Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-18 / 50. szám
KGST KüekCP Űrkutatás nemzetközi összefogással A Mars bolygó egyiK noioja, a Phobosz vegyi összetételének vizsgálata kezdődött meg az egyik nemzetközi terv keretében, ennek során az elemzésre egy speciális, bolgár, csehszlovák, finn, francia, NSZK-beli, osztrák és szovjet tudósok által kifejlesztett lézerspektrométert használnak fel. A korszerű berendezés próbáit már meg is kezdték. A kísérletekben és a további mérésekben tíz ország szakemberei vesznek részt, s közreműködik az Európai Űrhajózási Ügynökség is. A tervek szerint megfigyelik a Phoboszt, a Mar- sot, a Napot és a kísérletek kiterjednek a bolygóközi térségre is. Nagy érdeklődést váltott ki a tudósok körében a Mars két holdja, a Phobosz és a Deimosz, melynek átmérője 27 és 15 kilométer, mivel a legújabb feltevések szerint-azon aszteroidák közé tartoznak, amelyeket a Mars bolygó gravitációs terével vonzott magához. A tudománynak elsöízben nyílik lehetősége e két hold vizsgálatára. A Phoboszról és a Marsról videospektrométer segítségével nyernek majd színképeket. Az elemzés szükséges lesz a navigáció során is, konkrétan abban az esetben, ha a két kozmikus testre felbocsátott berendezések repülési pályáját kell kiszámítani. A moszkvai űrkutató intézetben jelen vannak a NASA képviselői és francia kollégáik. Részt vesznek a Phobosz kutatásában, amelyet mennybéli mechanikának is neveznek. Az együttműködés céljai továbbá, hogy pontosítsák a Phobosz marskörüli pályáján való mozgás jellemzőit (ÓSTK) ÚJ FORMÁK, KORSZERŰ MÓDSZEREK Gazdasági együttműködés a Szovjetunióval Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködése hazánk gazdasági fejlődésének alapvető feltétele. Erről nemcsak a kölcsönös árucsere szerkezete tanúskodik, hanem az is, hogy külkereskedelmi forgalmunk nagy részét - 1986-ban 45 százalékát - a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország 1986-1990-es évekre szóló nép- gazdasági terveinek összehangolása, majd a később megkötött árucsere- és fizetési egyezmény alapján a kölcsönös áruszállítások értéke stabil árakban számítva meghaladja a 820 milliárd koronát, ami a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 30 százalékos növekedést jelent. Ez a tény azt bizonyítja, hogy külkereskedelmünkben a szocialista országok közül továbbra is a Szovjetunió lesz a legfontosabb partner. A NÉPGAZDASÁGI TERVEK ÖSSZEHANGOLÁSA Csehszlovákia és a Szovjetunió 1986-1990- es évekre szóló népgazdasági terveinek összehangolása 1985-ben az ide vonatkozó dokumun- tumok aláírásával fejeződött be. Ezt követően viszont a világgazdaságban olyan változásokra került sor, amelyek napjainkban is jelentősen befolyásolják a két ország kölcsönös gazdasági kapcsolatait. Ebben a vonatkozásban az egyik legfontosabb tényező: a kőolaj, s ehhez kapcsolódva a földgáz és a többi nyersanyag árai hirtelen megnövekedtek. Ezek a hatások kisebb késéssel ugyan, de hazánkban is érezhetőek voltak; s a következmény: a Szovjetunióból behozott egyes nyersanyagok árai megváltoztak. Azért, hogy a cserearányok romlásának következményeit kiküszöbölhessük, s megelőzhessük a Szovjetunióval szembeni nem kívánatos eladósodást, egész sor szervezési, gazdasági és korlátozó rendelkezést hoztunk. Elmondhatjuk, hogy a probléma megoldásához való aktiv hozzáállás - mindenekelőtt a kivitel fokozásának formájában - sikerrel járt. így lehetséges az is, hogy a fizetési mérlegünk Szovjetunióval szembeni passzívuma nem haladja meg a kölcsönös áruforgalomhoz viszonyított megengedhető arányt. Az 1985-ös évet követően a kőolaj és a földgáz világpiaci ára ismét változik, csakhogy éppen ellentétesen, mint tizenkét évvel korábban. Ennek megfelelően módosul e tételek behozatali ára, s a korábban megegyezettöl eltérően alakulnak a két ország kölcsönös elszámolásai is. Az új körülményekből következő problémákat a hosszú távú célkitűzések szempontjából kell megoldani, hiszen a nyersanyagok áringadozásai szorosan összefüggnek a világpolitikai légkörrel. Ezért mindkét részről az együttműködés olyan aktív formáit kell kidolgozni, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy megtaláljuk a Szovjetunióból importált termékek mennyisége növelésének módját, illetve a nagyobb volumenű behozatal finanszírozásának forrásait. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy aktivizáljuk elsősorban azokat a megrendelőket, akik főként gépeket, berendezéseket, technológiai és beruházási egységeket importálnak, mégpedig úgy, hogy a szovjet kereskedelmi és termelési partnerekkel való együttműködés során a szerződések keretein felül újabb termékekkel bővítsék a behozatalt. Hazánk és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének 1990 utáni alakulását mindenekelőtt a szovjet gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó intézkedések befolyásolják. Ebben a vonatkozásban az egyik első dokumentum az SZKP és az SZSZKSZ Minisztertanácsának 1986. augusztusában hozott 991 és 992-es számú rendelete, amely a szocialista országokkal való tudományos-műszaki együttműködés, valamint a külkereskedelmi kapcsolatok irányításának tökéletesítésére vonatkozik. Ezzel összhangban létrehozták a Minisztertanács külkereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozó állami bizottságát, amely a minisztériumok és ágazatok külkereskedelmi tevékenységét irányítja. Az említett intézkedések fő célja abban rejlik, hogy az állam külkereskedelmi monopóliumának megőrzése mellett jelentősen bővül a minisztériumok, az egyesülések és szervezetek jogköre és növekszik felelőssége a külkereskedelemben. Ennek következtében bizonyára megnövekszik a gazdasági szféra érdekeltsége a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztésében, a tudomány és technika új ismereteinek gyakorlati alkalmazásában és egyúttal a külgazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésében. ÖNELSZÁMOLÁS A KÜLKERESKEDELEMBEN Nagyon lényeges, hogy a szervezetek a külföldi partnerekkel kötött kapcsolatok során a kereskedelmi műveleteket az önelszámolás, az önfinanszírozás és a devizavisszatérítés alapelvei szerint bonyolítsák le. Természetesen a külkereskedelmi tevékenység alakulása közvetlenül befolyásolja majd a gazdasági eredményeket. Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági együttműködését 1990 után a közös vállalatok létesítése, valamint a közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok is befolyásolják. A két ország ilyen jellegű kapcsolatainak intenzív fejlesztéséhez mindenekelőtt az a két, 1986. novemberében megkötött szerződés járul hozzá, amely a közös vállalatok, a nemzetközi egyesülések, valamint a közvetlen termelési kapcsolatok létrehozásának alapelveivel foglalkozik. A szóban forgó dokumentumok több mint 140 közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolat, tizenkét, tudósokból és gyakorló szakemberekből álló kollektíva kialakításának alapelveit tartalmazzák, s alapot nyújtanak a tervezett hét közös vállalat és nemzetközi egyesülés létrehozásához. Az együttműködés új formáinak megvalósítása során arra kell összpontosítani, hogy mindkét fél törekvései a lehető legrövidebb időn belül sikerrel járjanak. Felmerül a kérdés, hogy a minőségileg új kapcsolatok gyors fejlesztése vajon nem elhamarkodott-e? Az a véleményünk, hogy támogatni kell ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítását, de a partnereket megfontoltan kell kiválasztani, hogy a kölcsönös kapcsolatok minőségi szempontjai kerüljenek előtérbe. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a közvetlen kapcsolatfelvételre és a közös vállalatok létrehozására vonatkozó konkrét, kétoldalú szerződések gazdálkodó szervezetek szintjén történő előkészítése során pontosan meghatározzák az együttműködés tárgyát, kitűzzék a célokat és megjelöljék azok elérésének egyes szakaszait, szóljanak a résztvevők kötelességeiről és feladatairól, tisztázzák a tulajdonjogi viszonyokat és a közös munka eredményeinek felhasználását. KÖZVETLEN KAPCSOLATOK, KÖZÖS VÁLLALATOK A közvetlen kapcsolatfelvételnek és a közös vállalatok létréhozásának elsősorban az a célja, hogy elősegítse az intenzív fejlesztést, növelje a népgazdaság hatékonyságát; lehetővé tegye a termelés további növelését, kiterjessze és meggyorsítsa az innovációt és kedvezően befolyásolja a kivitelt. Amennyiben a közvetlen kapcsolatok, illetve a közös vállalatok által az említett célok közül legalább néhányat nem érünk el, akkor az együttműködés más, jobb formáit kell keresni. A minisztériumok, az egyesülések és a vállalatok jogkörének bővítése, a vállalatról szóló törvény, illetve törvénytervezet meglehetősen befolyásolják a népgazdasági tervek összehangolását. A jelenlegi megfontolások szerint a tervek egyeztetése mellett a feladatok kormányok közti, ágazati, valamint az egyesülések és vállalatok szintjén történő koordinációjának lehetőségei is rajzolódnak. A kormányok szintjén a központi tervezési és irányító szervek segítségével a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés arányait, a tartozások rendezését kell összhangba hozni. Azonkívül szólni kell a legfontosabb áruk cseréjéről, ellenőrizni kell a beruházások céljait és keresni kell a hamadik világ országaival való együttműködés további lehetőségeit. Az ágazatok szintjén a terveket rendszeresen és tárgyilagosan kell koordinálni. Elsősorban az ágazatok hosszú távú fejlesztésével, beruházási politikájával, a termékek