Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-17 / 28. szám

Körkép1 SZÁMOK, TÉNYEK ADATOK ■ Egyre több magyarországi vállalat­nál végzik a tervezést, a termelés irá­nyítását és a technológiai folyamatok ellenőrzését számítógépes technika segítségével. Jó példával járnak elöl ebben az olyan nagyvállalatok, mint az Ikarus, a győri Rába és a csepeli Autó­gyár. Magyarországon jelenleg hozzá­vetőleg 100 ezer mikroszámítógép és 3500 különböző kapacitású számító­gép van forgalomban. A számítástech­nikát kb. a vállalatok négyötöde alkal­mazza. ■ Az NDK fővárosában, Berlinben az ipari vállalatok tevékenységében egyre nagyobb szerephez jut a mikroelektroni­ka. A főváros gazdaságának egyharma- dát teszi ki az elektrotechnikai és elektro­nikai ipar, az ágazat 30 vállalatában és intézményében hozzávetőleg 77 ezer dol­gozót foglalkoztatnak. Az Elektro-Appara- te-tWerke berlini kombinát az idén hozzá­vetőleg 60 százalékkal növeli termelését, s ezzel párhuzamosan felújítják technoló­giai bázisukat is. Kétezer dolgozó átisko- lázásával is számolnak. A vállalat saját maga állítja elő a szükséges integrált áramköröket, termékeinek egytizedét a fogyasztási cikkek teszik ki. Ugyancsak jó eredményeket mutat fel a Kabelwerk Oberspree kombinát, elsősorban a fény­vezetők kifejlesztésében. Az elmúlt évi­hez képest az idén megháromszorozza termelését. ■ Lengyelország árucsere-forgalma a KGST-tagországokkal 1986-ban elér­te a 21,2 milliárd rubelt. A nyolcvanas évek elejéhez képest a növekedés kb. 60 százalékos volt. A tervek szerint a jelenlegi ötéves tervidőszakban a szocialista országokba irányuló len­gyel export 50 százalékkal nő, az im­port pedig valamivel több mint 30 szá­zalékkal. Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió, ide irányul a lengyel árukivitel 28 szá­zaléka, a behozatal pedig 33 százalékot tesz ki. Nagy figyelmet szentelnek a gazdasági kapcsolatok új formáinak. Eddig 150 szovjet és lengyel vállalat vette fel a közvetlen kapcsolatokat. ■ A mostani ötéves terv végéig (1986-1990) a szovjet gépipari termékek előállításának aránya az egész ipari ter­melést tekintve kétszeresére, sőt néhány ágazatban négyszeresére nő A termelés korszerűsítése a Szovjetunióban elvá­laszthatatlan része a termelés hatéko­nyabbá tételének és a tudományos-mű­szaki fejlődésnek. A könnyű és nehézipar egyaránt az új termékek, valamint a világ­színvonalnak megfelelő tulajdonságokkal rendelkező eddigi termékek gyártására összpontosít. A széles körű korszerűsítés alapvető célja az áruválaszték bővítése és minőségének javítása. Hangsúlyt he­lyeznek ezenkívül az elavult gépek ará­nyának csökkentésére. Az elmúlt ötéves tervidőszakban ez a részarány megha­ladja a 30 százalékot, míg az ötéves terv végére 15 százalékra csökken. A korsze­rűsítési program keretében a Szov­jetunióban évente körülbelül 3000 új gép. berendezés és műszer gyártását kezdik meg, s megközelítőleg 2300 ela­vult termék gyártását szüntetik be. ■ Kuba köolajkitermeléséhez szüksé­ges fúrófejeket és egyéb felszereléseket vásárol a következő években több szo­cialista országtól - mindenekelőtt a Szovjetuniótól és Bulgáriától. Ez je­lentős devizamegtakaritást tesz lehe­tővé a karibi ország számára. Ennek jelentőségét húzzák alá azok a kubai kommentárok, amelyek elemzik a KGST illetékes gépipari albizottsága Havannában tartott ülésének eredmé­nyeit. A kubai fővárosban aláirt megál­lapodások eredményeként a szigetor­szág évente mintegy másfélmillió dol­láros tőkés importot helyettesíthet szocialista szállításokkal, s ezáltal za­vartalanul növelheti olajkitermelését.------------------- KGST - AFRIKA ------------------------­Me gbízható partnerek A KGST az idén a Dél-afrikai Államok Fejlesztése Koordinálásának Konferenciájával való együttműködés jelentős fejlesztését tervezi. Néhány adat az együttműködés jelenlegi színvonaláról: a szocialista országokban több mint 20 ezer diák tanul Afrika független államaiból. A KGST műszaki segítségével eddig 234 sikeresen termelő ipari létesítményt építettek fel. Angolában, Mozambikban és Zambiában 132 közös programot valósítanak meg az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Egészében véve a KGST és az afrikai kontinens országainak kereskedelmi kapcsolataira az állandó fejlődés jellemző. Az elmúlt negyedszázadban az árucsere értéke a húszszorosára emelkedett, s 51 afrikai állam kapott és kap műszaki segítséget. A konti­nens felszabadult országaiban e tá­mogatás keretében összesen 2250 létesítményt terveznek felépíteni, ezek közül 1845-öt már átadtak. Ezen ipari és mezőgazdasági üze­mek, valamint más gazdasági léte­sítmények az afrikai államok tulajdo­nába kerültek. Az együttműködés az állami szektor megerősítésére, a kulcsfon­tosságú ágazatok fejlesztésének tá­mogatására irányul. A tagállamok segítségével fel­épült, illetve készülő nagy beruházá­sok között megemlíthetjük a nigériai Adjaokutban lévő kohóipari üzemet (Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió építi), mely évente 1,3 millió tonna acélt fog gyártani, továbbá a líbiai 1200 kilo­méter hosszú 220 kilovoltos távve­zetéket (Bulgária, Szovjetunió), az etiópiai Melka Vakanában lévő 150 megawatt teljesítményű vízi erőmű­vet, valamint ugyanitt a 230 kilovol­tos villanyvezetéket. (Szovjetunió, Csehszlovákia). Afrikai partnereinek a KGST kü­lönféle kedvezményeket nyújt: elő­nyös hitelfeltételek, káderek nevelé­se. A tagállamoknak a fejlődő orszá­gokkal folytatott pénz- és hitelügyi kapcsolatai során teljes mértékben figyelembe veszik az érintett orszá­gok pénzügyi helyzetét, a hiteltör­lesztésre kedvezményes feltételeket kapnak. 12-15 év áll rendelkezé­sükre, az éves kamat pedig 2,5-3 százalék. A kiegyenlítés azonban a felépült üzemek termékeivel is tör­ténhet. Egyebek között fémmegmunkáló gépeket, energetikai és elektrotech­nikai berendezéseket, darukat, textil­ipari, építőipari gépeket, talajjavító és öntözőberendezéseket, traktoro­kat, tehergépkocsikat, furgonokat, mezőgazdasági gépeket, gyógy­szert és fogyasztási cikkeket szállít a KGST a fekete kontinensre. Nemcsak kétoldalú egyezmények alapján történik az együttműködés. Jelenleg olyan távlati tervek felé for­dul a figyelem, mint az ipari beren­dezések gyártása és szállítása terén megvalósuló szakosítás és koope­ráció, vagy az építőipari és szerelő- munkák együttes elvégzése. A kap­csolatok új formájának tekinthető az, amikor a termelő kapacitások építé­séért a partner az új gyár termékei­vel fizet. A szocialista országok gazdasági erejének növekedése, békeszerető külpolitikájuk és az együttműködés haladó elvei vonzóak az afrikai or­szágok számára, melyek kétoldalú alapon bővítik kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolataikat a KGST-tag- országokkal, de egyidejűleg érdek­lődnek a KGST-vel való együttmű­ködés iránt. Az együttműködés fej­lesztéséről 1985-ben egyezmény jött létre a Mozambiki Népi köztársa­sággal, 1986-ban a KGST 42. ülé­sén hagyták jóvá az Angolai Népi Köztársasággal és a Szocialista Eti­ópiával való együttműködést szabá­lyozó dokumentumot. A kapcsolatok ilyen formája elsősorban a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irá­nyul, ami jelentős mértékben hozzá­járul a meglévő kétoldalú kapcsola­tok kibővítéséhez. Évente több tízezer szakember utazik a szocialista országokból Afri­kába, különböző létesítmények épí­tésére. 1984-ben számuk megha­ladta a 40 ezret. Afrikából 1985-ben több mint 3500 személy érkezett tanulni a szocialista országok üze­meibe és szervezeteibe. 13 ezren folytatták tanulmányaikat a felsőok­tatási intézményekben és szak- középiskolákban. A KGST ösztön- díjalapjának köszönhetően 1974- ben közel 1200 afrikai fiatal szerzett A Német Demokratikus Köztársa­ság szinte kizárólag mint fejlett, kor­szerű ipari állam él köztudatunkban. Arról, hogy az ország mezőgazda­sága ugyancsak magas színvonalú, sajtónk - kivéve a szaklapokat - sem cikkezik éppen túl gyakran, pedig lenne miről írni, lenne mire felhívni a figyelmet. Például arra, hogy a mezőgazdaság a lakosság élelmiszerszükségletének a 90 szá­zalékát biztosítja, s a nemzeti jöve­delem mintegy 13 százalékát termeli meg. Ma az NDK 19 millió lakosának mintegy húsz százaléka él falun, közülük kerül ki a mezőgazdasági üzemekben dolgozók döntő több­sége. Az ország mezőgazdaságának szocialista alapokra való helyezése, kollektivizálása az ötvenes években végrehajtott agrárreformmal kezdő­dött. A reform következtében nagy­mértékben átalakult a falu élete, megváltozott a vidéki lakosság életstílusa és fokozatosan emelke­dett az életszínvonala. Az NDK mezőgazdaságának alap­egységeit szintén a szövetkezetek és az állami gazdaságok jelentik. Napjainkban 1140 szövetkezet és 75 állami gazdaság a növényter­mesztésre, míg 2792 szövetkezet és 320 állami gazdaság az állatte­nyésztésre szakosodott. A szocialista német mezőgazda­ság eredményei figyelemreméltóak. A gabonatermelés máig - összevet­ve 1949-el, tehát az NDK megalaku­lásának évével - több mint 150 szá­zalékkal növekedett, míg a burgo­felsö- és középfokú képzettséget, 1985-ben már mintegy 2000-en ré­szesültek ösztöndíjban. Internacionalista kötelességüket teljesítve a KGST-tagállamok jelen­tős mértékű segítséget nyújtanak a földrész szárazság sújtotta orszá­gainak. Ezekbe a körzetekbe ingye­nes élelmiszer- és gyógyszerszállít­mányokat indítottak, különféle be­rendezéseket, mezőgazdasági gé­peket és fogyasztási cikkeket szállí­tottak, valamint szakemberek és or­vosok utaztak a lakosság megsegí­tésére. A jelenlegi időszakban Földünkön igen bonyolult a helyzet. A kapitalis­ta államok a fegyverkezési verseny meggyorsítását helyezik az előtér­be, az emberiséget az atomkataszt­rófa peremére akarják sodorni. Ilyen feltételek mellett a KGST-tagorszá- gok és az afrikai kontinens államai­nak együttes törekvései a leszerelé­sért vívott küzdelemben fontos té­nyezői a béke megőrzésének és az afrikai országok gazdasági függet­lensége megerősítésének. VLADIMIR FILIMOSIN, a KGST Titkárságának szakértője nya- és a cukorrépatermelés meg­duplázódott. Gabonaféléket egyéb­ként az NDK-ban évente átlagban 2,5 millió hektáron termesztenek, s az átlagos hektárhozam az elmúlt ötéves tervidőszakban (1981-1985) 4,2-4,6 tonnát tett ki. Az abszolút rekordévet 1985 jelenti, amikor összesen 11,6 millió tonna volt a ter­més. A gabonatermelés 1982-vel kezdődően minden évben megha­ladta a tízmillió tonnát. Hasonló, aránylag gyors fejlődésen ment ke­resztül az állattenyésztés is. A szö­vetkezetek és az állami gazdaságok termékeit az állam rendszeres idő­közökben megkötött szerződések alapján, előre meghatározott áron veszi át. A sikeres eredmények feltételeit a mezőgazdaság egyre növekvő gé­pesítése, a talaj minőségének felja­vítása, a termelési szakosodás és az együttműködés, a modern tudo­mányos-műszaki felfedezések gyors gyakorlati alkalmazása, az ön­tözött területek bővítése és a munka jobb, hatékonyabb megszervezése biztosítja. Fokozott