Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-10 / 27. szám

TUDOMÁNY ÍÍÍiÍiÍiÍÍ:ÍÍÍÍ!iii!iÍÍiÍiÍÍÍiiÍÍiiÍÍÍÍÍÍÍiÍyÍi:iÍ!ÍÍÍÍÍi:ÍÍH!ÍÍÍÍiÍÍÍÍ:ÍÍÍÍ! TECHNIKA ÚJ szú 987. VII. 10. Az elektrotechnikai és automati- zációs ipar, s ezen belül a számító- gépipar legmagasabb szintű, orszá­gos irányító szerve a Szövetségi Elektrotechnikai Ipari Minisztérium. E minisztérium fennhatósága alá tartozik a Chirana, a Tesla, az Elekt- romont, az Erősáramú Elektrotech­nikai Művek és egyéb szervezetek mellett az Automatizációs és Számí­tástechnikai Művek szakágazati vál­lalat. Vezérigazgatósága Prágában van. Az alábbi vállalatokat és intéze­teket egyesíti: Zbrojovka (Bmo), Aritma (Prága), Irodagépgyártó Vál­lalat (Prága), Ipari Automatizációs Művek (Őakovice, Kőéire, Novy Bor, Trutnov, Prága, Preáov). Datasys- tém (Bratislava), Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek, zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet, a prágai Automatizációs Eszközök Kutatóintézete és a Matematikai Gé­pek Kutatóintézete. A közismert és immár legelterjed­tebb hazai számítógépcsalád tagjait, a SMEP mini- és mikroszámítógé­peket Banská Bystricában és Ná- mestovóban gyártják. A számítás- technikai eszközök kivitelét és beho­zatalát a prágai Kovo külkereskedel­mi vállalat bonyolítja le. A Digigraf rajzolóasztal, az SM53/11 Plus és SM52/12 miniszámítógépek, az EC1027 számítógép iránt nagy ér­deklődés van a KGST országokban és néhány nyugat-európai or­szágban. író- és könyvelőgépeket, mini- és mikroszámítógépeket az NDK-ból, sornyomtatókat, terminálokat és mi­niszámítógépeket Magyarországról, mágneses lemeztárolókat Bulgáriá­ból importálunk. Másoló- és mikrofis berendezéseket, mágneses szala­gokat, hajlékony lemeztárolókat, személyi számítógépeket, zsebszá­mológépeket, technológiai folyama­tokat irányító számítógépeket tőkés országokból is veszünk. Programo­zóink külföldi munkavállalásaival a Polytechna külkereskedelmi válla­lat foglalkozik. A számítógépek, automatikus irányítású rendszerek bevezetésénél és ésszerű kihaszná­lásánál nagy segítséget nyújtanak a műszaki főiskolák elektrotechnikai karai és szakosított intézetei. Szá­mítógépes hálózatok kutatásával az Alkalmazott Kibernetikai Intézet van megbízva. A mesterséges intelligen­cia kutatásával többek között a Szlo­vák Tudományos Akadémia Műsza­ki Kibernetikai Intézete foglalkozik. Alap- és felhasználói software előál­lításával, adatbázisrendszerek fej­lesztésével a zilinai Számítástechni­kai Kutatóintézet és a Datasystém dolgozik. Számítógépes szolgáltatá­sokat: karbantartás, tanácsadás, eladás stb. Csehországban az Iro­dagépgyártó Vállalat, Szlovákiában a Datasystém szervezet hivatott be­biztosítani. Az egyes ágazatokban fellépő számítógéphiányon különfé­le szövetkezetek igyekeznek enyhí­teni. A mezőgazdaságban, pl. a Slu- éovicei Efsz nemcsak a TNS jelzésű mikroszámítógépeket gyártja - fel­használói programok előállításával is foglalkozik. Megemlíthetők a ru- sovcei, Vel'ké Rovné-i, Veiké Bílov- ce-i, 2iar nad Hronom-i szövetkeze­tek, melyek valamely hiányzó elekt­rotechnikai berendezés, program- rendszer előállítását végzik. A számítástechnikai ismeretter­jesztő, illetve szakmai tájékoztatás­ban központi helyet foglal el a sajtó. Az idehaza megjelenő szakmai fo­lyóiratok közül számítógépekről leg­többet a: Sdélovací technika, Vybér informaci z organizaőní a vypoöetni techniky és a Mechanizace a auto- matizace administrativ hasábjain olvashatunk. Ezenkívül a közkedvelt Amatérske radio is közöl cikkeket a mikroszámítógépekkel kapcsolat­ban. Színvonalas folyóiratunk a 30 éve megjelenő Automatizace. Újab­ban több számítástechnikai vonat­kozású írás jelenik meg a Moderni rizeni, Technické noviny, Technická práce folyóiratokban. Az elmúlt hó­napban jelent meg egy folyóirat, az Elektronika első száma. Jelentősek az angol nyelven kiadott Artificial Intelligence és Kybernetika folyóira­taink. Számítógépek, programok eladásáról, vételéről, kiviteléről, be­hozataláról, bérbeadásáról tájéko­zódhatunk a Sluzba vyzkumu köz­lönyben. Ezenkívül persze más saj­tótermékeinkben: politikai heti- és napilapokban (Hospodárske no­viny), ifjúsági kiadványokban (Elekt- rón, VTM) is olvastunk számítógé­pekről. A műszaki könyvek két legna­gyobb hazai kiadója a prágai Mű­szaki Könyvkiadó és a bratislavai ALFA. Elsősorban a róluk elnevezett szaküzletekben kaphatók a műszaki könyvújdonságok. Számítástechni­kai kézikönyvek megjelentésével az Irodagépgyártó Vállalat és a Da­tasystém foglalkozik. A kézikönyvek beszerzése gyakran a számítógép, illetve programfelszerelés vásárlá­sához van kötve. A tanfolyamok, szemináriumok és konferenciák alkalmával a Cseh­szlovák Tudományos Műszaki Tár­saság (CSTMT) ad ki dokumentum­gyűjteményeket más szervezetek­kel, intézményekkel közösen. Ezek a kiadványok, rendezvények több­nyíre általános jellegűek vagy széle­sebb szakmai területet ölelnek fel. A bratislavai Technika Házában le­het utólagosan is rendelni az általuk kiadott gyűjteményekből. A felsőfo­kú intézmények által kiadott segéd­könyvek közül is több foglalkozik a számítógépes tudománnyal. Könnyen hozzáférhetők, olcsók és megrendelhetők. Az informatikai tudnivalók terjesztésében részt vál­lalnak továbbá az Academia tudo­mányos, a NADAS közlekedésügyi és a SMENA ifjúsági kiadók. Külön érdemes megemlíteni a könyvtárakat. A főiskolák, kutató- intézetek, akadémiai intézetek és a szakosított vállalatok könyvtárai­ban szakkönyveket, folyóiratokat, fordításokat, stb. lehet kikölcsönöz­ni, megrendelni. Szlovákia könyvtár- hálózatában központi helyet foglal el a bratislavai Szlovák Műszaki Könyvtár. Az alapvető kiadványokon kívül műszaki normákat, patentdo­kumentációt, vállalati katalógusokat, árjegyzékeket, ezenkívül kutatási je­lentéseket, kandidátusi, doktori és habilitációs munkákat lehet itt kiköl­csönözni. A könyvtár szolgáltatásait SMEP számítógépek segítik ki. Kap­csolatot tartanak fenn hazai és kül­földi könyvtárakkal. Olykor maga a számítógép szere­pel „kiadóként“. Szövegszerkesztő fordítóprogramok segítségével a kí­vánt kézikönyvet, programleírási, je­lentést, stb. feljátsszák mágneses lemeztárolóra, szalagra. így a kívánt „szöveg“ bármikor hozzáférhető: elolvasható, kinyomtatható, lemá­solható, de javítható is és tetszés szerint sokszorosítható. Számunkra előnyös, hogy meríthetünk a magyar szakirodalomból. A magyar szakki­fejezések elsajátítása utánanézést igényel, de megéri. A terjedelmes számítástechnikai, saját kiadású iro­dalom mellett rugalmasan reagálnak a színvonalas, külföldi szakkönyvek lefordítására. A közvetlen, szemlél­tető tájékoztatás egyik legcélsze­rűbb módja a kiállítás. A brnói Nem­zetközi Gépipari Vásáron számtalan hazai és külföldi mikro- és személyi számítógépújdonságot láthatunk évente. Időközben más hazai kiállí­tásokon is megjelentek a számító­gépek: Regula, Incheba, Agrokomp- lex. A nyugat-európai elektronikai és számítástechnikai kiállítások közül kiemelkednek a hannoveri Cebit, a müncheni Systems és Productro- nika, a kölni Computer és Internatio­nale Computer Show, a dortmundi Hobby-tronic és Elektrotechnik, a genfi Telecom, a baseli Inteltec. A Cedok utazási iroda szakemberek részére tanulmányi utakat szervez ezen kiállítások nagy részére. Csehszlovákiában a szocialista országok számítógépiparának képvi­selői tartanak ismertető előadáso­kat, bemutatókat. A közelmúltban módunk volt megismerkedni a ma­gyarországi Videoton és az NDK- beli Robotron cégek legújabb kíná­latával. Ami a szakmai továbbképzést il­leti, szintén a Kancelárske stroje és Datasystém szervezetek látják el e feladatokat. Szlovákiában a Da­tasystém bratislavai, Banská Bystri- ca-i és koáicei (Kassa) üzemei szer­veznek tanfolyamokat mikro-, mini- és középszámítógépekhez. Ezek az akciók főleg a SMEP és JSEP szá­mítógépcsaládokhoz kapcsolódnak, de az utóbbi időben Robotron, PMD-85 és Pertec számítógépek­hez is szerveznek tanfolyamokat, amelyek zöme a propgramozók, karbantartók és kezelők részére szól, de külön gondolnak a vezető dolgozókra és a külföldi érdeklődők­re. A Datasystém legnagyobb to­vábbképző központja, Pieáfanytól 15 kilométerre, Krajnéban van. A részt­vevők gyakorlatilag éjjel-nappal dol­gozhatnak a helyi SMEP számítógé­peken. Elszállásolás, étkezés bizto­sított. A CSTMT Technika Háza le­hetőségeihez mérten szintén bekap­csolódik a szakmai továbbképzés programjába. A prágai Tecnika Há­za rendszeresen indít levelező tan­folyamokat is mikroszámítógépek­hez. Az ismeretterjesztés további köz­kedvelt formája a televízió, habár ez a fajta tájékoztatás, oktatás csak most indul be. A számítógépek egyéni beszerzése nálunk elég kö­rülményes. A zilinai Számítástechni­kai Kutatóintézetben gyártott PP so­rozatú személyi számítógépek nem olcsók és nehezen szerezhetők be. Ilyenformán marad a bazár, a Tuzex a hirdetés útján való vásárlás. S ha ismerjük a gép alapvető paraméte­reit, jó tudni azt is, vajon összekap- csolható-e más elterjedt számító- géptípusokkal. Végül említsük meg a közvetlen, szóbeli tájékoztatást. Szemléltettük, milyen sok forrásból meríthetünk. Mégis szükséges, hogy a számítástechnikai informá­cióáradatban el tudjunk igazodni, le­gyen „személyi tanácsadónk“. Hi­szen napjainkban már nem lehet figyelmen kívül hagyni a számítógé­pet, ezért sem árt, ha pontosak az információink. IZSÓF BÉLA PINGPONGOZÓ ROBOT A robottechnika legfrissebb újdonsága a binokuláris ka­meraszemmel és motor hajtot­ta karral felszerelt pingpongo­zó robot. A japán Toshiba gyár kutatóintézetében készült. A robot kamerájának érzékelő­jével fedezi fel a pingponglab­dát, majd hét motor hajtotta ízületével végrehajtja a mozdu­latot. Nem túlságosan jó játé­kos, játéktudása egyelőre nem haladja meg egy 3-4 éves gyer­mek szintjét. Minthogy változó helyzetekre reagál, fényes jö­vő várfiat rá az ipar különböző területein. Mini bioszféra A jövő önellátó űrkolóniája? Éppen negyedszázada, hogy az első ember kimerészkedett az ijesztően idegen és a földi légkör mérséklő hatása híján közvetlenül elviselhetetlen űrbe. Azóta olyan természetessé vált számunkra az űrhajózás, hogy az úr meghódítására és gazdasági hasznosítására vonatkozó egyre merészebb elképzelések is alig okoznak meglepetést. Nyolc elszánt kutató kétéves kísérlete, amellyel egy önfenntartó úrkoló- nia-modell működőképességét kívánják igazolni, azonban még a tudo- mányos-fantasztikus-regények vízióin edzett fantáziánk számára is rend­kívülinek tűnik. Ez év januárjában megkezdték a mesterséges telep építését a kietlen és terméketlen arizonai sivatag piciny városkája, Oracle mellett, alig egyhektárnyi területen, és a nyolc ember 1989 júniusában valóban elzárja magát a külvilágtól: sem oxigént, sem vizet, sem élelmet, sem energiát, a számítógépes kommunikáción kívül Semmi más egyebet nem kapnak két éven át. A Marx-kolónia gyakorlati próbája - bárki feltűnést hajhászó, örült ötletnek tarthatja - túl távoli még a Földön kívüli ideiglenes vagy állandó település megvalósítására. Hátha mégsem az, hátha a tervek évek hosszú sora óta dolgozó tudósoknak van igazuk? James Bredt, a NASA Élettani Intézetének igazgatója szerint például „már alapvetően szükséges ez a nagyon érdekes kísérlet, amelyből sokat tanulunk majd“. Az ambiciózus terv célja ugyanis nem kevesebb, mint annak a bonyo­lult ciklussorozatnak a „lemásolása“, amely évmilliók óta fenntartja az életet a Földön. Az amerikai sivatagban épülő kísérleti telep éppen világunk kicsinyített mása, vagyis mesterséges földi bioszféra, ember készítette mini Föld. (gy már nem is olyan nagyképú a kísérleti telep neve: Bioszféra II. Tervezői arra vállalkoztak, hogy a földihez hasonló kicsi környezeti egységeket, az életet hordozó eltérő klímájú biomokat - trópusi erdőt, sivatagot, óceánt, mocsarat és szavannát - egyetlen zárt és működőké­pes rendszerré kapcsoljanak össze. Meglehetősen nagy feladat a meg­felelő léptékű kicsinyítés és a megfelelő fajtaválasztás a földi élet elképzelhetetlenül gazdag növényvilágából. Érthető módon a terv már sok-sok éve ad munkát a kutatóknak. Az épülő telep óriási terráriuma számos egymással kapcsolódó egységből áll majd. A legnagyobb természetes biom, a trópusi őserdő az egyik legfontosabb egység. Az optimális növényzetet, amelynek fotoszin­tézise szolgáltatja az egész rendszer működéséhez életfontosságú oxigént, Glillean Prance, New York botanikus kertjének igazgatója válogatta össze. A meleg és a páradús klímájú terráriumrész növényzete egyben megtermeli a telep fontos, de nem nélkülözhetetlen élvezeti és luxuscikkeit: gyógyszereket, kávét, csokoládét, banánt és az öltözködés némely alapanyagát is. A 24 méter magas - ez a legmagasabb- terráriumegység különleges tetőszerkezete gondoskodik arról, hogy a levegő páratartalma esővé alakuljon át. A mesterséges hegyeken vízesésszerűen ömlő csapadék átfolyik a következő egységeken, táp­lálva a trópusi szavannát, az édesvizú és sósvizű mocsarakat, végül a sekélyvizú óceánegységbe ömlik, amelyben üres gépekkel keltett mesterséges hullámok élő korallszigeteket tartanak fent. A következő egység a „mélyóceán“, amelyben ár-apály jelenséget is működtetnek. Az óceáni felületről elpárolgó víz a levegő áramoltatásával kerül vissza az őserdőbe. Tüskés-bozótos átmenet után következik a körbejárható minivilág utolsó egysége, a perzselöen forró és száraz sivatag. Az óriási terrárium bioszférát utánzó egységeihez kapcsolódik a másik nagy egység, amelyben a kutatók élete és gazdasági tevékenysége, az élelmiszer-termelés zajlik majd. A terv a kutatók ellátásához szükséges növények és állatok legnagyobb változatosságát kívánja a legkisebb lehetséges területre összezsúfolni. Az állati fehérje fő forrásául a népes- legalább 600 fajta ismert - tilapia halcsalád egyik faját választották. A szép színű, különleges tilapiák, azaz az ivadékaikat a szájukban