műszaki színvonalának és minőségének javításával, az ágazati szakosítással szükséges foglalkozni. A koordinációs folyamat teljesen új eleme a feladatok vállalatok, egyesülések szintjén történő összehangolása, ami elsősorban a tudományos-műszaki és termelési együttműködést, valamint a termelési alapok korszerűsítését foglalja magába. Ha bebizonyosodik, hogy a népgazdasági tervek koordinációja összhangban van a két ország tervezési rendszerének és a népgazdaság irányításának koncepciójával, akkor azt részleteiben is a csehszlovák körülményekhez kell igazítani. Az 1990-es esztendőt követően a Szovjetunió és hazánk együttműködésének üteme jelentősen különbözni fog a korábbi időszakokétól. Ennek egyik fő oka az, hogy a jövőben mindkét ország a fejlesztés intenzív útján halad. Ennek a ténynek kell alárendelni az importpolitikát a fűtőanyagok, az energia és a többi nyersanyag tekintetében, amelyek esetében a behozatal volumene valószínűleg változatlan marad. Feltételezések szerint az 1990-es évet követő ötéves időszak folyamán nem várható, hogy a földgáz és a kőolaj ára elérné azt a szintet, mint a nyolcvanas évek elején. Ezért mindenekelőtt a gépiparban, a vegyiparban, a fogyasztási cikkek gyártásában tartjuk fontosnak az ágazaton belüli munkamegosztás intenzívebb fejlesztését. (A Plánované hospodáíství nyomán) Kevesebb energiával a kutatástól az értékesítésig A gépipari, a tüzelőanyag- és energiaipari együttműködés elsődleges fontosságú szerepet tölt be a szocialista gazdasági integrációban. A KGST-tagországok integrált együttműködésének kollektív stratégiája abból indul ki, hogy ezek az ágazatok döntő módon befolyásolják a szocialista közösség tudományos-műszaki fejlődését, valamint a gazdasági előrehaladás dinamikáját. Itt elsősorban a fö iparág fejlesztéséről van szó, amelyet színvonalas, korszerű gépekkel és berendezésekkel kell ellátni. E feladat megoldásában jelentős szerepet kap az egész termelés szakosításának és kooperációjának fejlesztése, a kutatástól a gyártáson át, egészen az értékesítésig. A KGST 40. ülésén a gépipari együttműködés 12 fő feladatát hagyták jóvá, ezeket 1990- ig kell megvalósítani. A népgazdaság hatékonyságának növelését elősegítő szakosított és kooperációs gépgyártásra vonatkozólag több államközi és más egyezmény született. E fö feladatok megvalósítása az együttműködés komplex jellegének fokozását segíti elő, elsősorban a kutatás és műszaki fejlesztés terén folytatott szorosabb együttműködés révén. A KGST-együttmúködés keretében elsődleges fontosságot nyert a rugalmas automatizált gyártórendszerek, az ipari robotok, a számjegy- vezérlésű szerszámgépek, a külszíni fejtésben alkalmazott technika, a bányagépek és ércdúsító gépsorok, a mezőgazdaság komplex me- chanizációját szolgáló berendezések, az élelmiszeripari nyersanyagok veszteség nélküli feldolgozásához szükséges gépsorok fejlesztése és gyártása. A tüzelőanyag- és energiaipari együttműködés keretében valamennyi KGST-tagország egyetért abban, hogy a tüzelőanyag-energetikai komplexum fejlesztési programjának megvalósítása során két alapvető irányvonalból kell kiindulni: progresszív változásokat kell végrehajtani az energetikai mérleg szerkezetében és alapvetően csökkenteni kell a termelés energiaigényességét. Ezen belül elsőrendű fontosságú az atom- energetika fejlesztése. A modern energetika e legfontosabb ágának fejlesztése a termelés sokoldalú szakosítására és kooperációjára, valamint az atomerömúvi berendezések kölcsönös szállítására vonatkozó egyezménnyel összhangban történik. Ez az egyezmény a szocialista országok több mint ötven szervezetét és vállalatát tömörítette közös technológiai ciklusba. A villamosenergia és hő előállítására szolgáló atomenergia jelentős mennyiségű szerves tüzelőanyagot szabadit fel a KGST- tagországokban. így például egyetlen atomerőmű üzemeltetése évente 700 ezer tonna folyékony tüzelőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A termelés energiaigényességének csökkentésénél a fő cél korlátozni a termékek anyagigényességét. Ez a műszaki haladást képviselő ágazatok gyorsított fejlesztésével érhető el. Megvalósításához döntő lépést jelentett az anyagi források takarékos és ésszerű fel- használásának 2000-ig szóló együttműködési programja. A program új, energia- és anyagtakarékos gépek, berendezések, technológiák, anyagok szakosított és kooperációs termelését irányozza elő. (CSTK) A magyarországi Orion vállalat az alumíniumipari vállalatokkal és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve kifejlesztette azt a parabolaantennát, amely alkalmas a műholdas tévéadás vételére. A felvételen Kovács János (elöl) és Gervin Géza a parabolaantennát próbálják ki. (A ŐSTK felvétele)
