Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-09 / 40. szám
GAZ: folyik az átalakítás A harmincas évek elején épült Gorkij Autógyár (GAZ) hosszú időn át a szovjet gépkocsigyártás vezető üzeme volt. Az évek azonban múltak, s az országban új, hatalmas gépkocsigyárak épültek. Az egykori élüzem elveszítette pozícióit, és szembe kellett néznie a változtatások parancsoló szükségszerűségével... KG! 5T JJl Körkép SZÁMOK, TÉNYEK, | ADATOK | • Idén van harminc éve an- ^ nak, hogy Romániában meg- ^ kezdték az autógyártást. 1957- ^ ben gördült ki a Cimpulung Mus- ^ celben lévő gyár kapuján az első ^ ARO- típusú terepjáró, amely négykerék-meghajtású volt. Je- ^ lenleg mintegy 30 000 ezer ilyen ^ típusú autó közlekedik világszer- ^ te, méghozzá 12 változatban. ^ E típusú autókból a román ex- ^ port jelenti a világkivitel öt száza- ^ lékát. A román autógyártás to- ^ vábbi ismert terméke a francia ^ Renault szabadalma alapján ^ gyártott Dacia személygépkocsi. ^ Gyártásuk 1969-ben indult meg ^ Pitestiben, mintegy egymillió da- ^ rab került a piacra 36 változat- ^ ban. A craiovai román-francia ^ vegyes vállalat a Citroen szaba- ^ dalma alapján gyártja a kisfo- ^ gyasztású Oltcit kocsikat. Cseh- ^ Szlovákia az ARO és a Dacia ^ típusok hagyományos vásárlója, ^ s az idén vásárolt első ízben > Oltcit típust is. | • Befejezés előtt áll az NDK- ^ beli Silbnitzben működő acél- ^ öntödében a vasat tartalmazó ^ porhulladékot feldolgozó bérén- ^ dezés átadása. Az üzem nagyol- ^ vasztójában két porelszívó- ^ berendezés fogja fel a porhulla- ^ dékot, amely sok vashulladékot | is tartalmaz. Az üzem dolgozói ^ által megszerkesztett és elkészí- ^ tett új hulladékhasznosító bérén- ^ dezés a porhulladékból golyó | alakú szilárd vasat állít elő. Évente ilymódon mintegy 260 ^ tonna értékes nyersanyaghoz í; jutnak. A vasport eddig exportál- $ ták meddőhányókban való. fel- ^ dolgozás céljából. S A Gorkij Autógyár elnevezésű termelési egyesülés tizenhárom nagy, Gorkijban, a Gorkiji területen és annak határain túl dolgozó üzemből áll, és több tízezer embert foglalkoztat. Különböző típusú személy- és tehergépkocsikat, az északi vidékeken használatos lánctalpas szállító- eszközöket, motorokat, gyermekbicikliket, alkatrészeket, szerszámgépeket, sajtoló- és fémforgácsoló gépeket, szerszámokat gyárt. Az államtól rekonstrukcióra kapott szerény összeg birtokában a gyáriak két célt tűztek maguk elé. Először: a dolgozók létszámának változtatása nélkül megszervezni a dízelmotoros tehergépkocsik gyártását. Másodszor: a rekonstrukció során megoldani a gyár dolgozóinak szociális problémáit, javítani a munkakörülményeket, és emelni az életszínvonalat. Nyikolaj Pugin, a Szovjetunió gépkocsigyártási minisztere a GAZ- ról szólva így értékelte az ott kialakult helyzetet:- Gyakran megkérdezik, hogy miért csak most vált olyan sürgetővé az átalakítás, a rekonstrukció, a munkafeltételek javítása? Hol járt korábban az eszük? Eddig mindenkinek minden jó volt? Nem, természetesen nem volt jó. Mindaz, ami a harmincas és az ötvenes években elfogadott volt, fokozatosan fékező tényezővé vált. Például az a felfogás, hogy bármi áron is, de biztosítani kell a terv teljesítését. A háború idején ez még érthető volt, hiszen a front nem várt... A háború után sor került a lerombolt gazdaság helyreállítására, s ez nem történhetett gépek nélkül. Aztán jött a szűzföldek meghódítása, a kazahsztáni sztyepp bevetése gabonával. A GAZ-tehergépkocsikra ismét rendkívül nagy szükség volt. Ha külsőleg nem is olyan korszerűek, de nagyon megbízhatóak voltak. S így ment ez évről évre. Az utóbbi tíz évben már a megszokás volt az úr. Ha történt is rekonstrukció, akkor sem a megfelelő ütemben. Az üzemből kezdtek elmenni a szakképzett káderek: korszerűbb gyárakat választottak, amelyekben érdekesebb és könnyebb is a munka. Nyilvánvalóvá vált, hogy a termelést nem lehet továbbfejleszteni a szociális területek