mértékben érvé­nyes ez a mostani ötéves tervidő­szakra, melyben a mezőgazdaságra szintén nagyobb feladatok várnak. Az előbb említetteken kívül az utóbbi években az NDK mezőgaz­daságában egyre nagyobb mérték­ben alkalmazzák a számítástechni­kát, a számítógépeket, a tudomá­nyos-műszaki kutatás legfrissebb eredményeit, ami az újabb mennyi­ségi és minőségi fejlődés alapjait teremti meg. Ezenkívül az NDK me­zőgazdasági üze­mei, tudományos kutatóintézetei, az illetékes állami szervek és szak­emberek szoro­san együttműköd­nek a többi KGST-országgal, tanulmányozzák és felhasználják azok tapasztala­tait is. A mező- gazdaság műsza­ki-gépi bázisának további javítását és kiszélesítését a fejlett ipar, míg a szakemberek képzését a magas színvonalú és jól megszervezett szakközép- és fő­iskolai rendszer biztosítja. Ennek alapján jogosan várható, hogy az NDK mezőgazda­sága sikerrel tel­jesíti a legutóbbi pártkongresszus által kitűzött igé­nyes feladatokat és továbbra is biz­tosítja a lakosság aránylag jó szín­vonalú élelmiszer- ellátást. (Kokes) A szófiai LÉDA bőrfeldolgozó üzem Bulgária legjelentősebb vállalatai közé tartozik. Termékei a nemzetközi vásárokon már számos dijat nyertek. A LÉDA védjegy megtalálható a divatos női kézitáskákon, utazótáskákon, bőröndökön és iskolatáskákon. Az üzem termékei nemcsak a bolgár vásárlók körében közkedveltek, külföldön is jó hírnevük van. A LÉDA - a kiváló áru és a divat garanciája, termékei 80 százalékát exportálja. A képen a LÉDA egyik gyártócsarnoka. (FOTO - ŐSTK) Bővülő gyapottermesztés Négy év alatt jelentősen fejlődött a gyapottermesztés Vietnamban. Ma már helyenként nagyüzemi méretekben termesztik a textilnövényt, s a magángazdaságok is jó termést adnak. A legjelentősebb gyapotültetvé­nyek Dél-Vietnam keleti tartományaiban, a Központi Fennsík hegyvidéki területein, a Mekong-deltavidék egyes részein és az ország középső részén találhatók. A gyapottermesztés hagyományosan a ház körüli gazdaságban folyt. A francia és az amerikai megszállók ellen vívott harcok idején azonban nem fejlődött, s az importált textíliák - különösen Délen - a termesztés nagyfokú hanyatlását okozták. A háború végére már csak Vietnam középső részén maradtak fenn gyapottermesztö gazdaságok. Már az első békeévben létrehozták Dél-Vietnam keleti tartományai részére a Nha No-i Gyapotkutató Központot, s egy sor állami gazdaságot szakosítottak a gyapottermelésre. Az eredmények azonban nem voltak kielégítóek, a nem megfelelő vezetés miatt. A jelenlegi politika arra törekszik, hogy a gyapottermelést népszerű vállalkozássá tegye. A magángazdaságokat ellátják vetőmaggal, műtrágyá­val és felszereléssel. A Nha Ho-i Gyapotkutató Központban kinemesítették a kártevőknek ellenálló és szárazságtúró TH-2, szívós gyapotfajtát, amelyet nagy területen kezdtek termeszteni. A kezdeti eredmények bátorítok. Vietnamban ma több mint 1300 fajta gyapotot termelnek. Ezek egy részét a Szovjetunió, Csehszlovákia és India vásárolja. A tervek szerint az idén a Központi Gyapottermesztési Vállalatot fokozott mértékben látja el az állam műtrágyával, növényvédöszerrel, gépekkel, kézi eszközökkel, hogy a gyapot vetésterületét hétezer hektárral növelhesse. A most folyó ötéves tervben a gyapot vetésterületét 1988-ig országosan 25 ezer hektárra, 1990-ig pedig 40 ezer hektárra kívánják növelni. (BUDAPRESS-VNA) Az 1700 négyzetkilométer területű duryni erdő az NDK legnagyobb természetvédelmi körzetei közé tartozik. Az idén 1600 hektáron ültetnek ki facsemetéket. Képünkön: növényvédelem helikopterről. (ŐSTK-felvétel) AZ NDK MEZŐGAZDASÁGA VIETNAM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents