Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-24 / 29. szám
Nem egykönnyen találja meg az épületet még az sem, aki tudja, hogy körülbelül hol is keresse. Az utca két oldalán a járási székhely régi jellegét idéző családi házak sorakoznak. Közöttük az egyik épületen, nem éppen feltűnő tábla árulja el annak, aki közelről is szemügyre veszi, hogy odabent a Szlovák Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetének galántai (Galanta) 2-es számú termelőüzeme található. , Tudományos kutatás Galántán? Nem olyan téma, amelynek újságíró ellent tudna állni, így hát egy napon - természetesen az anyaintézet jóváhagyásával - beljebb kerültem. Új munkahely, fiatal alkalmazottak és fiatal részlegvezető. Róz sár Ágoston, a munkahely irányítója, akitől az információk zömét kaptam, nem tartozik még ahhoz a generációhoz, amelynek tiszteletreméltó kora is biztosítaná a tekintélyét. A részleg történetét, amelynek kezdettől fogva részese, röviden, csak a lényeget érintve meséli el. Az SZTA Kibernetikai Intézetének termelőegységre is szüksége van, elsősorban azért, hogy a kutatástól elválaszthatatlan gyakorlati megvalósítás jó színvonalon, szakképzett emberek közreműködésével történjen, de nem utolsósorban azért is, mert a termelő tevékenység gazdasági hasznot is hoz. (A kibernetikai intézet már önmaga teremti elő a működéshez szükséges pénzeszközöket.) Ezért született meg 1980-ban a galántai 2-es számú termelő- egység az SM 50/50 típusú, éppen akkor kifejlesztett számítógépek gyártására. A megfelelő épületek megszerzése még Galántán sem egyszerű dolog, de az itt működő szerszámgépgyár segített - bérbe adta addig kihasználatlan épületeit az akadémiának. Az első és alapvető feladat a nyomtatott áramkörök tervezése volt, ezt indította be az első csoport, a második pedig az áramkörök digitalizálásának (számítógépbe való pontos leírásának) feladatát oldotta meg. Ezzel kezdődött a rendszeres munka. Ha valahol valamit terveznek - mondjuk nyomtatott áramköröket - akkor óhatatlanul felmerül a kérdés: ki fogja majd ezeket gyártani? Az erre kiszemelt vállalat nem bírt egyéb megrendeléseivel sem, ezért együttműködésük csak addig tartott, amíg egy újabb beruházás megvalósítása és a munkacsoport kialakítása után el nem kezdődött a nyomtatott áramkörök gyártása Galántán. Ez azonban csak elmondva ilyen egyszerű. Igaz, hogy a gyártáshoz a legmodernebb külföldi technológiát sikerült beszerezni, de azt az épületet, ahol az akadémia galántai részlegének „szeme fénye“, az áramköröket gyártó gépsor dolgozik, már saját maguknak kellett felépíteniük. Ennek a feladatnak a megoldása állította talán a legnagyobb nehézségek elé ezt a gyorsan fejlődő tudományos kisüzemet, noha itt is segített a szerszámgépgyár. Aki részt vett már egy új munkahely beindításában, bizonyára tudja, hogy a folyamatban szükség van minden dolgozó önzetlen segítségére, és nemcsak a konkrét munkaköri feladatok elvégzésénél. így azután a számítógép billentyűzetéhez, vagy a forrasztópákához szokott kezek néha kűmúveskanalat vagy téglát is markoltak. De végül ez a beruházás az intézetnek is kifizetődött, hiszen ma a bratislavai részlegen sincs gondjuk a nyomtatott áramkörökkel és a szerszámgépgyár sem fizetett rá a segítségre, mert nekik is jut ebből, a számukra szintén létfontosságú félkésztermékből. Már az áramkörök gyártásának megindítása előtt megalakult az a csoport, amelyek közül az egyik az áramkörökre (ezeket akkor még a Tesla Prelouő vállalat szállította) felrakta az alkatrészeket, a másik pedig az így elkészült részegység felélesztését végezte. Ma már az SM 50/50 jelzésű számítógép alapegységének gyártása (évente 25-50 darab) képezi a részleg fő feladatát. Ezeket azután Bratislavában az 1-es számú termelőüzem, a megrendelők igényei alapján, a szükséges periférikus berendezésekkel komplett számítógéppé egészíti ki. Programjuk másik része a MARS típusú robotirányító rendszer gyártása (ebből 20-25 darab készül évente), amely Nová Dubnicába kerül további beépítésre. A harmadik programjuk sorsa viszont ma már kétséges, mivel nem egyezik meg az intézet alapvető