Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-19 / 14. szám, kedd

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésenek vitaja

VILIAM ŠALGOVIČ elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke

Sok vonatkozásban nagyon is jelképes, hogy a CSKP KB 7. ülését és ehhez kötődően az SZLKP KB mai ülését a győzelmes február közelgő 40. évfordulója jegyében tartottuk, illetve tartjuk meg. Ma is időszerűek Lenin szavai, hogy a nagy évfordulókat elsősorban nagy tettekkel kell köszönteni. Úgy is mondhatnám, hogy ez ma hatványozottan érvényes.

1948 forradalmi februárjának vívmányai megnyitották a szocializmus felé vezető utat. A CSKP KB 7. ülésének eredményei egyet jelentenek azzal, hogy Csehszlovákia átlépte a szocialista építés új, felelősségteljes korszakának küszöbét. A jelen forradalmi átalakulásának ez az új időszaka, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa nyitott meg, összefonódik az átalakítással és a szocialista demokrácia elmélyítésével. Jakeš elvtárs szavaival élve: „Fő feladat az átalakítás és a demokratizálás politikáját ötvözni az élettel és megvalósítani a reális gyakorlatban“. E tekintetben az ösztönzés gazdag kiforrását jelenti az SZKP politikája és tapasztalatai. Különösképpen fontosnak tekintem, hogy nálunk a Szovjetunióval azonos irányban bontakozódik'ki az átalakítás folyamata, amint azt néhány nappal ezelőtti munkatalálkozójukon egybehangzóan megállapította Gorbacsov és Jakeš elvtárs.

Talán nem kell ismételnem, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítását az átfogó társadalmi átalakítással széles összefüggésben kell értelmezni. Ez megnyitja az utat az új minőségi változások előtt szocialista társadalmunk egész életében Egyidejű célunk a mélyreható demokrácia érvényesítése, amely a szocializmus legsajátabb jellegéből következik, forradalmi módon kötődik a felelősség, a rend, a fegyelem megszilárdításához, a szocialista törvényesség megtartásához és népünk alkotó kezdeményezéséhez.

Ma nemcsak hangsúlyoznunk kell, hanem elsősorban nézeteinkben közös nevezőre jutva meg is kell határoznunk, hogy az SZSZK-ban az SZLKP KB vezetésével hogyan fogjunk hozzá határozottabban, erélyesebben, rugalmasabban a szubjektív fogyatékosságok kiküszöbölésével, a CSKP KB 7. ülése határozatainak és ezáltal a CSKP XVII konresszusa határozatainak és programjának konkrét megvalósításához.

Meggyőződtünk róla, hogy a kommunisták és a doigozók túlnyomó többsége egyetért a CSKP KB tavaly decemberi ülésének határozataival és azokat támogatja. Ez kedvező jelenség. Ugyanakkor egyik előfeltétele a kitűzött célok elérésének. Tekintettel azonban napjaink forradalmi szükségleteire és a szocializmus építése továbbfejlesztésének új minőségi szintjére, elvszerűen szerényteleneknek kell lennünk, nem szabad megelégednünk csupán az egyetértéssel és a támogatás kinyilvánításával. A szavaktól mindig és mindenütt el kell jutnunk a konkrét tettekhez. Nekünk kommunistáknak az a feladatunk, hogy mindegyikünk adott posztján és tevékenysége területén ezt a kifejezésre juttatott egyetértést és általános támogatást képes legyen konkrétan és hatékonyan a megvalósítás síkján anyagi erővé változtatni.

Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy éppen az előttünk álló évzáró taggyűlések és pártkonferenciák nyújtanak nagy alkalmat a párt sorainak és hatásukra a többi dolgozónak mozgósítására az újító szellemű megközelítésre és az új minőség érvényesítésére a XVII. kongresszuson jóváhagyott stratégiai célok felé vezető úton. S ennek a CSKP KB 7. ülése határozatainak értelmében a legkonkrétabb tettekben kell lecsapódnia.

Nézetem szerint az SZLKP KB Elnökségének beszámolója, Jozef Lenárt elvtárs előadói beszéde megfelel a CSKP KB 7. ülése tanácskozása és határozatai szellemének.

Kritikusan, igényesen és tárgyilagosan értékeli a CSKP XVII. kongresszusa irányvonala teljesítésének kétéves eredményeit, valamint a Szlovákia Kommunista Pártja határozatában rögzített feladatok teljesítését. A beszámoló nemcsak kritikus szellemben elemzi főleg a gazdaság területén hosszabb ideje tapasztalható negatív jelenségeket, hanem egyben rámutat kiküszöbölésük módjára is. Ezért megérdemli teljes támogatásunkat, az aktív intézkedéseket és a nem formális tetteket, hogy következetesen biztosítsuk a ma jóváhagyásra kerülő határozat teljesítését.

Az SZLKP KB Elnökségének beszmolója meghatározza az SZSZK Nemzeti Frontjának, szerveinek és szervezeteinek igényes feladatait.Ezek a feladatok vonatkoznak részben az SZNT képviselőire is, akik a Nemzeti Front egységes jelölőlistáján politikai pártok és a társadalmi szervezetek jelöltjeiként szerepeltek. Képviselőink nemcsak választóiknak adnak számot tevékenységükről választókerületeikben, hanem azoknak a politikai pártoknak és a Nemzeti Front azon társadalmi szervezeteinek is, amelyeket az SZNT-ben képviselnek. Ez is egyik formája a szocialista demokrácia alapelvei alkalmazásának.

A tanácskozási rendről és a képviselőkről szóló új törvénytervezet kidolgozás alatt álló alapelvei úgy fogalmazzák meg a törvényhozó testületek képviselőinek helyzetét, hogy fontos politikai tényezők. Ilyen tényezők a többi politikai pártnak képviselői, illetve a párton kívüli képviselők is. Ennek megfelelően tekintenek rájuk az SZNT szervei - az SZNT kommunista képviselőinek klubja, valamint a kerületekben a képviselői egyesülések.

Politikai rendszerünkben már az SZNT helyzete

is önmagában meghatározza, hogy együtt kell működnie az SZSZK Nemzeti Frontjának szerveivel. Be kell ismernem, hogy ennek az együttműködésnek vannak még tartalékai, amelyeket eredményesen hasznosítani kívánunk az átalakítás folyamatában összhangban azzal a politikai irányvonallal, hogy az átalakítást egybe kell kapcsolni a szocialista demokráciával, megtárgyalásra előkészítjük az SZNT tanácskozási rendjéről és az SZNT képviselőiről szóló törvénytervezetek alapelveit. Ezekben is szélesebb alapokra fektetjük az SZNT együttműködését az SZSZK Nemzeti Frontjának szerveivel és szervezeteivel. Elvárjuk azt, hogy a Nemzeti Front és társadalmi szervezetei, összhangban a párt központi bizottsága 7. ülésén kifejezett kezdeményezéssel, maguk is törvénymódosító javaslatokat terjesztenek elő Az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottságával együttműködésre lépünk abban a vonatkozásban is, hogy hasznosítsuk egyes, különösképpen nagy jelentőségű törvénytervezetek széles körű megvitatásának tapasztalatait.

Pártunk az átalakítás egyik döntő fontosságú irányának tekinti a politikai rendszer demokratizálását és aktivizálását, a szocialista önigazgatás fejlesztését, a szocialista építésben a nép alkotó erőinek teljesebb érvényesülését, társadalmi aktivitásuknak és kezdeményezésüknek fellendülését.

A központi bizottság által az SZNT-ben végzett munkával megbízott kommunisták nevében teljes mértékben egyetértek az SZLKP KB Elnöksége beszámolója azon részével, amely az SZNT-től igényli, hogy a Szövetségi Gyűléssel és a Cseh Nemzeti Tanáccsal együtt részt vállaljon a társadalomban fordulatot hozó változásokkal összefüggő törvények kidolgozásából és jóváhagyásából, hogy azok széleskörűen lehetővé tegyék az átalakítás gyors gyakorlati megvalósítását. Az átalakítás folyamata fokozott igényeket támaszt a törvényhozó testületekkel és képviselőikkel szemben is, növeli felelősségüket a törvények tartalmáért és minőségéért. Hiszen a cél a komplex átalakítás jogi biztosítása. s ezért a törvényhozó tevékenység az SZNT- ben és szerveiben az alkotó szellemű új gondolkodásmód és az új megközelítés fő „harci területévé" válik. A törvényhozó szervekben ez idén számolunk a Szövetségi Gyűlés mintegy 20 törvényének jóváhagyásával, s a nemzeti köztársaságok hatáskörében további legalább hat törvény jóváhagyásával. A törvények színvonalasságát biztosítanunk kell annak ellenére, hogy a törvényhozás folyamata számára rövidebb idő áll majd rendelkezésre, amin főleg ez idén nem változtathatunk.

Az SZNT Elnöksége megtárgyalva az SZSZK kormányának törvényhozással kapcsolatos programját, jóváhagyta az SZNT bizottságai és valamennyi képviselő ilyen jellegű tevékenységével kapcsolatban a megfelelő politikai-szervezési intézkedéseket. Ezeknek egyike, amelynek nagy fontosságot tulajdonítunk, s amelytől elég sokat várunk, a tudományos front és a gyakorlat dolgozóinak részvételével egy szélesebb szakmai és politikai aktíva létrehozása az SZNT bizottságai mellett működő állandó, avagy ideiglenes bizottságok formájában. Az SZNT bizottságainak egyes képviselőit már most megbízzuk az egyes törvénytervezetek előadóinak tisztjével, hogy több hónapos időelőnnyel tüzetesen felkészülhessenek erre a szerepükre.

A képesítéssel rendelkező nyilvánosság szélesebb körű bevonása a jogszabályok alkotásába véleményünk szerint feltétlenül szükséges nemcsak a hozzáértés elmélyítése, hanem a jogszabályok minősége szemszögéből is. Szokatlanul sok törvény jóváhagyása áll előttünk, ezért nyilván - tekintettel az idő rövidségére - képtelenség lenne minden törvénytervezetet megvitatni az állampolgárok széles körével. Megtaláljuk azonban annak népszerű módját, hogy a nyilvánosságot tájékoztassuk róluk, kikérjük a dolgozókollektívák, a nemzeti bizottságok, a tudományos intézmények, a szakemberek, vagyis a képesítéssel rendelkező nyilvánosság véleményét, főleg azokban a szervezeti struktúrákban, amelyekre vonatkozni fognak az új törvények.

Legalább nagy vonalakban jellemezve az SZNT helyét és szerepét az átalakítás folyamatában, megállapíthatom, hogy első helyen áll igyekeztünk, nem formálisan teljesíteni az SZNT és szervei VIII. megbízatási időszakban kifejtett munkája sajátos feltételeire konkretizált program céljait, összhangban a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozataival Ezzel egyidejűleg programunk és koncepciónk céljait alkotó módon gazdagítjuk azzal, hogy reagálunk a CSKP KB és az SZLKP KB üléseire, Az SZNT kommunista képviselői klubjának vezetőségével együttműködve figyelmünket összpontosítjuk ugyanakkor alkotmányos szerepünk gyakorlása tartalékainak feltárására.

Az SZNT teljesítve az SZLKP kongresszusa által kitűzött feladatot, céltudatosan fejleszti együttműködését a törvényhozó testületekkel. Törekvésünk az, hogy ez több legyen az együttműködésnél, elérjük az alkotó szellemű párbeszéd folytatásának szintjét, hogy a komplex átalakítás forradalmi folyamatában formáljuk törvényhozó szerveink képviselőinek új gondolkodását és cselekvését. Munkánk leghatásosabb új formáinak és módszereinek keresése során, hasznosítva főleg a szovjet társadalom forradalmi átalakításának ösztönző tapasztalatait, ezekről a kérdésekről és problémákról kicseréltük tapasztalatainkat a Belorusz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldöttségével, amely az elmúlt év december elején járt nálunk. A jövő héten Bratislavában munkaértekezletet tartanak a CSNT és az SZNT tisztségviselői. Célja a lépések összehangolása, s annak megtanácskozása, hogyan közelítsünk azokhoz a rendkívül igényes feladatokhoz, amelyek az átalakítással összefüggésben ránk hárulnak az idei tervekben. Elsősorban az átalakítás és lényege a demokratizálás széles körű és alapvető fontosságú szempontjaihoz igazodva akarunk hozzáfogni törvényhozásunk tökéletesítéséhez. „Hiszen a jog, a törvény és a törvényesség - ahogy ezt Gorbacsov elvtárs mondotta - nemcsak kísérő jelensége demokráciánk elmélyítésének és a társadalmi haladás meggyorsításának. Ezek egyben megbízható eszközei az átalakításnak és szilárd zálogát képezik visszafordíthatatlanságának."

Jakeš elvtárs a CSKP KB 7. ülésén megállapította, hogy egész pártunkat és társadalmunkat mozgósítanunk kell az átalakítás irányában, hazánkban a szocializmus fejlődése és népünk érdekében. Biztosítani szeretném az SZLKP Központi Bizottságát és az itt jelen levő Jakeš elvtársat is, hogy mi, az SZNT kommunistái - s velünk együtt az SZNT minden képviselője - céltudatosan és meg nem alkuvó módon „mozgósítjuk tartalékainkat", s mindent megteszünk annak érdekében, hogy politikai rendszerünk szilárd láncszemeként továbbra is támaszai legyünk a kommunista pártnak. Mi is meghatározó fontosságúnak tartjuk azt, hogy egész társadalmi szervezetünkben és a mindennapos életben minél mélyebb gyökeret verjen az az alapelv, miszerint a több szocialižmus elsősorban több demokráciát jelent.

HERBERT ĎURKOVIČ elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Marxizmus-Leninizmus Intézetének tudományos munkatársa

Társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése meggyorsítása stratégiájának megvalósításával kapcsolatban felvetődik a párt és a társadalom értelmiséghez fűződő viszonyának kérdése. Törekvésünk célja: nagy mértékben aktivizálni alkotóképességét, amelyet eddig nem aknáztunk ki Felvetődnek az értelmiség társadalomban betöltött helyének és szerepének alapvető kérdései, feltétlenül szükségessé válik gyökeresen átértékelni a párt és a társadalom viszonyát ehhez a társadalmi réteghez. E társadalmi réteg mélyreható társadalmi elkötelezettsége és magas fokú alkotó aktivitása híján nálunk elképzelhetetlen a fordulat a társadalmi és a gazdasági fejlődésben. Az értelmiség aktivizálását a mai szocialista társadalomban e stratégia megvalósítása kulcskérdésének tekinthetjük

A tudás és a magas fokú képesítés megbecsülése általában nagyon fontos, s mind jelentősebb követelmény, amelytől függ az egész társadalom fejlődése és sorsa. Nálunk is évek óta a legszélesebb bázison törekszünk a műveltségi szint emelésére. Társadalmunk tagjai számára már évek óta hozzáférhető a műveltség. Ez már régen nemcsak bizonyos rétegek kiváltsága, hanem elérhető lett a széles nyilvánosság számára Ezt a lehetőséget azonban megfelelőképpen nem aknázzuk ki. S nemcsak erről van szó. Társadalmunkban évek óta hiányát érezzük már az olyan csúcsszintű képesítésnek, amely meghatározza fejlődésünket és minőségi színvonalunkat minden területen, és amely érdeklődésünk homlokterében áll. A művelődés mindinkább szélesedő bázisra épül, ami helyes, de kárára van mélységének és a kimagasló eredmények elérésének.

Ezen túlmenően látnunk kell egy további tényt is. Minden szociális forradalom, s így a miénk is, összefonódik azzal, hogy a régi értékrendszer megrendülésénél helyzetüket elvesztik az új társadalmat jellemző értékek is, amelyek közé tartozik például a műveltség és az iránta megnyilvánuló megfelelő tisztelet is. Ez történt nálunk is. Elsikkadt a műveltség és általában a képesítés iránti tisztelet, s ezt mindmáig nem sikerült visszanyerni.

Az értelmiség anyagi javadalmazásának szintje megfelel a dolgozók többi kategóriája javadalmazási szintjének. A műveltség és a képesítés szoros kapcsolatban áll egymással, de a képesítés kategóriája mégiscsak szélesebb, ide tartozik a tehetség, az alkotókészség, a szakterülettel összefüggő tapasztalatok is stb. Társadalmunkban gyakran szóhoz jutnak az olyan téves nézetek is, mintha a műveltség és a művelt emberek élősködnének azokon az értékeken, amelyeket a társadalomban valaki más hoz létre.

Fokozatosan degradálták a tudás tiszteletét. Az új társadalomért vívott harc azonban szervesen összefonódik a tüzetes ismeretekkel, a magas fokú képesítéssel, a szó szoros értelmében, minden területen a kiemelkedő tudással. A szocialista társadalmat olyan időszakban építjük, amelyben az emberi civilizáció a tudományos-technikai forradalom eredményeinek elsajátítására törekszik. Ez a forradalom meghatványozza a magas műveltségi szint elérésének szükségét. Ennek sürgető voltát manapság különösen a tudomány, a technika, a technológia és az irányító tevékenység területén érezzük. Ma tanúi vagyunk a tudományos-műszaki értelmiség csekély munkaeredményeinek, ami e társadalmi réteg életfeltételeinek, s nem ritkán annak a következménye, hogy közömbösséget tanúsít az iránt, ami körülötte történik. A társadalomban nagyon alacsony az emberi egyéniség értéke. Személyiségek, jeles egyének, rendkívüli tulajdonságok és képességek, a társadalom bizonyos részének magas fokú értelmi rátermettsége és általában kimagasló tudás nélkül nagy eredményeket nem érhetünk el. Minden tevékenységben, a technikában, a technológiában, az irányításban és a gazdaságban is a csúcsszínvonal alapja csupán a csúcsképesítés, az említett kimagasló tudás lehet. A közép- szerűség aligha vezethet kiváló eredményekhez, legfeljebb csak átlagossághoz és átlagon aluli eredményekhez. '

A társadalom alapvető értékeinek összetévesz- tése azután egyes emberek kritikátlan, mi több, abszurd becsvágyát szüli, amely más feltételek között nem ütné fel a fejét. Olyan becsvágy ez, amelynek egyáltalában nem felel meg ezeknek az embereknek a képessége. Mintha e tekintetben a társadalom áldozatává válna a funkció tiszteletének, s háttérbe szorulna az olyan tekintély tisztelete, amely kizárólag a képesítésre és általában a személyes tulajdonságokra épül. Ez a kétfajta tekintély csak ritkán fonódott össze. Manapság, sajnos, az irányító struktúrák alacsony fokú képesítése társadalmunkban a minőségi változások egyik legnagyobb akadálya.

A társadalmi gyakorlatot megelőző elméleti megismerés általában a háttérbe szorult, s az elmélet nem befolyásolta túlságosan a társadalmi gyakorlatot. Ez teljes mértékben vonatkozik nemcsak a társadalomtudományokra, hanem a természet- és a műszaki tudományokra is. A tudomány általában nem hatott bármiféle társadalmi gyakorlat nélkülözhetetlen előfeltételeként, hanem inkább a gyakorlattal párhuzamosan, díszítő elemeként fejlődött. A tudomány nem vette ki a részét a társadalmi gyakorlat legjelentősebb döntéseiből, a politikai és stratégiai döntésekből. A politikai irányítás stratégiájában és döntésekben a tudományos elemzés és a tudományos előrelátás fölé inkább az ösztönös döntések és a véletlenszerűség kerekedett. Nem lehetett ez másképp az irányításnak és a döntéshozatalnak alsóbb szintjein sem. A kulcsfontosságú társadalompolitikai döntések tudományos megközelítését helyettesítették a már említett ösztönös döntések, amelyek a korabeli nézetekre és a pillanatnyi helyzetre támaszkodtak. A problémák megoldásában kulcsszerepet töltött be a pillanatnyi látszólagos előnyösség, A gazdasági irányítás nem tartotta tiszteletben egységükben a gazdasági törvényeket, gyakran ezekkel ellentétben járt el így történt például az érdemek szerinti javadalmazás, továbbá a tervszerűség stb. alapelveinek esetében A sikeres irányítási gyakorlat elképzelhetetlen a megfelelő elemző munka, a döntést érintő minden területnek tüzetes elméleti feldolgozása híján. Különösképpen fontos szerepe van a társadalomtudományi elméleti tevékenységnek, amely a társadalompolitikai döntések bázisa. A társadalomtudományi tevékenységből fokozatosan kiveszett az alkotószellem, amely alapja a gondolkodásmód marxista-leninista értelmezésének. Szerepet kapott a megcsontosodott dogmatikus gondolkodásmód. Rendszeresen sor kerül a gondolkodásban és a cselekvésben az alkotó kezdeményezés elfojtására.

Gazdaságunk szerkezete is mindmáig a tudományos megismerést alig igénylő termelésre orientált. A termelés ágazati szerkezetét tekintve húzóágazat a kohászat, a nehézgépipar és a petrolkémia s kevésbé jelentős szerepe van a leghaladóbb ágazatoknak, amilyen az elektronika, a műszertechnika, az optoelektronika, a könnyű vegyipar és a biotechnológia. Ennek velejárója, hogy alacsony fokú igényeket támasztanak a tudományos-kutató és a fejlesztő tevékenységgel szemben. Ez a struktúra lényegében nem változik.

Helyének megtalálása a világ munkamegosztásában rendkívül sürgető és létfontosságú feladata a csehszlovák gazdaságnak. Ez egyidejűleg kulcsfeltétele a munkahasznosítás magasabb színvonalának, intellektualizálásának és a termelés új minőségi és hatékonysági színvonalára történő átállásnak. Előfeltétele társadalmunk nagyobb gazdasági becsvágyának és annak, hogy javuljon gazdaságunk helyzete a világgazdaság keretében. Ezzel szorosan összefügg a szellemi munkának és általában a tudományos-műszaki értelmiségnek új helye és szerepe a társadalomban, A termelésben az új minőségi szintet, amely a társadalom szociális és gazdasági fejlődésének alapvető előfeltétele, csak úgy érhetjük el, ha az innováció folyamataiban alkalmazzuk a legújabb ismereteket. Ez nem biztosítható, ha változatlan marad a társadalom viszonya a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítója, a tudományos-műszaki értelmiség iránt Jövőnk szervesen függ az adott társadalmi réteg e részének a munkához és a saját képesítéséhez fűződő új viszonyától. E réteg minden tagjának törekednie kell arra, hogy egész életén át művelődjön, szüntelenül fokozza képesítését, ami azután kifejezésre jut a gyártmányok és a termelési folyamat új paramétereiben, Tevékenysége adott területén arra kell törekednie, hogy kitűnjön, mivel ez előfeltétele új társadalmi helyzetének, a társadalom általi anyagi és erkölcsi-politikai megbecsülésnek A társadalomban új anyagi és politikai-erkölcsi helyzetet csak a munkában alapvető feltételként tanúsított magas fokú hivatásbeli ismeretekkel és kimagasló eredmények1 kel érhet el.

Az értelmiség és a munkásosztály érdekeinek összehangolása hosszú távú, bonyolult folyamat, s mi ennek a kezdeténél tartunk Napjainkban bonyolult dolog megválaszolni azt a kérdést, hogy a munkásosztályhoz és a parasztsághoz képest az értelmiség eddig mit kapott a szocialista társadalomtól. Tudjuk, hogy itt nem érvényesül és nem érvényesülhet automatikusan az értelmiség nagyfokú aktivitása szövetkezeti-földműves és munkás (Folytatás a 4. oldalon)