Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-03 / 26. szám
Románia: TOVÁBB NÖVEKSZIK A VASÚT JELENTŐSÉGE Számok, tények, | adatok... • Az ES 1068 típusú szovjet ^ univerzális számítógép a má- ^ sodpercenkénti tízmillió műve- ^ lettel a legkülönbözőbb feladatok ^ elvégzésére képes. Másfélszer ^ nagyobb a teljesítménye, mint ^ ugyanebbe az osztályba tartozó § előző típusoknak, s felveszi ^ a versenyt a világ legjobb termé- ^ keivel. A számítógépek általá- ^ ban egy feladatkört végeznek, ^ s ha más területről származó § problémába ütköznek, produktí- $ vitásuk erősen csökken. Az ES ^ 1068-as viszont hasonló gyorsa- ^ Sággal oldja meg a bonyolult ^ tudományos-műszaki, tervezési, ^ gazdasági, tájékoztatási és logi- ^ kai feladatokat is. § $ A szocialista piacokon már ^ elegendő mennyiségű számító- ^ gép található ebből az osztály- ^ bői. Épp ezért egységes progra- ^ mot hagytak jóvá, melynek kere- ^ tében Bulgária, Csehszlovákia, $ Magyarország, az NDK, Romá- ^ nia, a Szovjetunió és Kuba 5-10 ^ év alatt a mesterséges intelli- ^ gencia elemeit tartalmazó szá- ^ mítóqépek ötödik generációját fejlesztik!! | • Az NDK-ban a Carl Zeiss § Jena kombinát 25 vállalata az ^ energiafogyasztás 8 százalékos ^ csökkentéséről döntött. A ,,keve- ^ sebb energiafogyasztással ma- ^ gasabb termelést“ jelszóval ha- ^ sonló kezdeményezésekre hív- ^ ták fel az ország többi üzemét is. ^ A kombinát dolgozói az első ^ négy hónapban teljesítették, ^ amit vállaltak, s erre ösztönöztek ^ a konkrét objektumokra lebontott ^ prémiumszerződések is. Az ^ üzem kötelezettségvállalása § évenként 4100 korszerűen fel- ^ szerelt háztartás villamosener- ^ gia fogyasztását spórolja meg. ^ Az NDK ötéves terve az energia- ^ szükséglet 3,3 százalékos csők- ^ kenését irányozza elő. • Szakemberek becslése ^ szerint Magyarországon éven- ^ te csaknem 100 millió tonna hűl- | ladék keletkezik. Jelenleg ennek ^ alig a felét tudják felhasználni. ^ A melléktermékek és hulladékok ^ hasznosításával foglalkozó kor- ^ mányprogram megvalósítása $ 1981 -ben kezdődött. 1990-ig ^ 60 százalékkal, azaz 18-19 milli- ^ árd forintra akarják növelni a fel- ^ használt hulladék értékét. Az el- ^ múlt évben a magyar üzemek ^ 13,5 milliárd forint értékben dől- ^ goztak fel hulladékot. • Romániában a vezetékes | távközlési eszközök fejlesztésé- ^ vei az Elektromagnetica vállalat ^ foglalkozik, amely az ország ^ elektronikai és elektrotechnikai ^ berendezéseinek 3,5 százalékát ^ állítja elő. Termelése napjaink- ^ ban néhányszorosa az egész ^ ágazat 1950-es évi termelésnek. ^ Az Elektromagnetica ma már | külföldön is ismert, termékeinek § egyharmadát exportálja. Legje- ^ lentósebb üzleti partnerei közé ^ tartozik a Szovjetunió, ahová ^ 1982 óta több mint 10 automata ^ telefonközpontot szállítottak. ^ Lengyelországba olyan automa- $ ta telefonközpontokat szállított, ^ amelyek teljesítménye az előző § évihez képest 12 százalékkal nő, ^ s az új, korszerűsített termékek ^ az össztermelés 60 százalékát ^ teszik ki. Románia közlekedési rendszerének gerincét a vasúti hálózat alkotja és jelenleg az ország belföldi áru- és teherszállításának mintegy ötven- ötvenöt százaléka bonyolódik le rajta. Figyelembe véve a tényt, indokolt, hogy fejlesztése és korszerűsítése a mostani ötéves tervidőszakban is a kiemelt jelentőségű központi gazdasági feladatok közé tartozik. Annál is inkább, mert az évek óta tartó nagy benzin- és más üzem- anyaghiány miatt a közúti autóközlekedés, teherszállítás visszaesett, komoly gondokkal küszködik, s rövid távon a helyzet javulására aligha reális számítani. Az ötéves népgazdasági terv szerint a vasúti áru- és teherszállítás 1986-tól 1990-ig összesen 13-15 százalékkal növekszik. Az igényes feladatok teljesítése érdekében a vasutat új, nagyteljesítményű román villamosmeghajtású mozdonyokkal és korszerűsített tehervagonokkal látják el, melyeket az Aradon és Craiovában levő üzemek gyártanak. Folytatódik a vasúti hálózat villamosítása is. A romániai vasúti hálózat hossza napjainkban majdnem 12 000 kilométer, ennek mintegy 33- 35 százaléka villamosított. Ezeken a villamosított fővonalakon bonyolódik le az áru- és teherszállítás 57 százaléka. A központi párt- és állami szervek határozata szerint ezt a mennyiséget a mostani ötéves tervidőszak végéig 70 százalékra kell növelni. A romániai vasúti hálózat földrajzi megoszlása nagyjából szinte optimálisnak mondható, s ezért új fővonalak építését nem is tervezik a közeljövőben. Helyette azonban folytatódik az egyes ipari központok és városok közti rövidébb, viszont annál fontosabb vonalak építése, melyek nem egy esetben komoly, országos jelentőségre tesznek szert. Példaként említsük meg a Kárpátokban fekvő Vilcele-Rimnicu Vilcea városok közt ma már lassan a befejezéshez közeledő, nem egészen 40 kilométer hosszú vasútvonalat. Üzembe helyezése után gyakorlatilag új országos fővonal jön létre, mely a Bukarest és a nyugati országrészek, Dél-Erdély közti eddigi vasúti távolságot 125 kilométerrel csökkenti. A Vilcea és a Górj megyékben fekvő fontos szénlelőhelyeket a tervezett Albeni-Seciuri-Ber- besti vonal fogja összekötni. Az Ol- téniában épülő nagyteljesítményű hőerőműveket ugyancsak vasút fogja összekötni a közeli szénbányákkal. Az egyik legigényesebb és legfigyelemreméltóbb vasúti és közúti építkezés a Duna menti Cerhavoda városkánál folyik. Érdekességként említsük meg, hogy itt épül Románia első atomerőműve is. Mint ismeretes a Dél-Dobrudzsában, Cernavo- dától kissé délebbre a két ágra szakadt Duna itt ismét fokozatosan egyesül. Az amolyan romániai Csallóköz felső csücskében levő eddigi elegáns, de régi hidak ma már nem bírják a Bukarest-Konstanca vonalon egyre növekvő megterhelést, ezért szükségessé vált az új hidak építése. Tekintettel arra, hogy a jövendő transzeurópai Észak-Dél autópálya egyik szakasza is erre fog vezetni, az illetékes román szervek és szervezetek már a nyolcvanas évek elején megkezdték a nagyszabású, komoly anyagi beruházásokat igénylő tervek kivitelezését. A munkák jelenleg is, a kisebb-nagyobb zökkenők ellenére, aránylag jó ütemben folynak, és az új hídkomp- lexum nagyrészt már áll. A több száz méter hosszú híd közepén fog vezetni a kétirányú vasútvonal, melyet mindkét oldalon háromsávú közút szegélyez, mint a nemzetközi autópálya része. Románia legnagyobb vasúti és közúti hídjának elkészülte után a Bukarest-Konstanca vonalat is korszerűsítik, minek következtében az áru- és teherforgalom itt a háromszorosára nőhet. A kitűzött célok teljesítésének további feltételei a vasúti mozdony- és teherkocsipark hatékonyabb kihasználása, az állásidő lerövidítése, a be- és kirakodás idejének csökkentése, a kocsiparkról való műszaki gondoskodás javítása, a rend és a munkafegyelem megszilárdítása az egész ágazatban. Az ez irányú gondok, például, már néhány év óta problémákat okoznak a téli szénszállításokban. A hőerőművek rend- szertelen szénellátása pedig egyik oka a villamosenergia-termelésben jelentkező kieséseknek, s az így keletkezett népgazdasági károk jelentősek. Mindez természetesen szükségessé teszi a vasúti közlekedés irányítási rendszerének fejlesztését, reformját, a tervezés további tökéletesítését, megváltoztatását. Fokozott mértékben folytatódik ezért a román gyártmányú számítógépek alkalmazása központi és megyei szinten egyaránt. Munkaerőhiány az ágazatban egyelőre nem jelentkezett. A nehéz, sokszor lemondásokat igénylő munka végzésére azonban Romániában is egyre ritkábban vállalkoznak a fiatalok, ami növekvő követelményeket támaszt elsősorban a legkülönbözőbb ki- és berako- dási munkálatok erőteljesebb gépesítésére, a korszerű technológiák alkalmazására. Ezen a téren még sok a tennivaló. Ugyancsak korszerűsítést igényelnek a romániai pályaudvarok. A növekvő igényeknek megfelelően változásokat vezetnek be a vasúti munkaerőképzésben is. A KGST-tagállamok közti gyorsan bővülő áru- és teherforgalom új feladatok megoldását rója ki a román vasutakra is. A kereskedelem fokozódó követelményeinek csak a kölcsönösen előnyös együttműködés tökéletesítésével és elmélyítésével lehet eleget tenni. Számolnak ezzel Romániában, s az e téren meglevő problémákat igyekeznek konkrétan és rugalmasan felszámolni a közös cél, a nemzetközi áru- és teherszállítás hatékonyságának és minőségének javítása érdekében. KOKES JÁNOS Hogyan érvényesül a lengyel csődtörvény Lengyelországban már idestova három éve van érvényben a vállalati csődtörvény. Ez idő alatt alig néhány üzem jutott a tönk szélére. A csődeljárással szemben ugyanis mindig adódott számos - ha nem gazdasági akkor társadalmi - érv, s majd mindig akadt jótevő, aki a bajba jutott üzemen segített. Most azonban egészen más a helyzet, a jótevők már nem nyúlnak a zsebükbe, s ezért a csőd nem egy céget utolér, noha ez még nem jelent rendkívüli gondot a gazdaság számára. A gyökeres változás oka a gazdasági reform második szakaszának következetes megvalósításában kereshető. Nincs többé lehetőség az olyan cégek fejlesztésére és mesterséges életben tartására, amelyek állandó nehézségekkel küzdenek, mert nem rentábilisak, nem megfelelő az irányításuk. Ezeket elöbb- utóbb (de inkább előbb) eléri a csődtörvény. Amennyiben a bank megállapítja, hogy a vállalat nem hatékonyan, hanem rosszul gazdálkodik, figyelmezteti a „bűnöst“ és a javulást kikényszerítő intézkedések megtételét követeli. Ha a figyelmeztetés eredménytelen, s a vállalat nem tud változtatni helyzetén, akkor a bank törvényes jogával élve beszünteti a hitelnyújtást. Ez viszont már maga után vonja az úgynevezett belső eljárást. Ennek lényege, hogy a vállalat kénytelen a helyzete javítását szolgáló programot benyújtani a banknak jóváhagyás végett. Ezt általában igen éles hangú egyeztető tárgyalás követi. Végeredményben olyan programot hagynak jóvá, amely biztosítja a vállalat pénzügyi helyzetének javulását, vagyis fizetési kötelezettségei teljesítését. A legfontosabb: az említett program nem lehet ideiglenes jellegű, hanem garantálnia kell a vállalat távlati fejlődését, és biztosítékot kell nyújtania, hogy néhány hét vagy hónap múlva nem kerül újra hasonló bajba. A bank megvonta a hitelt Ez történt például a külföldön is közismert piastówi Stomil gumiipari vállalat esetében. A bank egy évvel ezelőtt megtagadta a további hitel- nyújtást. Hosszú és fáradságos munka eredményeként megszületett a vállalat szanálási, helyzetrendezési programja, amelyet azonban a bank nem fogadott el. Csupán a második változatot hagyta jóvá. Akkor az üzem egész kollektívája nekilendült. Ebben a buzgalomban kétségelenül a munkahely sorsáért és a zsákutcából való kijutásért érzett aggodalom játszotta a főszerepet, de volt benne jó adag ambíció is. Mert miként lehetséges, hogy egy ilyen neves cég egyszerűen csődbe jusson? Mindenekelőtt a beruházások rendezéséhez fogták hozzá, mert ezen a téren követték el azokat a nagy hibákat, amelyek miatt a tönk szélére került a vállalat. Gyors ütemben befejezték a gumihengerde építését, ami addig egy évtizeden át húzódott. Ezt követően a gyár kölA Bioinvest a jövő útján A bolgár Bioinvest mindössze kétéves, de annál dinamikusabban fejlődő műszaki-kereskedelmi szervezet, amelynek tevékenysége elsősorban beruházások, biotechnológiák kifejlesztésére és bevezetésére irányul. Foglalkozik komplex berendezések, gyártósorok, gépek és felszerelések karbantartásával, kivitelével és behozatalával. Kereskedik technológiákkal, licencekkel, találmányokkal. Vállalkozik külföldi beruházások elvégzésére, ösztönzi az ipari együttműködés új módjait, vegyes társaságokat alakít, műszaki ismereteket és szakembereket cserél. Működésének rövid ideje alatt 1000 komplex berendezést szállított Európa, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika 45 országába. 18 kereskedelmi kirendeltséget létesített, céget alapított az NSZK-ban, tagja lett a svéd és az olasz kereskedelmi kamarának. Fennhatóságával tavaly kezdte meg tevékenységét a szófiai székhelyen működő bolgár - angol vegyesvállalat, az APB-Bioinvest, amely hűtőipari, élelmiszeripari biotechnológiai és műszaki feladatokat lát el Bulgáriában és más országokban. A műszaki szervezet tevékenységének igen széles a skálája. Razgrad közelében nemrégiben olyan üzemet alakított, amely 35-féle nemesített kukoricaterméket állít elő. A levegő- és víztisztítás új eszközei, módszerei után kutatnak. Az elektronika, a gyógyszergyártás és a sebészet számára szükséges tökéletes tisztaságú tér problémáját már megoldották. Tizenöthúszezer lakosú községek, települések, lakótelepek kenyérgyárai részére olyan termelöberendezéseket szerkesztettek, amelyek segítségével húszféle pékáru készíthető. Terveznek tejfeldolgozó, üdítőitalgyártó kisüzemeket is, amelyeket bolgár berendezésekkel ajánlanak fel hazai és külföldi partnereik számára. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) csont kapott a gumiabroncs-futófelület felújítási alaptól, persze csak jószívűségből. A Stomil a kölcsön fejében kötelezettséget vállalt, hogy ellátja nyersanyaggal a futófelületek felújítását végző szövetkezetét. Az intézkedésnek köszönhetően jelentősen emelhették a dolgozók bérét, ami hozzájárult a foglalkoztatottság megszilárdításához, valamint a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez. Ez utóbbi a Stomil gyárnak - mint minden gumigyárnak általában - érzékeny pontja volt. Hasznosnak bizonyolt a takarékos- sági program bevezetése is. A Stomil lassan kilábal a bajból. S noha még sok a tennivalójuk, a csődeljárás veszélye már elmúlt a fejük fölül. Kormánybiztosi vezetőség Ha viszont az olyan belső intézkedések, mint amilyeneket a Stomil- ban hajtottak végre, eredménytelenek, a törvény két lehetőséget nyújt. Az alapító szerv - a miniszter vagy a vajda - elrendeli a vállalat felszámolását, vagy pedig a vállalat igazgatóságát kormánybiztos, más esetben kormánybiztosi vezetőség veszi át. Az első esetben a felszámolásra ítélt vállalatot egy másik jól dolgozó vállalat felvásárolhatja - ez a gyakoribb - vagy ténylegesen felszámolják - ez a ritkább. A második esetben a kinevezett kormánybiztos vagy kormánybiztosi vezetőség széles körű felhatalmazást kap, s az önkormányzati szervnek, a dolgozók tanácsának a hatáskörét a minimálisra csökkentik. Ez utóbbi például elveszti döntéshozatali hatáskörét is. Erre olyan vállalatok esetében kerül sor, amelynek a termelésére feltétlenül szükség van, mivel a felszámolás komoly gazdasági vagy társadalmi károkat okozna. Miután a kormánybiztos megszilárdította a céget, visszaállítják a korábbi vezetési rendet. A kormánybiztosi igazgatók képzése a Varsói Továbbképző Intézetben történik. A csődbejutás klasszikus példája a piasecznói Anitra-Elmasz vállalat, amely megfelelő előkészítés és körültekintés nélkül óriási veszteségeket okozó termelési profilváltoztatást hajtott végre. Olyannyira megromlott az üzem helyzete, hogy már a kormánybiztos sem volt képes segíteni a bajon. A céget végül az Unitra Polkolorképcsögyár vásárolta fel. (INTERPRESS) A varsói WZT üzem Hermes T 400 típusú, 51 centiméter átmérőjű, valamint Hermes T 600 típusú, 61 centiméter átmérőjű új tévékészülék sorozatgyártását kezdte meg. Áramfogyasztásuk az előző típusokkal szemben 50 százalékkal alacsonyabb és gyártásuk is kevésbé anyagigényes. A képen a Hermes T 600 típusú készülék látható. (CSTK-felvétel)
