Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-23 / 42. szám

Ezekben a hetekben a nemzetközi forradalmi munkásosztállyal, vezető élcsapataival és a világ többi prog­resszív erőivel együtt a mi figyel­münk is a jelentős jubileum, a kor­szakalkotó nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának meg­ünneplésére irányul. A Szovjetunió és a szocialista országok közössége, valamint a szocialista fejlődés útjára lépő más országok népeivel együtt hagyományosan mi is megemléke­zünk e forradalomról, méltatjuk törté­nelmi jelentőségét. Hazánk dolgozó népe a lenini esz­mei örökség mellett azonban a mos­tani időszakban felettébb aktuális gyakorlati internacionalista hagyaté­kára és ösztönző erejének gyümöl- csöztetésére összpontosítja figyel­mét. Nevezetesen az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusa eddigi eredményeire s még inkább határo­zataik teljesítésének várható közös távlati sikereire. Mindez okszerűen nyilvánul meg, hiszen e kongresszusok társadalma­ink szükségleteivel összhangban tu­dományosan megindokolták és elfo­gadták a szocialista építés meggyor­sításának stratégiáját. Tulajdonképp annak a nagyszabású bolsevik célki­tűzésnek kontinuitásaként, amelyet eredetileg Lenin gondolt el és alko­tott meg a nagy októberi szocialista forradalom győzelme után, közvetle­nül a világ első szocialista államának megalakulása idején. Ennek alapel­veit és lényegi irányvonalát a szovjet néppel együtt mi is messzemenően tiszteletben tartjuk, Illetve kölcsönös segítségnyújtással megvalósítani igyekszünk. Országos készülődés szemtanúi és résztvevői vagyunk tehát mindnyájan, s hogy az egyes helyeken milyen tartalmú­ak és arányúak a megemlékezés, illetve ünneplés előkészületei, arról folyamatosan beszámolnak a tömegtájékoztató eszközök is. Ezúttal mi arról tudósítjuk olvasóinkat, hogy milyen társadalmi politikai akciókkal és kulturális rendezvényekkel készülnek a jubileumra a Dunaszerdahelyi járásban a vezető párt- és állami szervek egyeztetett akciótervei szerint. Ezek sorában elsőként kell megemlíteni a jubileum tiszteletére kibontakozott nagy­arányú szocialista munkafelajánlási mozgal­mat és eddigi eredményeit. A szlovák nem­zeti felkelés 43., hazánk felszabadulásának 42. és a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteletére tett kollektív, csoportos és egyéni kötelezettségvállalá­sok értéke 112 millió 147 ezer korona volt, amelyet az első félévben 60 millió 640 ezer korona értékben teljesítettek. Az említettek mellett azSZKT felhívására is jelentős felajánlások születtek a munka­termelékenység fokozására, összesen A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója megünneplésének előkészületei a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járásban 7 millió 859 ezer korona értékben, továbbá a gazdaságos anyagfelhasználásra, amely­nek teljesítése során már eddig is 2 millió 859 ezer korona értékű anyagmegtakarítást értek el. A minőségjavítási mozgalomba 21 vállalat, üzem, illetve szervezet kapcsoló­dott be. Ugyanakkor a szocialista munka­kezdeményezés növelésének mozgalmá­ban is 862 kollektíva, a Szövetkezeti Föld­művesek Szlovákiai Szövetsége részéről 249, a földműves-szövetkezetek részéről pedig 20 kollektíva vesz részt. Mindehhez figyelemreméltó hozzájáru­lást jelentett a szintén jubileumi akcióként indított újítási mozgalom is. Ennek során szakszervezeti vonalon 350, a járás mező- gazdasági üzemeiben pedig 34, azaz összesen 384 újítási javaslatot fogadtak el, amelyek termelési bevezetése együttesen 8 millió 665 ezer korona értékű népgazda­sági hasznot eredményez. Ugyancsak itt említhető meg a komplex racionalizációs brigádok jubileumi versenymozgalmának sikeres ösztönzése is, amelybe szakszer­vezeti vonalon 29, a földműves-szövetke­zetek részéről pedig 37 brigád nevezett be. Az említett szocialista munkafelajánlási és versenymozgalom fő összehangolója a Nemzeti Front járási bizottsága, amely messzemenően