fejlesztése nélkül, mivel ezek elválaszthatatlanok egymástól. HOGYAN FOLYIK AZ ÁTALAKÍTÁS? Mig az utóbbi években szigorúan elkülönült egymástól a kutató- és fejlesztőmunka, a termelés és az irányítás, addig a GAZ-ban ezt a három feladatot most egyszerre, vagy majdnem egyszerre oldják meg. A tervezői elgondolásokat gyakorlatilag nyomban követi a termelési technológia kidolgozása, ami feltétlenül hatással van az irányító munkára is. Jellemző példával szolgál az ön- tőmúhelyek műszaki megújítása. Olyan automatikus megmunkáló sorokat szerelnek fel, amelyeket a GAZ mérnökei dolgoztak ki a legjobb hazai és külföldi üzemek tapasztalatait figyelembe véve. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyár nem használ külföldi licenceket és felszerelést.) A saját, helyben készült automatikus gyártósoroknak nemcsak a kezelése könnyű, hanem könnyen elhelyezhetők az öntömúhelyek eleve adott területén is. Mindegyikük munkába állítása évente több mint 600 ezer rubel megtakarítást tesz lehetővé (jelenleg pedig már nyolc van belőlük). Csaknem háromszorosára nőtt a munka termelékenysége, s az öntőműhelyekben már ma is 700 munkással kevesebb dolgozik, mint korábban.- Az új berendezésen fizikailag könnyebb a munka - mondja Nyikolaj Dudisev volt öntőmunkás, jelenleg gépkezelő. - Az én szerepem most az, hogy ellenőrizzem az öntvények minőségét, és egy pult mellől irányítsam az öntősort. A munka érdekesebb, fizetésem pedig több mint 100 rubellel emelkedett havonta. Az ilyen átalakítás mindenkinek tetszik.- Egyszerre három léghűtéses dízelmotor mintapéldányát szerelik. Pavel Dodonov és Mihail Szidorov korábban a fő futószalag mellett dolgozott. Amikor az általuk végzett műveletet automatizálták, a két munkásnak javasolták, hogy képezzék tovább magukat, s az üzem költségére tanulják ki a szerelő-lakatos szakmát. Mind a ketten szerencsésnek tartják magukat: új munkájuk változatosabb és fizetésük is több a réginél. Ml LESZ A FELSZABADULÓ MUNKAERŐVEL? Az elhelyezkedés problémája tehát nemigen nyugtalanítja a GAZ dolgozóit: a gyár hosszú időn át krónikus munkaerőhiánnyal küszködött, s még ma is nagy szüksége van jól képzett szakmunkásokra. A nagy és közepes méretű alkatrészek sajtolóüzemében például új automatikus gépsort állítottak munkába. Már megalakították a berendezések kiszolgálását végző brigádot, amely finommechanikai műszerészekből, elektronikai műszerészekből és programozókból áll. A szakembereket úgy kellett összevadászni a városból. Kiderült, hogy a gyár szakmai továbbképző központja nincs felkészülve ilyen magas képzettségű szakemberek oktatására. Most nagy szaktudású oktatókat és pedagógusokat keresnek a továbbképző központba. Az egyesülésnek ugyanis hamarosan nem egy brigádra, hanem néhány ezer műszakilag kiválóan képzett munkásra lesz szüksége a dízelmotoros gépkocsik gyártásához. AZ IRÁNYÍTÁS PROBLÉMÁI ÉS A BRIGÁDMUNKA-Az automatizált berendezések arra kényszeritették kezelőiket, hogy egyesítsék tudásukat: ma már lehetetlen, hogy mindenki csak a saját munkájáért feleljen. Brigádokat hoztunk hát létre - meséli Mihail Majorov, a keréküzem brigádvezetője. - Fizetésünket közös teljesítményünktől függően kapjuk. Kisebb létszámmal jobb munkát végzünk, és így többet is keresünk. Ebben van a brigádmunka lényege, amelyről ma már senkit sem kell meggyőzni. Én például 120 rubellel többet keresek havonta, mint a brigád megalakulása előtt. Jelentősen megnőtt munkánk termelékenysége. Továbbra is zavaróan hatnak azonban a tervezés hiányosságai, amelyek a feladatok állandó, módosítgatásának köszönhetők. Úgy véljük, hogy most már érdemes volna műhelyméretekben alakítani brigádot. AZ önelszámoló brigádban örömmel fogadnánk a technológusokat is. A munkát úgy kell megszervezni, hogy mindenki érdekelt legyen. A GAZ-ban megjelenő Gazdasági Figyelő (az üzemi lap melléklete) megnyugtató adatokat közöl a munka termelékenységének alakulásáról. A munkások azonban pontosan ráéreztek arra, melyik az a terület, ahol szükség van változtatásokra e növekedés meggyorsítása érdekében. Ez a terület az iroda, amelyet még mindig nem érintett az átalakítás, pedig további komoly tartalékokat rejt magában. AZ EMBERI TÉNYEZŐ Jurij Kuljomin, az egyesülés szak- szervezeti bizottságának elnöke szerint a szakképzett dolgozókat a legbiztosabban úgy lehet megtartani, ha jó minőségű lakásokat építenek számukra. A GAZ vezetése 242 millió rubelt szánt lakásépítésre és egyéb szociális célok megvalósítására. A tervek szerint 1995-re az egyesülés minden dolgozójának önálló lakása lesz. Ehhez arra van szükség, hogy tíz év alatt 40 ezer lakást építsenek, kétszer annyit, mint az előző évtized alatt. Kiderült azonban, hogy az egyesülés vezetése által lakásépítésre szánt pénz nem elegendő. A hiány pótlására megvannak a tartalékok. Felére csökkentik az új gépkocsimo- dellek gyártásának beindítására szánt időt, s ennek következtében megnő a nyereség, amelynek jelentős részét a szociális igények kiélé- gítésére fordítják. Eldöntötték, hogy a lakásépítés meggyorsítása érdekében munkaerővel is segítik az építőipari vállalatokat. A házak egy részét saját kivitelezésben készítik el, hiszen a GAZ-nak megvan a maga saját építőipari részlege. Hozzáláttak az ifjúsági lakótelepek építéséhez is. Azokban az új lakókörzetekben, ahova az egyesülés dolgozói költöznek, a GAZ pénzéből iskolák, óvodák, bölcsődék, szolgáltatóházak, filmszínházak, sportlétesítmények épülnek. Már elkészült egy nagy kórház, s egy-egy rendelőintézet a gyerekek és a felnőttek számára. EGY KIS REKLÁM A GAZ-ban készülő dízelmotoros nehéz teherautó egy önürítögépes kocsiból és utánfutóból áll. Teherbíró képessége 8,5 tonna. A vezetőfülkét a világszínvonal követelményeinek megfelelően alakították ki. A gépkocsi sebessége 85 kilométer- óránként. Kétszázezer kilométert tud megtenni nagyjavítás nélkül. Az új gyártmány alapvető, „családi“ vonása, akárcsak a GAZ többi gépkocsijáé - a megbízhatóság. (Szputnyik) Jó ütemben dolgoznak a Haladás építői Eddig már több, mint 3500 kilométeres szakaszon lefektették a csővezetéket a Haladás távolsági gázvezeték építői. Mint ismeretes, a vezeték hét szocialista ország közös együttműködésével épül, beleértve Csehszlovákiát is. A nyugat-szibériai Jamburgból indul a vezeték és a Szovjetunió nyugati határáig húzódik. A csehszlovák építők az utolsó, egészen az országunk keleti határáig vezető szakaszt építik. Több, mint 120 kilométert rendkívül nehéz terepviszonyok között kell megépíteni, amely a Kárpátokon keresztül vezet Ukrajnába. A munkálatok további fázisában a csehszlovák szakemberek egy újabb, csaknem 220 kilométeres szakaszt építenek meg a Szovjetunió európai részében. A Haladás gázvezetéken együttvéve 40 kompresszorállomást szerelnek fel. A jamburgi földgáz a tervek szerint 1989-től kezd majd áramlani a vezetéken keresztül. Ettől kezdve a Szovjetunió évente hozzávetőleg 26 milliárd köbméter földgázt szállít majd a építésben részt vevő KGST-tagországok- nak. (ŐSTK) A vietnami Thai-binh tartomány jutafeldolgozó üzemének alkalmazottai azt tervezik, hogy idén 5700-6000 tonna jutafonalat állítanak elő, amelyet az ország tizenhárom további tartományában működő szőnyeggyárak dolgoznak majd fel. Vietnam ezeket a szőnyegeket » vflág számos országába, így a KGST- tagországokba is exportálja. (ŐSTK-felvétel) Kuba az utóbbi öt évben összesen 670 000 tonna acélt exportált 130 millió dollár értékben. Az acél először 1980-ban jelent meg a karibi ország kiviteli cikkeinek listáján, ekkor mindössze szerény, 18 999 tonnát szállítottak külföldre. Képünkön a legnagyobb kubai acélmű, a havannai Antillana de acero egyik részlege látható. Az üzemben az idei év első negyedében már több mint 5000 tonna különleges acéldrótot állítottak elő. A tervelőirányzat 1987-ben összesen 15 OOO tonna gyártásával számol. (Telefoto: CSTK)
