Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-24 / 29. szám

fciflúxhdm az -(tan szó 9 VII. 24. Berlin központjában megcsodáltuk a szép épületeket, melyekről nehéz megállapítani felújítottak vagy teljesen újak-e. Az utóbbi időben ugyanis több a hagyományostól eltérő külsejű épület hívja fel magára a figyelmet. Az Akadé­mia téren a Francia dóm szomszédsá­gában például két olyan épület van, melyről azt hinnénk, terméskőből ké­szült a burkolata. Ez viszont csak lát­szat. Betonból gyártották ezeket az elemeket is, csak új technológiával. Megváltoztatták a klasszikus panel­gyártási folyamatot. Amikor kísérőink felajánlották, néz­zük meg, hogyan készülnek ezek a pa­nelok, azt hittük, valami városszéli gyárba visznek, de nagy meglepeté­sünkre az Akadémia térről gyalog in­dultunk el. Útközben még felhívták fi­gyelmünket az apró kockákkal kirakott térre, amely szintén a korábban látott panelokhoz hasonló „negatív techno­lógiával“ készült. Nagy előnye, hogy kevésbé munkaigényes. Az apró koc­kákat elhelyezik a formában, majd 20 cm vastag betonnal leöntik. Az új módszer igen egyszerű, már külföldiek is érdeklődtek iránta. Magyar és len­gyel szakemberek „felfedezték“ az új, hasznos módszert és alkalmazni is kívánják hazájukban. Útközben azt is megtudtuk, az NDK legkisebb panelgyárába látogatunk el, mely mindössze egy évtizede működik. Igazgatója Dieter Letsch mérnök, a „műkő“ újrafelfedezője 1961-ben Lipcsében a piac melletti vásárcsarnok külső burkolatát készítette el ezen a módon, majd Berlinben is kísérlet­képp alkalmazta az újfajta panelokat.-A tér egyik sarkában ideiglenes, még műhelynek is alig nevezhető he­lyen készítettük a színház külső és belső burkoló elemeit-emlékezik visz- sza. - Tulajdonképpen csak visszatér­tünk ahhoz a módszerhez, melyet már a századfordulón is alkalmaztak, de később a tömeges panelgyártás beve­zetésekor háttérbe szorult. Szerencsé­re újra elnyerte megérdemelt helyét az építészetben, s ma már egyre több helyen alkalmazzák. PANELBŐL - VÁLTOZATOSAN Az NDK 50 panelgyára közül már több átvette ezt a módszert. Neubran- denburgban, Erfurtban, Potsdamban és másutt is gyártanak ilyen elemeket, s a Berlin közepén levő kis panelgyár technológiai központtá vált, ahol újabb és újabb módszerekkel kísérletezik az igazgató vezetésével a főmérnök és tíz beosztott munkása.-A hagyományos panelgyártásnál sima acélformába öntik a betont, a pa­nel majdani külső felülete fenn van - magyarázta az igazgató. - Ezen nem igen lehet változtatni, a felületet válto- zatossabbá tenni. Viszont a negatív módszer alkalmazásával különböző domborulatokat érhetünk el, színes, eltérő formákat hozhatunk létre. Ez utóbbi eljárásnál gipszből készül a for­ma, ebbe öntjük a betont, majd a for­mát széttörjük. Ha pedig bonyolultabb felületeket vagy művészi motívumokat akarunk nyerni, poliuretán formát használunk. Azért tartjuk jelentősnek ezt a technológiát, mert a városköz­pontban változatosabban lehet épít­kezni. Ez a módszer gazdaságos is, hisz egyfajta anyagból több forma, szín hozható létre. A formába öntött külön­leges felületek előnye, hogy nem kelet­keznek rések, az elemek tökéletesen illenek egymáshoz. A műkő a természetes kőhöz viszo­nyítva nagyobb variációs lehetőséget nyújt. Tehát olyan építőanyag, mely számtalan területen és formában alkal­mazható. Például a régi épületek felújí­tásakor a megrongálódott szobrokat külföldről behozott terméskőből készí­tették el újra, az említett technológiával viszont ez itthon olcsóbban is meg­oldható. A szakemberek szerint a fel- használásában még csak a kezdetek­nél tartanak, sok-sok érdekes megol­dást találhatnak még. AMI A HÁZAKKAL, LAKÁSOKKAL ÖSSZEFÜGG A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy épp berlini tartózkodásunk ideje alatt a riportét témájával kapcsolatos kiállítás nyílt. A városalapítás 750. év­fordulója tiszteletére olyan bemutatót rendeztek, mely többek között az épí­tészet terén elért eredményeket, a la­kásfejlesztési munkák során alkalma­zott módszereket sorakoztatja fel.- Hazánkban ez az eddigi legna­gyobb építészettel kapcsolatos kiállítás - közölte Horst Deutschmann, az NDK építészeti minisztériumának munkatár­sa. - Tizenötezer négyzetméter sza­bad területen és 6000 négyzetméternyi csarnokban mintegy 1500 kiállítási tár­gyat láthatnak az érdeklődők. Megcso­dálhatjuk itt az ágazat csúcsszínvonalú termékeit, képet kaphatunk arról, mi­lyen szerepe van az automatizációnak az építészetben, hogyan sikerül alkal­mazni a robotokat a nehéz fizikai mun­kák végzésénél. De nemcsak a szak­emberek számára vonzó ez a bemuta­tó, akik számtalan előadáson vehetnek A különleges homlokzatú házak is panel­ból készültek (Jürgen Graetz felvételei) részt, az átlagos látogató is sok érde­keset láthat itt: például tanácsadószol­gálat működik és építkezési kellékeket is árusítanak. A kiállítást járva meggyőződhettünk az NDK építőiparának fejlettségéről. Hosszan időztünk az automata panel­készítő gépsor mellett, mely segítsé­gével a munka jóval könnyebbé válik, az előre gyártott épületelemek minősé­ge javul és nem utolsó sorban a gyár­táskor időt takarítanak meg. Építőele­mek sokasága teszi lehetővé a válto­zatos építést az országban. A kiállítás is tükrözte: panelból is sokféle házat lehet építeni. A különböző felületek, az ablakok mérete és színe, az erkélyek sokféle megoldása mind-mind ezt a célt szolgálja. De olyan apróságról sem feledkeznek meg, hogy az abla­Az NDK legkisebb panelgyárának igaz­gatója készségesen mutatta be termé­küket kok elé már a gyárban oda kerül a vi­rágtartó. Azzal már korábbi találkozásaink során megismerkedhettünk, milyen nagy súlyt helyeznek az NDK-ban a házak felújítására. Nagy figyelemmel hallgattuk kísérőnket, amikor a karban­tartási munkáknál használatos gépek, berendezések egy részét mutatta be:- A kis gépek ma már nélkülözhe­tetlenek a karbantartásnál. Ezért fej­lesztésükre különös gondot fordítunk. Például ezzel az eszközzel a tetőkön a kátránypapírt vágják, s a hagyomá­nyos kézi munka helyett ennek alkal­mazásával sokkal nagyobb munka­termelékenységet értek el. Aztán egy érdekes megoldású létrát mutatott, amely a tető alakja szerint igazítható, hajlítható. A tetőfedésnek ugyanis a felújítási munkák során nagy jelentő­sége van. Nem véletlen, hogy az or­szágban 970, tíz-tizenhat tagból álló tetőfedő brigádot hoztak létre, 1984 és 1987 között az összes háztető kéthar­madát rendbe teszik. FELÚJÍTÁS = TAKARÉKOSSÁG A kémények felújításánál is újszerű megoldást alkalmaznak. A hagyomá­nyos, kívülről szép, pirostéglás kémé­nyekbe speciális, hazai gyártmányú üvegcsövet helyeznek és az üreget betonnal töltik ki. S ha már a fűtés kerül szóba, ennek ésszerűsítésére is lát­tunk jó példát. A régi lakások nagy részében nincs valamennyi helyiség­nek kéménye, így fűteni sem lehet ezekben. A schwerini városi építészeti kombinát a kiállításon mutatta be, ho­gyan lehet ezt a problémát felszámolni. A „kéményes“ szobába olyan cserép­kályhát tesznek, mely a további két helyiségben elhelyezett fűtőtestekben is képes a vizet felmelegíteni, s ez a rendszer a központi fűtéshez hason­lóan működik.- Ha a felújítások iránt érdeklődnek, még ebbe a csarnokba is nézzünk be - javasolta Horst Deutschmann. Érdemes volt megismerkednünk a főváros egyik lakáskarbantartó válla­lata figyelemreméltó tevékenységével. 1984-ben kezdték a vízcsapok felújítá­sát. A lakáshasználó behozhatja a köz­pontba a megcsúnyult, elromlott csa­pot és helyette kap egy felújítottat, mely olyan mint az új: fényes vagy festett. Sok anyagot takarítanak meg, hisz rájöttek, hogy a vízcsapok 90 szá­zaléka újra felhasználható. Az ó köz­pontjukban évente 5000-et javítanak meg. A kisebb munkákat az alapiskolá­sokkal végeztetik el a politechnikai ne­velés keretében. Azt szeretnék elérni, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is elterjesszék ezt a bevált módszert, nemcsak a csapokkal, ha­nem más, kijavítható lakáshasználati tárggyal kapcsolatban is. Ilyen módon is hozzá akarnak járulni a lakások minőségének megőrzéséhez és azok jobb megbecsüléséhez. DEÁK TERÉZ UJ MÓDSZEREK, HASZNOS MEGOLDÁSOK Emberközelben T íz éve emberközelben. Mindig ezt akarta - csak más területen. Oktató- nevelő munkával irányítani az iskoláskorúa- kat. Tíz éve minden reggel beáll a pult mögé: mégsem unja, nem fáradt bele, mert amit csiná), több az az adásvétel lebonyolí­tásánál. Vallja is: - Ezen a területen is előny némi pedagógiai alapismeret. Helyénvaló, csak sajnos ritkán tapasztalom - még gye­rekekkel szemben is hogy a kereskedők többsége, ha parányi mértékben is, de pe­dagógus legyen. Látja a kereskedő-vevő viszony hiányos­ságait. S mert nemcsak mások, önmagának is szigorú kritikusa, tíz év alatt tapasztalt, jó kereskedő lett.- Miután nem sikerült a pedagógusi pá­lya, a szépségei, a vonzalom iránta bennem él, és ott használom ki, ahol tudom, a keres­kedelemben. Nem mondom, hogy könnyű volt a kezdés. Gimnáziumban érettségiz­tem, időbe tellett, amíg megismerkedtem az árucikkekkel, azok árával.- Ezek szerint hátrányát érezted, hogy nem kereskedelmi szakiskolát végeztél?- Nem, ezt nem mondanám. Csak szo­katlan volt, hogy az olyannyira áhított kated­ra helyett, a pult mögött állok majd.- Szavaidból az derül ki, hogy a kereske­delmi iskola sem nyújt bővebb szakismere­tet, mint - esetedben - a gimnázium.- Elméletileg nem. Viszont az onnan ki­került diákok a gyakorlatból többet ismer­nek. Megtanulnak bánni az áruval.- És milyenek ók, az iskolából frissen kikerültek?- Valószínű azt várod, hogy soroljam az elmarasztaló jelzőket. Nem. Mindig volt, van és lesz jó és rossz kereskedő: legyen az fiatal, vagy idősebb. Annyi idő alatt, mint mi, ók is megtanulják a kereskedőfogásokat, megértik, hogy a jó viszony a vevőhöz kamatoztatható a bevétel növelésében, vagyis a forgalom a kereskedődől függ... Annak idején mi sem voltunk mások.- Azt mondod, kereskedöfogások. Ez „szakmai titok“ vagy elárulhatsz közülük néhányat?- Talán az áru reklámozását kell meg­említeni - tanulni kell kínálni, bemutatni az árut. Van aki ügy jön be az üzletbe, hogy otthon eldöntötte, mit akar venni. Van aid- bennünk, a mi szakmai tudásunkban bízik. Nekünk ismernünk kell minden árucikk mű­szaki leírását, működését. Vagy, nyáron a kereskedő ha teheti, az árut kiviszi az utcára. A legkeresettebb fogyasztási cikke­ket tesszük ki az asztalra. így azok a járóke­lők is gyakran kinyitják pénztárcájukat, akik nem éppen vásárlási szándékkal indultak útnak.- A bevétel szempontjából is megéri, sőt gondolom, már kint az utcán anélkül, hogy lépcsőket járna az ember, információt is kaphat a benti kínálatról. De hadd említsem meg ón is egy tapasztalatomat. Porszívót vásároltunk. Működését ugyan bemutatta az elárusítónő, csak épp a csöveket nem szerelte fel. Hazavittük, kipróbáltuk, nem illeszkedtek egymásba. Valószínű már ö is tudta, hogy majd napokig kínlódni fogunk vele.- Ez egy rossz fogás volt. Rossz fényt vet a kereskedőkre. Nem játszhatjuk el a vevő bizalmát, érte vagyunk, azért, hogy visszajöjjön, nálunk, a mi üzletünkben vásá­roljon. Egy közösségért, egy üzletért dol­gozzunk. Jó híre tőlünk is függ.-Te milyen kereskedő vagy?- Amilyenből a legtöbb van.- Vagyis?- A kereskedelem szépsége az, hogy sok emberrel kerülünk kapcsolatba. Tíz év alatt megismertem az alapvető emberi jel­lemvonásokat, megtanultam alkalmaz­kodni. És a forgalom szempontjából ez abban nyilvánul meg, hogy...- ... hogy azt hiszem jó eladó vagyok. Legalábbis igyekszem az lenni. Vanya Erika, az érsekújvári (Nővé Zámky) háztartási bolt műszaki osztályán dolgozik. A beszélgetés napján a bolt előtt kínálta portékáját. TALLÓSi BÉLA (Gágyor Aliz felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents