Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-31 / 30. szám

KOMMUNISTA FELELŐSSÉGGEL NEVELJÜK AZ IFJÚ NEMZEDÉKET Feladatok a lévai (Levice) járási pártbizottság ülésének tükrében A SZISZ közelgő IV. kongresszusa és az ezt megelőző különböző szintű tanácskozá­sok, köztük a SZISZ pionírszervezete dol­gozóinak közelmúltban megtartott 4. orszá­gos konferenciája a figyelem középpontjába helyezik az ifjú nemzedék nevelésével és mindennapjaival kapcsolatos feladatokat, problémákat. A pártszervek és -szerveze­tek ilyen irányú munkáját elemezte legutób­bi ülésén a lévai járási pártbizottság, önkri­tikusan értékelte az ifjú nemzedék nevelé­sében 1983 óta elért eredményeket és az ezek alapján levont tanulságokból megha­tározta a feladatokat. A pártbizottság beszámolója abból az alapelvől indult ki, hogy a gyorsítás és átalakítás az emberek világnézetének és magatartásformáinak megváltozását is szükségessé teszi. A holnap feltalálói, újítói, valamint az új technika és technológia alkal­mazói azok lesznek, akik ma még az iskola­padokban ülnek, pionírok és SZISZ-tagok. Szociális és gazdasági fejlődésünk céljai­nak valóra váltásában az idősebb, 18-30 éves fiatalokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül, akiknek többsége már a termelő mun­ka részese. Jellemzőjük, hogy vonzódnak az újhoz, kritikusak az elavulttal szemben, és következetesen fellépnek a rutinszerű­ség ellen. E tényeket kell szem előtt tartani az iskolában, a SZISZ-ben és annak pionir- szervezetében, az üzemekben, városokban és falvakban kivétel nélkül mindenkinek, aki az ifjú nemzedék nevelésében hivatott és tehet valamit. A komplex, minden részletre kiterjedő beszámoló néhány gondolatának kiemelé­sével már érzékeltethető, hogy a feladatok mennyire összetettek. Nincs olyan része életünknek, ahol a kommunisták figyelmét az ifjú nemzedékkel kapcsolatos feladatok elkerülhetnék. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkán túl mindenekelőtt a szabadidő hasznos el­töltésének lehetőségeit és felételeit elemez­te részletesen a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok eléréséhez új munka- módszerekre van szükség. A munkára ne­velés elmélyítése és a szakköri tevékeny­ség kiszélesítése is segíthet a helyes pálya- választási orientáció kialakításában és fo­kozhatja a műszaki jellegű érdeklődést. Az iskolák számára iránymutató legyen példá­ul, hogy amíg a járásban az építőipari, bányász és katonai pályákra jelentkezők száma is összhangban van az iránymuta­tókkal, addig a tlmacei S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár a gépipari szakokra a szükséges jelentkezőknek csak 66 száza­lékát tudta felvenni. Elgondolkodtató, hogy az iskolákban és a pionírházakban működő 490 szakkör kö­zött aránylag kevés a műszaki jellegű. Mindössze 27 szakkört vezet olyan szülő, dolgozó, aki munkahelyén a tudományos- műszaki fejlesztésben az élenjárók közé tartozik. Hasonló a helyzet a pionírszerve­zetben. A szervezet a tanköteles gyerme­keknek közel száz százalékát tömöríti, de a tevékenység minősége a szervezettség­gel nincs összhangban. A minőségi előrelé­pést nagyban elősegítené, ha a SZISZ- tagok, ipari és mezőgazdasági dolgozók, ifjú párttagjelöltek, szocialista munkabrigá­dok tagjai, katonák stb. közül a jelenleginél többen vállalnának rajvezetői feladatokat. A pionírszervezet tevékenysége ezzel von­zóbbá és sokrétűbbé válna. A gyermekek műszaki jellegű és természet iránt