Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-24 / 29. szám

Felállítják a radarberendezést M elegen süt a júliusi nap. Aki csak teheti a víz partján vagy legalább árnyékban tölti el a péntek délutánt. Pavel Öuriska zászlós és Jozef Grigar főtörzsőr­mester, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Rendőr­kapitányság Közlekedésrendészeti Osztályá­nak a munkatársai azt a parancsot kapták, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban végezzenek közúti ellenőrzést. A jár- örkocsiban több mint negyven fok a hőség. Amig a fővárost el nem hagyjuk, szinte elvi­selhetetlen a meleg, csak amikor fokozhatják az autó sebességét érezzük magunkat valami­vel jobban.- Megelőztek a járásbeliek - jegyzi meg Hrobonovóhoz érve a volán mögött ülő zász­lós. Megáll, néhány szót vált a járőr parancs­nokával, majd határoz. - Megyünk Nagyme- gyerre (Calovo), minden bizonnyal ott is ered­ményes munkát végezhetünk. A városba érve lassan halad a rendőrségi jármű. A zászlós azt fontolgatja, hol állíthatná föl a radart, amely automatikusan lefényképe­zi azokat a jármüveket, amelyek túllépik a megengedett sebességet. Amikor hirtelen a fékre lép, azt gondoltam helyben vagyunk, de nem ez történt. A baloldali mellékutcából elénk kanyarodott egy Babeta, fittyet hányva az előnyszabályadásra. A fehérruhás asz- szony elismeri, hogy hibát követett el. Nem tiltakozik a vezetői engedélye bevonása ellen, de arcán meglepetés látszik, amikor megtud­ja, hogy ez a durva szabálysértés tragikusan is végződhetett volna, erre ő nem is gondolt. Közben a főtörzsőrmester sem tétlenkedik. Egy komáromi (Komárno) járásbeli zöld Moszkvicsot ellenőriz. A kézifék hatástalan a tartalék gumiabroncs olyan állapotban van, hogy használata életveszélyes. Száz korona bírságot fizet és bevonják a forgalmi engedély igazolólapját. Az utóbbit nem kerüli el a sárga Galántai járásbeli szolgálati kocsi vezetője sem. Fényszóró-parabolája rozsda­marta rég ki kellett volna cserélni.- Kezdetnek nem is rossz - jegyzi meg felém fordulva a főtörzsőrmester némi iróniá­val, majd így folytatja. - Nehéz megérteni egy-egy gépjárművezető logikáját. Ahelyett, hogy kicserélné időben a gumiabroncsot, in­kább bírságot fizet. Pedig ha újrafutóztatná, elkerülné a bírságot, s ami a legfontosabb, nem veszélyeztetné a közúti közlekedést, a maga és mások életét. Nyáron gyakori a záporesö, csúszóssá válhat az út... Miután a város végén, a vasútátjáró köze­lében fölállítják a radarkészüléket, távolabb folytatják a közúti ellenőrzést. Nyugodtan dol­goznak, semmi sem hozza ki őket a sodruk­ból. A személyautók között végre egy teher­autó is akad. Az Autóközlekedési Vállalat du­naszerdahelyi üzemének nagymegyeri rész­legéé. A fiatal gépkocsivezető roszkedvüen kászálódik ki a fülkéből. A fék- és az irányjel- zö lámpa sáros, nem engedi át a fényt. Aztán a jobb hátsókerékre kerül a sor. Vagy 30 centiméternyi van kiszakadva az abroncs kor- donszövetéból. Azt mondja, fölöttesei tudnak a dologról, de abroncsot nem adnak, nincs is a raktáron. A motorkerékpárost Jozef Grigar állította meg (A szerző felvételei)- Bevonjuk a forgalmi engedély iga­zolólapját és az esetről jelentést küldünk a fölötteseinek - szögezi le határozottan a zászlós, majd gyorsan kitölti a nyomtat­ványt, amelyet aláírat a gépjárművezetővel, majd Így folytatja: - Nem örülnek majd ennek, de ilyen abronccsal nem lehet, és nem sza­bad a főúton közlekedni. A nagy meleg ellenére egy percig sem pihennek. Időközönként előkerül az alkohol- szonda is, de egyszer sem szineződik el. A Szakálasi (Sokolovec) Efsz gépkocsijának igazolólapját azért vonták be, mert rossz a jármű kipufogócsöve. Hasonló a baja egy a komáromi járásból érkező zöld Moszkvics gépkocsinak. A vezető azzal érvel, hogy nem az övé a kocsi, de aztán elszólja magát, hogy ha az igazolólapot bevonják, akkor nem en­gedik majd át a határátkelőhelyen, de ezzel a járőr mit sem törődik, ez már nem az ő dolga... Vagy pedig a tulajdonosé?! Magasan áll még a nap, amikor leszerelik a radarkészüléket. A műszer szerint húszán lépték túl a megengedett sebességet. Hogy kik voltak azok, az majd csak a film előhívása után derül ki. A bírságot ók sem kerülik el. Bizonyságul a radar felvétele szolgál majd. Amikor végeznek, a szlovák főváros felé vesszük az irányt, de a járási székhelyen újra megállunk, mégpedig az ügyvédi tanácsadó előtt. Elkezdik a járművek ellenőrzését.- Ezzel a kézifékkel bizony nem állna meg a lejtőn - mondja Öuriáka zászlós a piros Skoda tulajdonosának, majd a motorházba is benéz. Jó oka volt rá. Belülről a karosszéria csupa olaj. A tulajdonos azt állítja, hogy holnap akarta szervizbe vinni. Az igazolólap bevonásán kívül 100 korona birságot fizet. Egy zöld Fiatnak az első ülése van eltörve. A vezető nem tudja a hátát megtámasztani, sőt a kézi féke sem működik elöírásszerúen. Az előbbi járművezető sorsára jut. Egy sárga Skoda jobb hátsó abroncsának a felülete olyan sima mint a kopasz ember feje. A vezető azzal érvel, hogy nem vette észre, aztán azzal, hogy ezer kilométert még kibírt volna. Hogy miért éppen ezret? Azt egyedül ö tudja. Egy galántai járásbeli sze­mélyautónál is a gumiabroncsokkal van baj. Kopottak és kétféle típusúak, amit tiltanak az előírások. Mindkét esetben a bírságolás mel­lett bevonják az igazolólapot. Az alatt a néhány óra alatt, amelyet a járási székhelyen töltött el a járőr, tucatnyi autóbusz ment el melletünk, hiszen közel van az autó­buszállomás. Egyet sem állítottak meg, ezért csodálkoztam, amikor az egyik autóbusznak megálljt parancsolt a zászlós. A felirat szerint a bakai testnevelési egyesületé a jármű, ve­zetője a Gabcíkovói Állami Gazdaság dolgo­zója.-A fuvarlevélre nincs rávezetve az útja, a hátsó gumiabroncsa elhasználódott - összegezi észrevételeit a zászlós, majd határoz. - Bevonjuk az igazolólapot és meg­bírságoljuk 100 koronára.- Nincs nálam pénz...- Akkor viszatartjuk a vezetői engedélyét, amelyet akkor kap majd vissza, ha a birságot kifizeti. Rosszkedvűen távozik. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy milyen sofőr az, akinél csak ideiglenes hajtási jogosítvány van. A bír­ságot, az elmarasztalást azok is megérde­melnék, akik a nem megfelelő műszaki álla­potban lévő kocsival útnak indították. Amikor a nap eltűnik a látóhatár mögötf, a járőr hazafelé veszi az útját. Grigar főtörzs­őrmester útközben számvetést készít. A jár­őr ezen a pénteken délután a gépjárművek nem megfelelő műszaki állapota miatt húsz for­galmi engedély igazolólapját és két hatjási Pavol Öuriska a gépkocsivezető iratait ellenőrzi jogosítványt vont be, egyet durva szabálysér­tésért. A kárvallottak minden bizonnyal bosz- szankodnak, de mindnyájuk érdeke, hogy a közúti forgalomban csakis jó műszaki álla­potban lévő kocsik vegyenek részt, hogy minél kevesebb legyen a szabálysértés. Ezt a célt szolgálta ez a péntek délutáni közúti ellenőrzés is. NÉMETH JÁNOS Csak a hibátlan jármű biztonságos KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEN K itömött rókák, özek, medvék, zergék és muflonok, fácánok, szarkák és papagájok, mókusok, nyulak, vaddisznók, kipreparált állati koponyák, halfejek és agancsok sokasága fogadott a 2iar nad Hronom-i zoológiái preparató- rium kiállítótermében. S mikor úgy hittem, Ján Bachno, a preparatórium vezetője nem figyel, gyorsan megérintettem az óriási bölényt, hiszen az élő állat közelébe földi halandó nem férkőzhet.- Nem hiszi, hogy valódi? - kérdezte kísérőm, majd egy jókora medvefejre mutatott. - A maci két foga, valamint a szeme nem eredeti, a többi valódi, a télen még az erdőben cammogott - magyarázta, majd megismertetett a szövetkezet melléküzemágának múltjával és jelenével.- Már 1949-től működik ez a szlovákiai preparatórium, 1953-tól mint a szövetkezet melléküzemága. Elég sokáig, 1979-ig kimondottan rosszak voltak a munkakörülményeink, ötször költözködtünk, de a jelenlegi helyünk már végleges. Hazánk második ilyen üzeme vagyunk, és dicsekvés nélkül mondhatom, a munkánk sokrétűségét figyelembe véve elsők vagyunk. Ugyanis nemcsak emlősöket, madarakat és halakat is preparálunk, hanem ha a megrendelő egzotikus vagy háziállatot hoz, akkor is rendelkezésére állunk. Be kell vallanom, mielőtt ellátogattam volna a preparatóri- umba, úgy hittem, sok-sok ember végzi ezt a számomra igen érdekes munkát. Ján Bachno viszont elmondta, hogy csak tizen foglalkoznak preparálással, igaz, nem panaszkodhatnak, hogy kevés lenne a munkájuk. A tíz alkalmazott közül hatan minden munkafolyamatot el tudnak végezni, legyen az madár, vagy akár teknősbéka.-A jó minőségű preparálás alapja az, hogy az állat minél előbb ide kerüljön. Itt azonnal megnyúzzuk és tartósítjuk, mert magát a preparálást csak később végezzük el. A miértre Ján Bachno nagyon őszintén válaszolt:- Egyszerűen nem győzzük az iramot, bárhogy is szeretnénk. Ezért a madaraknál hat hónap, az emlősöknél két év a szállítási idő. Harminc éve dolgozom a szakmában, ezért kijelenthetem, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, egyre több a megrendelés. S nemcsak a vadászok fordulnak hozzánk, magánszemélyek hoztak már házikakast, kecskét, birka fejet és sorolhatnám még tovább. Köztüdott, a Tatratour utazási iroda által hazánkban vadászó külföldi turisták vadásztrófeáikat hazánkban preparál­tatják. Divat lett külön preparálni a koponyákat, ezért sok esetben múanyagkoponyára feszítjük a bőrt. A kiállítóteremben látott medve állkapcsában két fogat pótoltunk, az eredetieket a vadász aranyba foglalva viseli majd ékszerként. Mindenkivel előre megbeszéljük óhaját s igyekszünk maradéktalanul eleget tenni a kívánságoknak. A melléküzemág kereskedelmi tevékenységet is folytat, kész­Múzeumokba és lakásokba kerülnek a kitömött állatok termékek árusításával foglalkozik - magánszemélyeknek és közületeknek (iskolák, múzeumok), de exportál is. Üzemlátogatás közben meggyőződhettem arról, mi min­denhez értenek az ügyes kezű, képzelőerővel megáldott szakemberek, akik a mesterfogásokat nem tanulhatják intéz­ményesen, mert képzésüket nem vállalta egyik szakiskola sem. Tulajdonképpen valamennyien egy kicsit szobrászok is - az állatok eredeti nagyságú vázát fából, vasból, gipszből készítik, de értenek a bőr kidolgozásához éppúgy, mint a fafaragáshoz, festészethez is. Jelenleg hat élő nagyságú medvét készítenek hazánk természetrajzi múzeumai számára, s a 42 medvebőrből 21 külföldi vadász otthonát díszíti majd. Sokan a falat díszítik vele, de jól mutat a földre terítve is - osztotta meg velem tapasztala­tait kísérőm. Megtudtam azt is, a tíz dolgozó évente összesen 2500 állatot preparál, s az üzemág bevétele 1 millió 500 ezer korona.- önálló elszámolási rendszerben dolgozunk, nálunk té­len van az aratás — mondta mosolyogva — S hogy miért? A vadászok miatt. Akkor annyi a munkánk, hogy alig győzzük, de inkább túlórázunk, hiszen nem küldhetjük el a vadászt azzal, hogy jöjjön egy hét múlva. Megtudtam, a preparatóriumban nem veszélytelen a munka. Az egészségügyi előírások megtartását - kötelező a gumikesz­tyű és a kötény viselete - szigorúan ellenőrzik, hiszen teljes biztonsággal nem tudhatják, nem volt-e veszett az állat. S mi van akkor, ha valamilyen különleges állatot hoznak preparálásra? Látom, a kérdésem nem hozta zavarba kísérő­met. - Mindig azt mondjuk, két egyforma állat is különböző lesz a preparálás után. S amelyik fajtával még nem találkoz­tam, azt fényképeken tanulmányozzuk, megbeszéljük a dol­got, majd megcsináljuk. Preparáltunk már krokodilust és Nagy Sándor papagájt is. Az utóbbi években, ahogy megszaporodtak a hétvégi házak, divat lett trófeákkal díszíteni a bejárat feletti falat. S mert nem vadászhat mindenki, egyre többen jelentkeznek kész termékekért.- Abból kell kiindulni elsősorban, hogy egyre kevesebb a szabadon élő állat és a vadászállományból is sok a védett fajta. Negyedévenként ellenőriznek minket az állatvédők, mert ha védett állatot is preparálunk, az nem maradhat magánsze­mély tulajdonában, múzeumba kerül. Ezért csak fácánok, illetve vaddisznóbörök alkotják készletünket, és jól tudjuk, hogy ez nagyon kevés. Beszélgetőtársam beszámolt a nehézségekről is, amelyek akadályozzák a folyamatos munkát. A preparáláshoz szüksé­ges anyag felhajtása évek óta gondot okoz, pedig az üzemág nem állhat le.- Munkatársaimra jellemző a szakma- és a munkaszeretet. Harminc év alatt egyszer sem fordult elő, hogy amit elvállal­tunk, ne teljesítettük volna. Pedig megrendelőink néha külön­leges igényekkel érkeznek. Készítettünk már például nyúlra vadászó rókát és fordítva is, az ízlések és pofonok különbö­zőek - nevette el magát. - Persze, elsődleges célunk úgy dolgozni, hogy megrendelőink elégedettek legyenek. Készít­ményeinkre jótállást vállalunk, reklamáció nem is akad. Jelen­leg mindenekelőtt a szállítási határidők lerövidítésére törek­szünk. PÉTERFI SZONYA ÚJS 8 1987. \ BÖLÉNY ÉS TEKNŐSBÉKA

Next

/
Thumbnails
Contents