Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-03 / 26. szám
ítUrunkdm az -hm ÚJ szú 9 1987. VII. 3. Mielőtt a Német Demokratikus Köztársaságba látogattam, néhány adatot feljegyeztem a noteszomba, hogy a számomra érdekes és vonzó témájú riportúton tudjak mihez igazodni, viszonyítani. Barátaink országában azt vettük szemügyre, hogyan sikerült szociálpolitikai célkitűzéseik közül a legfontosabbat - a lakások építését, felújítását, korszerűsítését - elérniük, nagy figyelmet szentelve a történelmi jelentőségű épületek, műemlékek védelmének. Elöljáróban néhány, a témával összefüggő fontos adat. Az NDK-nak 16,7 millió lakosa van, háromnegyed részük városokban él. A lakások fele 1945 után épült: hatvan százalékuk állami, húsz-húsz százalékuk szövetkezeti tulajdonban van, illetve magánerőből épült ház. AÉSIflfeffl Otthont minden családnak Az ország kulcsfeladatai közé tartozik, hogy 1990-ig a lakáskérdést szociális problémaként megoldják. Az országban akkor előreláthatólag 6,7 millió család él majd, a lakások száma pedig eléri a 7 milliót. Beszélgetőpartnerünk, Hans Reptetett, a Neues Deutschland szerkesztője, aki egyébként 36 éve foglalkozik az építőipar kérdéseivel és jelenleg az újságírószövetség hatvan publicistát tömörítő építészeti szekciójának vezetője, a célt így fogalmazza meg:- 1990-ig minden családnak jó állapotban lévő lakása kell legyen - vagy új vagy a korszerűsített házakban. Persze ez nem jelent minden esetben központi fűtéssel ellátott lakást. A lakások számát egyébként úgy tervezték, hogy minden tizennyolc éven felüli fiatal, aki önállóan akar élni, lakáshoz juthasson. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 940 ezer lakást kellett befejezni, ebből 600 ezer újat. Ez eddig a legnagyobb feladatot jelentette az építők számára. De helytállásukat, eltökéltségüket bizonyítja, hogy a tervezett helyett 988 880 lakásegységet sikerült átadniuk. Gyakorlatilag így 1981-től hárommillió főnek javult a lakáshelyzete.- Az elmúlt esztendőben 212 222 lakást építettek, illetve korszerűsítettek, s ez eddig a legnagyobb éves mennyiség - egészítette ki az elhangzottakat Hans Joachim Schulze, a lakáskarbantartó és -korszerűsítő intézet munkatársa. - A 120 728 új lakás mellett az építők elsősorban a városközpontokban lévő házak felújítására helyezték a hangsúlyt. Egyébként 1986 és 1990 között egymillió új lakással gyarapszik az ország: ennek felét az új lakások teszik ki. Kiküszöbölni a múlt hibáit A hatvanas évek elején, amikor az építkezés korábban nem tapasztalt méreteket öltött - hasonlóképpen mint nálunk a lakásépítés elsősorban a nagy, szabad területeken összpontosult, mondhatnánk úgy is, zöld réteket építettek be. A karbantartást ugyan fokozatosan rendszeresítették, de a felújításoknak nem szenteltek kellő figyelmei. 1971-ben fordult a kocka: előtérbe került a régebbi lakások korszerűsítése és a rossz állapotban lévők felújítása.- Számokkal is érzékeltethetjük a helyzet alakulását - magyarázta Günther Kabus professzor, az NDK építkezési akadémiájának osztályvezetője. - Ezer új lakás mellett 1980-ban 407 lakást korszerűsítettünk, ez idén pedig előreláthatólag 800-at korszerűsítünk. A hatvanas években épült lakásokkal ma már elég sok a gond. Még harmincévesek sincsenek ezek a házak, de már főjavításokat kell végezni rajtuk. A nagyütemú építkezés mellett ugyanis csupán a kisebb karbantartási munkákat végezték el. Ebből a fogyatékosságból levontuk a tanulságot. Hogy az ilyesmi ne fordulhasson elő a jövőben, most már a házgyárakat bevonjuk a karbantartásba is. A lakáskombinátok két év szavatossági időt adnak az általuk épített lakásokra és később a saját gépparkjukkal, amilyennel a karbantartók nem rendelkeznek, a javítási munkálatokat is el kell végezniük. Barátainknál is az előre gyártott épületelemekből készített házak vannak túlsúlyban. Az ország 50 panelgyárában készülnek a falak, a tetők. Egy-egy kulcsrakész lakás 500 óra alatt épül fel, beleszámítva a közművesítést is, és 90 ezer márkába kerül. A korszerűsítés feltételei A lakás, illetve a ház korszerűsítése a család életébe jelentős beavatkozás. Ezt megelőzően a helyi igazgatás illetékes képviselői elbeszélgetnek a lakókkal, megmagyarázzák nekik, tulajdonképpen miről is van szó és igyekeznek olyan együttműködést kialakítani köztük és a felújítást végző munkások között, hogy megelőzzék a konfliktusokat.- A korszerűsítések során legújabban már egy olyan technológiát is alkalmaznak a szakemberek, hogy tíz nap alatt négy, egymás fölött lévő lakást újítanak fel. A lakóknak nem is kell kiköltözniük mialatt a komplex brigád elvégzi munkáját: elkészíti a fürdőszobát - mondotta Günther Kabus. A lakás komfortosabbá válik (a mi fogalmaink szerint magasabb kategóriába sorolható), de a lakbér csak igen kis mértékben növekszik. Egyébkét az állami lakások lakbére a tiszta keresetnek 3-4 százaléka. A felújítási munkák sikeres elvégzésének alapvető követelménye a megfelelő előkészítés. Az építkezés vezetőinek pontosan tudniuk kell, milyen anyagra lesz szükségük, s azt előre biztosítaniuk kell. Az NDK-ban fejlett az építőanyag-ipar, megkülönböztetett figyelmet fordít az új házakhoz és a lakások korszerűsítéséhez szükséges anyagok és kellékek előállítására. A jövőben: gépesítéssel Az első panelgyári robotot Neubran- derburgban alkalmazzák, a következő automata gépsort pedig Berlinben szeretnék üzembe helyezni. A házépítés ugyanis jelentősebb mértékben csupán a nagyobb mechanizációval és automa- tizációval fokozható. A beruházás erre a célra tetemes - mintegy 2,5 millió márka. Viszont a munkatermelékenység két-, illetve háromszorosára növelhető. Emberi kéz érintése nélkül készülnek el a házelemek, s a befektetés két-három éven belül megtérül.- A nagyütemű lakásépítés csupán nagyüzemi módszerekkel valósítható meg - mondja Hans Joachim Schulze.- Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nagyteljesítményű gépek mellett a szakmunkások megbecsülése háttérbe szorul. Épp ellenkezőleg. Az NDK- ban az építészeti szakembereknek nagy a becsületük. Ezt azzal is érzékeltethetjük, hogy az utánpótlással nincs gond. Ma már rangot jelent, ha valaki egy fontos építkezésen dolgozhat. És maguknak a dolgozóknak az igyekezete, ötletessége is említésre méltó. Teljesítményük növelésére különleges brigádokat hoznak létre. Az országban mintegy 2200 ilyen brigád működik az állami vállalatoknál és néhányat közülük a kisiparosok hoztak létre. Ellenőrzés és felelősség Az országban nagyon komolyan veszik a lakásépítési célok megvalósítását. Ennek érdekében rendszeres és szigorú az ellenőrzés. Naponta készülnek a jelentések a központi hivatalok számára a lakásépítés üteméről, s ha fennakadást észlelnek, a mielőbbi intézkedések nem maradnak el. A hallei kerületben például igen rossz a lakáshelyzet. A tervteljesítés akadozott. Az év elején a lakásépítő kombinátban a pártvezetöket és a gazdasági tisztségviselőket leváltották.- Ha 1990-ig a kitűzött célt el akarjuk érni - márpedig ez elől nem szeretnénk meghátrálni a felmerülő nehézségeket le kell küzdenünk. A termelés inten- zifikálása az egyik mód, de szembe kell néznünk például az elöregedett géppark gondjával is - mondotta Hans Repfeldt.- Az építővállalatok rájöttek, saját magukon kell segíteniük. A gépek javítását, karbantartását és még a meghibásodott pótalkatrészek gyártását is vállalniuk kell, ha fennakadás nélkül akarnak dolgozni. Olyan feladatokat is ellátnak, amelyeknek látszólag semmi közük sincs az építőiparhoz, de a helyzet erre kényszeríti őket. Kezdetben tiltakoztak az ilyen tevékenység ellen, de belátták: a terv teljesítése érdekében mindent meg kell tenniük. DEÁK TERÉZ (CSTK-felvétel) Az Ústí nad Labem-i Vegyipari és Kohászati Egyesülésben mindenki ismeri Gerhard Sedlácekot, a szerelőműhely vezetőjét. Ezen aligha csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy ebben az iparvállalatban szinte nincs olyan gép vagy gépi berendezés, amely valamiképpen nem ment volna át a szerelőműhely dolgozóinak kezén. A brigád arról is nevezetes, hogy összetartó kollektíva, s tagjainak többsége innen megy nyugdíjba. Gerhard Sedlácek, aki 1958-tól megszakítás nélkül dolgozik munkahelyén, Ostravából került ebbe az észak-csehországi iparközpontba. Itt alapított családot, fia, lánya és menye is az „ő“ vállalatában dolgozik. A gépek szerkezetének megismerése mindig is vonzotta. Amint mondja, mindig „bele akartam nézni a gépek leikébe“. Az évek során erre sok alkalma nyílt, hiszen a kazánok, a tetőszerkezetek, daruhidak karbantartása, a meghibásodások kijavítása a zökkenőmentes termelőmunka egyik alapfeltétele. A szerelőműhely kollektívájának, amelyet a gyárban röviden csak szerelőbrigádnak titulálnak, nem csupán a szokásos, mindennapi javítások tartoznak a feladatkörébe. Ők látják el az egész vállalatban, s a vállalat beruházásain is a főjavításokat. Ez viszont egész embert, felelősségteljes munkát kíván, s ezen kívül áldozatvállalást is. Nos, a brigád számára mindez természetes kötelesség. Sőt, állandóan újítási javaslatokon törik a fejüket. A saját újításaik mellett a vállalat más alkalmazottainak újításait is gyorsan alkalmazzák.- A gépek és a gépi berendezés üzemszüneteit mindig fel kellene használni tökéletesítésükre, innováiásukra. Nem egyszerű feladat ez, hiszen vállalatunk üzemeiben sok berendezés már elavult, a legtöbbjén már végeztünk átalakításokat. A régi gépek helyébe újakat kellene állítanunk, ami nagyon hasznos lenne, csakhogy ez nem valósítható meg egyik napról a másikra. Ezért alapvető érdekünk, hogy a régebbi gépeket addig is üzemképessé tegyük, amíg újakkal nem cseréljük fel őket - így a szerelőbrigád vezetője. A brigád tagjainak és magának Gerhard Sedláceknak is számos újítási javaslatát alkalmazták sikerrel a vállalat üzemrészlegein. így például a kénsavtermelésben az ő javaslatuk alapján felhasznált hulladékhő mennyisége megfelel az egész vállalat höfogyasztása egyharmadának. Vagy: komoly gondot jelentett a vállalat négyszáz vasúti tartálykocsijának karbantartása. A tartályok értéke darabonként háromszázezer korona. A vegyianyagok hatására a tartályok belsejét idővel kikezdi a rozsda, amelynek eltávolítására nehezen található hozzáértő szakember. Ézért a vállalatvezetés ismét a szerelőműhely dolgozóit kérte meg, tegyenek valamit, segítsenek. így jött létre Gerhard Sedlácek vezetésével egy új brigád. Munkaidejük után már három éve javítják a berozsdásodott tartályokat. S a brigád tagjai havonta 80 túlórát dolgozhatnak...-Két év alatt harminc ,,hulladéksorsra“ ítélt tartálykocsit újítottunk fel. Pedig ez a munka nem nehéz, a vegyipari berendezések javítása sokkal bonyolultabb - mondja Gerhard Sedláőek.- S mit szól ehhez a munkaütemhez a brigád?- Elsősorban magammal szemben vagyok szigorú, de másokkal szemben is hasonló a mérce. Aki ezt az ütemet nem bírja, odébb kell állnia. A brigádtagok többségével már tíz éve dolgozom. Jarda Kubálek, Zdenék Procházka, Petr Koői, Jirka Strobl és a többiek megbízható szakemberek... Gerhard Sedlácek brigádjában tőle jóval fiatalabbak is dolgoznak. Megbízik bennük, s ők is bizalommal fordulnak hozzá.- Az idősebb munkatárs részéről az is segítség, ha a munkában jó példával jár elöl. Mert ha a fiatal látja, hogy vezetője vagy idősebb munkatársa lóg, félmunkát végez, akkor a legtöbb esetben ragadós ez a ,,példa“. S ezért, mielőtt általánosítva pálcát törnénk a fiatalok fölött, nem árt, ha önvizsgálatot tartunk: követendő példát láthatnak-e fiatal munkatársaink bennünk? A brigádvezetó sosem feledkezik meg az új és ésszerűbb megoldások alkalmazásáról. Jó szervező, a felmerülő emberi és szakmai problémákat önállóan és sikeresen oldja meg. Kollektívájában szigorúan megköveteli a hozzáértést, de a munkavédelmi előírások megtartását is. A Vegyipari és Kohászati Egyesülés szerelőbrigádja nemegyszer tett sikerrel eleget olyan megbízásoknak, amelyeket más szerelövállalatokban képtelenek voltak megvalósítani. Amikor például 1985-ben egy külső vállalat a 60 méter magas kémény javítását a szokatlan magasságra hivatkozva visszautasította, a Sedláőek-brigád vállalta és teljesítette ezt a feladatot. Hasonló eset volt, amikor egy prágai szerelövállalat az üzem területén két év alatt sem tudta befejezni egy hétemeletes irodaház acélszerkezetének szerelését. Két évig dolgoztak három emeleten, míg Gerhard Sedlácek brigádja három hónap alatt elkészült a hátralevő négy emelettel!- A vállalatvezetők alig akartak hinni a szemüknek... S ezért azt hiszem, hogy a Szocialista Munka Hőse arany csillagja viselésére feljogosító kitüntetés, amelyet az idén május elsején kaptam, valójában a brigád, a munkatársak érdeme. Mert - fűzi hozzá - a legjobb dolgozó sem mutathatna fel jó eredményeket, ha az emberek, akikkel dolgozik, nem támogatnák, s nem bíznának benne. SOMOGYI MÁTYÁS • A felújított utcákon a cégérek idézik a múltat (Archívumi felvétel)
