Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-30 / 43. szám
• Vígh Ferenc A központi szervek által nyilvános vitára bocsátott mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet élénk érdeklődést váltott ki az egységes földműves-szövetkezetek tagjainak körében. Erről tanúskodik az a tény, hogy a szövetkezetek tagjai az őszi csúcsmunkák közepette is találnak időt és módot az életüket, mindennapi munkájukat közvetlenül érintő, új jogi szabályozás megvitatására. Ennek köszönhető, hogy a napokban véget érő nyilvános vita eredményeként számos érdekes és értékes vélemény, ötlet és javaslat érkezett a törvény végleges megfogalmazásáért felelős szervekhez. Újabbak után kutatva, nemrég a nagyölvedi (Verké Ludince) Wilhelm Pieck Egységes Földműves-szövetkezetben ültünk asztalhoz Vígh Ferenc elnökkel, Mácsadi János mérnökkel, az állattenyésztési ágazat vezetőjével, valamint Babindák József kőművessel, az építőcsoport tizenhárom fős szocialista munkabrigádjának bronzjelvényes vezetőjével, hogy elbeszélgessünk a törvénytervezetről, meghallgassuk és tolmácsoljuk a Lévai (Levice) járásban legeredményesebben gazdálkodó szövetkezet tagjainak véleményét és javaslatait. Vígh Ferenc: - A növekvő társadalmi szükségleteket az elkövetkező években és évtizedekben sem lehet anélkül kielégíteni, hogy a mezőgazdaság hatékonyan hozzájáruljon a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítására vonatkozó stratégiai irányvonal megvalósításához. Igen ám, csakhogy ehhez feltételek is kellenek, melyeket a mezőgazdaságban szintén a gazdasági mechanizmus átalakításával kell megteremteni, mégpedig az új gazdasági és szociális feltételeknek megfelelően. Ezért is olvastam nagy érdeklődéssel az új elveket és fogalmakat tartalmazó törvénytervezetet. Nagyra értékelem a vállalati önállóság növelésére, a szocialista vállalkozói tevékenység, a kooperáció, az integráció és a nemzetközi együttműködés serkentésére, valamint a szövetkezeti demokrácia és fegyelem megerősítésére irányuló törekvéseket. A tagság létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a munkajogi kapcsolatokat, a javadalmazás és a szövetkezeti fegyelem kérdéseit taglaló negyedik rész különösen lekötötte a figyelmemet. Egyebek között azért, mert legkevesebb harminc százalékban éppen a szigorú fegyelemnek köszönhetjük, hogy képesek voltunk megvetni a lábunkat és két évtizeden át megőriztük helyünket a járás élvonalában. És itt természetesen nem csupán a munkafegyelemre gondolok, hiszen terv- és technológiai fegyelem nélkül aligha tudnánk egy hektár átlagában 6,8 tonna kalászos gabonát, 6-7 tonna kukoricát, és egy tehénre számítva évi 4300 liter tejet termelni. A tagfelvételnél alkalmazható háromhónapos próbaidő bevezetését is üdvö• Babindák József zöljük, mert ez végeredményben szintén a szövetkezeti fegyelem erősbödéséhez, az elvégzett munka minőségének javulásához és a szövetkezeti tagsági viszony megbecsüléséhez vezet. Mácsadi János: - Ez az új alapelv engem is foglalkoztat. A javaslatot előnyösnek tartom, mert a szövetkezetnek és a tagság iránt érdeklődő személynek egyforma lehetőségeket biztosít érdekeinek érvényesítéséhez, és mindkét fél részére lehetővé teszi, hogy a próbaidő letelte előtt semmisnek mondhatja a megállapodást, ha úgy véli, hogy számára a tagsági viszony létrejötte nem biztosítaná a remélt előnyöket. Viszont nem helyeslem, hogy a tervezet a próbaidő alkalmazását áz állampolgár írásbeli hozzájárulásához köti. Szerintem az is kérdéses, elég-e három hónap ahhoz, hogy a szövetkezet meggyőződhessen a tagnak jelentkezők szaktudásáról, erkölcsi tulajdonságairól. Nálunk az állattenyésztésben úgy-ahogy elég ennyi próbaidő, de miként lehet próbára tenni mondjuk a januárban traktorosnak felvett dolgozók hozzáértését? / Vigh Ferenc: - Elgondolkoztató érvelés, mégis amondó vagyok, hogy próbaidőnek elég a három hónap. Hogy a példánál maradjunk, a traktorosról javítások idején is kideríthető, mennyire járatos a szakmában, Azonkívül nincs előírva, hogy kit mikor kell felvennünk, kizárólag rajtunk áll, hogy megteremtsük a próbatételhez a feltételeket. Számomra a hathónapos felmondási határidő okoz nagyobb gondot. Ha a tag maga időzítheti a tagsági viszony felbontását, akkor a jövőben a csúcsmunkák idején megszaporodhat a szövetkezeti vezetők gond- ja-baja. Arról nem beszélve, hogy ilyen esetekben mi lesz a bér- vagy részesművelésre elvállalt-kiosztott cukorrépával, fűszerpaprikával, vöröshagymával stb.? Véleményem szerint, ebben a kérdésben jó lenne kitartani a régi alapelvek mellett, melyek értelmében a szövetkezet tagja csak a naptári év végével távozhatott a szövetkezetből. Babindák József: - A pártalap- szervezet határozata értelmében nemrég a szocialista munkabrigádok vezetőinek szintjén is foglalkoztunk a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezettel. Engem mindenekelőtt az a kérdés foglalkoztat, amely miatt az idén megint rengeteget bosszankodunk. Az új tehénfarmunkat a lévai Agrostav közös mezőgazdasági vállalattal együttműködésben építjük. Építőcsoportunk vállalta, hogy folyamatos anyagellátás esetén határidőre elvégzi az építési munkákat. Megállapodás van, beton, tégla és egyebek csak ritkán. Ha az Agrostav egy héten csak háromszor biztosít anyagot, háromszor kell más munkába fognunk. Félő, hogy ez a jövőben is így lesz, ugyanis a törvénytervezetben hiába kerestem olyan fejezetet, amely jobb • Mácsadi János (A szerző felvételei) 'együttműködésre kötelezné vagy fe- lelősségrevonással fenyegetné a közös feladatok teljesítéséhez felelőtlenül viszonyuló szolgáltató vállalatokat. Mácsadi János: - Hadd folytassam a gondolatot azzal, hogy én, mint az állattenyésztési ágazat vezetője, szintén hiányolom a műszaki és biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok jogkörét és konkrét feladatait meghatározó fejezetet. Jó, hogy sajátos lehetőségeinek ismeretében a szövetkezet bizonyos mértékben maga határozhatja meg a termelés szerkezetét, s a megkötött szállítói-átvevői megállapodások alapján irányíthatja a fejlesztést. De vajon mennyit fog érni az olyan szerződés, amely csak az egyik felet, a termelőt teszi anyagilag érdekeltté a feladatok teljesítésében? Mi hiába igyekszünk egyre többet, jobbat és gazdaságosabban termelni, ha például nem kapjuk meg folyamatosan - és a hivatalos receptúra által előírt minőségben! - a tápokat, ha még hetekig etetnünk kell a vágóérett állatokat, ha akadozik a törzste- nyésztöi vagy állatorvosi szolgáltatás stb. A növénytermesztésben és a gépesítésben szintén hasonló gondokkal küszködünk. Vigh Ferenc: - A szövetkezeteknek, mint alapítóknak, a vezetőségbe jelölt képviselőik révén az eddigieknél következetesebben kell harA Görgői (Hrhov) Efsz évek óta jelentős takarmánygondokkal küszködik. No, nem mintha a szövetkezet szakemberei nem ismernék a takarmánytermesztés fortélyait vagy képtelenek volnának jó minőségben elraktározni a megtermelt eleséget. Gondjaik gyökere másban keresendő. leső János mérnök, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a Gömöri-Tornai karszt egyik völgyében, a csehszlovák-magyar államhatár közelében elterülő földterületen gazdálkodnak. Gondjaik abból származnak, hogy a határ túloldalán a magyarok terjedelmes vadrezervátumot létesítettek, és az élelem után kutató vad bizony hívatlanul is rendszeresen átruccan némi csemegére a görgői szövetkezet földjeire. A vaddisznók és szarvasok főleg a silókukoricát kedvelik, de a gabonát és a zöldségféléket sem kímélik. A szövetkezetben az újabb bőtermő búzafajták termesztésére gondolni sem mernek, mert azokban az átlagosnál nagyobb a kártétel. Túlsúlyban Solarist és Kosútkát termelnek, mert ezeket a búzafajtákat a vad kevésbé szereti. Persze, már magában az is jelentős hozamcsökkenést okoz, hogy az állatok letiporják a nöcolniuk azért, hogy a közös vállalatok közmegelégedésre teljesítsék feladataikat. A már említett Agrostav tevékenységét illetően, nem csupán a rapszodikus anyagellátást kifogásoljuk, de azt is, hogy egyszerűen képtelenek biztosítani az idén 1,7 millió korona értékben tervezett belső szerelési munkálatok elvégzését, s ezzel veszélyeztetik a tehénfarm átadási határidejének megtartását. Ilyen mulasztások közepette a termelők nehezen tudnak felkészülni az igényesebb feladatok teljesítésére, a haladás meggyorsítására. A törvénytervezet harmadik részét többször végigolvastam. Helyeslem, hogy a szövetkezet szerveit titkos szavazással javasolják megválasztani, ellenben nem értem, mi a logika abban, hogy a küldöttek testületének megbízatási időszakát a többi szervnél javasolt öt év helyett három évben szeretnék meghatározni? Elvárhatjuk-e, hogy a fejlesztési koncepcióval, az alapok létesítésével, a földalap kihasználásával és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatban átgondolt döntést hozzon olyan szerv, melynek tagjai előre tudják, hogy a meghatározott feladatok teljesítését az ötéves tervidőszak végén nem tőlük fogják számon kérni? Ugyanakkor ésszerű megoldásnak tartom, hogy döntőbizottság lép a békéltető bizottság helyébe, ugyanis az utóbbinak nem sok hasznát láttuk a vitás kérdések megoldásában. Más lapra tartozik, hogy akárcsak az ellenőrző és revíziós bizottságot, a döntőbizottságot is elég nehéz lesz összeállítani a kikötések végett, mivel a munkajogi és egyéb hasonló kérdésekben jártas tisztségviselők jelölési lehetőségét a tervezet eleve kizárja. Üdvözlöm, hogy a törvénytervezet a Szövetkezeti Földművesek Szövetségét a Szakszervezetek rangjára emeli,' viszont javaslom, hogy a Szövetség ne csupán arra kapjon lehetőséget, hogy a központi szervekkel együtt megvitassa a szövetkezeteket és a szövetkezeti tagokat érintő kérdéseket, törvénytervezeteket stb., hanem a döntéshozatalnak is részese lehessen. Mácsadi János: - Megint „hazabeszélek“, de meg kell állnom egy pillanatra a tervezet hetedik részénél. Ez kimondja, hogy a szövetkezetnek jogában áll külgazdasági tevékenységet folytatni és devizaalapot létrehozni. Ez számunkra biztató, ugyanis a kialakult kapcsolatok továbbfejlesztésével rendszeresíteni szeretnénk a hízott szarvasmarhák nyugati piacon történő értékesítését. A partner igényeihez igazodva, hozzávetőlegesen évi száz vágóállat szállítását tervezzük s az így nyert devizáért elsősorban korszerű fejöberendezést, vetögépeket, esetleg növényvédő szereket szeretnénk vásárolni. A műszaki felkészültség tökéletesítését követően, könnyebben eleget tehetünk a tej minőségével kapcsolatos szigorúbb elvárásoknak, és a termelés valavényzetet. A silókukoricát rendre agrotechnikai határidő előtt kell levágniuk. Ez a mennyiségen kívül a minőségnek is rovására megy, de ha a minőség érdekében az agrotechnikai határidők megtartására törekednének, akkor valószínűleg a mennyiséget is elveszítenék. Ennek a kockázatát pedig nem vállalhatják, hiszen még így is minden évben Csak egy kerítésen múlik... kell silót vásárolniuk, hogy szűkösen átvészeljék a telet. Határjárás közben siralmas kép tárul elénk. A kóbor vad főleg a kukoricában tett kárt, de a kertészetet sem kerülte el. Az elnök joggal dohogott. Az aszály ellenére kukoricából 6-7 tonna hektáronkénti terméshozamra számítottak, de a vaddisznóknak köszönhetően ennek talán a fele sem maradt meg a betakarítás kezdetéig. A kertészeti részleg vezetőjének bosszankodása szintén érthető. A sárgarépa- és petrezselyem-termesztéséről híres szövetkezetben az idén alig lesz gond a gyökérzöldség betakarításával. A görgői határban mennyi ágában felgyorsíthatjuk a fejlődést. Babindák József: - Én egy kérdést hagytam a végére. A törvény- tervezetben az áll, hogy a szövetkezet csupán egy alapot, mégpedig a fejlesztési alapot köteles létrehozni. Mivel a többi alapról a szövetkezet belátása szerint dönthet, a magam és a munkatársaim nevében szeretném megkérdezni, számíthatunk-e továbbra is a szociális és kulturális igényeink kielégítésére, vagy ezentúl le kell mondanunk az előfizetett szaklapokról, a közös kirándulásokról, a kedvezményes áron juttatott ebédről? Vigh Ferenc: - Ez a kérdés sokakat foglalkoztat manapság, és nem véletlenül. Ugyanis nem pusztán a belátástól, hanem elsősorban az adott szövetkezet gazdasági helyzetétől függ, hogy mennyit tud áldozni a béralap fejlesztésére, illetve a szociális és kulturális igények kielégítésére. Egyszóval: a jólét a szorgalom függvénye. Szilárd elhatározásunk, hogy - a javadalmazást is beleértve - az elkövetkező időszakban legalább az eddigi szinten biztosítsuk tagjaink igényeinek kielégítését. Mindaddig, amíg erre a gazdasági helyzetünk lehetőséget ad. Mivel eddig jó munkával megteremtettük a kedvező feltételeket, a bővített újratermelés veszélyeztetése nélkül fejleszthettük a béralapot, és a szociális és kulturális alapra is a megengedett legnagyobb összeget utalhattuk át. Ez tette lehetővé, hogy közösen járjunk tanulmányi kirándulásokra, kiállításokra és színházba, hogy finanszírozni tudjuk a szövetkezeti tagok és gyermekeik üdültetését, gyógykezeltetését, mindenkinek politikai és szaklapot járassunk stb. Kizárólag rajtunk múlik, képesek leszünk-e eleget tenni az igényesebb elvárosoknak, s tudunk-e évi 600 ezer koronát áldozni szociális és kulturális célokra. A kérdés kapcsán fontosnak tartom kitérni a törvénytervezet első részének 8. paragrafusára, amely kimondja, hogy a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységében szorosan együttműködik a nemzeti bizottsággal az adott település vagy körzet gazdasági és szociális fejlesztésében. Bármelyik oldalról nézzük, tulajdonképpen ez is a tagokról való gondoskodás egyik formája, mégha ez az együttműködés nem is kizárólag a szövetkezet tagjainak a javát szolgálja. Számunkra a feladat nem új, hiszen eddig sem voltunk közömbös szemlélői a nemzeti bizottság, a Nemzeti Front település-fejlesztési törekvéseinek. Együtt építettünk óvodát és bölcsődét, hozzájárulunk az üzlethálózat korszerűsítéséhez, s melléküzem- ágként még pékséget is építünk, hogy az igényeknek eleget téve, friss házikenyeret kínálhassunk a falu lakosainak. így, együtt - és egymásért - dolgozva, biztosítani tudjuk a szövetkezet tagjainak és a község valamennyi lakójának jólétét. Lejegyezte: KÁDEK GÁBOR az orkánszerű szél húzta keresztül a számításokat, a szádal- mási (Jablonov nad Turiiou) részlegen pedig a vad pusztította el a termés javát. A „határsértő“ vaddisznók és szarvasok az idén minden eddiginél nagyobb - a becslések szerint kétmillió koronát meghaladó - kárt okoztak a gazdaságnak. Hogy miként lehetne elejét venni az évente ismétlődő gondoknak? A szövetkezet vezetői az egyetlen lehetőséget erős drótkerítés emelésében látják. A szükséges építőanyagot már évekkel ezelőtt megvásárolták és az építési engedélyt is megszerezték, mégis tétlenül kell nézniük a pusztítást, mert a természetvédőktől nem kaptak engedélyt a terv kivitelezéséhez. Tagadhatatlan, hogy a természetvédelem fontos követelmény, de mivel adott esetben népgazdasági érdekekről van szó, meg kellene találni a módját az ismétlődő vadkárok megelőzésének, illetve csökkentésének. Annál inkább, mert a görgői szövetkezet ilyen feltételek között nemhogy nem fejlesztheti tervszerűen az állattenyésztési ágazatát, de még a meglévő állatállományát is csak jelentős többletkiadások révén képes fenntartani. FECSÓ PÁL A jólét alapja Beszélgetés a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetről a nagyölvedi Wilhelm Pieck Efsz-ben ■ ‘mm9