Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-27 / 47. szám

Beszélgetés a CSKP Hradec Králové-i kerületi ellenőrző és revíziós bizottságának elnökével A kelet-csehországi pártszervezet kerüli íis “ÄSK? ÄSS- A kerület tíz járásának 354, az iparban és a mezőgazda­ságban tevékenykedő pártalapszervezeténél voltunk. Ezek­ben több mint 15 ezer párttag és tagjelölt dolgozik; s ez nem kevés. Ezért úgy gondolom, hogy ez elégséges alapot szol­gáltat az általánosításhoz. Mérlegeltük az eredményeket és a hibákat egyaránt. A tapasztalatokat összegezve körvonalaz­hatjuk, min kell változtatni és a tanulságokból okulva milyen buktatókat kell elkerülnünk - mondotta Pesek elvtárs. • Miként irányítják a pártszervezetek a kommunistákat a kongresszusi határozatok teljesítésébe?- Minden pártszervezet más feltételek között dolgozik. Beigazolódott azonban, hogy általában valamennyi tudatosítja a munkájával szemben támasztott követelmények fokozódá­sát. A szerint, hogy a termelésben dolgozó tapasztalt tisztség- viselők és a járási bizottságok miként irányítják a szervezete­ket. Mindenekelőtt a feladatok konkrétságában, személyre szabottságában s az intézkedések rugalmasságában mutat­koznak különbségek. Sajnos a szervezetek többet foglalkoz­nak a gazdasági feladatok megoldásával, mint a szervezeti élet minőségének javításával. Megmutatkozott: az alapszer­vezetekben csak lassan honosodik meg az a gyakorlat, hogy tagjaik számára konkrét feladatokat adjanak. Csupán a szer­vezetek felénél tapasztaltuk ennek ellenkezőjét. • Mit jelent ez valójában?- Egyetlen dolgot: nem teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy minden kommunista bekapcsolódjon a munkába. Emel­lett egyes konkrét feladatok formálisak. Túlsúlyban vannak az olyanok, mint: »tevékenykedni valamelyik társadalmi szerve­zetben, törődni a faliújsággal«, és hasonló. Mennyivel haszno­sabb volna olyan feladat teljesítése, amely a terv valamely részterületéhez kapcsolódna. • Mindehhez az alapszervezet rendelkezik az ellenőrzési jogával.- így van. Az ellenőrzés idején sok üzemben korántsem voltak világosak az ötéves terv feladatai. Ez természetesen idegességet vált ki a dolgozókollektívák és a gazdasági vezetők körében. Ilyen helyzetben szükséges politikai eszkö­zökkel hozzájárúlni az évi állami tervfeladatok biztosításához. Vonatkozik ez a mennyiségre, de mindenekelőtt a minőségre. Az ellenőrzés jogának érvényesítése e téren pótolhatatlan. Egyes szervezetekben azonban úgy vélik, hogy eleget tesz­nek az ellenőrzés követelményének, ha a gazdasági vezetők képviselve vannak a pártvezetőségben, vagy ha a főbb mutatók teljesítéséről havonta áttekintést kapnak és az alap­szervezetek elnökei részt vesznek a gazdasági vezetők tanácskozásain. Ezt tapasztaltuk például a vrchlabíi Miletá- ban, a rudníki Texlenben és a pardubicei Kazetában. Elfogad­hatatlan, hogy az ilyen eljárást az ellenőrzési jog gyakorlásá­nak tekintsék. Sok gazdasági vezető nem politikai elemzéseket terjeszt a pártszervezetek elé, hanem táblázatokat, műszaki adatokat. Mindezekből hiányzik az ember, de a pártszervezetek ezt elfogadják. Mintha nem tudatosítanák, hogy a kongresszusi irányvonal követésében a kommunisták példamutatása nélkü­lözhetetlen. • A gazdasági terv feladatai feltételezik a kollektívák és az egyének kezdeményezésének kibontakoztatását.- Számtalan példát sorolhatnánk föl a kiváló munkaered­ményekre. Másrészt azonban el kell ismerni, hogy a szocia­lista munkaversenyt a formalizmus jellemzi, s a felajánlási mozgalom koncepciójának hiánya. A verseny ilyenformán a termelésben keletkezett kiesések pótlására összpontosul. A munkaverseny korszerű, fokozott igényeket támasztó for­máira a szervezeteknek csaknem a fele nem volt felkészülve. A brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást sok helyütt megfelelő előkészítés nélkül vezették be. E téren az a törekvés tapasztalható, hogy a munkaszervezés és jutalma­zás e korszerű módszerének alkalmazását a kiszolgáló és segédágazatokra korlátozzák. A Pardubicei és az Ústí nad Orlice-i járásban szerzett tapasztalatok annak szükségessé­gére figyelmeztetnek, hogy a pártszervezeteknek ezt a felada­tot is ellenőrzésük alá kell vonniuk, és nem engedhetik meg mellőzését, különben veszélyben forog azoknak a feladatok­nak a teljesítése, amelyeket a párt kerületi konferenciája és járási konferenciái tűztek ki. • A kongresszusi határozatok teljesítésére irányuló igyeke­zet meghiúsul kellő fegyelem és rend nélkül. Az ellenőrzés kiterjedt erre a területre is?- Igen. A CSKP KB Elnökségének a pártszervekhez és szervezetekhez intézett, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdításáért folytatott harc hatékonyságá­nak elmélyítését célzó levelében testet öltő gondolatok meg­valósításáért már sokat tettünk. Nem minden alapszervezet közgyűlésén értékelik azonban az e területen elért eredmé­nyeket. Eljárást pedig jobbára csak akkor indítanak, ha a párttagot a bíróság vagy a felsőbb ellenőrző szerv vonja felelősségre. A pártalapszervezetekben sokszor ennek elle­nére is az ilyen vétségek egy része esetében nem indítanak eljárást. A CKD choceói 3-as számú üzemében 17 vétséggel foglalkoztak. Közülük pártvonalon csupán három járt követ­kezményekkel. Azt akarom ezzel bizonyítani, hogy a hamis barátság tovább él, kitérnek a fegyelemsértés megítélése elől; más szóval a kommunisták elvszerűségre, bátorságra neve­lése még mindig nem olyan hatékony, mint amilyennek lennie kellene. • Az elmondottakból következik, hogy fokozódnak az igé­nyek a párttagság minőségével és az alapszervezetek cselek­vőképességével szemben.- Az emberek a pártot azoknak a kommunistáknak a csele­kedetei szerint ítélik meg, akiket ismernek. Ezért egyre növekszik minden kommunista felelőssége a párttal szemben. A párttagnak nemcsak a munkában kell példát mutatnia, hanem az életben is; szükséges, hogy szót tudjon érteni az emberekkel, és képes legyen meggyőzni őket. Jól kell ismer­nie a munkahely, az üzem vagy vállalat problémáit. Ezért az ellenőrzés arra is kiterjedt, hogy a taggyűlések ehhez meny­nyire járulnak hozzá. E területen még nagyok a tartalékok. Elsősorban több kommunistát kell bekapcsolni a taggyűlések előkészítésébe. A szervezetek felénél ez ugyanis az elnök és a szűkkörú vezetőség dolga. A pártcsoportok többnyire nem vesznek részt benne, noha az eljárásnak fordítottnak kellene lennie. Ez az állapot rányomja bélyegét az egész szervezet munkájára, és a tagság egy részének passzivitását eredmé­nyezi. Fokozni kell a bizottságok igényességét a taggyűlésen elhangzó és megvitatásra kerülő beszámoló színvonalával és a határozatok megformálásával szemben. A határozatok nem mindig konkrétak, hiányzik a teljesítés határideje és a felelős. A párttagság minősége javításának szerves része az új tagok felvétele is. Az Ústí nad Orlice-i járásban az ellenőrzött szervezetek 90 százalékában a tagjelöltek felvétele hosszú időt igénybe vevő folyamat. A tagjelöltségre kiszemelt fiatal fejlődését figyelemmel kísérik a kiválasztástól a felvételig. Az Elektro Praga hlinskoi üzemének 1 -es számú alapszervezeté­ben a fiatal tagjelölt felkészítéséről tapasztalt tisztségviselők gondoskodnak. A CSKP Rychnov nad Knezno-i Járási Bizott­ságának Elnöksége a tagjelöltet az alapszervezet elnökével együtt meghívja arra az ülésére, amelyen az illető felvételét jóváhagyja. A beszélgetésen meggyőződnek a tagjelöltnek a párttagságra való felkészültségéről, és megvizsgálják a tag­jelöltnek adót feladatok helyességét, s kérdéseket tesznek fel neki. A felvételnek ez a módja bevált. • Az ellenőrzés óta már eltelt bizonyos idő. Mi változott azóta? .- Az ellenőrzések eredményét megvitatták az ellenőrzött alapszervezetek tagsági és pártbizottsági gyűlésein. Sok esetben az ellenőrző csoportok a helyszínen nyújtottak segít­séget a munka hatékonyságának fokozásához. Az ellenőrzé­sekkel foglalkoztak a járási bizottságok elnökségei is, és meghatározták a hiányosságok eltávolításának rendjét. Az ellenőrzés azt is feltárta a járási bizottságok előtt, mennyire eredményesek az alapszervezetek irányításában általuk választott irányítási formák és módszerek. Tükröt állított tehát munkájuk elé. Bizony kellemetlen, de igaz. Feltárásuk a kong­resszusi határozatok teljesítése végett nagyon is időszerűek és szükségesek. VÁCLAV PERGL A hallgatók érdeklődése meghatározó Észrevételek, gondolatok a pártoktatási év kezdetén A pártalapszervezetek már megtartották az 1987-88-as pártoktatási év első előadá­sát. Persze, egy előadásból még nem von­hatunk le messzemenő következtetéseket. Mégsem árt, ha a pártbizottság már az első előadást értékeli, felméri a hallgatók aktivi­tását, és a tapasztalatokat a következő tananyag előadásakor hasznosítja. Az egységes tanulmányi program célja és feladata a dolgozók széles körű mozgó­sítása a XVII. pártkongresszus feladatainak teljesítésére. Ennek az elvárásnak csak akkor tesz eleget, ha minden előadás, sze- mináruimi beszélgetés mérlegelésre kész­teti a hallgatókat, hogy mit tehetnek saját munkahelyükön a gazdasági eredmények további javítása, a műszaki fejlesztés, vala­mint a hatékonyabb és gazdaságosabb ter­melés érdekében. Részvétel, aktivitás Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a pártalapszervezetek az új oktatási évre gondosan felkészültek. A CSKP KB Titkárságának ez év májusában hozott ha­tározatával összhangban megteremtették a feltételeket a pártoktatás színvonalának az emelésére, s hogy a hallgatók figyelmét a gyorsítást és az átalakítást célzó felada­tok teljesítésére összpontosítsák. Pozitív tény az is, hogy az alapszervezetekben eljutottak ahhoz a felismeréshez, miszerint a pártoktatás csak akkor éri el célját, ha az oktató-nevelő folyamatba minden hallgató aktívan bekapcsolódik. Ennek megfelelően a legtöbb helyen az előző oktatósi évhez viszonyítva csökkentették a tankörök lét­számát. így tettek többek között a trencíni TOS Szerszámgépgyár galántai (Galanta) üzemében is, ahol egy-egy tankörnek 20-25 tagja van. (gy a hallgatók aktívabbak, .az oktató-nevelő munka eredményesebb. Ilyen megfontolás alapján határozott úgy a komáromi (Komárno) járási pártbizottság, hogy az alapszervezetekben a tankörök létszáma legfeljebb 35, az önálló tanulási formát választó szemináriumi csoportté pe­dig 25 fő lehet. A másik lényeges kérdés a pártoktatáson való részvétel rendszeres ellenőrzése. Ép­pen ezért, csak dicsérni lehet a pártbizott­ságok elhatározását, hogy a hiányzások ellen minden korábbinál szigorúbban fellép­nek. Ilyen tekintetben példamutató a hrobo- novói Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz, ahol a pártoktatásról való hiányzást olyan mulasztásnak veszik, mintha valaki a tag­gyűlésről indokolatlan maradna távol. Mivel az 1987-88-as oktatási évben a tankörök egységes tanulmányi program szerint dolgoznak, ez is arra készteti a párt- bizottságokat, hogy a hiányzásokat valóban a minimumra csökkentsék. A Galántai já­rásban e célból lehetővé tették, ha valaki igazán nyomós ok miatt nem vehetett részt a saját körének előadásán vagy a szeminá­riumi beszélgetésen, akkor egy másik kör­ben is meghallgathatja ugyanezt az elő­adást. Ilyen megoldást az udvardi (Dvory nad 2itavou) Auróra Efsz-ben már az 1986-87- es oktatási évben is eredményesen alkal­maztak. Hatékonyság és gyakorlati érték A pártoktatásban is meghatározó a haté­konyság. Ez pedig attól függ, hogy milyen az oktató-nevelő munka színvonala. Vagyis az, hogy az előadások és szemináriumi beszélgetések során a hallgatók milyen is­meretekkel gazdagodtak, s azokat hogyan hasznosítják mindennapi munkájukan. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása nem egyszerű feladat, a pártbizottságok és az előadók számára ez okozza a legtöbb gondot. Különösen azokban az alapszerve­zetekben, ahol meghívott előadók adják elő a tananyagot, s nem ismerik az üzem sajá­tos problémáit. Ebből persze még nem következik az, hogy abban az alapszervezetben, ahol saját előadó tartja az előadást, a pártoktatás gyakorlati szempontból is eléri célját. A párt­oktatás csak akkor töltheti be ezt a szere­pét, ha az előadók az elméletet összekap­csolják a helyi viszonyokkal, és ha ehhez a gazdaság vezetőitől megfelelő alapanya­got kapnak. Azok az előadók, akik a gazda­sági jellegű kérdéseket, a szocialista mun­kabrigádok tevékenységét, az érdem sze­rinti javadalmazás alkalmazott formáit, az újító-feltaláló tevékenységet, a műszaki fej­lesztés eredményeit, a technológiai és a munkafegyelemmel kapcsolatos problé­mákat, a tervmutatókat és teljesítésük valós helyzetét stb. nem ismerik részletesen, az elméletet sem tudják a gyakorlattal össze­kapcsolni. Tehát a pártoktatás hatékonysá­gának növeléséért a gazdasági vezetők is sokat tehetnek. Ennek felismerését tapasz­taltuk többek között a hrobonovói földmű­ves-szövetkezetben, ahol a gazdasági ve­zetők az előadóknak megfelelő alapanyagot biztosítanak az előadott témákhoz. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a párt­oktatás hatékonysága mivel, hogyan mér­hető. Ilyen célt szolgáló mértékegység ugyanis valóban nem létezik. Ettől függetle­nül azonban vannak tények, amelyek alap­ján a becsületesen elvégzett munka, az egyéni felelősségtudat és kezdeményezés, a minőségre való törekvés, a bírálat és az önbírálat, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Felkészülés az újra Köztudomású, hogy a CSKP KB propa­ganda és agitációs osztálya javaslatot dol­gozott ki a pártoktatás rendszerének átala­kítására, és ezt vitára bocsátotta. A párt­alapszervezetek egy része már a szeptem­beri taggyűlésen foglalkozott a politikai ok­tatás új rendszerével, másutt pedig a párt­oktatás megvitatásakor elemezték ezt a kérdést. Jó lenne, ha a pártszervezetek­ben már az 1987-88-as pártoktatási évben is érvényesítenék az új alapelveket. Az időszerűség és az oktatás gyakorlat­tal való kapcsolata az eddigieknél is meg­határozóbb szerepet kap. Erre a hagyomá­nyos tantárgyszerkezettől való elszakadás is nagyobb lehetőségeket ad. Legalább egy gondolat erejéig ide kívánkozik a Kozatex somorjai (Samorin) üzemében alkalmazott gyakoriét. A pártoktatáson, és a szeminári­umi beszélgetésen elhangzott észrevétele- ' két, javaslatokat, bírálatokat a pártbizottság figyelemmel kíséri, s egy hónap múlva ellenőrzi, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket. Az ilyen következetes ellenőrzés növeli a hallgatók érdeklődését. Az új formák közül meg kell említenünk az ellenőrizhető önálló tanulási formát. A Komáromi járás több alapszervezetében már az új oktatási évben alkalmazzák ezt a formát. így az illetékes szervek megfelelő tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket jól hasznosíthatnak a következő oktatási év­ben is. Ugyancsak az újra való felkészülést célozza a komáromi járási politikai nevelési ház ellenőrző-irányító tevékenysége. A módszertani-ellenőrző csoportok tagjai, a járási pártbizottság előadói és politikai dolgozói hospitációs tevékenységük során elsősorban az oktatás hatékonyságát mérik fel, figyelembe véve a termelési eredmé­nyeket is. A Komáromi járás alapszervezeteiben a tankörvezetóket is felkészítik az újszerű és igényesebb feladataikra. A tankörveze­tők számára tanfolyamokat szerveznek, és a pártbizottság ülésein, amikor a pártokta­tást értékelik, ők is részt vesznek. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents