Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-17 / 28. szám
ÚJ szú 9 A Német Demokratikus Köztársaság igen gazdag történelmi, kulturális, tudományos és műszaki műemlékekben. Körülbelül 48 000 létesítmény tartozik a műemlékvédelem hatáskörébe. Az NDK Nemzeti Frontja, a kulturális minisztérium és a kulturális szövetség 1982-ben közös akciót hirdetett a műemlékek gondozása érdekében, s ebbe a mozgalomba több mint százezren kapcsolódtak be. Országszerte 488 szakkör 6700 tagja példás tevékenységet fejt ki ezen a téren. Az 1975 évi műemlékvédelemről szóló törvényben rögzítették többek között azt is, hogy vállalatokat kell létrehozni, melyeknek kizárólagos feladata lesz a műemlékekről való gondoskodás, ezek felújítása. Ily módon megalapozták nemcsak a műemlékek védelmét, hanem hangsúlyt kapott a szakemberképzés és többek között a kihaló félben lévő szakmák oktatása is. Berlin központjában jártunk az egyik műemlékvédelmi vállalatnál, melynek 300 dolgozója van. A tízéves vállalat 19 különböző mesterségű szakembert foglalkoztat, olyanokat, akik keze nyomán újjávarázsolódnak az évszázados emlékek.- Szinte valamennyi dolgozónk kitanulta az építőipar valamelyik szakmáját, s később a gyakorlat elsajátítása mellett szerezték meg a képesítést. Tulajdonképpen a fiatalokkal is ily módon próbálunk foglalkozni - mondotta Monika Kiinger, a vállalat személyzeti osztályának vezetője. - Évente általában 30 szakmunkástanulót veszünk fel. A fiatalok körében nagy az érdeklődés az érdekes szakmák iránt, sokan a szülök, nagyszülők szakmáját folytatva jönnek hozzánk. Az érdeklődést, a szakmaszeretet is kifejezi a megfelelő képesítéssel rendelkezők aránya. A dolgozók 97 százaléka szakképzett, 21 százalékuknak főiskolai végzettséHangulatos városrész veszi körül Berlin legrégibb templomát EMUKII lékek megőrzésével foglalkozók nagy része hihetetlen lelkesedéssel végzi dolgát. Az egyik ilyen lelkes „felújítóval“ jártuk be Berlin legrégebbi utcáit. Werner Petzold, az állami tervezési intézet munkatársa azok közé tartozik, akik nemcsak ismerői a 750 éves főváros történetének, hanem nagyrészt vállaltak a reA francia dóm. A 39 tonnás kupola acélszerkezetét daru segítségével emelték a helyére. A toronyban hatvan harangot helyeztek el ge van vagy speciális szakiskolát végeztek.- Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fiataloknak legalább öt évet kell dolgozniuk a szakmában, hogy elsajátítsák annak fortélyait - magyarázta az osztályvezető. - Nálunk nem folyik szalagmunka, minden egyes épület, létesítmény más-más szakismeretet igényel. A szakmunkástanulók a gyakorlati órákat is a műemlékek felújításán töltik, hisz Így tanulhatnak a legtöbbet az idősebb mesterektől, de alapvető ismereteket kell hogy szerezzenek a műemlékvédelemről és művészettörténetről is. EnéT kül nem végezhetik jól munkájukat. A vállalatnál négy munkacsoport dolgozik: az első a fával kapcsolatos munkákat vállalja, bútorokat, plasztikákat újítanak fel, a második pedig a képek restaurálásával foglalkozik. A köfaragást és a külső illetve a belső felületek felújítását szintén speciálisan képzett szakemberek végzik. De vegyészt is alkalmaznak a vállalatnál és nagy gondot fordítanak a műemlékek fotódokumentációjának elkészítésére is. Séta a város szívében Minden szakmának vannak megszállottjai. A történelemmel, pontosabban a múemkonstrukcóis munkák tervezéséből is. Mielőtt sétára invitált, röviden vázolta a mai város kialakulását:-A Spree folyó partján lévő település, Berlin és Cölln egyesítésével jött létre a mai főváros. Keletkezésének dátumát 1237-hez kapcsolják - ekkor szerepelt először Cölln neve az írásos emlékekben. Magáról Berlinről 1244-ben tesznek említést. 1709-ben a két falut további három várossal kapcsolták össze, és az összevont települést Berlinnek nevezték el. Már a feudalizmus korában gazdag kereskedők éltek itt, s az évszázadok során egyre inkább a politikai, gazdasági és kulturális élet központjává vált, a 18. és a 19. század fordulóján Németország kapitalista metropolisává fejlődött. Elsősorban ipari termelése emelte világvárosi rangra, de központja volt a német baloldalnak, amely harcot indított az imperializmus és a militarizmus ellen. Az első világháború után Berlin lakossága felismerte az imperializmus lényegét, 1918 végén illetve 1919 elején itt alakították meg Németország Kommunista Pártját. A ,, Vörös Berlin“ fogalommá vált az országhatárokon túl is. 1933 januárjában a fasiszta rendszer fellépése a legnagyobb csapást jelentette Berlinre: innen indult ki a második világháború és a borzasztó pusztítások után ide tért vissza. 1940-től a 360 légitámadás következtében egész lakónegyedek, kulturális létesítmények, gyárak semmisültek meg. A bombázóknak 30 ezer áldozata volt. Azon városok közé tartozott, melyek a leginkább tönkrementek a háború során. 1939-ben 4,3 millióan éltek itt, 1945 május 8. után csupán 2,5 millióan éltek a romok között. Víz, gáz és villany nélkül. Nehéz volt az újrakezdés. Nyugat-Berlin létrehozása ugyan bonyolította a helyzetet, de 1949. október 7-én, amikor megalapították a Német Demokratikus Köztársaságot és az alkotmányban rögzítették, hogy Berlin lesz a legfelsőbb állami szervek központja, az újjáépítés egyre gyorsabb léptekkel haladt. Amint már említettük, az újjáépítést tulajdonképpen két formában hajtották végre, a romok helyén újonnan tervezett épületeket emeltek s a lehető legtöbbet megpróbálták megmenteni a régiekből.- A Szent Miklós templom a legrégebbi Berlinben, s ennek környékét tartják a város szívének - magyarázta kísérőnk. - A templom annyira tönkrement a háború során, hogy még a tornyai sem voltak meg. 1979- ben pályázatot hirdettek felújítására és a városrész újjáépítésére. Dr. Günter Stahn mérnöknek, a berlini építkezési kombinát műépítészének tervét fogadták el, eszerint láttunk munkához. Húsz évvel ezelőtt még gondolni sem mertük volna, mi lesz itt. 1982 nyarán a két hegyes templomtornyot emelödaru tette a helyére, azóta viszont már a városi múzeumot is berendezték benne. A körülötte lévő utcákban pedig felépítették Berlin leghangulatosabb negyedét. Apró üzletek egész sora, különböző árkategóriájú vendéglők, borozók váltják egymást és 800 lakást is átadtak itt. A házak kívülről a múltra emlékeztetnek, annak ellenére, hogy többségük korszerű technológiával, panelből készült. Mivel megpróbáltak történelmet idéző házakat építeni, ezekben általában kis lakások vannak: nyugdíjasok, gyermektelen házaspárok és rokkantak kaptak új otthonokat. A felújított dóm Amikor a szakadó esőben az Akadémia térre igyekeztünk, bevallom nem nagy kedvem volt a városnézéshez. Persze, az ilyen alkalmakat nem lehet kihagyni. Ezt a teret ugyanis Európa legszebbjei közt tartják számon, és az UNESCO által nyilvántartott 300 nemzetközi jelentőségű épületkomplexum közt is szerepel. Az egyik oldalról felújított házak övezik, melyekbe tavasszal költöztek be a lakók, szemben a színház épülete, hangversenyek színhelye. Baloldalt a német dóm, melynek restaurálásán dolgoznak a szakemberek, jobbról pedig a francia dóm zárja a teret. Mindez olyan méltóságteljes és szép, hogy alig vettük észre, a kinyitott ernyőnk ellenére átáztunk, amíg Jürgen Raasch, a francia dóm felújítását végző munkacsoport főépítészének helyettese a látnivalókról beszélt.- 1979-ben kezdtük el a tér felújítását, s nyárra a még rossz állapotban lévő dómon kivül, melyen szintén folynak a munkák, átadjuk. Véleményünk szerint az elmúlt évtized legszebb munkáit itt a francia dómon végezhettük. A földszinten a hugenották múzeuma lesz, valamint egy 11 000 kötetes könyvtár. A további részek kulturális célra lesznek alkalmasak, a toronyban pedig hangulatos étterem, illetve borozó lesz. Elmondotta, hogy az igen megrongálódott épület helyreállítását fentröl, a tetőtől kezdték. A kupola 39 tonnás acélszerkezetét 1982-ben emelték fel a magasba és illesztették a helyére egy emelődaru segítségével.- A legnagyobb gondot az építkezés során a helyszűke okozta. A köralakú épületben nehéz volt mozogni. Egyébként amit csak lehetett helyreállítottunk, a különleges alakú ablakoktól kezdve az ajtókon keresztül a lépcsőházban található korlátokig. A felújításon az évek során több mint százféle szakmunkás dolgozott - ottjártunk- kor még 250-en szorgoskodtak. Még elképzelni is nehéz, milyen sokrétű, aprólékos munkát kellett végezniük. A főépítész vezetőjének helyettese néhány érdekes adatot említett meg. 130 000 darab kétszer égetett speciális téglát használtak fel, a 80 méter magas toronyba vezető lépcsőket tizennégy nap alatt készítették el. Egyébként úgy tervezik, ezek mentén a falakat az építkezés során készített felvételek díszítik majd, emlékeztetve a bonyolult felújítási munkákra. A toronyban hatvan harangot helyeztek el, ezek közül a legnagyobb két méter átmérőjű és 5700 kilogrammos. De minden szónál többet ért a látvány: vendéglátónk vezetésével felmentünk a dóm legmagasabb megközelíthető részébe: közelről nézhettük meg a kupolát, a keskeny erkélyen a felújított szobrokat és madártávlatból megcsodálhattuk Berlint. DEÁK TERÉZ- Berlin a béke városa - ezt hirdeti a történelmi emlékekkel összhangban álló új lakóház falán a felirat 87. VII.17. (Archívumi felvételek) Riportúton az NDK-ban
