Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-18 / 50. szám
szú XII. 18. A két silómester, Vadkerti László és Ján Kuchta már magabiztosan kezeli a központi vezérlőberendezést PRÓBAÜZEMELÉS- TÖBB MINT NEGYEVES KESESSEL 77:^''': ' ' 7 ' . .7: : Az új gabonasiló enyhíti a tárolási gondokat • -* V * ' Még aratás kezdetén említette Faludi Vince mérnök, a Mező- gazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemének igazgatója, hogy rövidesen enyhülnek a tárolási gondjaik. Arról volt szó, hogy Udvardon (Dvory nad 2ita- vou) ősszel üzembe helyeznek egy új, 50 ezer tonna befogadó- képességű gabonasilót. Nemrég kíváncsian érdeklődtem, sokad- szorra megtartották-e szavukat a kivitelezők? Az igazgató bólintott, hogy igen, ezúttal valóban kezdetét vehette a terhelési próba. S mert amúgy is helyszíni szemlére indult, vele tartottam. Útközben felmondta, hogy a próbaüzemelés szeptember elején kezdődött, s egyelőre 23 ezer tonna gabonát tárolnak az új létesítményben. Már ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy köny- nyebben megoldhassák a kukorica tervezettnél jobb termésének elraktározását.- A tárolási gondok enyhítésében elsősorban a korszerű magtárak építése lehet a segítségünkre - mondotta egyebek között Faludi Vince. - Ezenkívül azonban az is döntő fontosságú, hogy partnereink, a feldolgozó üzemek az időterveknek megfelelően vegyék át tőlünk a termést, s ezzel lehetővé tegyék a tároló- kapacitás ismételt és tökéletes kihasználását. Az őszi repcét ezúttal idejében elszállította az olajipar, és a napraforgó szállításában sincsen fennakadás. Most már csak a malom és sütőiparral, atrnavai malátagyárral, valamint a hurbanovói sörgyárral kell megállapodnunk a részükre tárolt termény mielőbbi elszállításáról. Az új gabonasiló beindításáról Pavlik Józseffel, az érsekújvári felvásárlóközpont vezetőjével beszélgettünk. Azért vele, mert ö lesz az udvardi központ vezetője. A csaknem négy és fél éves késésről, az átadási határidők ismételt elhalasztásával járó gondokról már nem akart beszélni, mondván, nehéz volt, de végre túl vannak rajta, s most az a legnagyobb gondjuk, hogy sikerrel járjon a próbaüzemelés. A még mindig előbukkanó fogyatékosságokkal kapcsolatban bírálta a Priemstav 4-es számú lévai (Levice) üzemét, amely ismét gyakran késik az építési munkákkal, s így hátráltatja a belső berendezések szerelését. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az új gabonasiló elkészültével nem ér véget az építkezés Udvardon, hiszen egy korszerű központ kiépítését vették tervbe. Nemsokára még egy hasonló silót építenek, a két tárotó közelében pedig kisebb raktárak, valamint egy takarmánykeverő is létesül majd. Ami pedig a még távolabbi jövőt illeti, a melléktermékeket is hasznosítani kívánják. Például a kukoricacsutkából a szovjet tapasztalatok kamatoztatásával szeretnének hasznos takarmányösszetevóket nyerni. Üzemlátogatás közben néhány dolgozóval is elbeszélgettünk. Vadkerti Mónikával a mázsaháznál találkoztunk. Éppen mintát vett a laboratóriumi elemzéshez a csúzi (Dubník) Vörös Zászló Efsz-böl érkezett kukoricából. Elégedetten nyugtázta, hogy a csúzi szövetkezet szárítójában jó munkát végeztek, mert a szállítmány nedvesség- tartalma nem haladta túl a 14 százalékot. A központi vezérlőasztalnál többen ismerkedtek a berendezés kezelésének módjával. Hirtelen villogni kezdett egy jelzőlámpa, mire Ján Kuchta silómester elmagyarázta, hogy a berendezés azért jelez, mert valahol hegesztenek. Ugyanis a létesítményt felszerelték automatikus tűzjelző berendezéssel. Vadkerti László, a másik silómester a tárolt gabona hőmérsékletét ellenőrizte. Elmondta, hogy erre nagyon kell ügyelni és a melegedő terményt azonnal át kell forgatni, mert a gabona károsodásán kívül a megengedettnél nagyobb hőmérséklet öngyulladáshoz, sőt robbanáshoz vezethet. Jozef Dugovió a telefonhálózat üzembehelyezésén dolgozott. Kiemelte, hogy a hálózat kiépítésénél szintén figyelembe veszik a különleges munkahelyre vonatkozó, szigorú biztonsági előírásokat. Olyan telefonkészülékeket szerelnek fel, amelyekből még véletlenül sem pattanhat ki tüzet okozó szikra. Mészáros Imre, a takarmánykeverő részleg vezetője mérgelődött. Elpanaszolta, hogy még május elején meg kellett volna kezdeniük a munkát, de mivel az építők nem teljesítették az időtervet, a villanyszerelési munkák is elhúzódtak, így a mezőgazda- sági vállalatok hiába sürgetik a speciális tápokkal való ellátást javító részleg üzembehelyezését BÁLLÁ JÓZSEF A felvásárlóközpontban a szigorú tűzbiztonsági A laboratóriumban Pavlik József és Vadkerti előírásoknak megfelelő telefonokat szerelnek Mónika a kukorica nedvességtartalmát ellenőr- fel. A felvételen Jozef Dugovió látható. zi (Lőrincz János felvételei) KERTÉSZKEDÉS ÉS ÖNELLÁTÁS Harmincéves a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége A mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó központi irányelvekkel összhangban az ötvenes évek derekán a kertész- kedők mozgalmában szintén kezdetét vette az átalakulási folyamat. A korábbi gyümölcstermesztési társulások mintájára alakult meg a Csehszlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szövetsége, amelynek 1957 őszén - az alapító kongresszus idején - Szlovákiában 79 alapszervezete, illetve hozzávetőlegesen 1800 tagja volt. Az akkor még kimondottan kedvtelésszerú kertészkedés iránt meglehetősen nagy volt az érdeklődés. Ezt leginkább azzal lehet érzékeltetni, hogy tíz év alatt az immár szocialista alapelvek szerint működő szövetség alapszervezeteinek száma 1052-re, a szervezeti életbe bekapcsolódó kertbarátok száma pedig több mint 60 ezerre nőtt. A csehszlovák föderáció létrejöttét követően a szlovákiai kertbarátok kiváltak az országos szövetségből és Szlovákiai Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szövetsége néven önálló szövetséget alapítottak, amely az 1979-ben megtartott III. kongresszusa óta a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége néven ismeretes. A szövetség harmadik kongresszusát követő hat év a mozgalom történetében az intenzív fellendülés időszakát jelentette, amikor is csaknem 91 ezer fővel gyarapodott a szövetség tagjainak száma. A szervezeti tevékenység iránti érdeklődést két tényező serkentette. Az egyik, hogy ekkor vette kezdetét a parlagföldek kihasználására irányuló törekvés, melynek köszönhetően évente több tíz kerttelep létesült a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, elhanyagolt földterületeken. A második - talán az előbbinél is nagyobb mozgósító erővel bíró - tény az volt, hogy az élelmiszer-önellátás javítása érdekében egyre nagyobb támogatásban részesültek a szerződéses háztáji zöldségtermesztésre vállalkozók. Az 1984 után valamelyest lelassult, de még napjainkban is tartó fejlődési folyamat eredményeként a szövetségnek ma már több mint 207 000 tagja van. Vagyis a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége a Nemzeti Front egyik legnépesebb társadalmi szervezetévé lépett elő. Tagjai összesen 17 200 hektár földet művelnek, melyből mintegy ötezer hektárt a korábbi parlagokon létesített kerttelepek képviselnek. Tevékenységük társadalmi jelentőségét egyebek között az adja meg, hogy családjaik évi zöldség- és gyümölcsszükségletének fedezésén túl a kertészkedők a közellátás • A felvásárlóközpontokban kora tavasztól késő őszig nagy a forgalom. A szövetség stúrovói alapszervezetének telepén készült felvétel a munkacsúcs egy pillanatát idézi. (A szerző felvétele) javításához is jelentősen hozzájárulnak. Hogy konkrét tényekkel érveljünk: a szövetség kertészeti szolgáltatóvállalata a múlt évben 32 904 tonna zöldséget és 25 162 tonna gyümölcsöt vásárolt fel a kertészkedök- tól. S amit szintén el kell mondani - a társadalmi elvárásokkal összhangban a kertészkedők árutermelési kezdeményezése mindinkább a munka- igényes és a kevésbé ismert zöldség- és gyümölcsfélék felé fordul, ami nem csupán mennyiség, de választék tekintetében is javítja a fogyasztói piac, illetve a feldolgozóipar ellátását. A szövetség - küldetésének megfelelően - mindenekelőtt a földalap védelmére és kihasználására, a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltésére, a jó tapasztalatok és a korszerű termelési módszerek alkalmazására neveli és ösztönzi tagjait. Az alapszervezetekben három évtized alatt közel 50 ezer szakelőadást és vitaestet, több mint 10 ezer tanulmányi kirándulást, sok-sok népszerűsítő terménybemutatót rendeztek, ami arról tanúskodik, hogy a kertészkedők érdeklődnek a munkájuk eredményesebbé tételét segítő tapasztalatok és újdonságok iránt. Említést érdemel, hogy a szövetség különféle szolgáltatásokkal igyekszik segíteni tagjai tevékenységét. Az eredetileg a kertészkedők fölös termékeinek felvásárlására, tehát az értékesítési gondok megoldására létrehozott kertészeti szolgáltatóvállalatnak ma már tizenhét központja működik, amelyek komplex szolgáltatás formájában műtrágyát, növényvédő szereket, vetőmagot és ültetöanyagot, valamint kertészeti kellékeket biztosítanak a szövetség tagjai részére. A szolgáltatóvállalat összesen 71 kertészeti szakboltot, 566 felvásárló- és 82 feldolgozóközpontot üzemeltet, ahol a kertészkedők termékeiből aszalványokat, gyümölcslét, lekvárt készítenek, vagy igény szerint szeszt égetnek. Az 1970-ben elért 13 millió koronáról 1986-ban 504 millióra nőtt a szolgáltatóvállalat évi forgalma. Az önfinanszírozóvá vált szövetség hozzávetőlegesen évi 20 millió korona nyereséggel gazdálkodik, s tetemes összeget fordít fejlesztésre. Csupán szolgáltatási jellegű beruházásokra majd 54 millió koronát irányoztak elő a 8. ötéves tervidőszakra. Jelenleg negyvenhárom új létesítményt (felvásárló- és feldolgozóközpontok, kertészkedők háza, üdülök stb.) építenek, s a kertészeti kellékekkel, facsemetékkel és egyéb ültetóanyagokkal való ellátás javítása céljából három, „herbacentrum"- nak elnevezett, korszerű bevásárlóközpont kiépítését is tervbe vették. Mindez arra enged következtetni, hogy a jubiláló szövetség tagjai, részben saját szükségleteik fedezésével, részben a központi alapok választékosabbá tételével a jövőben is aktívan hozzájárulnak élelmiszerönellátásunk javításához. KÁDEK GÁBOR
