Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-19 / 14. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) módszerekkel. Minden esetben a szubjektív tényezőkben kell keresni a fogyatékosságok okait. Ezzel összefüggésben figyelmet érdemel az SZSZK 1986. évi zárszámadása, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács 6. ülése hagyott jóvá Megállapította. hogy a 8. ötéves tervidőszak első évében a terv minőségi feladatai közül egyet sem teljesítettünk, egyes szervezetekben kedvezőtlenül alakult a hatékonyság. Ennek ellenére az állami költségvetési gazdálkodás általában kiegyenlített volt. Hogyan jellemezhető az a terv, amikor a minőségi feladatok nemteljesítése ellenére a tervezettnél jobb eredményeket érünk el. A költségvetés tartalmát illetően nem azonos az állami tervvel, mivel magában foglalja a nemzeti bizottságok költségvetését is, mégis tükrözi a népgazdaság hatékonyságát. Kétségek merülnek fel bennem a terv realitását illetően az SZLKP KB Elnöksége 1987 júniusi üléséről szóló tájékoztatás alapján, amely megállapította (másfél éves tapasztalat után), hogy a 8. ötéves tervidőszakban veszélybe került az ökológiai beruházások állami programjának megvalósulása, és feladatul adta az SZSZK kormánya elnökének, hogy rugalmasan oldja meg a fogyatékosságokat, és a program nemteljesítése esetében keresse, hogyan lehetne a nem kimerített pénzügyi eszközöket felhasználni olyan kapacitások építésére, amelyek lehetővé tennék, hogy a 9. és 10. ötéves tervidőszakban megvalósítsuk ezt a programot! Knotek elvtárs, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára a Pravdában A minőségért folytatott mindennapi harc címmel közölt cikkében elgondolkodik afölött, hogy egyes termelési-gazdasági egységek adminisztratív módszerekkel manipulálnak a tervvel, irreálisan bontják le a tervet annak ellenére, hogy tudatosítják a későbbi tervmódosítás szükségességét. így történt, hogy az első félévben a Nyugat-szlovákiai kerület iparvállalatainak több mint felében csökkentették a terv minőségi mutatóit. Teljes mértékben egyetértek a szerzővel, hogy az irányításban tapasztalt ilyen deformációk okozzák többek között a vállalatoknál felmerülő problémákat és akadályozzák a munka minőségével és hatékonyságával szemben támasztott igények fokozását. De mit szólnak ehhez a felsőbb szervek? Az illetékes minisztériumok, vagy az SZSZK kormánya miért nem hoz szigorú intézkedéseket a nemkívánatos folyamat megállítására, a kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében? Tudjuk, hogy osztályellenségünk és a hazai ellenséges erők feltárt és nyilvánosan bírált fogyatékosságainkon élősködnek. Azáltal, hogy egyes problémáinkat nem oldjuk meg következetesen, alkalmat adunk a szocialista rendszer elleni támadásokra, dolgozóinknak a párt azon képessége iránti bizalma gyengítésére, hogy meg tudja oldani ezeket a gondokat. Pártunk és társadalmunk nagy figyelmet szentel az SZKP-nak a XXVII. kongresszus határozatai következetes megvalósítására kifejtett erőfeszítéseinek. A szovjet kommunisták számos tapasztalata ránk is ösztönzőleg hat a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak lebontása során. Kihasználjuk ezeket a tapasztalatokat a párt- és társadalmi élet különböző területein. Véleményem szerint ugyanilyen szorgalmasan kellene magunkévá tenni és a gyakorlatban érvényesíteni a határozatok következetes megvalósításának lenini módszerét, amely megnyilvánul az SZKP és központi bizottságának munkájában az 1985. évi áprilisi ülés óta. Véget kellene vetni a nemteljesítók címére elhangzott figyelmeztetések, felhívások áradatának, rendszeresen, következetesen elemeznünk kellene a párt- határozatok megvalósításának folyamatát, felmérni hatékonyságukat és gyakorlati alkalmazásukat. A megvalósítás rendszeres figyelemmel kísérése során ki kell küszöbölni minden olyan tényezőt, amely akadályozza a haladásunkat, ha szükséges, akár káderintézkedéseket is kell hoznunk. Lehetetlen, hogy éveken keresztül rámutassunk az ismétlődő fogyatékosságokra és senkit se vonjunk ezekért felelősségre. Gyakran ismételjük azt az ismert és szomorú igazságot, miszerint pártmunkánk gyenge pontja, hogy nem vagyunk képesek hatékonyan véghezvinni feladatainkat. A szavak még mindig messze állnak a tettektől. Mint pártmunkás, gyakran elgondolkodtam efelett. Bárhogyan is mérlegeltem a kérdést, mindig arra a következtetésre jutottam, hogy a feszültség áthidalása szorosan közvetlenül összefügg a káderekkel, mindenekelőtt minden szinten a vezető káderekkel. A kádermunka legjobban megfogalmazott alapelvei sem oldják meg a helyzetet, ha ezeket az alapelveket nem érvényesítjük következetesen, ha a pártmunkának ezen a területén nem fokozzuk a nyíltságot és a tájékoztatást A CSKP KB 7. ülésének határozata megfelelő teret biztosít a kádermunka ilyen értelmezéséhez. Most el kell érni, hogy kihasználjuk ezt a teret Az utóbbi évek néhány bírósági eljárása, amely egyes vezetőkre is kiterjedt, nem oka, hanem következménye a helytelen kádermunkának, a káderek nem megfelelő kiválasztásának, elhelyezésének és ellenőrzésének. Véleményem szerint árt a pártnak és a szocializmusnak, ha a káderekkel szembeni érzékeny hozzáállást összetévesztjük az elnéző állásponttal, az olyan káderekkel szemben is, akik megsértik a kommunista etikát. Az ilyen hozzáállások rendszerint nemcsak a személyes ismeretségekben, hanem abban is gyökereznek, hogy nem hajlandók vagy félnek a konfliktusos helyzeteket megoldani. A vezető nem kerülheti el a kellemetlen ügyek megoldását. Azzal kell számolnia, hogy a párt irányvonalának következetes érvényesítésekor olyan kérdéseket és problémákat is meg kell oldania, melyek megoldása során néhány ütést is el kell szenvednie. A vezetőnek azonban ez a feladata, beosztottjai ezt nem vállalhatják magukra. A CSKP KB-nak a gazdasági mechanizmus átfogó átalakítására vonatkozó határozata azt feltételezi, hogy az egész társadalom tevékenyen részt vesz megvalósításában. A CSKP XVII. kongresszusa után kibontakozó aktivitást éppen erre kell irányítani. Az állampolgárok nagyobb részvétele az irányításban, a közügyek intézésében és az átalakításban új hozzáállásokat, új gondolkodásmódot követel meg. Ez azonban nem érhető el határozatok jóváhagyásával vagy utasításokkal. Ezt türelmesen ki kell alakítani, mindenkinek felül kell bírálnia eddig elvégzett munkáját, a munkához való viszonyulását. Ez többek között megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek gyűléseiken, a Nemzeti Front szervezeteinek gyűlésein, a munkahelyeken, az aktívákon és tanácskozásokon olyan légkört teremtsenek, hogy mindenki aggodalom nélkül elmondhassa nézetét a napirendre tűzött kérdésekről. Ezeket a nézeteket, állásfoglalásokat meg kell hallgatnunk, tudatosítva, hogy „útkeresóek", esetleg nem elég érettek. A nézetek bizonyos ismeretszintet, a tájékozottság bizonyos szintjét tükrözik, és ezért nem biztos, hogy tökéletesek. Zöld utat kell adni a társadalom további fejlődési útjai keresésének, ha azt akarjuk, hogy az új gondolkodásmód utat törjön magának és megnyilvánuljon az emberek alkotó- készsége. Ha az emberekbe belefojtjuk a szót, amikor elmondják nézetüket, legyen az akár téves nézet is, passzívakká válnak, a gyűlések unalmasak lesznek, így tehát fölöslegesek is. A téves nézetek mögött nem kell minden esetben az ellenséget keresni, aki szándékosan ártani akar ügyünknek. Azok az igényes feladatok, amelyeket pártunknak meg kell oldania társadalmunk átfogó átépítésével kapcsolatban, új hozzáállásokat követelnek meg az SZLKP KB munkájában is. Véleményem szerint mindenekelőtt javítanunk és mélyítenünk kell tagjaink és póttagjaink tájékoztatását, ez az alapvető feltétele az SZLKP KB munkája javításának. FRANTIŠEK GEŠVANTNER elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a Kassai (Košice) Nehézgépgyár vállalati igazgatója Az állami vállalatról szóló törvénytervezet társadalmi vitája vállalatunknál is felkeltette az emberek érdeklődését a gazdasági kérdések iránt. A vállalat dolgozói hozzászóltak a gazdálkodás, a tervezés és az igazgatás legidőszerűbb kérdéseihez. A vita összefüggésben volt az elmúlt évi terv teljesítésére irányuló mindennapi törekvéssel, valamint az idei terv előkészítésével. Több konkrét hozzászólás és javaslat hangzott el. Ezek gyakran ellentétesek is voltak. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása elkerülhetetlenül szükséges. Teljes mértékben támogatjuk a társadalmi vitából levont következtetéseket, amelyek mai gyűlésünk anyagában is szerepeltek. További lépéseinknek a hatékonyság növelésére, a bürokrácia csökkentésére, a dolgozó tömegek, a munkások és a technikusok alkotó képességeinek kihasználására kell irányulniuk. Sok hozzászólás foglalkozott a szervezeti felépítés kérdéseivel a népgazdaságunkban. Véleményem szerint a nézetek ebben a témakörben eléggé tisztázódtak már, s megfontolt döntéseket tesznek lehetővé. Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez többféle szervezeti felépítésre van szükség. Egyaránt szükségünk van nagy kombinátokra és egyesülésekre, nagyobb, közepes és kisebb vállalatokra. Ez az egyes gazdálkodó szervezetek termelési programjától függ. Logikus, hogy a nagy és igényes termelési programokkal csak a nagyobb egységek, a kombinátok vagy az egyesülések tudnak megbirkózni, amelyek a gyártmány- és a gyártásfejlesztés kutatási és fejlesztési feladatait is meg tudják oldani, s eleget tudnak tenni a termelés hatékonyságával szemben támasztott követelményeknek. Ugyanakkor a kisebb vállalatok gyorsabban kielégíthetik a piaci szükségleteket, s rugalmasabban alkalmazkodhatnak az új feltételekhez. Vállalatunk a Martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egység keretében 1987. július elsején lépett a komplex kísérletbe. A komplex kísérlet szabályai az egész termelési-gazdasági egységre vonatkoznak. Ide tartoznak a központilag meghatározott normatívumok, az állami költségvetésbe irányuló elvonások, valamint a tiszta jövedelem elosztására vonatkozó előírások. A szabályozás megváltozása az 1987-es év folyamán gyors beavatkozást tett szükségessé a vállalaton belüli gazdálkodás szervezésébe. Az egész vállalatot gazdasági és költségelemzó részlegekre osztottuk fel. A szabályozás kidolgozásánál abból indultunk ki, hogy a hatékony gazdálkodás komplex eredménye a nyereség. Ezt csak úgy lehet elérni, ha teljesítjük a termelési feladatokat és ész- szerűsítjük a ráfordítási költségeket. Az anyagi érdekeltség a gazdasági eredményektől függ. A vállalati pártbizottság szintjén műszaki-gazdasági pártkonferenciát rendeztünk, amelyen az új gazdasági szabályozás alapelveivel megismerkedtek a pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet funkcionáriusai, valamint a gazdasági dolgozók. E pártkonferencia után tanfolyamöt is szerveztünk. Arra törekedtünk, hogy minél többen ismerkedjenek meg az új szabályozás alapelveivel. Ezt azért említem, mert a gazdasági továbbképzést fontos lépésnek tartjuk a gazdasági mechanizmus átalakításához vezető úton. Csak az tud ú] módon' cselekedni, aki ismeri az új szabályozási rendszert Elsősorban az önálló elszámolás, az önfinanszírozás, a nyereségképzés, a nyereségelosztás, valamint a javadalmazás stb. kérdéseiről van szó. A CSKP Központi Bizottságának 7. ülése is ezekre a kérdésekre irányította a tevékenységünket. A komplex kísérlet féléves érvényesítése után azt a kérdést tesszük fel magunknak, mit eredményezett a vállalat és a dolgozókollektíva számára. A komplex kísérlet nem jár semmiféle előnyökkel és kedvezményekkel. Éppen ellenkezőleg. Arra késztet, hogy igényesebb gazdasági feltételek között dolgozzunk. A pozitív eredmények közé sorolhatjuk a terv döntő mutatóinak a teljesítését, amelyek a mérlegnyereségre és a tiszta termelési értékre vonatkoznak. Ez annak köszönhető, hogy növeltük a kivitel hatékonyságát és terven felüli nyereséget értünk el a kiviteli feladatok teljesítéséből. Az új elemek hatása a beruházások területén is megmutatkozott. A komplex kísérlet szabályai értelmében a vezérigazgató elrendelte a gelnicai üzem felújítását és kibővítését, ami az elmúlt évben el is kezdődött. Azelőtt az ilyen döntés a minisztérium hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor az új gazdasági szabályok szigorúságát is megéreztük, főleg a készletgazdálkodás területén, ahol nem tudtunk az engedélyezett keretek között maradni, s ez pénzügyi egyensúlyhiányhoz vezetett. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben néhány tételnél sikerült csökkenteni a készleteket, ez a körülmény az 1988-as évben is további tehertételt fog jelenteni számunkra. Az önálló elszámolásra és az önfinanszírozásra való átmenet nehézségeivel egyébként Gorbacsov elvtárs is foglalkozott az ideológiai front dolgozóival folytatott tanácskozáson. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az átállás kezdeti szakaszában nehéz helyzetbe jutnak, bizonyos időre és segítségre van szükségük ahhoz, hogy a munkát az új követelményekhez igazodva szervezhessék meg. Erre a hitel- nyújtás ad lehetőséget. Úgy gondolom, hogy a mi feltételeink között is hasonló módon kellene eljárni. Amikor a készleteket említem, nem azokra a készletekre gondolok, amelyek a helytelen gazdálkodás miatt halmozódnak fel. Azokról a készletekről van szó, amelyek főleg a gyártmányfejlesztéssel és az új termelés beindításával függnek össze, s a szállításimegrendelői kapcsolatok kezdeti hiányosságaiból következnek. Úgy tapasztaljuk, hogy minél gyorsabb ütemű a gyártmányfejlesztés, annál nagyobb problémáink vannak a készletgazdálkodásban. Ezért ezt a problémát legalább átmenetileg készletgazdálkodási hitelnyújtással kellene megoldani, amihez az állami bank kirendeltségeit el kellene látni a szükséges, keretekkel. Tehát aktív hitelpolitikát kellene alkal-, mazni a kísérletező vállalatokkal szemben, s nem büntetni a vállalatokat csupán azért, mert beléptek a kísérletbe. A kísérletre vonatkozó szabályok számos esetben összeütközésbe kerülnek a régi előírásokkal, ami miatt lelassul az átalakítás egész folyamata. Egészében véve megállapíthatjuk, hogy a komplex kísérlet vállalatunk feltételei között útnak indult, s a dolgozók kezdik elsajátítani az igényesebb gazdálkodási szabályokat. Konkrét értékelést azonban csak hosszabb idő után végezhetünk. A komplex kísérlet vállalatunk egész tevékenységében az állami terv teljesítésére irányul. Vállalatunk az elmúlt évben a készletgazdálkodási terven kívül a terv összes mutatóját teljesítette. Főleg arra törekedtünk, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeit a gyakorlati termelésben is felhasználjuk. Tíz ipari robot alkalmazásával például egy automatizált hegesztési részleget hoztunk létre, amely a munka termelékenységét és higiéniai színvonalát magasabb szintre emelte. Elkezdtük a BELAZ motorok főtengelyeinek sorozatgyártását. Eddig ezeket külföldről kellett behozni. A technikusok és a munkások közös igyekezete azt eredményezte, hogy nemcsak jelentős devizaeszközöket takarítottunk meg, hanem azt is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk kiváló minőségű főtengelyeket a külföldieknél olcsóbban gyártani. Továbbá elkezdtük az A2 315-ös típusú automatikus gyorsvágógép gyártását is, amelyet a szakágazat legjobb és kiváló formatervezésű termékének ismertek el. Ezzel a termékkel tovább növeljük vállalatunk kiviteli teljesítményét, termelési hatékonyságát, s emellett a megrendelők is növelhetik saját munkatermelékenységüket. Dinamikusan növekedett az építőipari gépek gyártása. Az elmúlt évben 530 betonkeverő tehergépkocsit, továbbá számos hidraulikai berendezést, ipari robotot és manipulátort, ipari erőátviteli berendezéseket gyártottunk. A CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatokat azzal is támogatni akarjuk, hogy az idei tervet is teljesíteni fogjuk. Elsősorban a készletgazdálkodás területén akarunk rendet teremteni. A termelésben elsősorban az erőátviteli berendezések, az alakító- és az építőipari gépek gyártását akarjuk növelni. A gyártmányfejlesztés főleg az új AM 169 típusú betonkeverő tehergépkocsi, az UNK 501-es univerzális rakodógép, az építőipari gépek áthajtómúvei, a mágneses szeparátorok és más gépek kifejlesztésére és gyártására irányul. A komplex kísérlet elmélyítése során tovább növeljük a termelés hatékonyságát, azzal a céllal, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a nyereség 16,4 százalékkal, a kivitel pedig négyszeresére növekedjen A vállalati pártbizottságban és az alapszervezetekben felelősen megtárgyaltuk a CSKP KB 7. ülésének határozatait, s a mi tevékenységünkre lebontott intézkedéseket az alapszervezetek januári taggyűlésein fogjuk megvitatni, az évzáró taggyűlésekre való felkészülés keretében. Ezek az intézkedések programokat tartalmaznak a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsítására, főleg a korszerűsítések és a rekonstrukciók, az automatizálás és a robotizálás, a gyártmány- és a gyártásfejlesztés, valamint a hatékony beruházási politika útján. Programokat dolgoztunk ki továbbá az egész vállalati munkaközösség szakoktatására az új gazdasági szabályokról, a munka- és a technológiai fegyelem fokozására, a munka minőségi színvonalának emelésére, az állóalapok jobb kihasználására, valamint a szocialista vagyon védelmére. A kommunisták élére álltak a gazdasági mechanizmus átalakításáért folytatott harcnak, s garantálják az ezzel kapcsolatos feladatok következetes teljesítését. FRANTIŠEK MIŠEJE elvtárs, az SZLKP KB tagja, az SZSZK pénzügyminisztere Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója kiemelte azt a követelményt, hogy Szlovákia gazdaságában meg kell gyorsítani a hatékonyságnak, a rentabilitásnak és a különböző ágazatok dinamikus fejlesztéséhez szükséges pénzeszközök képzésének növelését. Ezekkel a kérdésekkel már hosszabb ideje foglalkozunk, a gazdasági kiegyenlítődés programjának megvalósítása szempontjából is. Itt a különböző népgazdasági ágazatok és ágak hatékonyságának és rentabilitásának színvonalában mutatkozó, többnyire indokolatlan különbségek megszüntetésének egész problémájára gondolok, mégpedig országos viszonylatban is. Az ezzel kapcsolatos problémák megoldására az elmúlt években az SZLKP Központi Bizottsága és a szlovák kormány számos fontos dokumentumot hagyott jóvá. A hatékonyság és a rentabilitás terén való lemaradás problémáiról az elmúlt időszakban tanácskoztunk a kerületi pártbizottságok és a bratislavai városi pártbizottság képviselőivel. Ezek a kérdések több párt- és gazdasági aktívaértekezlet napirendjén is szerepeltek. Legutóbb a gazdasági vezetők azon politikai és munkaszemináriumán foglalkoztunk részletesen velük, amelyet az SZLKP Központi Bizottsága tavaly november közepén szervezett. Az értékelésből világossá vált, hogy különféle kedvezőtlen tényezők hatnak, főleg a beruházások, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználása, a nyers- és az alapanyagok, valamint az energiahordozók értékesítése, az innovációs aktivitás és általában a gazdálkodás területén. Ezeket többnyire az irányítás fogyatékosságai és - főleg - az idézte elő, hogy nem birkóztak meg az intenzifikálás folyamatával úgy, ahogyan ezt a pártdokumentumok megkövetelték. Az illetékes központi szervekkel együtt még az elmúlt ötéves tervidőszak végén megvitattuk és körvonalaztuk azokat a megoldásokat, amelyek az alacsony szintű rentabilitás fokozatos megszüntetésére irányulnak. Megállapodtunk abban, hogy e fontos probléma megoldására felhasználjuk a hatékonyság növelésének különprogramjait. Ez a komplex eljárás módszere, amely biztosítja a vállalatok, üzemek, trösztök és az egész ágazatok teljesítőképességének s hatékonyságának növekedését. Azt is lehetővé tettük, hogy a hatékonyságnövelési programok révén terven felül nyert pénzügyi erőforrásokat felhasználhassák a rentabilitás növelése anyagi feltételeinek javítására. A jelenlegi időszakban ezeket az erőfeszítéseket a termelőberendezések korszerűsítésére használt olyan szükséges eszközökkel egészítik ki, amelyeket az intenzív karbantartás keretében használnak fel. Persze, az ilyen erőfeszítések eredményei mindeddig nem felelnek meg a várakozásoknak. Vitathatatlanul pozitívum azonban, hogy sikerült megváltoztatni számos vezetőnek e kérdésekkel kapcsolatos gondolkodását és álláspontját. A munkahelyi közösségek a múlthoz képest többet foglalkoznak a konkrét termelési ágak és vállalatok rentabilitásával. Nagyobb érdeklődést tanúsítanak a nyereségképzés i ránt, keresik növelésének lehetőségeit. Nemegy vállalatnál megértették, hogy a megfelelő nyereségképzéshez való saját hozzájárulás nélkül nem érhetik el a gazdasági és szociális fejlesztés terén kitűzött célokat. Most ehhez határozottan hozzájárul a gazdasági mechanizmus tervezett átalakítása, s ennek keretében az a jelentős követelmény, hogy mindenütt meg kell teremteni a teljes önelszámolás és önfinanszírozás feltételeit. És ezeket elsősorban a termelés megfelelő rentabilitása, a hatékonyság és a gazdaságosság adja meg. A gazdaság helyzetének alakulását a jelenlegi ötéves tervidőszak első két évére az SZLKP KB Elnökségének beszámolója értékeli. A költségvetés, pénzgazdálkodás eredményeivel is dokumentálhatunk egyes pozitív irányzatokat. A várt eredmények alapján 1987-ben a nyereség egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, az előirányzott négyszázalékos országos dinamikával szemben. Ezzel párhuzamo- (Folytatás a 6. oldalon)