küldetésével. Az OSMI típusú mikroszámítógép gyártásáról van szó, amelyet vállalati kutatórészlegek és főiskolai laboratóriumok számára készítenek. A fent leírt fejlődési folyamat jó szakemberek nélkül elképzelhetetlen lett volna. Itt az alkatrészeknek a nyomtatott áramkörbe való forrasztása, amit más elektronikai üzemekben betanított munkások végeznek, szakközépiskolát végzett technikusok feladata. A járásban sok az elektrotechnikai szakember és többségük a szlovák fővárosban talál munkát. A részleg vezetője éppen erre a tényre alapozta elképzeléseit, amikor évekkel ezelőtt elvállalta az üzemegység megszervezését. Nincs is probléma az elektrotechnikai szakemberek alkalmazásával, inkább vegyészt - mert arra is szükségük van - nehezebb találni. A részlegen dolgozó kollektíva már stabilizálódott, annak is köszönhetően, hogy viszonylag jól el vannak látva műszerekkel, technológiával, nincs akadálya a szakmai érvényesülésnek. Tanúsítja ezt két fiatal mérnök véleménye is, akik itt találtak jó munkát, megfelelő körülményeket. Karsay Sándor, saját bevallása szerint inkább a kézzel fogható konkrét dolgokat szereti, mint a papíron való tervezgetést, s mivel eredeti szakmájában, az elektroakusztikában csak az utóbbit kínálták, inkább a számítógépek felé fordult. Amikor Galántán lehetőség adódott, idejött - majdnem haza -, ugyanis a közeli Sládkoviőovo szülöttje. Itt lehetőség van arra, hogy az ember elmélyüljön a dolgokban, amelyekkel foglalkozik. Meg lehet vitatni a problémákat olyan szakemberekkel, akik magasabb szinten művelik a kibernetikát, de ugyanakkor mégiscsak termelők vagyunk és naponta kézbe foghatjuk, valós formában láthatjuk az általunk gyártott számítógépeket. Szétszedhetjük, mérhetjük, vizsgálhatjuk, és pontosan ez tetszik nekem - magyarázta. Borsányi Antal a műszaki főiskola számítástechnikai tanszékén végzett, és már az utolsó két év alatt bejáratos volt a kibernetikai intézetbe. Az iskola befejezése után Galántára jött.- Itt olyan munkám van, amely összefügg az iskolában tanultakkal - mondja -, úgy is mondhatnám, hogy azt végzem, amit tanultam. Döntésében bizonyára ót is befolyásolta az, hogy lehetőleg minél kisebb legyen a távolság szülőfaluja és munkahelye között, hiszen Hidaskürtön (Mostová) született.- Amikor befejeztem az iskolát, mehettem volna a bratislavai kutatóintézetbe, de én úgy gondoltam, itt, lakhelyemhez közel ez a gyártáshoz közelebb álló munka jobban megfelel - foglalja össze döntésének rövid történetét. Ha az alkatrész- és nyersanyagellátás (amely náluk is olyan mint máshol az országban) kielégítő lenne, akkor már szinte problémamentesnek is tűnhetne életük. így azonban néha ki kell találni mit is csináljanak, amikor nincs alkatrészük, máskor pedig éjjel-nappal sem győzik a munkát. Közben végigjártuk a részleg vezetőjével a munkahelyeket is, ahol láthattam a nyomtatott áramkörök tervezésére szolgáló interaktív számítógépes rendszert, a vegyi laboratóriumot és a műszerparkot. Ha különösen drága vagy ritkábban használt műszert kell alkalmazni, akkor Bratislavába kell utazni, vagy onnan elhozni a műszert, de általában minden van, ami állandóan kell és ez nem csekélység. Hazafelé menet az autóbusz ablakából még benéztem a zöld vaskapu mögé. Tipikus vidéki ház, tipikus udvarral, a megszokott melléképülettel, ahol a fiatal szakemberek a hazai elektronika csúcstechnikájával foglalkoznak. Számítógépet gyártanak. Eszembe jutott, hogy láttam már néhány modern üvegpalotát hivalkodó cégtáblával, ahonnan kevesebb szellemi vagy anyagi termék kerül ki, mint innét, a zöld kapu mögül. SZÉNÁSI GYÖRGY Előtérben a gazdaságosság ÁRNYOLDALA IS VAN AZ AUTOMATIZÁLÁSNAK Pártunk XVII. kongresszusának határozatai egyre nagyobb felelősségtudatot, szaktudást és lelkiismeretességet követelnek meg minden dolgozótól. Ma már egyre többen tudatosítják, hogy nem lehet a régi eljárásokkal az új követelményeknek eleget tenni. Új munkamódszerek alkalmazásával, a dolgozók szakképzettségének állandó növelésével, nyíltabb vezetési módszerekkel, a tudományos-technikai forradalom eredményeinek ésszerű felhasználásával kell erre törekedni. A gazdaságosabb termelésre irányuló igyekezet, az eddigi hibák mielőbbi kiküszöbölése a Tornai (Túrna nad Bodvou) Cementgyárra is jellemző. Erről győződtünk meg a cementgyárban annak a beszélgetésnek a során, amelyet Gábriel Spiéák mérnökkel, az igazgató termelési és műszaki kérdésekben illetékes helyettesével folytattunk.- Gyárunk - mondja Spisák mérnök - hazánk legkorszerűbb cementgyárai közé tartozik. A termelés szinte minden fázisa automatizált. Siemens 305-ös számítógép irányítja a rotációs kemencét, és összesen nyolc programra lehet beállítani. A termelésben így nagy teljesítményeket és kiváló eredményeket tudunk elérni, de árnyoldala is van az automatizálásnak. Az egyes munkafolyamatok és gépsorok úgy kapcsolódnak össze, mint a láncszemek. Ha a gépsorok bármelyike meghibásodik, az automatika leállítja az egész gyártási folyamatot, a rotációs kemencék működését is. A hűtés és az újramelegítés időt, s nem utolsósorban nagy mennyiségű energiát igényel. A kiesés aránylag gyakori, s ez a terv- teljesítésének rovására megy. Évi tervünk 750 ezer tonna cement előállítását irányozza elő. Az elmúlt évben 469 ezer tonnát termeltünk, mert több mint három hónapon keresztül nagyjavítást végeztünk. Átépítettük az egész kemencét, kicseréltük a gépsorok hibás alkatrészeit. A termelés most kisebb fennakadások ellenére folyamatos, de a félévi tervünket nem sikerült teljesítenünk. A kemény tél, a nagy hideg által okozott termeléscsökkenés még ma is érezteti a hatását, ezért új termelési módszereket vezettünk be, mindent megteszünk, hogy gazdaságosabbá tegyük a termelést, csökkentsük az önköltséget, s ezáltal pótoljuk a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásunkat.- Milyen módszerekkel tudják olcsóbbá tenni a termelést s eddig milyen eredményeket értek el?- Új gyártási eljárások, bevezetésével március 10. és június 20. között gyorsítási programot valósítottunk meg, s ezáltal a rotációs kemence teljesítményét 2000 tonnáról 2250 tonnára sikerült emelni. Ez évenként kb. ötmillió korona jövedelemtöbbletet jelent. Másik lehetőségünk az energiafelhasználás csökkentése. Üzemünk közismerten energiaigényes. Az üzemeltetéshez gázt és pakurát használunk. A közelmúltban kipróbáltuk a gázzal és szénnel való fűtést. A hazai cementgyárak közül elsőként alkalmaztuk a szenet, pontosabban az antracitot és gázt együttesen az eredmény nagyon jó mind a teljesítményt, mind a minőséget tekintve. Természetesen pakurát is fogunk használni, különösen a téli hónapokban, de számításunk szerint az évi megtakarítás várhatóan így is eléri az öt-hat millió koronát. Az üzem dolgozóinak a környezetvédelem is gondot okoz. A cementgyár közismerten poros munkahely. Az előírások megtartása és a gyakori ellenőrzések mellett más lehetőség is van a por mennyiségének további csökkentésére. Ebben az ötéves tervidőszakban újabb elektromos szűrőt helyeznek el a rotációs kemencében. A munkavédelmi előírásokat szigorúan megtartják, ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben sem volt komolyabb balesetük.- Gyárunkat - mondja az igazgatóhelyettes - 410 dolgozó foglalkoztatására tervezték, ez általában meg is van, de többen csak egy-két hónapig vannak munkaviszonyban, vagy idénymunkások. Nekünk pedig szakképzett, állandó, dolgozni tudó és akaró 410 emberre van szükségünk, különösen a termelésben és karbantartásnál. Az útkeresés, a gazdaságos termelésre való törekvés jellemzi a cementgyár dolgozóit. Célkitűzéseik világosak, az akarat és a felkészültség is megvan, de a cél eléréséig még nagyon sok akadályt kell leküzdeniük. FECSÓ PÁL Új alumíniumötvözetet fejlesztettek ki a Mnísek pod Brdy-i Kovo huté és a modricei Kovolit vállalat dolgozói. Szilárdsága és megmunkálhatósága szempontjából felülmúlja az eddig használt ötvözeteket. Az új eljárással nyersanyagot is megtakarítanak a népgazdaságnak, mivel a gyártáshoz alumíniumhulladékot használnak fel. A felvételen Vlastimil Drobny az új alumíniumötvözet öntését végzi. (A ŐSTK felvétele) ÚJ 1987 ..azt végzem, amit tanultam..." - Borsányi Antal a számítógépnél. (A szerző felvétele)- otthonközeiben
