Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-24 / 29. szám

élelmiszeripari nyers­anyagveszteségek meg­szüntetésének fő irányvonalait a KGST-tagországokban a tudomá­nyos-műszaki fejlődés eredményei alapján már meghatározták. Ez min­denekelőtt az élelmiszeripari ágaza­tok technológiai és műszaki átalakí­tását jelenti, magában foglalja az alapvetően új, hulladékmentes vagy kevés hulladékkal működő technoló­giák kidolgozását és bevezetését, a másodlagos anyagi források fel­dolgozására speciális technológiák megteremtését. Jelenleg a KGST-tagországok feldolgozó élelmiszeripari ágazatai­nak üzemeiben a mezőgazdasági eredetű nyersanyagot közel sem dolgozzák fel teljes mértékben. A feldolgozás során jelentős meny- nyiségű másodlagos anyagforrás keletkezik, amely értékes tápanya­gokat tartalmaz. Ilyenek a kilúgozott répaszelet, a melasz, a napraforgó dara, az olajpogácsa, a szeszipari moslék, a törköly, a malátatörköly, a sajtolási maradék, a gyümölcshús, a puha- és csonthéjas magvak, a sovány tej, az író, a savó, a vér, a csont és a belsőségek stb. Ezek a melléktermékek a mező- gazdaságban kerülnek felhaszná­lásra, mint takarmány, általában friss (nyers) vagy silózott formában, illetve teljesen elvesznek. A KGST-tagországok élelmiszer- ipari termékekből való ellátásának javításával foglalkozó együttműkö­dés komplex intézkedési tervének megvalósítása során az 1984-1985. évben érvényben levő tudományos- műszaki együttműködési programo­kat a hús-, tej-, növényolaj- és kon­zerviparban, valamint az édesvízi haltenyésztés területén kiegészítet­ték egy új témával, amely magában foglalja a nyersanyagforrások sok­oldalú felhasználásának kérdéseit, beleértve az alapvetően új és kor­szerű technológiai folyamatok kidol­gozását, valamint nagy hatékonysá­gú berendezések megszerkesztését erre a célra. Aláírtak továbbá öt megállapodást a tudományos-mű­szaki együttműködésről a sör-, a bor-, a szesz-, a keményítő és a dohányipar területén, amelyek cé­lul tűzték ki a hulladékmenes terme­lés technológiájának és műszaki fel­tételeinek kidolgozását, beleértve a másodlagos nyersanyagforrások ésszerű felhasználását is. Az említett megállapodások és szerződések programjainak megfe­lelően megkezdődött a kijelölt együttműködési intézkedések meg­valósítása, meghatározták a tudo­mányos kutató- és tervező-szer­kesztési munkák rendjét és határ­idejét, kidolgozták és jóváhagyták az 1990-ig szóló részletes együttműkö­dési programokat és az egyes té­mák munkaterveit. A KGST-tagországok a húsipar területén gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek az ésszerű nyersanyag­felhasználásra vonatkozóan is. A szarvasmarha- és sertésfeldol­gozás, valamint a húsipari termékek vágóhídi gyártása során képződő melléktermékek összmennyiségé- nek több mint 30 százalékát az étke­zési vér, a csont és a belsőségek alkotják. Jelenleg ezt az értékes fe­hérjenyersanyagot még nem teljes mértékben és nem ésszerűen hasz­nálják fel élelmiszeripari termékek előállításához. A vágóállatok vére az egyik olyan teljes értékű nyers­anyag, amellyel pótolni lehet a hi­ányzó állati eredetű fehérjéket. Ma­gas biológiai értéke van, amelyet jelentős fehérje (18 százalékig), ás­ványi só, enzim, vitamin és hormon tartalma alapoz meg. Az élelmiszeripari termékek ter­melés-növelésének jelentős tartalé­ka a csont, amelyet a hús ipari feldolgozása során nyernek a hús­feldolgozó üzemekben. Zsírtartalma 19 százalék, fehérjetartalma 18 szá­zalék, kalciumfoszfát tartalma pedig 23 százalék. A kapott csont nagy részét még műszaki (enyvgyártás, fényképészet, zselatingyártás) és takarmányozási célra (csontlíszt) használják fel. A szarvasmarha és a sertés fel­dolgozásakor jelentős mennyiségű belsőséget nyernek (máj, szív, vese, tüdő, lép, bendö, sertésgyomor, bél, tőgy stb.), melyek kihozatala a cson­tos húshoz viszonyítva átlagban 20 százalék körül van. A belsőségek értékes fehérjetartalmú nyersanya­gok. A májban, lépben, szívben ugyanannyi fehérje van, mint a húsban. A teljes körű húsfeldolgozás tech­nológiai és műszaki fejlesztése te­rén kötött együttműködésről szóló megállapodási programnak megfe­lelően, beleértve a húsipari terméke­ket és a fagyasztott, hústartalmú készételeket is, Bulgária, Magyaror­szág, a Kubai Köztársaság, Mongó­lia, a Szovjetunió, valamint Jugo-. szlávia tudományos kutatóintézetei­ben és tervező intézeteiben közös anyagot (koncentrátumot) vagy készterméket állítsanak elő, amely jó minőségű és hosszú eltarthatósá- gú, savó alapú üdítőitalok gyártás- technológiáját (mind édes, mind sa­vanyú savóból), amelyhez stabilizá- tort és ízesítő anyagokat (almát, cit­romot, narancsot) adagolnak. Cseh­szlovákiában a sajtgyártáskor kelet­kező savóból gyártanak üdítőitalo­kat, melyek eltarthatósági ideje ugyancsak hosszú (3-6 hónap). 1987-ben Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlová­kia szakembereinek közös erőfeszí­téseivel tervezik egy folyamatos vo­nal kidolgozását a teavaj gyártásá­hoz, amely a nyersanyag minden alkotórészét maximálisan felhasz­nálja. A KGST-tagországok növényolaj­gyáraiban az olajosmagvak feldol­gozásakor olyan melléktermékek képződnek, mint például az olajpo­gácsa, a zsírtalanított napraforgóda­ra, a foszfatidok és a soapstockok, valamint a napraforgóhéj, gyapot- maghéj, és más hulladék, amelyeket napjainkban főleg takarmányozási célokra használnak. Bulgáriában nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági szakem­berek képzésére, nemcsak a közép- és főiskolákon tesznek meg mindent a színvonal javításáért, hanem a szaktanintézetekben is. Felvételünk az egyik ilyen, Micsurinról elnevezett kjustendilei iskolában, a másodikosok zoológiaóráján készült. (ÓSTK-felvétel) Együttműködés a hulladékmentes technológiák kidolgozásában és bevezetésében erőfeszítéseket tesznek a vér, a csont és a belsőségek teljes mér­tékű felhasználására a húsfeldolgo­zó üzemekben a töltelékáru és más húsipari termékek gyártásához. A KGST-tagországok tejiparában a vaj-, sajt- és más tejtermékek gyártása során olyan melléktermé­kek képződnek, mint a sovány tej, író, és tejsavó, amelyekben jelentős mennyiségű zsír, tejfehérje és tejcu­kor marad. Fokozatosan növekszik a sovány tejből készült termékek termelése, úgymint a teljes tejpótlóé, amelyet az állattenyésztésben a fiatal állatok itatására használnak, a kazeiné, be­vezették a kazeinátok termelését, amelyeket adalékanyagként hasz­nálnak a töltelékáruk gyártásánál. Az élelmiszer-termelés növelésé­nek nagy tartaléka a tejsavó. Jelen­tős eredményt ért el a tejsavó feldol­gozásában az ágazati tudományos kutatás. A Szovjetunióban újfajta fe- hérje-koncentrátumokat, üdítőitalo­kat, teljes tejhelyettesítö anyagokat és takarmánysilózást elősegítő sa­vanyító anyagokat állítanak elő tej­savóból. Az utóbbi években a Szov­jetunióban és más KGST-tagorszá- gokban a tejsavót elég széles kör­ben kezdték felhasználni a kenyér- és a sütőipari termékek gyártásá­ban. Ennek során a kenyeret teljes értékű állati eredetű fehérjével dúsít­ják, ami javítja biológiai értékét és ízét. Nő a kenyér tárolhatósága, a száradás folyamata lelassul. A savókoncentrátumok felhasz­nálása üdítőitalok formájában, vagy a koncentrált és szárított (poralakú) savótermékek kidolgozása lehetővé teszi, hogy a savó alkotórészeit ész­szerűbben használják fel és olyan Jelenleg a KGST-tagországok előtt nagyon fontos feladat áll, a nö­vényolajipari nyersanyagot maximá­lisan étkezési célokra kell felhasz­nálni. Az olajosmagvak feldolgozásá­nak új műszaki feltételei és techno­lógiája kidolgozásában való együtt­működésről szóló szerződésnek megfelelően Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, a Szovjetunió, Csehszlová­kia, valamint Jugoszlávia növény­olajipari és élelmiszeripari gépgyártó vállalatai, tudományos kutatóintézeti és tervezőintézetei közösen dolgoz­nak a megfelelő technológia és technika tökéletesítésén és újak ki­alakításán az olajosmagvak feldol­gozására azzal a céllal, hogy több olajat, növényi fehérjét és más összetevőt nyerjenek ki belőlük to­vábbi felhasználás céljára. Kidolgozták és ajánlják a KGST- tagországok növényolajipari üze­meiben való bevezetésre azokat a javaslatokat, amelyek a termelés hulladékainak és a másodlagos nyersanyagforrásoknak az ésszerű felhasználását tartalmazzák. Töb­bek között javasolják, hogy a napra­forgóhéjat a kérődző állatok granu­lált takarmányainak gyártásához használják fel, hozzáadva a hidratá- ciós maradékot és a soapstockot; felhasználható a napraforgóhéj ta- karmányélesztó, furfurol, hidrolizáci- ós alkohol, butanol és aceton gyár­tására is. A KGST-tagországok konzerv­ipara kb. 70 féle zöldséget, burgo­nyát, gyümölcsöt, bogyót, szőlőt és más mezőgazdasági eredetű nyers­anyagot dolgoz fel. Ennek során a hulladék mennyisége nagyon tág határok között változik, négytől 85 százalékig. A hulladék meghatáro­zott része (figyelmen kívül hagyva a száraz és az alvadékanyagokat stb.) értékes tápanyagokat tartal­maz, és felhasználható élelmiszer­ipari vagy más áru termelésére. A másodlagos nyersanyagforrá­sok ésszerű felhasználását akadá­lyozó egyik ok az, hogy hiányzik feldolgozásuk hatékony technoló­giája, s a megfelelő gépek és beren­dezések sem állnak rendelkezésre. Ezért az új technológiai folyamatok kidolgozásáról és a teljesen gépesí­tett zöldség- és gyümölcstároló, va­lamint feldolgozó üzemek magas termelékenységű berendezéseinek megszerkesztéséről szóló meg­egyezést kiegészítették egy új feje­zettel, amely a zöldség és a gyü­mölcs komplex feldolgozásának technológiájával és technikájával foglalkozik. A megállapodási program tartal­mazza azokat az együttműködési intézkedéseket is, amelyek a má­sodlagos nyersanyagforrások élel­mezési és népgazdasági célra törté­nő mind teljesebb felhasználásának problémáját vannak hivatva megol­dani. Ezeket a másodlagos nyers­anyagokat az alma, a paradicsom és csonthéjas gyümölcsökből történő konzervgyártás során nyerik (alma­törköly, paradicsomhéj és mag, csonthéjas magok stb.). A konzervipari együttműködési megállapodás programjának meg­felelően folyamatban van 28 féle berendezés kialakítása a zöldség­gyümölcs nyersanyag komplex fel­dolgozására. A KGST-tagországok- ban 1987-1988-ban el kell végezni ezen berendezések kísérleti példá­nyainak nemzetközi szintű kipróbá­lását. A próba eredményei alapján 1990-ig tervezik szakosított és koo­peráción alapuló gyártásuk meg­szervezését és kölcsönös exportju­kat az érdekelt országokba. Az édesvízi haltenyésztés techni­kájának és technológiájának tökéle­tesítéséről és újak kidolgozásáról szóló általános együttműködési szerződés keretein belül Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, Románia a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, valamint Jugoszlávia tudomá­nyos kutatóintézetei ki fogják dol­gozni a áruhal és az ivadékok neve­lésének anyagtakarékos technoló­giáját. A közös tudományos kutató­munka célja az, hogy kidolgozzák és a gyakorlatba bevezessék a halas­tavak természetes takarmánybázisa növelésének legésszerűbb és leg­hatékonyabb módszereit és csök­kentsék a halak egységnyi súlynö­vekedésére eső koncentrátum ráfor­dítását. A tagországok kölcsönös köteles­ségvállalásának összessége, ame­lyet a tudományos kutatási és gaz­dasági együttműködésről szóló többoldalú és hosszú lejáratú meg­állapodások és szerződések foglal­nak magukba, valamint ezek időbeni és pontos teljesítése az 1990-ig ter­jedő időszakban - anyagi megteste­sülése a megfelelő irányzatok ered­ményeinek az ipar feldolgozó ága­zataiban, amelyet a komplex együtt­működési intézkedési terv ír elő a KGST-tagországok élelmiszerellá­tásának javítása érdekében. Beve­zetésük végeredményben lehetővé teszi, hogy a KGST-tagországok nö­veljék élelmiszerforrásaikat, első­sorban a nyersanyag teljesebb és ésszerűbb feldolgozásával és vesz­teségeinek csökkentésével, többek között a hús- és húskészítmények, a tejtermékek, a hal, a növényi ere­detű étkezési fehérje, a zöldség- és gyümölcskonzervek és más élelmi­szerek gyártását, valamint a takar­mánytermelést és más, a népgazda­ság szükségleteit kielégítő termékek előállítását. Nagyon fontos és nagyszabású feladatokat tartalmaz a termelés in­tenzitásának növeléséről a KGST- tagországok 2000-ig szóló tudomá­nyos-műszaki komplex programja. Ennek a programnak egyik kiemelt irányzataként tervezik a biotechno­lógia fejlesztését, beleértve az élel­miszergazdaság területeit is. SZTANISZLAV SZMIRNOV, a KGST titkársága élelmiszeripari osztályának vezetője Számok, tények, adatok • Bulgáriában rendeletet fogadott el a kormány az ál­lampolgárok által végezhető „ki­egészítő szolgáltatások és bizo­nyos termékek kiegészítő terme­lésének'' rendjéről és feltételei­ről. Az előzetes tájékoztató sze­rint magánmunkát és magán­szolgáltatást ezentúl Bulgáriá­ban munkások és alkalmazottak is végezhetnek - fő munkaidejü­kön kívül. A rendelet a nyugdíja­soknak, a gyermekgondozási szabadságon levőknek, a ház­tartásbelieknek, a felsőoktatási intézményekben tanulóknak, a rokkantaknak és leszázalékol- taknak is lehetővé teszi a ma­gánmunkát. A munkások és al­kalmazottak saját munkahelyü­kön maximum napi négy órára vállalhatnak túlmunkát. • Mintaüzemnek nevezte a Kapri automatizált gépgyártó létesítményt a Konsztantyin Fro­lov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke. Az „okos“ berendezést az akadé­mia géptani intézetének tudósai tervezték. A Kapri szerkesztőiro­dájában nincs szükség vonalzó­ra, körzőre, ceruzára. A terv au­tomatizált rendszer segítségével a display képernyőjén születik meg. Ezzel egyidejűleg a számí­tógép megtervezi a technológiát. Utasítására a szerszámgépek beindulnak, a robotok adagolják az anyagot és a munkadarabo­kat, beállítják a szerszámokat. A szovjet gépgyártók a Kapóval a fejlődés új, minőségi szaka­szához érkeztek, eljutottak a ter­melés automatizálásának ma­gas fokára. Mongóliában a jelenlegi ötéves tervidőszakban (1986-1990) 25 százalékkal növelik a hús és húsipari termékek termelését. Felvételünk az egyik legöregebb, az ulánbátori húsipari kombi­nátban készült. Ez negyven évvel ezelőtt kezdte meg üzemelését. Jelenleg húszféle húskészítményt állítanak elő. (Foto: CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents