. A mezőgazdaságban az új gazdasági mechanizmusnak jobban kellene ösztönöznie a mezőgazda- sági vállalatokat arra, hogy a szarvasmarha-te- nyésztésben jobban respektálják a társadalmi érdekeket és szükségleteket. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban a gazdasági mechanizmus átalakítását arra kell irányítani, hogy tovább javítsuk a piac élelmiszer- ellátását. Általában eredményesen teljesítettük feladatainkat a nemzeti bizottságok gazdálkodásában. Bonyolult volt a helyzet az építkezési beruházások területén. Lemaradunk a komplex lakásépítésben, a járulékos és műszaki ellátottságban, a fűtőművek építésében. Ennek az az oka, hogy a tervek nem kapcsolódnak megfelelően az anyagi-műszaki ellátáshoz. Az idén több kérdést kell megoldanunk az SZSZK Építésügyi Minisztériumával együttműködve. Tökéletesítettük a beruházási tevékenység irányítását a nemzeti bizottságok keretében. Gondot okoz a kavics hiánya, miközben egyes területeken a kavicslelóhelyek a szántóföldeket is elérik. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatoknál a termelés intenzifikálásában döntő feladatnak tartjuk a tudományos-műszaki fejlesztést. J;zt tanúsítja az is, hogy több mint 4000 újítási javaslatot terjesztettek be, amelyeknek több mint 80 százalékát kihasználtuk 40 millió korona társadalmi haszonnal. A CSKP KB 7. ülése határozatával és az új gazdasági mechanizmussal összhangban 1988 január 1 -tői a kerület kereskedelmi szervezetei közül a Drogéria, a Zdroj, az Obuv, hat Jednota, valamint a vendéglátóipari vállalatok kísérletileg alkalmazzák az új elveket. Ezek a szervezetek évente 13,1 milliárd korona értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, 29 ezer dolgozójuk van, ami a kerület kereskedelmi dolgozóinak 53 százalékát jelenti. Reméljük, hogy a kereskedelemben nó a vállalkozó szellem, javulnak a szolgáltatások és ezzel párhuzamosan a vállalatok gazdasági eredményei is jobbak lesznek. A vendéglátóipari vállalatok kerületünkben az utóbbi két évben nem voltak veszteségesek. Tartalékokat látunk azonban szolgáltatásaik javításában, főleg az ésszerű táplálkozás elvei, a kiszolgálás színvonala, a higiénia, a kiszolgálás becsületessége, valamint a munka általános színvonalának javítása szempontjából. A nemzeti bizottságok ellenőrző tevékenysége a minőségen kívül az árakra irányul. El kell érnünk, hogy az árak a lakosság minden csoportja számára elérhetők legyenek. Ki kell építenünk az étkeztetési létesítmények hálózatát. Kerületünkben sűrű a közlekedési hálózat, sok turista fordul meg nálunk. Jelenleg például a Bratislava és Piešťany közötti autópályán, de Galánta (Galanta) és Nyitra (Nitra) között sincs egyetlenegy vendéglátóipari egységünk sem. Nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra a természeti kincsek kiaknázásában. A hóvízforrá- sok vizét eddig csak 15 százalékra használjuk ki. Kísérletileg a hővízforrások energiáját használjuk ki Galántán 1100 lakás és a kórház kifűtésére. A kerületben a napkollektorok is alkalmazhatók. így például Šuranyban a háztartások melegvíz-szükségletét 52 százalékban kollektorok biztosították. Ezek építése azonban 20-30 százalékos támogatást igényel. Tavaly körülbelül 20 megawatt hőenergiát használtuk ki a Jaslovské Bohunice-i atomerőműből. Fokozatosan ezt a mennyiséget 200 megawattra növeljük. Már előkészületek folynak arra, hogy a mochovcei atomerőmű üzembe helyezése után a hulladékhőt felhasználjuk a környező városokban. Az eddigi elképzelések sem jelentik azonban a teljes hőmennyiség kihasználását, mivel a kapacitás lehetővé tenné, hogy ezt a hőt mezőgazdasági célokra, szárításra és a korai burgonya termesztésére is felhasználjuk. Az említett célok elérése érdekében egy önálló hóelosztő üzemet és egy szervezetet létesítettünk, amely a hőtermelő építkezéseken kívül részt vesz a kerület gázvezeték-hálózatának bővítésében is. A mai tervező és kivitelező kapacitások nem elegendőek a tervezett fejlesztéshez. A mochovcei atomerőmű és a dunai vízlépcsőrendszer kiépítésével lehetőség nyílik, hogy az éjszakai órákban és a munkaszüneti napokon az elektromos energiát hőenergiára változtassuk. A hulladékhő, a villanyenergia, a gáz, a termálvizek, a kollektorok és a biogáz kihasználása útján pótolhatjuk a szenet, a fűtőolajokat és egyúttal fedezhetjük a megnövekedett hőenergiaigényeket. Kerületünkben igényes feladatokat kell megoldanunk a környezetvédelemben. A Csallóköz földalatti vízkészletének védelme szükségessé teszi, hogy meggyorsítsuk a víztisztítók építését. Nagy figyelmet szentelünk a zöldterületek bővítésének, az erdősítésnek, az utak és a vasútvonalak mentén a fák kiültetésének. A gyorsítás stratégiájának megvalósítása során a kerületi nemzeti bizottságon számos intézkedést hozunk a választott szervek szerepének növelésére és a demokrácia elveinek elmélyítésére munkánkban Ahhoz vezetjük a képviselőket, hogy élő kapcsolatot alakítsanak ki az állampolgárokkal, kielégítsék jogos igényeiket, s egyúttal megnyerjék őket a Nemzeti Front választási programjainak megvalósítására. Felelősségteljesen foglalkozunk az idő kihasználásának kérdésével, azt akarjuk, hogy több időt fordítsunk az emberekért végzett munkára, mint a papírmunkára. Tavaly 457 határozatot hatálytalanítottunk, és továbbiak hatálytalanításával is számolunk. Az 1682 törvényerejű rendelet közül csak mintegy 600 marad érvényben. A kerület városait és községeit nemcsak a statisztikák, a jelentések alapján akarjuk ismerni. Ezért ellenőrzési napokat szervezünk a járásokban, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a felsőbb szintű képviseleti testületek képviselőinek részvételével. így érjük el, hogy közvetlen kapcsolatunk legyen az állampolgárokkal. Gottwald szavaival élve, azt akarjuk, hogy a közigazgatás szoros kapcsolatban álljon a néppel, és hogy ne az emberek legyenek a hivatalokért, hanem a hivatalok az emberekért. Foglalkozunk azzal, hogy a központi községek kialakítása során több községben megszüntettük a nemzeti bizottságokat. Az egyik oldalon a központi községekben közelebb hoztuk az állampolgárokhoz az államigazgatást (építésügyi- és szociális kérdésekben), de a társközségek lakosságától eltávolodott az államigazgatás. Az állampolgárok mindennapi gondjait, például az ellátásban, nem oldhatja meg a polgári bizottság úgy, mint a nemzeti bizottság. Ez nem megfelelő megoldás. Egyes települések elidegenednek tőlünk, meggyorsítjuk a lakosság öregedését. Ezek csak munkahellyé válnak és nem otthonná, ami nem befolyásolhatja pozitívan mezőgazdaságunk fejlődését. Tudatosítjuk, hogy a nemzeti bizottságok nagymértékben befolyásolják az átalakítás megvalósításának ütemét és jellegét, örülünk, hogy a CSKP KB 7. ülésének a gazdasági mechanizmus átalakításáról hozott határozata tág teret biztosít a nemzeti bizottságok számára is, főleg a pénzügyi forrásokkal való önálló gazdálkodás területén. Lényegében arról van szó, hogy nagyobb jogkörük és felelősségük lesz az adott terület komplex szociális és gazdasági fejlesztésében, a szubjektivizmus kiküszöbölésében a nemzeti bizottságok minden szintjén az elosztás folyamatában. JÁN ŠKODA elvtárs, az SZLKP KB póttagja, Bratislava A Nyugat-szlovákiai kerület vállalatainál, szervezeteiben és nemzeti bizottságain értékeljük, milyen eredményeket értünk el a gazdasági és szociális fejlesztésben a 8. ötéves tervidőszak első két évében. Az elmúlt év bonyolultsága ellenére csökkent a termelés alapanyag-, energia- és bérigényessége és javult a munkaidő kihasználtsága. Az iparban a bruttó termelés két év alatt 9,4 százalékkal, a saját termelési érték 16 százalékkal és a nyereség 25,3 százalékkal nőtt. Ezek dinamikus eredmények, de ennek ellenére nem felelnek meg a terv előirányzatának. A mezőgazdasági termelés 1986-hoz viszonyítva 4,2 százalékkal nőtt, miközben a növénytermeszA CSKP KB 7. ülésén jóváhagyott fontos dokumentumokkal foglalkozunk és lebontjuk őket a párt szlovákiai tevékenységének feltételeire. Aki érdeklődik napjaink iránt, nyilván felfigyelt arra, hogy a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött irányvonal, az SZLKP kongresszusa határozatainak megvalósításáért folytatott küzdelem rendkívül bonyolult és igényes folyamat. Ezt az 1987-es év is megerősítette. Bizonyára valamennyien örülünk, hogy ebben a küzdelemben haladást érünk el, tudományunk új felfedezéseket tesz, a gyakorlatban új technikát alkalmazunk, hogy nagy felelősséggel, kitartással és alkotókészséggel viszonyulnak a dolgozókollektívák a feladatok teljesítéséhez. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták és a pártonkívüliek erőfeszítései. Sajnos, azonban másnak is tanúi lehetünk: egyes termelővállalatok, de nemcsak vállalatok, hanem kollektívák és egyének is hosszabb ideje lemaradnak a feladatok teljesítésében, megelégszenek a középszerűséggel, sót, az átlagon aluli teljesítményekkel. Bírálják őket, így többek között az SZLKP KB Elnökségének beszámolója is. Ami a bírálat tartalmát illeti, az nem új, hiszen már üléseinken többször elhangzott. Elsősorban a termelési folyamat minőségi oldalaira vonatkozik. Pedig éppen a minőség javítása eredményeként kell emelnünk a társadalmi munkatermelékenységet és növelnünk a nemzeti jövedelmet. Figyelemmel kísérem a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósulását. Aggaszt, hogy a gazdasági fejlődést kísérő több fogyatékosság már hosszabb ideje megfigyelhető, és a helyzet nem javul. Egyes termelési-gazdasági egységek, vállalatok, üzemek, más munkahelyek és intézmények kedvezőtlenül befolyásolják azokat a pozitív eredményeket, amelyeket népgazdaságunk egészében véve elért. Miben kell keresnünk a fogyatékosságok okait? Az egyik ok szerintem az, hogy a tervező és gazdasági szervek nem elemezték szigorúan, tudományosan, tehát objektívan a népgazdaság helyzetét az egyes ágazatok és szakágazatok szerint. Nem elemezték a kivezető utakat, amelyek alapján meghatározták a népgazdaság egyes ágazatainak mennyiségi és minőségi feladatait. Ugyanakkor a párt politikai-szervező és eszmei-nevelő munkája figyelmének előterében a termelési folyamat minőségi oldalai álltak. További ok, hogy az irányítási struktúra egyes összetevői nem készültek fel a bonyolultabb feladatok megoldására olyan mennyiségben és minőségben, ahogyan azt a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusának határozata kitűzte. A kongresszus óta eltelt idő szemléltetően bizonyította, hogy az új feladatok nem teljesíthetők régi (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1988. I. 19.