érdeklő­dése elmélyülne és ez minden bizonnyal a pályaválasztásban is éreztetné hatását. Nagyon konkrétan mutatott rá a járási pártbizottság azokra a hiányosságokra, amelyek a szakközépiskolákban és a mun­kahelyeken dolgozó kommunisták figyelmét semmiképp sem kerülhetik el. Meghatározó például, hogy az ifjú szakmunkásokat hiva­tásukra milyen feltételek között készítik fel. Azok, akik régi, elavult gépeken tanulnak, a termelésbe kikerülve nehezen válnak az új úttörőivé. A munkahelyeken elsősorban a fiatalok beilleszkedését kell egyengetni. Nagyon rossz fényt vet az adott munkahe­lyen dolgozó kommunistákra, ha a felvett fiatalokat mindig a legrégibb gépek mellé állítják és kizárólag az övék a legnagyobb zajjal-porral járó és a legrosszabbul fizetett munka. A munkába lépő fiatalok útjának egyen- getésére számos jó példa is akad, ezeket kell általánosítani. A Levitex Csehszlovák -Szovjet Barátság Pamutipari üzemben, vagy a Strojstav Ipolysági (Sahy) üzemében már régi hagyománya van a fiatalok patro- nálásának. A patronáló dolgozókat a nagy tapsztalatokkal rendelkező szakmunkások közül választják ki. Olyan egyéneket, akik a munkához való viszonyukkal és szemé­lyes tulajdonságaikkal egyaránt pozitívan befolyásolják a fiatal személyiségét, taná­csaikkal pedig segítségére vannak minden­napi gondjainak megoldásában. A tlmacei S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár példája bizonyítja, hogy milyen előnyei van­nak, ha a fiatalok ismerik az üzem termelési feladatait és tudják, hogy mit várnak tőlük. Az üzemben tíz ifjúsági szocialista munka­brigád és feleannyi, fiatalokattömörító komp­lex racionalizációs brigád tevékenykedik. Az öt komplex brigád tagjai tavaly öt temati­kus feladatot oldottak meg, s ezzel nyolc­millió korona érték megtakarítását tették lehetővé. Eredményes az újító tevékeny­ség. Kevés helyen dicsekedhetnek el azzal, hogy a kétszáznál is több fiatal újító között tizennégy nő van. Az ülés résztvevői alapos és részletes elemzést hallottak a SZISZ járási bizottsá­gának és alapszervezeteinek tevékenysé­géről. Elsősorban olyan részletekről, ame­lyek a pártalapszervezetek számára az ifjú nemzedék nevelésében és az ifjúsági alap­szervezetek tevékenységében meghatáro­zóak. A SZISZ járási alapszervezeteiben 1982 és 1987 között megerősödött a munkás­mag. A fizikai dolgozók részaránya 21,3 százalék, további jelentősebb tartalékok el­sősorban a mezőgazdasági üzemekben vannak. A harmincadik életévüket még nem betöltött fiataloknak 35,7 százaléka SZISZ- taq. Ez 1982-höz viszonyítva 5,7 százalék­kal több. Nem megnyugtató, hogy a párttag­jelölteknek csak 32,7 százaléka harmincöt­éven aluli. Jó, hogy az ifjú tagjelöltek több­sége SZISZ-tag, nem jó viszont, hogy a tag­jelölt sziszeseknek mindössze 57 százalé­kánál szerepel a SZISZ-alapszervezet mint ajánló. Az arányok további javítása csakis a pártalapszevezetek és a SZISZ-alapszer- vezetek szorosabb együttműködésével le­hetséges, mint az például az ipolysági Pletában van. Az ifjúsági szervezet vezető­sége és a pártbizottság a párttagjelöltek felvételében szorosan együttműködik. A SZISZ-alapszervezet kilenc tagú vezető­ségében hat tagjelölt dolgozik. Valamennyi ifjú tagjelölt egyik pártfeladata az ifjúsági alapszervezet tevékenységével kapcso­latos. A fiatalok szabadidejének hasznos eltöl­tésében nagy szerepet játszanak az ifjúsági klubok. A járásban jelenleg ötven ifjúsági klub működik, 37 kielégítő feltételek köze­pette. Elgondolkodtató, hogy amíg 1986- ban a nemzeti bizottságok és a mezőgaz­dasági üzemek között félszáz szerződést kötöttek a művelődési házak tevékenységé­hez szükséges pénzeszközök összevoná­sára, addig az ifjúsági klubokat mindössze tizenhárom mezőgazdsági üzem segítette. Az ifjúsági klubokkal kapcsolatosan helyen­ként felmerülő problémákat nem a támoga­tások megvonásával kell megoldani, hanem éppen fordítva, a támogatást kiegészítő megfelelő irányító és felügyelő szerep válla­lásával. A garamkálnai (Kalná nad Hro- nom), kozárovcei, cakai, nagyölvedi (Veiké Ludince) és további példák bizonyítják, hogy ott, ahol a támogatás, segítség és útmutatás megvan, a fiatalok klubtevékeny­sége teljesíti küldetését. A párttszervek és -szervezetek ifjúsággal kapcsolatos feladatait az ülés határozatban rögzítette. Hangsúlyozta, hogy a járási párt­szervekben, akárcsak az üzemekben, a nemzeti bizottságokban, a társadalmi és tömegszervezetekben valamennyi kommu­nistának tudatosítania kell a fiatalok iránti felelősségét. A segítő és az irányító munká­ban a gazdasági vezetőket is be kell vonni, hogy a fiatalok gazdaságpolitikai tevékeny­sége és az üzem termelési feladatai szer­ves egységet alkossanak. A helytelen tette­ket, megnyilvánulásokat csak elítélni kevés. Meg kell keresni azok okait és orvosolni a problémákat. Eredményre csakis a köz­vetlen és nyílt eszmecserék vezethetnek. S végül, de nem utolsósorban, konkrét és. felelős megbízatásokat kell adni a fiatalok­nak a termelésben és az irányításban egy­aránt. Ezek önbizalmat adnak számukra, növelik felelősségérzetüket és erősítik elkö­telezettségüket. EGRI FERENC A CSKP Ceská Lípa-i Járási Bizottságá­nak legutóbbi ülésén a tömegpolitikai munkának a XVII. pártkongresszus határoza­tainak teljesítésére való hatásáról volt szó. Ilyen átfogóan ezzel a kérdéskörrel öt éve nem foglalkoztak. Értékelték mindazokat a pozitívu­mokat, amelyeket a pártalapszervezetek elér­tek, s ami tükröződött az embereknek az állami terv teljesítése során tanúsított igyekezetén is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a tömegpoliti­kai munkát a párt vezető szerepének érvénye­sítésétől elválaszthatatlannak kell tekinteni: egyike azoknak a meghatározó tényezőknek, amelyektől a párt stratégiai irányvonalának - a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyor­sításának - a teljesítése függ. De értik az emberek a párt politikáját? Mit értenek belőle, és mit nem? Támogatják csele­kedeteikkel? Mit tesznek az üzemekben a párt- szervezetek a gazdasági hatékonyság növelé­se és az egyenletes tervteljesítés céljából? Milyen tevékenységet folytatnak a kommunis­ták az emberek körében, hogy a célokat, vala­mint az átalakítás lényegét és útjait minden ember saját életével, munkájával, aktivitásával összefüggésben lássa? Mindezek egyszerű kérdések, a felelet azonban sokkal nehezebb rájuk, mint az első pillanatban vélnénk. A járási pártbizottság pedig nem kereste elég követke­zetesen. KÖDÖS VÁLASZOK Az elnökség jelentéséből mindenekelőtt az igényesség, kritika és konkrétság hiányzik. Csak egy-két tényt említsünk: a járás az év első öt hónapja alatt 41 millió korona értékű ipari termeléssel maradt adós, 21 üzem nem teljesí­tette tervét, és súlyos problémák vannak a mi­nőséggel. A munkatermelékenység 7,6 száza­lékkal kisebb az előirányzottnál, sőt a tavalyinál is alacsonyabb. Mit tesznek mindennek láttán a pártszervezetek? Kezdenek-e párbeszédet az emberekkel? Segítenek-e leküzdeni a nehézségeket termelési értekezletek, villám­megbeszélések szervezésével, szemléltető agitációval, gazdasági propagandával és a tö­megpolitikai munka egyéb eszközeivel? Milyen ezeknek a hatékonyságuk? És általában: mek­kora a személyes agitációnak s a kommunisták példamutatásának a hatása? A fenti kérdésekre kapott feleletek homályo­sak voltak vagy elmaradtak. Hiányzott az elem­zés, amelyre a jelentés támaszkodhatott volna, és amelynek alapján meg lehetett volna találni a kiutat. így maradt a fennálló helyzet egyszerű konstatálása és az arról való, általánosságok­ban mozgó elmélkedés, mit lehetne tenni. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagy különbségek vannak a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei között a tömegpolitikai munka tekintetében; s az utóbbi távolról sem vált mindenütt a választási programok teljesítésé­nek szerves részévé. Mint később különböző tisztségviselőktől megtudtuk, hiányzik a kon­cepció, néhol a szervezetek munkájára a szűk reszortszemlélet nyomja rá bélyegét. Máshol pedig a tömegpolitikai munkát egyenesen lebe­csülik. A szakszervezetek és a Szocialista Ifjú­sági Szövetség gyakran csak mennyiségi szempontból értékeli vagy túlzottan leszűkítve, csupán a munkakezdeményezésre vonatkoz­tatva. A szakszervezeteknek a propagandát és agitációt az eddiginél sokkal következeteseb­ben kellene a XI. szakszervezeti kongresszu­son kitűzött feladatok megvalósítására irányíta­niuk. A tömegpolitikai munkában a szemléltető agitációnak is megvan a maga helye. A beszá­moló nem tartalmazott elemzést e területről. Ha megfelelően élnek ezzel az eszközzel, segít az emberek tudatának az alakításában. De a mű­helyekben vagy irodákban történtekhez kell kapcsolódnia. Bármilyen frázisosság, semmit- mondás kárára van az ügynek. A járási pártbi­zottságnak ezt a kérdést is fel kellett volna tennie, akkor is, ha a kapott felelet esetleg kellemetlen lett volna. A VITA ­A BESZÁMOLÓ VISSZHANGJA A vitában sok jó ötlet hangzott el. Egészében véve azonban ez sem volt kifejezetten kritikus jellegű. Értékesek a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás bevezetésével kapcsolatban a tömegpolitikai munkában szer­zett tapasztalatok, amelyeket a Stráz pod Rals- kem-i Uránbánya vegyi előkészítő részlegen dolgozó Frantisek Stanék és Václav Studniőka, a Dubái Állami Gazdaság alkalmazottja ismer­tetett. Más felszólalások viszont csak e tevé­kenység jelenlegi állapotát jellemezték, felsorol­ták formáit, vagy még azt sem, egyszerűen a gazdasági eredmények száraz ismertetésére szorítkoztak. Václav Hrbeknek - régi párttag - a hozzá­szólására azonban oda kellett figyelni. Rámuta­tott a személyes agitáció fontosságára, s meg­említette egyes sikeres formáit, amelyeket a párt régebben alkalmazott. Elsősorban a kommunista személyes elkötelezettségét, lel­kesedését emelte ki, amely minden esetben elengedhetetlen feltétele a sikernek. Ez a lelke­sedés azonban sok emberből hiányzik. A Ceská Lípa-i járási pártbizottságnak a ta­nácskozáson hozott határozata nem megy túl az általánosságokon. Nem konkretizálja, mely alapszervezetekben a legnagyobbak a ne­hézségek a tömegpolitikai munkával kapcsolat­ban, s nem összpontosítanak a kiküszöbölé­sükre. Csak a határozat három pontja mellett van határidő-megjelölés, a többi mellől hiány­zik. Az sincs benne, mikor került sor a teljesítés ellenőrzésére. Ez erősen csökkenti értékét. Az ülésen jelen volt Václav Senkyf, a CSKP Észak-csehországi Kerületi Bizottságának tit­kára, s a vitában fel is szólalt. Nem titkolta, hogy elkeserítette őt a tanácskozás színvonala; megjegyezte, hogy az előkészítése során több dolgot kellett volna mérlegelni, s ha az előké­születek állása indokolta volna, akár későbbi időpontra is lehetett volna halasztani az ülést. így is van: hisz nem olyasmi ez, amit az ember kipipál, aztán elfelejti. Itt az eredmé­nyesség a cél. Márpedig az eredmények, saj­nos, nem felelnek meg napjaink követelményei­nek: ahogy a párt a tömegek körében végzett napi munkájával meg tudja nyerni az embere­ket politikája számára, annak megfelelően ala­kulnak. A feladatok megértése, a teljesítésükért való személyes elkötelezettség elengedhetet­len a 8. ötéves terv teljesítéséhez; s a folyó tervidőszak második évére előirányzott felada­tok megvalósítása a Ceská Lípa-i járásban veszélybe került. HOL KELL AZ OKOKAT KERESNI? Két nappal az ülés után a járási pártbizottság székházában a tanácskozás előkészületeiről beszélgettünk. Elmondta ezzel kapcsolatos né­zeteit Václav Mikláé, a politikai szervezőmun­kával megbízott titkár, Jaroslava Nováková ideológiai titkár és a pártapparátus több más munkatársa. A vitából egy alapvető következte­tést lehetett levonni: az említett ülés előkészü­leteiben megnyilvánult a megtárgyalandó té­máknak a szűk kategóriákhoz ragaszkodó ke­zelése, minden káros hatással együtt. A beszélgetés témaköre nem volt széles. Említés történt arról, hogy a járási pártbizottság elnöksége előzőleg ugyan jóváhagyott egy poli­tikai szervezési tervet, de a teljesítéséért való konkrét felelősség meghatározása nélkül; s nem alakított ki munkacsoportokat tagjaiból vagy az egyes alosztályok munkatársaiból, akik az ülés előkészítésén aztán intenzívebben dol­goztak volna. így minden az ideológiai osztályra és két albizottságára maradt. Elmaradt a min­den területen felmerülő nehézségekre kiterjedő alapos elemzés, és konkrét utalások csak ke­vés üzemre vonatkoztak. A beszámoló készíté­séhez nem hasznosították azokat a tapasztala­tokat sem, amelyeket a járási pártbizottság elnökségének a CSSZBSZ-tagok által a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak tiszteletére tett kezdeményezésekről, to­vábbá a fiatalok szabadidejének eltöltéséről és a káderek komplex értékeléséről tartott ülésén szereztek. A tartalmi szegénységet nem ellensúlyozta az sem, hogy az előző járási pártbizottsági ülésen, amelynek napirendjén gazdasági kér­dések szerepeltek, több problémát alaposan elemeztek - azonban nem a tömegpolitikai munka hatékonysága szempontjából. Lehangoló, hogy a vita is elő volt készítve: formálisan, a régi módon folyt. A kijelölt témákat előre megbeszélték a titkárok munkaértekezle­tén, aztán elosztották őket az egyes osztályok között. Ezeknek kellett biztosítaniuk a hozzá­szólásokat. A „tervezett" hozzászólásokon kí­vül csak Hrbek elvtársé hangzott el. Mivel a Ceská Lípa-i járási pártbizottság ülése egyhangúan és csaknem minden meg­jegyzés nélkül hagyta jóvá határozatát, félúton megrekedt. Természetesen nem az a cél, hogy ezen utólag siránkozzunk, hanem hogy keres­sük a tanulságot. Csak így érhető el, hogy a hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg. VÁCLAV PERGL A Ceská Lípa-i járási pártbizottság üléséről AMIKOR ELMARAD AZ ALAPOS ELEMZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents