Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-18 / 13. szám, hétfő
Az SXLKP Központi Bizottsága vitája (Folytatás a 4. oldalról) A városi pártbizottság következő ülésén többek között előterjesztjük a káderprogram és a káderszabályzat javaslatát. Azt javasoljuk, hogy lényegesen, 38 százalékkal csökkentsük a városi pártbizottság nomenklatúrájába tartozó funkciókat, és hogy hasonlóan járjanak el a városkerületi pártbizottságok és az üzemi pártbizottságok is. Ezáltal nagyobb teret akarunk biztosítani a vezetők döntéshozatalához. Az eddigi gyakorlat arra figyelmeztet bennünket, hogy a nomenklatúrába tartozó funkcionáriusok alacsony ismeretszintjét többek között az ilyen tisztségviselők nagy száma okozza. Sokan a bírálaton fölül állnak. Ezért nagyobb teret kell biztosítanunk a párt alapszabályzatának betartásához, amely többek között leszögezi, hogy a párt- gyűléseken bármelyik párttag bírálható, tekintet nélkül arra, milyen tisztséget tölt be. Meg kell követelni, hogy azokat a személyeket, akik elnyomják a bírálatot, vagy elősegítik a bírálat elnyomását, illetve megtorolják a bírálatot, a pártszervezet keretében szigorúan felelősségre vonják, akár ki is zárják a pártból. A párt munkastílusának és -módszereinek megváltoztatása, az új feltételekhez való alkalmazkodás bonyolult feladat. Tudatosítjuk, hogy munkánk eredményei befolyásolják az állami, a gazdasági, a társadalmi szervek és szervezetek tevékenységét Mindent megteszünk azért, hogy tevékenységünk sokkal hatékonyabb legyen. IVAN GOŇKO elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke Dolgozóink túlnyomó többsége - a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjai - a párt programjához való viszonyukat a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése feladatainak teljesítésében kifejtett alkotó munkával fejezik ki. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak is érdeke, hogy a szocializmus meggyorsítsa „lépteit“, és minőségileg magasabb színvonalra kerüljön. A CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a szakszervezeti kongresz- szusok után elmondhatjuk, hogy Szlovákia szakszervezeti mozgalmában az alapvető feladatok teljesítése során egyre inkább előtérbe kerül az új gondolkodásmód, amely az átalakítás követelményeiből ered. Érezni a dolgozók soraiban a jogok és kötelességek értelmezésének újszerűségét, az aktívabb erőfeszítéseket a tervek teljesítésében, akárcsak a a hatékonyság növelése és a minőség javítása, valamint a dolgozókról való gondoskodás, a társadalombiztosítás nyitott kérdéseinek megoldásában. Ennek ellenére a jelenlegi szinttel, a |elen- legi állapotokkal nem elégedhetünk meg. Kritikusan ítéljük meg saját munkánk eredményeit, és céltudatosan törekszünk a hiányosságok leküzdésére, akárcsak a szakszervezeti szervek és az alapszervezetek munkája hatékonyságának fokozására. A CSKP KB 7. ülésének határozatai megértésre és támogatásra találtak a szakszervezetek tagjai között és nem lesz ez másként az SZLKP KB mai ülésével kapcsolatban sem. Azokat a feladatokat, amelyek ezekből a szakszervezetben dolgozó kommunistákra, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egészére vonatkoznak, teljes forradalmi megnyilvánulásukban olyan fő ,,harcmezőnek“ tekintjük, amelyen eldől a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott program teljesítésének sikere vagy sikertelensége. A gazdasági mechanizmus komplex átalakításáról és annak biztosításáról a CSKP KB 7. ülésének határozataiban a központi bizottság megállapítja: történelmi jelentőségű abban, hogy a legforradalmibb változást jelenti, nemcsak a szociális-gazdasági folyamatok irányításában, hanem a szocialista termelési viszonyok 1948. februárja utáni fejlődésében is. Tegyük fel a kérdést: Mindenütt ugyanígy értelmezik ezt a feladatot? Azoknak az ismereteknek alapján, amelyeknek birtokában vagyunk, el kell mondanunk, hogy nagyon sok helyen^ nagyon sok embernél, elsősorban az irányítási szférában passzivitást, óvatosságot, várakozó álláspontot és következetlenséget is megfigyelhetünk számos határozat teljesítésének folyamatában és a konkrét feladatok megoldásában. Ezt bizonyítják az olyan hiányosságok is, amelyek a folyamatos tervteljesítés feltételeinek biztosításával függnek össze, az olyan álláspontok, amelyek a minőség elengedhetetlen javításával összefüggő problémák megoldásakor, a gazdaságosság kérdéseinek megítélésekor, a tudomány és technika vívmányainak megvalósításakor figyelhetők meg. De ide sorolhatjuk azokat a meglévő nézeteket is, amelyeket a dolgozókollektívák munka- és szociális feltételei problémáinak megoldása során figyelhetünk meg Tapasztalhatunk ilyen jelenségeket a munkakezdeményezés és a munkaverseny területén, de főképpen a dolgozók irányításban való aktív részvételének céltudatos bővítése és elmélyítése terén. Úgy vélem, hogy éppen ezek azok a fontos elemek, amelyek befolyásolják az átalakítás sikerét és a dolgozók kezdeményezését ebben a folyamatban. Éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek, és ezeket az irányítási struktúra minden fokán mélyebben kell elemeznünk. Az elmúlt évek során a legfelsőbb párt- és állami szervek számos helyes határozatot és intézkedést hoztak a kongresszusi határozatok teljesítése érdekében, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy megvalósításukat nagyon gyakran nem tudjuk következetesen biztosítani. Azoknak mintegy kiegészítéseként további intézkedéseket foganatosítanak, amelyeket aztán szintén nem teljesítünk következetesen, miközben a közvéleményt nem mindig tájékoztatjuk átfogóan arról, hogy mik az okai e hiányosságoknak. Ez gyengíti az embereknek a döntéseinkbe és határozatainkba vetett bizalmát, s egyúttal csökken kezdeményezőkészségük. Éppen ezért sokkal igényesebb követelményeket kell támasztani az emberekkel folytatandó munkában, a fegyelem, a feladatok és kötelességek teljesítésének ellenőrzése területén. Ennek végső soron az egyén munkájának értékelésébe kellene torkollnia, és annak megfelelő következtetéseket kellene levonnunk az irányítás valameny- nyi szintjén. Vegyük például a hosszú idő óta bírált szállítói-megrendelői kapcsolatok területén meglévő problémákat. Azok következetlen megoldása nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag és politikailag is negatív következményekkel jár Hasonló példákat hozhatnánk fel az élet számos területéről. Szlovákiában a szakszervezeti tagok kulcsfeladatának tartom, hogy hatékonyan kivegyék részüket a 8. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséből az egyes ágazatokban, a termelési-gazdasági egységekben és a vállalatokban. Ezért a Szlovák Szakszervezeti Tanács támogatta az idei év tervfeladatait, s célja, hogy megnyerje a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésének és túlteljesítésének és kibontakoztassa kezdeményezésüket. Sajnos, el kell mondanom, hogy a tervfeladatok biztosítása során újra megismétlődnek a régi problémák. Ezt bizonyítja az SZLKP KB Elnökségének előterjeszett beszámolója éppúgy, mint számos vállalat kedvezőtlen helyzetéről szerzett tapasztalataink. Ilyenek például a Tesla Orava, a Slovenská Lupča-i Biotika, a hlohoveci Slovakofarma, vagy a Slovnaft termelési-gazdasági egység, de ugyanezt mondhatnánk el számos építőipari szervezetről, a cellulóz- és papíriparról, a fa- és fafeldolgozó-iparról, stb. A megoldatlan problémák következményei itt negatívan jelentkeznek például a dolgozók munkakezdeményezésében, a szocialista kötelezettségvállalások területén, a kollektív szerződések megkötése körüli gondokban is. Lényegében ugyanez mondható el a dolgozók stabilizációja, a túlórák számának növekedése, az alacsony fokú gazdaságosság, vagy a vállalati társadalmi szükséglet biztosítása területén is. Ez kedvezőtlen társadalmi-politikai légkör kialakulásához vezet, s, rossz hatással van a dolgozók tudatára. Ezért teljes mértékben támogatjuk azt a követelményt, hogy a kommunisták, a vezető dolgozók, az irányítás minden szintjén a szakszervezeti és a gazdasági szervekkel együtt hatékonyan oldják meg a tervteljesítés biztosítása körül felmerülő problémákat. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk azoknak a vállalatoknak, amelyek áttérnek a komplex kísérletre. Ez ugyanis nemcsak a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakoztatásának, hanem az idei év tervfeladatai sikeres teljesítésének, a komplex átalakítás jó előkészítésének döntő feltétele. A nemzeti jövedelem képzéséhez jelentős mértékben hozzájárul a feltalálók és újítók kezdeményezése. Azonban itt is nagyon sok régi keletű problémát tapasztalhatunk, miközben a leggyengébb láncszem épp az irányítási folyamat, és sok esetben a szakszervezeti szervezetek politikai szervező munkája. Leginkább az foglalkoztat bennünket, hogy a feltaláló és újítómozgalom fejlődésének dinamikája elmarad Szlovákia gazdaságának szükségletei mögött, és nem kellőképpen használjuk ki az egyes találmányokat és újításokat, s a már jóváhagyottakat pedig a legtöbbször késve vezetjük be a gyakorlatba. Ebből a szempontból elsősorban az ipari minisztérium reszortjában vannak még tartalékok, de ugyanezt mondhatjuk el az építőipari, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, az erdő- és vízgazdálkodási tárca esetében is. Jelentős tartalékok vannak a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás szélesebb körű érvényesítésében is. A jelenlegi állapottal különösen a vasipari, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi, az erdő- és vízgazdálkodási, a bányászati és energetikai ágazatokban nem lehetünk elégedettek. Az eddigi tapasztalatok, különösen azok, amelyeket az önelszámoló brigádok munkájából merítettünk, egyértelműen bizonyítják jelentős hozzájárulásukat a tervfeladatok teljesítéséhez. Általuk tanúi lehetünk a szocialista kollektivizmus elvein alapuló dolgozókollektívák helyzete megszilárdulásának, és tevékenységük jelenti a felkészülést az új feltételek között történő munkavégzésre a teljes önelszámolásra történő átmenet időszakában. Az önelszámolású kollektívák közül megemlíthetem például a Bariská Bystrica-i Magasépítő Vállalat zvolení üzemének Lup- ták-brigádját, amely folyamatosan és egyenletesen teljesíti tervfeladatait. Az általa befejezett épületeket reklamáció nélkül, jó minőségben, a tervezettnél rövidebb idő alatt vehetik birtokukba a megrendelők A brigád hosszú ideje nagy nyereséggel az ágazati átlagot messze meghaladva dolgozik. Ezért valamennyiünk kötelessége, hogy a munka- szervezésnek és javadalmazásnak ezt a formáját az eddiginél gyorsabban vezessük be a népgazdaság valamennyi ágazatában. Bár a jelenlegi időszakban kulcsfontosságú kérdésként a gazdaságfejlesztés feladatait emeljük ki, azokat dialektikus összefüggésben kell szemlélnünk a vállalati szociálpolitikával, a dolgozók munka- és életfeltételei javításáról történő komplex gondoskodással. Abból kell kiindulnunk, hogy végső fokon mindenről az ember dönt, az ő szakmai és politikai felkészültsége, valamint az, hogy milyen feltételeket teremtettünk munkájához, alkotó tevékenysegéhez. És végső soron mindent, amit teszünk az emberért, az ő javáért tesszük. Ez a párt által is hangsúlyozott elv ugyan egyre inkább gyökeret ver az emberek tudatában, azonban nem eléggé tükröződik a konkrét intézkedésekben és változásokban, akárcsak néhány szakszervezeti szerv, illetve szervezet munkamódszerében Ugyanezt mondhatjuk el az állami és gazdasági szervekről és szervezetekről is. Minden kollektívában tudatosítani kell. hogy alapvető szociális feladatok teljesítése nélkül megvalósíthatatlan az intenzív fejlődésre történő átmenet. Érthetetlen például, hogy a Munka Törvénykönyvének megállapításaival ellentétben sok vállalat vezető dolgozói mind ez idáig nem sajátították el a számukra kötelező érvényű feladatot: biztosítani a dolgozók üzemi étkeztetését, és a megfelelő üdítőket, mégpedig közvetlenül a munkahelyen és mind a három műszakban. Ezen a téren nagy tartalékok vannak például a Rozsnyói (Rožňava), az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Bratislava- vidéki járásban, az erdőgazdálkodásban, a közlekedésben és távközlésben, de más ágazatokban is, amelyekben a dolgozóknak csak nagyon kis hányada jut az üzemi étkeztetés keretében munkahelyén meleg ételhez. Nyugtalanít bennünket a munkabalesetek számának növekedése, a nagyszámú halálos baleset, a veszélyeztetett munkahelyek számának kedvezőtlen alakulása, a munkakörnyezet rossz és rosszabbodó helyzete. Mindez megkívánja a kommunistáktól, a szakszervezeti funkcionáriusoktól és a vezető dolgozóktól, hogy necsak következetesen ellenőrizzék, hanem mindenekelőtt feltétel nélkül megköveteljék az ide vonatkozó határozatokból eredő kötelességek betartását az illetékes dolgozóktól, de legfőképpen a munkabiztonsággal és a munkaföltételekkel kapcsolatos fegyelem megtartását. Javaslom, hogy az illetékes szervek a gazdasági mechanizmus átalakítása során oldják meg az egyes szervezetekben a biztonság növelésével és az egészséges munkakörnyezet biztosításával párhuzamosan a kellő ösztönzés kérdéseit. Mindezt azért, hogy a munkafolyamatban a szervezet érdekei között az ember és jogos érdekei elsőrendűek legyenek össztársadalmi feladatok teljesítése során. Az átalakítással összefüggésben a szak- szervezetben is előkészítjük a szocialista demokrácia további elmélyítésének feltételeit, különösen a termelési viszonyok területén. Ebben az értelemben tisztáznunk kell az ember helyét és szerepét a dolgozokollektí- vában, miként sikerül személyiségének önmegvalósítása, s hogy hogyan valósítja meg önmagát, mint termelő, mint a szocialista tulajdon öntudatos képviselője, mint gondos gazda - aki tudatában van felelősségének - feladatai teljesítésében. Készülünk arra is, hogy kidolgozzuk a szakszervezeti alapszervezetek és az önigazgatási szervek együttműködésének és viszonyának új feltételeit, tökéletesítjük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájának új formáit és módszereit - az új feltételek között. Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni a Szakszervezetek Központi Tanácsa legközelebbi ülésén is, majd ezt követően a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban, s a többi szervben és szervezetben is. Számunkra nagyon jó iskola volt ebben a tekintetben a törvénytervezetekről szóló vita. Meggyőződhettünk arról, hogy a vállalati szférában demokratikusan cselekedni és viselkedni nagyon igényes és leginkább felelősségteljes feladat. Követelményeinek teljesítése a vállalaton belül számos kötelezettséggel terheli az embert. Mindenekelőtt a döntéshozatal és a megalapozott választás felelősségével, továbbá annak kötelességével. hogy megalapozott véleményt mondjunk, átgondolt lépéseket tegyünk, racionálisan cselekedjünk, hogy tetteinket a humánum indokolja, és azokért, valamint azok eredményeiért tel|es felelősséget'vállaljunk. Ezért arra törekszünk, hogy a szakszervezeti tisztségviselők széles tábora teljes mértékben elsajátítsa az átalakítás elveiből reá háruló új feladatokat, a komplex kísérlet új kritériumait, es hogy azok gyakorlati érvényesítésének élére állhassanak. Mindezt azért tesszük, hogy a szakszervezetek alapszervezetei teljes egészében kibontakoztathassák saját szervezeti munkaformáikat az emberekkel végzett nevelőmunka területén, vagyis a dolgozókollektívákban. Mindezt azért, mert nem kevés az a feladat, amit a komplex átalakítás keretében a dolgozókollektíváknak meg kell oldaniuk. Nekünk, a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak, az a kötelességünk, hogy e valamennyi nagyon igényes forradalmi követelményt tökéletesen minden téren elsajátítsunk, és azt a szakszervezetek életében alkalmazzuk. Mégpedig úgy, hogy azokat sikerrel vezessük be a dolgozókollektívák konkrét gyakorlati tevékenységében. Ehhez kell módosítanunk a kádermunkát, a szak- szervezeti munkastílust, a gondolkodásmódot, de mindenekelőtt a vezető funkcionáriusok gyakorlati álláspontját, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom minden tagjának álláspontját. Olyan változásokról van szó, amelyek elérése nem lesz sem könnyű, s nem is egyszeri feladat, hanem harc a dolgozók gondolkodásában és cselekvésében végbemenő változásokért, az ö érdekükben, a fejlődés és a szocializmus megszilárdulásának érdekében. Billenő vezetőfülkék sorozatgyártását kezdték meg a Jablonec nad Nisou-i LIAS vállalat holýšovi üzemében, ömlesztett áru szállítására készülő tehergépkocsikra kerülnek. Felvételünkön Václav Soukup egy ilyen vezetőfülke külső vázát hegeszti. (Jiff Vlach felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ s 1988. I. 18.
