Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-03 / 26. szám

ítUrunkdm az -hm ÚJ szú 9 1987. VII. 3. Mielőtt a Német Demokratikus Köztársaságba látogattam, néhány adatot feljegyeztem a noteszomba, hogy a számomra érdekes és vonzó témájú riportúton tudjak mihez igazodni, viszonyítani. Barátaink orszá­gában azt vettük szemügyre, hogyan sikerült szociálpolitikai célkitűzé­seik közül a legfontosabbat - a lakások építését, felújítását, korszerűsí­tését - elérniük, nagy figyelmet szentelve a történelmi jelentőségű épületek, műemlékek védelmének. Elöljáróban néhány, a témával összefüggő fontos adat. Az NDK-nak 16,7 millió lakosa van, háromnegyed részük városokban él. A lakások fele 1945 után épült: hatvan százalékuk állami, húsz-húsz százalékuk szövetkezeti tulajdonban van, illetve magánerőből épült ház. AÉSIflfeffl Otthont minden családnak Az ország kulcsfeladatai közé tarto­zik, hogy 1990-ig a lakáskérdést szociá­lis problémaként megoldják. Az ország­ban akkor előreláthatólag 6,7 millió csa­lád él majd, a lakások száma pedig eléri a 7 milliót. Beszélgetőpartnerünk, Hans Reptetett, a Neues Deutschland szerkesztője, aki egyébként 36 éve foglalkozik az építő­ipar kérdéseivel és jelenleg az újságíró­szövetség hatvan publicistát tömörítő építészeti szekciójának vezetője, a célt így fogalmazza meg:- 1990-ig minden családnak jó álla­potban lévő lakása kell legyen - vagy új vagy a korszerűsített házakban. Persze ez nem jelent minden esetben központi fűtéssel ellátott lakást. A lakások szá­mát egyébként úgy tervezték, hogy min­den tizennyolc éven felüli fiatal, aki önál­lóan akar élni, lakáshoz juthasson. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 940 ezer lakást kellett befejezni, ebből 600 ezer újat. Ez eddig a legnagyobb felada­tot jelentette az építők számára. De helytállásukat, eltökéltségüket bizonyít­ja, hogy a tervezett helyett 988 880 lakásegységet sikerült átadniuk. Gya­korlatilag így 1981-től hárommillió főnek javult a lakáshelyzete.- Az elmúlt esztendőben 212 222 la­kást építettek, illetve korszerűsítettek, s ez eddig a legnagyobb éves mennyi­ség - egészítette ki az elhangzottakat Hans Joachim Schulze, a lakáskarban­tartó és -korszerűsítő intézet munkatár­sa. - A 120 728 új lakás mellett az építők elsősorban a városközpontokban lévő házak felújítására helyezték a hangsúlyt. Egyébként 1986 és 1990 között egy­millió új lakással gyarapszik az ország: ennek felét az új lakások teszik ki. Kiküszöbölni a múlt hibáit A hatvanas évek elején, amikor az építkezés korábban nem tapasztalt mé­reteket öltött - hasonlóképpen mint ná­lunk a lakásépítés elsősorban a nagy, szabad területeken összpontosult, mondhatnánk úgy is, zöld réteket építet­tek be. A karbantartást ugyan fokozato­san rendszeresítették, de a felújítások­nak nem szenteltek kellő figyelmei. 1971-ben fordult a kocka: előtérbe ke­rült a régebbi lakások korszerűsítése és a rossz állapotban lévők felújítása.- Számokkal is érzékeltethetjük a helyzet alakulását - magyarázta Günther Kabus professzor, az NDK építkezési akadémiájának osztályveze­tője. - Ezer új lakás mellett 1980-ban 407 lakást korszerűsítettünk, ez idén pedig előreláthatólag 800-at korszerűsí­tünk. A hatvanas években épült laká­sokkal ma már elég sok a gond. Még harmincévesek sincsenek ezek a há­zak, de már főjavításokat kell végezni rajtuk. A nagyütemú építkezés mellett ugyanis csupán a kisebb karbantartási munkákat végezték el. Ebből a fogyaté­kosságból levontuk a tanulságot. Hogy az ilyesmi ne fordulhasson elő a jövő­ben, most már a házgyárakat bevonjuk a karbantartásba is. A lakáskombinátok két év szavatossági időt adnak az álta­luk épített lakásokra és később a saját gépparkjukkal, amilyennel a karbantar­tók nem rendelkeznek, a javítási mun­kálatokat is el kell végezniük. Barátainknál is az előre gyártott épü­letelemekből készített házak vannak túl­súlyban. Az ország 50 panelgyárában készülnek a falak, a tetők. Egy-egy kulcsrakész lakás 500 óra alatt épül fel, beleszámítva a közművesítést is, és 90 ezer márkába kerül. A korszerűsítés feltételei A lakás, illetve a ház korszerűsítése a család életébe jelentős beavatkozás. Ezt megelőzően a helyi igazgatás illeté­kes képviselői elbeszélgetnek a lakók­kal, megmagyarázzák nekik, tulajdon­képpen miről is van szó és igyekeznek olyan együttműködést kialakítani köztük és a felújítást végző munkások között, hogy megelőzzék a konfliktusokat.- A korszerűsítések során legújab­ban már egy olyan technológiát is alkal­maznak a szakemberek, hogy tíz nap alatt négy, egymás fölött lévő lakást újítanak fel. A lakóknak nem is kell kiköltözniük mialatt a komplex brigád elvégzi munkáját: elkészíti a fürdőszo­bát - mondotta Günther Kabus. A lakás komfortosabbá válik (a mi fogalmaink szerint magasabb kategóriá­ba sorolható), de a lakbér csak igen kis mértékben növekszik. Egyébkét az álla­mi lakások lakbére a tiszta keresetnek 3-4 százaléka. A felújítási munkák sikeres elvégzé­sének alapvető követelménye a megfe­lelő előkészítés. Az építkezés vezetői­nek pontosan tudniuk kell, milyen anyagra lesz szükségük, s azt előre biztosítaniuk kell. Az NDK-ban fejlett az építőanyag-ipar, megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az új házakhoz és a laká­sok korszerűsítéséhez szükséges anya­gok és kellékek előállítására. A jövőben: gépesítéssel Az első panelgyári robotot Neubran- derburgban alkalmazzák, a következő automata gépsort pedig Berlinben sze­retnék üzembe helyezni. A házépítés ugyanis jelentősebb mértékben csupán a nagyobb mechanizációval és automa- tizációval fokozható. A beruházás erre a célra tetemes - mintegy 2,5 millió márka. Viszont a munkatermelékenység két-, illetve háromszorosára növelhető. Emberi kéz érintése nélkül készülnek el a házelemek, s a befektetés két-három éven belül megtérül.- A nagyütemű lakásépítés csupán nagyüzemi módszerekkel valósítható meg - mondja Hans Joachim Schulze.- Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nagyteljesítményű gépek mellett a szakmunkások megbecsülése háttér­be szorul. Épp ellenkezőleg. Az NDK- ban az építészeti szakembereknek nagy a becsületük. Ezt azzal is érzékeltethet­jük, hogy az utánpótlással nincs gond. Ma már rangot jelent, ha valaki egy fontos építkezésen dolgozhat. És maguknak a dolgozóknak az igye­kezete, ötletessége is említésre méltó. Teljesítményük növelésére különleges brigádokat hoznak létre. Az országban mintegy 2200 ilyen brigád működik az állami vállalatoknál és néhányat közülük a kisiparosok hoztak létre. Ellenőrzés és felelősség Az országban nagyon komolyan ve­szik a lakásépítési célok megvalósítá­sát. Ennek érdekében rendszeres és szigorú az ellenőrzés. Naponta készül­nek a jelentések a központi hivatalok számára a lakásépítés üteméről, s ha fennakadást észlelnek, a mielőbbi intéz­kedések nem maradnak el. A hallei kerületben például igen rossz a lakáshelyzet. A tervteljesítés akado­zott. Az év elején a lakásépítő kombi­nátban a pártvezetöket és a gazdasági tisztségviselőket leváltották.- Ha 1990-ig a kitűzött célt el akarjuk érni - márpedig ez elől nem szeretnénk meghátrálni a felmerülő nehézsége­ket le kell küzdenünk. A termelés inten- zifikálása az egyik mód, de szembe kell néznünk például az elöregedett géppark gondjával is - mondotta Hans Repfeldt.- Az építővállalatok rájöttek, saját ma­gukon kell segíteniük. A gépek javítását, karbantartását és még a meghibásodott pótalkatrészek gyártását is vállalniuk kell, ha fennakadás nélkül akarnak dol­gozni. Olyan feladatokat is ellátnak, amelyeknek látszólag semmi közük sincs az építőiparhoz, de a helyzet erre kényszeríti őket. Kezdetben tiltakoztak az ilyen tevékenység ellen, de belátták: a terv teljesítése érdekében mindent meg kell tenniük. DEÁK TERÉZ (CSTK-felvétel) Az Ústí nad Labem-i Vegyipari és Kohászati Egyesülésben mindenki ismeri Gerhard Sedlácekot, a szerelőműhely vezető­jét. Ezen aligha csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy ebben az iparvállalatban szinte nincs olyan gép vagy gépi berendezés, amely valamiképpen nem ment volna át a szerelőműhely dolgozóinak kezén. A brigád arról is nevezetes, hogy össze­tartó kollektíva, s tagjainak többsége innen megy nyugdíjba. Gerhard Sedlácek, aki 1958-tól megszakítás nélkül dolgo­zik munkahelyén, Ostravából került ebbe az észak-cseh­országi iparközpontba. Itt alapított családot, fia, lánya és menye is az „ő“ vállalatában dolgozik. A gépek szerkezetének megismerése mindig is vonzotta. Amint mondja, mindig „bele akartam nézni a gépek leikébe“. Az évek során erre sok alkalma nyílt, hiszen a kazánok, a tetőszerkezetek, daruhidak karbantartása, a meghibásodá­sok kijavítása a zökkenőmentes termelőmunka egyik alapfel­tétele. A szerelőműhely kollektívájának, amelyet a gyárban rövi­den csak szerelőbrigádnak titulálnak, nem csupán a szoká­sos, mindennapi javítások tartoznak a feladatkörébe. Ők látják el az egész vállalatban, s a vállalat beruházásain is a főjavítá­sokat. Ez viszont egész embert, felelősségteljes munkát kíván, s ezen kívül áldozatvállalást is. Nos, a brigád számára mindez természetes kötelesség. Sőt, állandóan újítási javas­latokon törik a fejüket. A saját újításaik mellett a vállalat más alkalmazottainak újításait is gyorsan alkalmazzák.- A gépek és a gépi berendezés üzemszüneteit mindig fel kellene használni tökéletesítésükre, innováiásukra. Nem egy­szerű feladat ez, hiszen vállalatunk üzemeiben sok berende­zés már elavult, a legtöbbjén már végeztünk átalakításokat. A régi gépek helyébe újakat kellene állítanunk, ami nagyon hasznos lenne, csakhogy ez nem valósítható meg egyik napról a másikra. Ezért alapvető érdekünk, hogy a régebbi gépeket addig is üzemképessé tegyük, amíg újakkal nem cseréljük fel őket - így a szerelőbrigád vezetője. A brigád tagjainak és magának Gerhard Sedláceknak is számos újítási javaslatát alkalmazták sikerrel a vállalat üzem­részlegein. így például a kénsavtermelésben az ő javaslatuk alapján felhasznált hulladékhő mennyisége megfelel az egész vállalat höfogyasztása egyharmadának. Vagy: komoly gondot jelentett a vállalat négyszáz vasúti tartálykocsijának karban­tartása. A tartályok értéke darabonként háromszázezer korona. A vegyianyagok hatására a tartályok belsejét idővel kikezdi a rozsda, amelynek eltávolítására nehezen található hozzáértő szakember. Ézért a vállalatvezetés ismét a szerelő­műhely dolgozóit kérte meg, tegyenek valamit, segítsenek. így jött létre Gerhard Sedlácek vezetésével egy új brigád. Munka­idejük után már három éve javítják a berozsdásodott tartályo­kat. S a brigád tagjai havonta 80 túlórát dolgozhatnak...-Két év alatt harminc ,,hulladéksorsra“ ítélt tartálykocsit újítottunk fel. Pedig ez a munka nem nehéz, a vegyipari berendezések javítása sokkal bonyolultabb - mondja Gerhard Sedláőek.- S mit szól ehhez a munkaütemhez a brigád?- Elsősorban magammal szemben vagyok szigorú, de másokkal szemben is hasonló a mérce. Aki ezt az ütemet nem bírja, odébb kell állnia. A brigádtagok többségével már tíz éve dolgozom. Jarda Kubálek, Zdenék Procházka, Petr Koői, Jirka Strobl és a többiek megbízható szakemberek... Gerhard Sedlácek brigádjában tőle jóval fiatalabbak is dolgoznak. Megbízik bennük, s ők is bizalommal fordulnak hozzá.- Az idősebb munkatárs részéről az is segítség, ha a mun­kában jó példával jár elöl. Mert ha a fiatal látja, hogy vezetője vagy idősebb munkatársa lóg, félmunkát végez, akkor a leg­több esetben ragadós ez a ,,példa“. S ezért, mielőtt általáno­sítva pálcát törnénk a fiatalok fölött, nem árt, ha önvizsgálatot tartunk: követendő példát láthatnak-e fiatal munkatársaink bennünk? A brigádvezetó sosem feledkezik meg az új és ésszerűbb megoldások alkalmazásáról. Jó szervező, a felmerülő emberi és szakmai problémákat önállóan és sikeresen oldja meg. Kollektívájában szigorúan megköveteli a hozzáértést, de a munkavédelmi előírások megtartását is. A Vegyipari és Kohászati Egyesülés szerelőbrigádja nem­egyszer tett sikerrel eleget olyan megbízásoknak, amelyeket más szerelövállalatokban képtelenek voltak megvalósítani. Amikor például 1985-ben egy külső vállalat a 60 méter magas kémény javítását a szokatlan magasságra hivatkozva vissza­utasította, a Sedláőek-brigád vállalta és teljesítette ezt a fela­datot. Hasonló eset volt, amikor egy prágai szerelövállalat az üzem területén két év alatt sem tudta befejezni egy hétemele­tes irodaház acélszerkezetének szerelését. Két évig dolgoztak három emeleten, míg Gerhard Sedlácek brigádja három hónap alatt elkészült a hátralevő négy emelettel!- A vállalatvezetők alig akartak hinni a szemüknek... S ezért azt hiszem, hogy a Szocialista Munka Hőse arany csillagja viselésére feljogosító kitüntetés, amelyet az idén május else­jén kaptam, valójában a brigád, a munkatársak érdeme. Mert - fűzi hozzá - a legjobb dolgozó sem mutathatna fel jó eredményeket, ha az emberek, akikkel dolgozik, nem támo­gatnák, s nem bíznának benne. SOMOGYI MÁTYÁS • A felújított utcákon a cégérek idézik a múltat (Archívumi felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents