Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-24 / 29. szám
élelmiszeripari nyersanyagveszteségek megszüntetésének fő irányvonalait a KGST-tagországokban a tudományos-műszaki fejlődés eredményei alapján már meghatározták. Ez mindenekelőtt az élelmiszeripari ágazatok technológiai és műszaki átalakítását jelenti, magában foglalja az alapvetően új, hulladékmentes vagy kevés hulladékkal működő technológiák kidolgozását és bevezetését, a másodlagos anyagi források feldolgozására speciális technológiák megteremtését. Jelenleg a KGST-tagországok feldolgozó élelmiszeripari ágazatainak üzemeiben a mezőgazdasági eredetű nyersanyagot közel sem dolgozzák fel teljes mértékben. A feldolgozás során jelentős meny- nyiségű másodlagos anyagforrás keletkezik, amely értékes tápanyagokat tartalmaz. Ilyenek a kilúgozott répaszelet, a melasz, a napraforgó dara, az olajpogácsa, a szeszipari moslék, a törköly, a malátatörköly, a sajtolási maradék, a gyümölcshús, a puha- és csonthéjas magvak, a sovány tej, az író, a savó, a vér, a csont és a belsőségek stb. Ezek a melléktermékek a mező- gazdaságban kerülnek felhasználásra, mint takarmány, általában friss (nyers) vagy silózott formában, illetve teljesen elvesznek. A KGST-tagországok élelmiszer- ipari termékekből való ellátásának javításával foglalkozó együttműködés komplex intézkedési tervének megvalósítása során az 1984-1985. évben érvényben levő tudományos- műszaki együttműködési programokat a hús-, tej-, növényolaj- és konzerviparban, valamint az édesvízi haltenyésztés területén kiegészítették egy új témával, amely magában foglalja a nyersanyagforrások sokoldalú felhasználásának kérdéseit, beleértve az alapvetően új és korszerű technológiai folyamatok kidolgozását, valamint nagy hatékonyságú berendezések megszerkesztését erre a célra. Aláírtak továbbá öt megállapodást a tudományos-műszaki együttműködésről a sör-, a bor-, a szesz-, a keményítő és a dohányipar területén, amelyek célul tűzték ki a hulladékmenes termelés technológiájának és műszaki feltételeinek kidolgozását, beleértve a másodlagos nyersanyagforrások ésszerű felhasználását is. Az említett megállapodások és szerződések programjainak megfelelően megkezdődött a kijelölt együttműködési intézkedések megvalósítása, meghatározták a tudományos kutató- és tervező-szerkesztési munkák rendjét és határidejét, kidolgozták és jóváhagyták az 1990-ig szóló részletes együttműködési programokat és az egyes témák munkaterveit. A KGST-tagországok a húsipar területén gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek az ésszerű nyersanyagfelhasználásra vonatkozóan is. A szarvasmarha- és sertésfeldolgozás, valamint a húsipari termékek vágóhídi gyártása során képződő melléktermékek összmennyiségé- nek több mint 30 százalékát az étkezési vér, a csont és a belsőségek alkotják. Jelenleg ezt az értékes fehérjenyersanyagot még nem teljes mértékben és nem ésszerűen használják fel élelmiszeripari termékek előállításához. A vágóállatok vére az egyik olyan teljes értékű nyersanyag, amellyel pótolni lehet a hiányzó állati eredetű fehérjéket. Magas biológiai értéke van, amelyet jelentős fehérje (18 százalékig), ásványi só, enzim, vitamin és hormon tartalma alapoz meg. Az élelmiszeripari termékek termelés-növelésének jelentős tartaléka a csont, amelyet a hús ipari feldolgozása során nyernek a húsfeldolgozó üzemekben. Zsírtartalma 19 százalék, fehérjetartalma 18 százalék, kalciumfoszfát tartalma pedig 23 százalék. A kapott csont nagy részét még műszaki (enyvgyártás, fényképészet, zselatingyártás) és takarmányozási célra (csontlíszt) használják fel. A szarvasmarha és a sertés feldolgozásakor jelentős mennyiségű belsőséget nyernek (máj, szív, vese, tüdő, lép, bendö, sertésgyomor, bél, tőgy stb.), melyek kihozatala a csontos húshoz viszonyítva átlagban 20 százalék körül van. A belsőségek értékes fehérjetartalmú nyersanyagok. A májban, lépben, szívben ugyanannyi fehérje van, mint a húsban. A teljes körű húsfeldolgozás technológiai és műszaki fejlesztése terén kötött együttműködésről szóló megállapodási programnak megfelelően, beleértve a húsipari termékeket és a fagyasztott, hústartalmú készételeket is, Bulgária, Magyarország, a Kubai Köztársaság, Mongólia, a Szovjetunió, valamint Jugo-. szlávia tudományos kutatóintézeteiben és tervező intézeteiben közös anyagot (koncentrátumot) vagy készterméket állítsanak elő, amely jó minőségű és hosszú eltarthatósá- gú, savó alapú üdítőitalok gyártás- technológiáját (mind édes, mind savanyú savóból), amelyhez stabilizá- tort és ízesítő anyagokat (almát, citromot, narancsot) adagolnak. Csehszlovákiában a sajtgyártáskor keletkező savóból gyártanak üdítőitalokat, melyek eltarthatósági ideje ugyancsak hosszú (3-6 hónap). 1987-ben Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakembereinek közös erőfeszítéseivel tervezik egy folyamatos vonal kidolgozását a teavaj gyártásához, amely a nyersanyag minden alkotórészét maximálisan felhasználja. A KGST-tagországok növényolajgyáraiban az olajosmagvak feldolgozásakor olyan melléktermékek képződnek, mint például az olajpogácsa, a zsírtalanított napraforgódara, a foszfatidok és a soapstockok, valamint a napraforgóhéj, gyapot- maghéj, és más hulladék, amelyeket napjainkban főleg takarmányozási célokra használnak. Bulgáriában nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági szakemberek képzésére, nemcsak a közép- és főiskolákon tesznek meg mindent a színvonal javításáért, hanem a szaktanintézetekben is. Felvételünk az egyik ilyen, Micsurinról elnevezett kjustendilei iskolában, a másodikosok zoológiaóráján készült. (ÓSTK-felvétel) Együttműködés a hulladékmentes technológiák kidolgozásában és bevezetésében erőfeszítéseket tesznek a vér, a csont és a belsőségek teljes mértékű felhasználására a húsfeldolgozó üzemekben a töltelékáru és más húsipari termékek gyártásához. A KGST-tagországok tejiparában a vaj-, sajt- és más tejtermékek gyártása során olyan melléktermékek képződnek, mint a sovány tej, író, és tejsavó, amelyekben jelentős mennyiségű zsír, tejfehérje és tejcukor marad. Fokozatosan növekszik a sovány tejből készült termékek termelése, úgymint a teljes tejpótlóé, amelyet az állattenyésztésben a fiatal állatok itatására használnak, a kazeiné, bevezették a kazeinátok termelését, amelyeket adalékanyagként használnak a töltelékáruk gyártásánál. Az élelmiszer-termelés növelésének nagy tartaléka a tejsavó. Jelentős eredményt ért el a tejsavó feldolgozásában az ágazati tudományos kutatás. A Szovjetunióban újfajta fe- hérje-koncentrátumokat, üdítőitalokat, teljes tejhelyettesítö anyagokat és takarmánysilózást elősegítő savanyító anyagokat állítanak elő tejsavóból. Az utóbbi években a Szovjetunióban és más KGST-tagorszá- gokban a tejsavót elég széles körben kezdték felhasználni a kenyér- és a sütőipari termékek gyártásában. Ennek során a kenyeret teljes értékű állati eredetű fehérjével dúsítják, ami javítja biológiai értékét és ízét. Nő a kenyér tárolhatósága, a száradás folyamata lelassul. A savókoncentrátumok felhasználása üdítőitalok formájában, vagy a koncentrált és szárított (poralakú) savótermékek kidolgozása lehetővé teszi, hogy a savó alkotórészeit észszerűbben használják fel és olyan Jelenleg a KGST-tagországok előtt nagyon fontos feladat áll, a növényolajipari nyersanyagot maximálisan étkezési célokra kell felhasználni. Az olajosmagvak feldolgozásának új műszaki feltételei és technológiája kidolgozásában való együttműködésről szóló szerződésnek megfelelően Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia, valamint Jugoszlávia növényolajipari és élelmiszeripari gépgyártó vállalatai, tudományos kutatóintézeti és tervezőintézetei közösen dolgoznak a megfelelő technológia és technika tökéletesítésén és újak kialakításán az olajosmagvak feldolgozására azzal a céllal, hogy több olajat, növényi fehérjét és más összetevőt nyerjenek ki belőlük további felhasználás céljára. Kidolgozták és ajánlják a KGST- tagországok növényolajipari üzemeiben való bevezetésre azokat a javaslatokat, amelyek a termelés hulladékainak és a másodlagos nyersanyagforrásoknak az ésszerű felhasználását tartalmazzák. Többek között javasolják, hogy a napraforgóhéjat a kérődző állatok granulált takarmányainak gyártásához használják fel, hozzáadva a hidratá- ciós maradékot és a soapstockot; felhasználható a napraforgóhéj ta- karmányélesztó, furfurol, hidrolizáci- ós alkohol, butanol és aceton gyártására is. A KGST-tagországok konzervipara kb. 70 féle zöldséget, burgonyát, gyümölcsöt, bogyót, szőlőt és más mezőgazdasági eredetű nyersanyagot dolgoz fel. Ennek során a hulladék mennyisége nagyon tág határok között változik, négytől 85 százalékig. A hulladék meghatározott része (figyelmen kívül hagyva a száraz és az alvadékanyagokat stb.) értékes tápanyagokat tartalmaz, és felhasználható élelmiszeripari vagy más áru termelésére. A másodlagos nyersanyagforrások ésszerű felhasználását akadályozó egyik ok az, hogy hiányzik feldolgozásuk hatékony technológiája, s a megfelelő gépek és berendezések sem állnak rendelkezésre. Ezért az új technológiai folyamatok kidolgozásáról és a teljesen gépesített zöldség- és gyümölcstároló, valamint feldolgozó üzemek magas termelékenységű berendezéseinek megszerkesztéséről szóló megegyezést kiegészítették egy új fejezettel, amely a zöldség és a gyümölcs komplex feldolgozásának technológiájával és technikájával foglalkozik. A megállapodási program tartalmazza azokat az együttműködési intézkedéseket is, amelyek a másodlagos nyersanyagforrások élelmezési és népgazdasági célra történő mind teljesebb felhasználásának problémáját vannak hivatva megoldani. Ezeket a másodlagos nyersanyagokat az alma, a paradicsom és csonthéjas gyümölcsökből történő konzervgyártás során nyerik (almatörköly, paradicsomhéj és mag, csonthéjas magok stb.). A konzervipari együttműködési megállapodás programjának megfelelően folyamatban van 28 féle berendezés kialakítása a zöldséggyümölcs nyersanyag komplex feldolgozására. A KGST-tagországok- ban 1987-1988-ban el kell végezni ezen berendezések kísérleti példányainak nemzetközi szintű kipróbálását. A próba eredményei alapján 1990-ig tervezik szakosított és kooperáción alapuló gyártásuk megszervezését és kölcsönös exportjukat az érdekelt országokba. Az édesvízi haltenyésztés technikájának és technológiájának tökéletesítéséről és újak kidolgozásáról szóló általános együttműködési szerződés keretein belül Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, Románia a Szovjetunió, Csehszlovákia, valamint Jugoszlávia tudományos kutatóintézetei ki fogják dolgozni a áruhal és az ivadékok nevelésének anyagtakarékos technológiáját. A közös tudományos kutatómunka célja az, hogy kidolgozzák és a gyakorlatba bevezessék a halastavak természetes takarmánybázisa növelésének legésszerűbb és leghatékonyabb módszereit és csökkentsék a halak egységnyi súlynövekedésére eső koncentrátum ráfordítását. A tagországok kölcsönös kötelességvállalásának összessége, amelyet a tudományos kutatási és gazdasági együttműködésről szóló többoldalú és hosszú lejáratú megállapodások és szerződések foglalnak magukba, valamint ezek időbeni és pontos teljesítése az 1990-ig terjedő időszakban - anyagi megtestesülése a megfelelő irányzatok eredményeinek az ipar feldolgozó ágazataiban, amelyet a komplex együttműködési intézkedési terv ír elő a KGST-tagországok élelmiszerellátásának javítása érdekében. Bevezetésük végeredményben lehetővé teszi, hogy a KGST-tagországok növeljék élelmiszerforrásaikat, elsősorban a nyersanyag teljesebb és ésszerűbb feldolgozásával és veszteségeinek csökkentésével, többek között a hús- és húskészítmények, a tejtermékek, a hal, a növényi eredetű étkezési fehérje, a zöldség- és gyümölcskonzervek és más élelmiszerek gyártását, valamint a takarmánytermelést és más, a népgazdaság szükségleteit kielégítő termékek előállítását. Nagyon fontos és nagyszabású feladatokat tartalmaz a termelés intenzitásának növeléséről a KGST- tagországok 2000-ig szóló tudományos-műszaki komplex programja. Ennek a programnak egyik kiemelt irányzataként tervezik a biotechnológia fejlesztését, beleértve az élelmiszergazdaság területeit is. SZTANISZLAV SZMIRNOV, a KGST titkársága élelmiszeripari osztályának vezetője Számok, tények, adatok • Bulgáriában rendeletet fogadott el a kormány az állampolgárok által végezhető „kiegészítő szolgáltatások és bizonyos termékek kiegészítő termelésének'' rendjéről és feltételeiről. Az előzetes tájékoztató szerint magánmunkát és magánszolgáltatást ezentúl Bulgáriában munkások és alkalmazottak is végezhetnek - fő munkaidejükön kívül. A rendelet a nyugdíjasoknak, a gyermekgondozási szabadságon levőknek, a háztartásbelieknek, a felsőoktatási intézményekben tanulóknak, a rokkantaknak és leszázalékol- taknak is lehetővé teszi a magánmunkát. A munkások és alkalmazottak saját munkahelyükön maximum napi négy órára vállalhatnak túlmunkát. • Mintaüzemnek nevezte a Kapri automatizált gépgyártó létesítményt a Konsztantyin Frolov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke. Az „okos“ berendezést az akadémia géptani intézetének tudósai tervezték. A Kapri szerkesztőirodájában nincs szükség vonalzóra, körzőre, ceruzára. A terv automatizált rendszer segítségével a display képernyőjén születik meg. Ezzel egyidejűleg a számítógép megtervezi a technológiát. Utasítására a szerszámgépek beindulnak, a robotok adagolják az anyagot és a munkadarabokat, beállítják a szerszámokat. A szovjet gépgyártók a Kapóval a fejlődés új, minőségi szakaszához érkeztek, eljutottak a termelés automatizálásának magas fokára. Mongóliában a jelenlegi ötéves tervidőszakban (1986-1990) 25 százalékkal növelik a hús és húsipari termékek termelését. Felvételünk az egyik legöregebb, az ulánbátori húsipari kombinátban készült. Ez negyven évvel ezelőtt kezdte meg üzemelését. Jelenleg húszféle húskészítményt állítanak elő. (Foto: CSTK)
