Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-24 / 29. szám
A CSKP XVII. kongresszusa utáni időszakban a pártmunka fontos részévé vált a tagságról való gondoskodás. A párt levonva a múltból a tanulságokat, nagy figyelmet fordított a tagok nevelésére, a tagság minőségének szüntelen javítására. Ezen a téren számos eredmény született. Ahogyan azt a CSKP XVII. kongresz- szusa megállapította, a párt óriási politikai erőt képvisel, nagy népszerűségnek örvend és a nép bizalmát élvezi. Az 1 millió 675 ezer kommunista társadalmunk életének minden területén hatást fejt ki. A pártpolitika vonzerejének bizonyítéka az is, hogy egyre több fiatal lép a párttagok sorába. A vitathatatlan eredmények mellett nehézségek és problémák is akadtak. Nem mindig sikerült elérni a kitűzött célokat, a figyelmet nem mindig fordították a helyes irányba. A tagság fejlesztését nem kellő mértékben kapcsolták össze a fő politikai feladatok teljesítésével, nem volt eléggé igényes a párttagokkal és a tagjelöltekkel végzett munka. Tekintettel a kérdés fontosságára, a pártkongresszus hangsúlyozta: A központi bizottság elsőrendű feladatnak tekinti a tagság minőségének, szociális és kor- összetételének további javításáról, politikai, szervezeti és eszmei egysége megszilárdításáról, erkölcsi tekintélyének növekedéséről való gondoskodást. A kongresszusi határozatokra épült a CSKP KB 3. és az SZLKP KB azt követő ülése, amelyek új, igényesebb feladatokat határoztak meg a pártmunkának erre a területére. A feladatok igényessége megköveteli, hogy a tagság javításával kapcsolatos munkát magasabb színvonalra emeljük. Javítani kell a konkrét feltételekből és azok mély elemzéséből eredő munkát is. A tagság minősége javításának következetes elemzéséből kell kiindulni az elért helyzet vizsgálatakor, a figyelem irányítása és konkrét intézkedések elfogadása, a pártépítés feladatainak megoldása során. A pártmunka tapasztalatai azt jelzik, hogy a tagság minőségének javításával összefüggő kérdések elemzése nagyon igényes feladat, s nem könnyű elméletimódszertani problémákba ütközik. Bonyolult folyamat, amelyre számos tényező hat: a társadalom szociális-lélektani légköre, a párt és a tömegek kapcsolatának intenzitása, a szocializmus fejlesztésének problémái, az iskolai és a család nevelés jellege, a dolgozókollektívák és a különböző, nem formális csoportok tevékenysége. A tagság minőségének javítása szervesen kapcsolódik a párt politikájához, a kongresszusi határozatokhoz és gyakorlati megvalósításukkal kapcsolatos problémákhoz. A pártban és a társadalomban kialakult helyzetet tükrözi. Jelentős szerepet játszik ebben a pártmunka színvonala, az, hogy milyen feladatokat old meg a pártszervezet, hogy hatékony-e munkája, képes-e fejleszteni a tagok és a tagjelöltek aktivitását és teljes mértékben kihasználni tehetségüket és képességeiket. A kérdés komplex megközelítése megköveteli, hogy a tagság javítása pozitív változásainak egységes és céltudatos folyamattól a meghatározó tényezők kontextusában, a párt gazdasági, szociális, politikai és szellemi feladatainak viszonylatában lássuk. Bár a tagság minőségének elemzése nem azonos a pártmunka egészével, a meghatározó tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni, így ez az elemzés bizonyos mértékig a pártmunka vizsgálatátis jelenti. A CSKP KB 3. ülésének határozataiból kiindulva állandóan nagy figyelmet kell fordítani a tagság szociális összetételére. Abból kell kiindulni, hogy a szociális összetétel változása nemcsak mennyiségi jellegváltozás, hanem olyan jelentős jellemvonás, amely a tagság minőségének változását képviseli. A CSKP KB 3. ülése meghatározta - az új viszonyoknak megfelelően - az alapvető irányt a párt szociális struktúrájának kialakítása során. E dokumentum értelmében, valamint az ezzel kapcsolatos érvényes irányelvek szellemében a párt szociális struktúrájának elemzésekor főleg a következő területeken végbemenő változásokat kell figyelembe venni:- a párt osztály-szociális összetétele;- a korösszetétel;- a foglalkozási összetétel;- a párttagság időtartama szerinti összetétel;- a nők szervezettsége a pártban;- a műveltségi összetétel;- a nemzetiségi összetétel. A párt szociális összetétele formálása elemzésének meg kellene mutatnia, hogy egyik vagy másik alapszervezet konkrét viszonyai között hogyan valósulnak meg azok az alapvető célok, amelyeket a kongresszusok és a központi bizottság ülései határoznak meg. A párt vezető szerepének biztosítása szocialista társadalmunk valamennyi területén szorosan összefügg a párt erőinek elhelyezésével kapcsolatos kérdésekkel. Arról van szó, hogy a pártnak a társadalmi élet minden szakaszán legyenek olyan emberei, akik helytállnak a kijelölt poszton, rátermettek, erős akaratúak és minden feltételük megvan a párt politikájának érvényesítéséhez. Bár a párt szociális összetételében és a kommunisták elhelyezésében végbemenő változások elemzése sem egyszerű, de rendszerint a politikai fejlettség, az osztályöntudat, az élet-, politikai és munkatapasztalatok, az általános szemlélet, az erkölcsi tulajdonságok és egyéni képességek, az aktivitás és a fegyelem vizsgálata még bonyolultabb és igényesebb. A tagság olyan jellemzőiről van szó, amelyeket nagyon nehéz kifejezni és mérni. Azonban elég világosan tükröződnek abban, hogy hogyan lépnek fel, viselkednek, cselekednek a kommunisták. Ezért a tagság minőségének elemzésekor nem kis jelentőséggel bír a következő problémák vizsgálata: a kommunisták álláspontja, viselkedése, cselekedete, aktivitása és kezdeményezése a pártmunkában; a gazdaságban, elsősorban azokban a dolgozókollektívákban, amelyeknek tagjai; a politikai rendszer egyes láncszemeiben; a munkahelyeken, a családban és a különböző nem formális csoportokban. Az említett kérdések vizsgálata egyáltalán nem egyszerű probléma, de nem is megoldhatatlan feladat. A kommunisták fellépése, viselkedése, aktivitása, kezdeményezése és fegyelmezettsége védelmezi és érvényre juttatja a munkásosztály érdekeit és a párt politikáját, s konkrét viszonyok között sok lehetőséget nyújt a tagság minősége változása e szempontjának vizsgálatához is. E kérdéskörbe tartozik az olyan folyamatok elemzése, amelyekkel a tagság minőségének változásai valósulnak meg. Ide tartozik a tagjelöltek felvételének, a tagság belső változásainak, és a pártból való kilépésnek az elemzése. Mindhárom folyamat hat a tagság szociális összetételére, a párttagok elhelyezésére, a politikai fejlettség, az osztályöntudat és más tulajdonságok színvonalára. Nagy figyelmet kell fordítani a tagjelöltek felvételére. Amint azt a XVII. pártkongresz- szus is hangsúlyozta, a tagfelvételkor nem csökkenthetjük a kommunistákkal szemben támasztott igényeket. A tagfelvétel olyan folyamat, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a tagság minőségét. Elemzésének meg kell mutatnia, hogy mennyire és milyen módon sikerül érvényesíteni a minőségi szempontokat a tagjelöltek kiválasztásánál és felvételénél, hogy ez a munka milyen mértékben járul hozzá a párt osztályjellegének a megszilárdításához, a párt hatásának elmélyítéséhez, vezető szerepének erősítéséhez. Egyre jelentősebbek a tagság belső változásai, amelyek közül rendkívüli figyelmet érdemelnek az olyan kérdések, mint a tagok és tagjelöltek mozgása, az osztályok és szociális csoportok közötti eltolódások, folytonosság a tagság kora és a tagság időtartama szerint, a párttagok elhelyezésének egyenetlensége, a politikai fejlettség szüntelen növelése, az osztályöntudat, a műveltségi színvonal, az erkölcsi tulajdonságok, az aktivitás és a fegyelmezettség javítása. A párt élő szervezet, amelyben szüntelenül változások mennek végbe. Ezeket vizsgálni kell és megismerni, hogy céltudatosan irányíthassuk őket. A pártszervezeteknek és -szerveknek elemezniük kell, hogy a tagság minősége hogyan hat a kommunisták távozására a pártból - a tagság törlésére a tagság megszüntetésével vagy kizárással. Már Lenin is figyelmeztetett arra, hogy a párt úgy tisztul, hogy megszabadul a nem kívánt elemektől. A CSKP XVII. kongresszusa is hangsúlyozta: meg kell szabadulni azoktól, akik cselekedetükkel lejáratják a kommunista nevét, és károsítják pártunkat. Másfelől viszont nem lehet megengedni, hogy különböző okokból a becsületes és tisztességes emberek hagyják el a pártot. A pártszerveknek és -szervezeteknek mélyebben kellene elemezniük a tagság törlésének és felbontásának eseteit. Ki kell vizsgálni, hogy ki és milyen okból távozik a pártból. A tagság minőségének elemzése nem lenne teljes, ha eltekintenénk a pártmunka e területének irányításától. Olyan fontos kérdésekről van szó, mint a tagság minőségének ismerete, a tervszerűség érvényesítése, a pártba való belépés motivációjának tudatos fejlesztése, a szervezőmunka formái, módszerei és eszközei a tagság minőségének javítása során, az ellenőrzés színvonala, a szervek közötti munkamegosztás és együttműködés stb. Meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben sikerül céltudatosan összekötni a tagság minőségének javítását a pártpolitika döntő fontosságú feladatainak megoldásával, hogy a tagságról való gondoskodás tartós része-e a pártmunkának, s hogy nem válik-e a formalizmus és az adminisztráció áldozatává. A CSKP KB 3. ülése hangsúlyozta, hogy tökéletesíteni kell a pártszervek irányítómunkáját, hogy a tagság színvonala megfeleljen a kitűzött céloknak. E bonyolult és igényes tevékenység sikere megköveteli, hogy konkrét tartalommal telítődjenek az olyan követelmények, mint az objektivitás, a sokoldalúság, a történelmi, logikai megközelítés. Különösen hangsúlyozni kell, hogy ennek az elemzésnek dialektikusnak kell lennie, amely nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a múltbelit és a jövőbelit is megmutatja. Csak így válhat á tudományosan megalapozott igényes döntések és sikeres megvalósításuk kiindulópontjává. Ismeretes ugyanis, hogy amilyen a tagság, olyan a párt, és amilyen a párt, olyan a szocialista társadalom. ANTON ANTAS Aktív pártcsoportok, eredményes alapszervezet SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI VEZETŐKKEL A pártalapszervezetek munkájának eredményessége nem kis mértékben függ attól, hogyan dolgoznak pártcsoportjaik. Ez a tapasztalata az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit üzemi pártbizottságának is, amely kilenc alapszervezet tevékenységét hangolja össze. Általában elégedettek vagyunk minden alapszervezetünk munkájával - mondja elismeréssel Gergely László, az üzemi pártbizottság alelnöke. - Különösen azonban a 7. és a 3. alapszervezetével. Ez valóban azzal is magyarázható, hogy jól dolgoznak pártcsoportjaik. Milan PaSkala, az üzemi pártbizottság tagja, a pártcsoportok munkájáért felelős bizottság elnöke, aki mellesleg éppen a 7. alapszervezetbe tartozik, azt is elmondja, hogy szervezetükben a pártcsoportok rendszeresen részt vesznek a taggyűlések előkészítésében. A 7 alapszervezetnek nyolc pártcsoportja van, s alig lehetne különbséget tenni igyekezetükben. Hogy mi mindent bíz az alapszervezeti pártbizottság az egyes pártcsoportokra, arról Milan Polák, a 7. pártalapszervezet elnöke tájékoztatott részletesen.- Minden egyes taggyűlésünkön 5-10 perces tömör beszámoló hangzik el kül-, illetve belpolitikai időszerű kérdésekről. Ezt a munkaterv is tartalmazza. A beszámolóról mindig más pártcsoport gondoskodik. Például májusban a nyolcadik, júniusban az első csoport. A csoport tagjai maguk döntik el, hogy ki tartja meg a beszámolót. A májusi taggyűlésen Milan Gábriá elvtárs, a csoport vezetője beszélt. A májusi napok jelentőségét méltatta. A beszámoló elkészítéséhez pártsajtót, politikai irodalmat is felhasználnak a pártcsoportok. Van, amikor a járási pártbizottság közlönyéből indulnak ki. A 7. pártalapszervezet hatáskörébe hat fontos terület tartozik: a szerszámgazdálko- A beszámolót előbb a pártbizottság értékeli - mondja Milan Polák, az alapszervezet elnöke dás, a termelés technológiai elökészitése, a gyártásfejlesztés, a beruházások, a konstrukció fejlesztése és a műszaki fejlesztés. Egy-egy részlegről minden hónapban beszámoló hangzik el arról, hogyan járulnak hozzá a kommunisták a feladatok teljesítéséhez. A 10-12 oldalas beszámolót az illető részleg gazdasági vezetője és az ottani pártcsoport vezetője közösen készíti elő. A gazdasági feladatok teljesítéséről természetesen a gazdasági vezető, a kommunisták részvételéről pedig a pártcsoportvezető készíti a beszámolót. Hogy kire mikor kerül sor, ez már előre ismert, hiszen az alapszervezet féléves munkaterve névszerint tartalmazza. Nagyon példásan együttműködött a beszámoló elkészítésekor a gyártás technológiai fejlesztésének vezetője, Milan Paákala és Bemard Balko, az ottani pártcsoport vezetője.- A beszámolót a taggyűlés előtt mindig értékeli pártbizottságunk - mondja Milan Polák, az alapszervezet elnöke. - Ilyenkor természetesen azok is jelen vannak, akik készítették. Ha szükséges, átdolgoztatjuk. A taggyűlésen az illető gazdasági vezető terjeszti elő a pártbizottság megbízásából. A pártcsoport tagjai a vitában hozzászólnak, kiegészítik. Ma már ezt figyelmeztetés, felszólítás nélkül is megteszik. így az egész tagságot vitára serkentik az illető pártcsoport tagjai. A 7. pártalapszervezet egy-egy gyűlésén átlagban 6-8 felszólalás hangzik el. Igaz,- Különösen a 7. alapszervezet pártcsoportjai dolgoznak eredményesen - vélekedik Gergely László, az üzemi pártbizottság alelnöke (Gágyor Aliz felvételei) a tagok száma elég nagy: 105. (Ebből öt a tagjelölt). Sem a taggyűlésekről, sem a pártoktatásról nem hiányzik senki igazolatlanul ami szintén összefügg a pártcsoportok munkájának gondos szervezésével. A 7. alapszervezetben sőt az egész vállalatnál tisztában vannak azzal, hogy a pártcsoportok tevékenységének figyelemmel kísérése, tagjainak konkrét feladatokkal való megbízása általában elősegíti a pártmunka hatékonyságának szüntelen fokozását. FÜLÖP IMRE újs; 1987. VI