gondoskodik arról, hogy ezek mentesek legyenek a formalizmustól hiszen nagyobbrészt a választási program sikeres teljesítésére irányulnak. Megvalósí­tásukra a Nemzeti Front tömegszervezetei külön munkaszombatokat szerveztek úgy­szólván minden városban és községben. Ezt folytatják a további hónapokban is, hatékony segítséget nyújtva az őszi mező- gazdasági munkálatokban. Természetesen a munkaversenyek mél­tó kiteljesítése az akcióprogram eszmei­politikai része, amelyet a járási párt- és állami szervek politikai-szervező munkájá­nak terve foglal magában. Aszerint, s főleg a járási pártbizottság határozata alapján reprezentatív ünnepi rendezvényekre kerül sor minden vállalatnál, üzemben, intéz­ményben, hivatalban és minden lakóhelyen. Az ünnepi rendezvénysorozatot a duna­szerdahelyi járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság, a Nemzeti Front, vala­mint a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség járási bizottsága együttes ülése és az utóbbi szerv által megrendezendő ünnepi akadémia vezeti be. Azonkívül minden párt- szervezetben és minden tömegszervezet­ben ünnepélyes taggyűléseket és nyilvános gyűléseket tartanak. Ezeken elsősorban a nagy októberi szocialista forradalom óriási vívmányaira emlékeztetnek, méltatják a szovjet és a csehszlovák nép megbontha­tatlan barátságának történelmi jelentőségét és mai vonatkozásait, szilárd internaciona­lista kapcsolatainkat. Kiemelkedő szerepet vállalnak a szerve­zőmunkában a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szervezetei is. Mindenekelőtt az a járási politikai szeminárium kívánkozik kiemelésre, amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége napjai címmel rendeznek. Ennek tematikáját a nagy októ­beri szocialista forradalom győzelmének szovjetunióbeli eredményei és nemzetközi hatása, a Szovjetunió közel hetvenéves fennállásának történelmi, politikai, gazda­sági és katonapolitikai jelentősége és ha­sonló tárgyú előadások képezik. Az előadá­sok egyébként minden munkahelyen, isko­lában, hivatalban és községben elhangza­nak, ahol CSSZBSZ-alapszervezetek mű­ködnek. Hasznosan egészíti ki ezeket az ifjúság körében kifejtendő nevelő célú tevé­kenység is. A SZISZ Járási Bizottsága irá­nyításával az iskolákban például szellemi vetélkedőket, kérdés-felelet játékokat ren­deznek a Szovjetunió életéről, a csehszlo­vák-szovjet gazdasági, politikia és kulturá­lis együttműködésről, a Szovjetunió nem­zetközi tekintélyének tényeiről, békepoliti­kájának hatékonyságáról és így tovább. Hasonló célú akciót bonyolít le a járási lap, a szerdahelyi szerkesztésű és két nyelven megjelenő Csallóköz - Zitny ostrov is. Szovjet irodalmi alkotások folytatásos köz­lésével járási olvasóversenyt indít a szovjet valóság művészi eszközök segítségével történő megismertetése céljából. Ugyanak­kor szovjet irodalmi napokat is rendeznek a dunaszerdahelyi, nagymegyeri (Calovo) és somorjai (Samorín) középiskolákban. Mindezekhez érdemlegesen kapcsolód­nak más kulturális vagy politikai rendezvé­nyek is. Például szintén Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján orosz-szovjet zenei napok is zajlanak majd. Egyidejűén pedig járásszerte megrendezik a szovjet filmek fesztiválját, amelyet szovjet vendé­gek nyitnak meg, valamint a szovjet hadse­reg két dal- és táncegyüttese, az Iszkorki és a Milovic is vendégszerepei. Sok helyen rendeznek baráti beszélgetéseket a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban tartóz­kodó egységeinek katonáival. Továbbá a Szovjetunió gazdasági és kulturális életét, valamint békepolitikájának tényeit és eredményeit bemutató két na­gyobb kiállítást nyitnak meg a járásban. Csoportos látogatásokat is szerveznek a bratislavai Szakszervezetek Székházá­ban megnyíló „Leningrád, a nagy októberi szocialista forradalom bölcsője" című kiállí­tás, majd a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum állandó munkásmozgalmi kiállítása megtekintésére. Ezek mellett különféle sportesemények lebonyolítását is tervezik, arpelyek közül politikai vonatkozása miatt kiemelésre érde­mes, hogy a sportegyesületek emléktúrákat szerveznek az antifasiszta ellenállás és az osztályharcos megmozdulások egyik-másik emlékhelyére, Dunaszerdahelyre, Medvére (Medved'ov), Bakára és Nagyabonyba (Vei­ké Blahovo). A Dunaszerdahelyi járásban tehát méltó tisztelettel készülnek megünnepelni a ki­emelkedő jubileumot s egyben elkötelezet­ten teljesíteni a nagy forradalom nemzetkö­zi érvényű hagyatékát, ami jelenleg a szo­cialista társadalom meggyorsított továbbfej­lesztése feladatainak becsületes teljesíté­sét tűzi mindnyájunk elé. Tulajdonképpen ebben nyilvánul meg nagyon konkrétan a forradalmi örökség ápolása, az említett folyamatosság, történelmi kontinuitás. Már a fentiekben foglaltak, de más ta­pasztalataink alapján is bizonyosak lehe­tünk benne, hogy mind a járási pártszervek és -szervezetek, mind az állami szervek törekvései találkoznak a lakosság megérté­sével és magas fokú aktivitásával, s így azok minden bizonnyal méltóképpen és tartalmasán valósulnak meg az elkövetkező hetektől kezdve mindvégig - csakúgy, mint országszerte más járásokban is. MIKUS SÁNDOR A fejlődés útja: nyereséggel gazdálkodni A Söregi (Surice) Egységes Földműves-szövetkezet dolgo­zóinak eddig nem sok idejük volt a mezőgazdasági nagyüzemi termelés jövőjét meghatározó földműves-szövetkezeti tör­vénytervezet tanulmányozására. S ezen nem is csodálkozha­tunk, mert az őszi munkák torlódása közepette elsősorban a mindennapok feladatai foglalkoztatják az embereket. A későn érő növények betakarítása mellett ezekben a napok­ban kell megalapozni a jövő évi termést. A szántás, vetés pedig embert, gépet próbára tesz a dimbes-dombos gömöri- nógrádi határban. « A gazdasági vezetőknek, mindenekelőtt az üzemgazdá­szoknak és a pénzügyi szakembereknek kell most elsősorban elemeire bontani a tervezetet, s megtenni a szükséges javaslatokat - mondja a téma kapcsán Mihály Eleonóra mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője, a gazdaság pártalapszervezetének elnöke -, hiszen ők ismerik legjobban a gazdálkodás menetét és mechanizmusát. Azt viszont kissé furcsállom, hogy a pártszervezet tagsági gyűlésén sem áll módunkban többet közölni annál, mint amennyi a sajtóban megjelent. Mindezt csak azért bátorkodom megjegyezni, mert a vállalati törvénytervezetet sokkal szélesebb körű tájékozta­tás előzte meg a tömegtájékoztatási eszközökben is. Bennünket, növénytermesztésben dolgozókat természete­sen az foglalkoztat leginkább, hogyan alakul majd az ágazat jövője, tekintettel különleges termelési struktúránkra, sajátos feltételeinkre. Már a tervezet első olvasása után világossá vált előttem, hogy a jövőben a gazdaságosságot és a jövedelmezőséget illetően alapvető változások várhatók. A nyereséges termelés elérése komoly feladat elé állítja a kedvezőtlen adottságú földműves-szövetkezeteket. Márpedig a mi gazdaságunk fel­tételei sem kedvezőek. A kalászosok termesztésében például sohasem leszünk versenyképesek a szomszédos galsai (Holisa) földműves-szövetkezettel. Ugyanakkor nagyobb biz­tonsággal termeszthetnénk különböző szálas takarmányokat, melyekre a jelentős állatsűrűség miatt különben is nagy szükségünk van. Reméljük a direktívák csökkenése után ilyen irányú változásra is sor kerülhet. A másik témakör, amely a tervezet tanulmányozása kap­csán élénken foglalkoztatja a szövetkezet vezetőit, az állami támogatással kapcsolatos. Hiszen a beruházási költségek és az egyes termékek ártámogatása nélkül a legtöbb ágazat - főleg a gyümölcsészet és a szőlészet - veszteséges lenne. Ennek kapcsán persze nyomban felmerül a kérdés: nem számolhatnánk-e fel azokat a mélyebb völgyekben fekvő szóló- és gyümölcsültetvényeinket, amelyeket rendszeresen megkárosítanak a kemény téli fagyok? Egyes felmérések szerint legalább 80-90 hektárnyi területen nem kifizetődő a szőlő és a gyümölcstermesztés. A harmadik terület, ahol aggályaink leginkább megalapo­zottak, az alapok képzésével függ össze. Tegyük fel, hogy ezek feltöltése az elképzeléseink szerint történik, de hol van a garancia arra, hogy a pénzünkön a jövőben megfelelő mennyiségű gépet és műszaki eszközt is vásárolhatunk? Az önállóság gondolatával persze most már mindenképpen meg kell barátkoznunk. Tudjuk, a jövőben a saját lábunkon kell megállnunk, még ha a kezdetben nyilván lesznek is nehézségeink. A nyitott kérdésekről való elmélkedés után a pártelnök az idei termés várható alakulásáról, az őszi munkák menetéről tájékoztatott. Elmondotta, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jobb termést hozott a 37 hektáron termesztett őszibarack. A tervezett 205 tonna helyett ugyan tízzel kevesebbet takarí­tottak be, árbevételük mégis kedvezően alakult, mivel 8 koro­nás átlagáron értékesítették a gyümölcs kilóját, amire nem volt példa gazdálkodásunk történetében. Nem rosszak az almatermés és -értékesítés kilátásai sem. Igaz, az őszi alma átvétele körül akadt egy kis huzavona, hiszen három-négy vagon minőségi gyümölcs napokig várt elszállításra, ugyanakkor a kerület üzleteiben hiába keresték a vásárlók. A televízió híradójában megjelent bíráló képsorok azonban segítettek: az adást követő napon már jöttek is az almáért, s azóta nincs gond az értékesítéssel. A téli alma termése közepesnek ígérkezik, s elképzelhető, hogy elérjük a 440 tonnás tervezett mennyiséget. Javultak a leszedett alma tárolásának lehetőségei is (az elmúlt évben ugyanis megfa­gyott a helyben raktározott gyümölcs jelentős része). A napok­ban négy járás illetékese ült össze, s megállapodtak abban, hogy a losonci (Luőenec) Zelenina Vállalaton kívül a Banská Bystrica-i, Zvoleni, Éiar nad Hronom-i testvérüzemek is 7-7 vagon téli almát tárolnak az értékesítésig. Az alma felvásárlási árát illetően is tisztességes megállapodás, jó kompromisszum született. A különböző pótlékokkal együtt 4 korona 80 fillért kapnak majd az első osztályú gyümölcs kilójárét, s ez már gazdaságossá teheti a termesztést. Persze mindez csak az első osztályú minőségre vonatkozik. Ezért kap különös hang­súlyt az elkövetkező napokban a szedés és a tárolás. Az ágazat vezetősége úgy határozott, hogy nem veszi igénybe a társadalmi munkások - diákok, üzemi kollektívák - segítsé­gét, hanem saját erőből és részes vállalkozásban dolgozóikkal, végzi el a szüretet. A munka minőségét illetően velük az elmúlt esztendőben igen kedvező tapasztalataik voltak, s jelentke­zőkből az idén sem lesz hiány. Továbbra is számítanak viszont a diákok és az üzemi dolgozók segítségére a szőlő szüretelésében. Sajnos a három egymást követő kedvezőtlen évjárat miatt csak ötven százalé­kos termésre számítanak, s akár legutóbb, az idén is 200 tonna körüli termésre van kilátás. A szüret mellett gondolnak a kiöregedett, kifagyott szülőtő­kék és gyümölcsfák pótlására is. Tizenhét hektáron máris megkezdték az új telepítés előkészítését. Tavasszal tízezer darab jugoszláv importból származó őszibarackcsemetét ültetnek ki, az évtized végéig pedig több mint 70 hektár új telepítést irányoz elő a terv. És ez már gondot okoz. Nem maga a telepítés, hanem annak a pénzügyi fedezete. Bár elképzelhető, hogy a zöldség-gyümölcs program az elkövet­kező tervidőszakban is támogatásban részesül. Mihály elvtársnő végezetül még két fontos beruházásról is tájékoztatott. Elkészült már a gazdaság saját borfeldolgozó kisüzeme és pincéje. Már megkezdték egy új hűtóház építé­sét, melyben hét vagon termést tárolhatnak majd. A negyven- millió koróhát meghaladó beruházást önerőből nem tudták volna vállalni, szerencsére akadtak partnerek. A tóketerebesi Zöldség-Gyümölcskereskedelmi Vállalat mellett a Polnopro- új a dukta is részt vállal az építés terheiből, s természetesen megoszlanak majd az üzemeltetés költségei, illetve a remélt haszon is. HACSI ATTILA I Bi Bi Hi M ■§ WM Hi H H Mi ■ ■■ WM Wt UM SJMH1M1MI

Next

/
Thumbnails
Contents