költő bölcsőszájú halak az akváriumtulajdonosok és a halak viselkedését tanulmányozó etológusok kedvencei is, mert jól bírják a fogságot. A túlélési kísérlethez azért választották, mert nagyon szűkös életkörül­mények között gyorsan növekednek. Talán éppen ezért olyan népes e régi - a krétakorszak elején jelent meg a Földön - halcsalád. Csirke- és birkahús egészíti ki majd a halétrendet, de e nagyobb állatok optimális számán még vitatkoznak a tervkészítők. A farm üvegházaiban a tenyérnyi parcellákon növekednek majd a legkülönbözőbb növények. A kis helyigényű tápoldatos, hidropóniás növénytermesztéshez a halneveldei szennyvizet használják fel. A szennyvíz ammóniatartalmú különböző szűrökbe telepített mikroorga­nizmusok alakítják át hasznos nitritté és nitráttá. A szűrőn átjutott vizet más tápanyagokkal, növekedést serkentő szerekkel dúsítják és a növé­nyekhez vezetik. A zárt rendszer miatt mérgező növényvédő vegyszere­ket nem használhatnak, ezért inkább katicabogarakra és más piciny állatokra bízzák a levéltetvek és egyéb kártevők elpusztítását. A növé­nyekből elpárolgó víz minden cseppje érték, össze is gyűjtik a tetőszerke­zeten és természetesen újra felhasználják, például hulladékhasznosító reaktorokon átvezetve. A létfontosságú oxigén-szén-dioxid egyensúly állandó fenntartása nagy feladatot ró a biológusokra, hiszen a két egységben pontosan kell számításba venni és összehangolni a választott növények életritmusát. Ezért is nem tudják még pontosan megadni a sok oxigénfogyasztó és széndioxidot termelő állatok számát. Nagyon bonyolult az egész telepet behálózó rendszer, amely a víz, a levegő és a hő megfelelő áramlását szolgáltatja. A teljes rendszer energiaellátására napenergiát használnak majd. Sok gondot és fejtörést okozott a terrárium építményének tervezése is. Végül bonyolult acélszerkezetekbe illesztett temperált kvarcüvegtáblákat alkalmaznak a környezettől való teljes elszigeteléséhez. Ez az acélszer- kezet nagy külső és belső lógnyomáseltérés esetében is megfelelő stabilitást nyújt. Természetesen biztonsági rendszerek védik az egész telepet a szélsőséges körülmények miatti katasztrófahelyzetektől.' Rövidesen eldől, hogy valóban körültekintő és alapos munkát végez­tek-e a tervezők és szándékaik szerint működik-e a külvilágtól teljesen elzárt rendszer. Senki sem hiszi komolyan, hogy a Bioszféra II. a végle­ges úrkolónia modellje lenne. Tervezés során nagyon sok úrtényezőt- minimális méret, szállíthatóság vagy összeszerelhetőség, minden anyag teijes újrahasznosítása - egyáltalán nem is vettek figyelembe.-hágé­BÁBEL TORNYA A VILÁGŰRBEN? Az ESA világűrprogram kereté­ben 80 kilométer magasságú to­rony építését tervezik, amely 200- szor lenne magasabb a jelenlegi legnagyobbaknál. Az elképzelések szerint a torony egy egészen spe­ciális alumfnium-titán ötvözetből készülő rácskonstrukció lesz. Szerkezeti anyagát az Alutita-t a Max Planck Intézet elméleti kuta­tásai alapján a Krupp-cég fejlesz­tette ki. Az anyagot elektromos ör­vénymezőben állítják elő; minimá­lis fajsúly mellett különlegesen nagy szilárdság jellemzi. A toronyban elvégezhetők len­nének azok a kísérletek, amelyek­hez eddig a légüres teret igénylő Spacelab-repülésekre volt szük­ség; az asztronauták pedig azatmo- szférán túl a gamma- és röntgentar­tományban tanulmányozhatnának olyan Jelenségeket, melyeket eddig csak műholdakról lehetett megfi­gyelni. t •* Közelebb a számítástechnikához

Next

/
Thumbnails
Contents