Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-02 / 39. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA (Lőrincz János felvételei) Legnagyobb Kaplan-turbinánk Tekintélyt parancsoló méretei­vel azonnal felhívta magára a fi­gyelmet a CKD Blansko vállalat turbinája, amely a vásár-járók feje fölé emelkedett, hogy megmutas­sa magát a világnak, mielőtt vég­leg eltűnik majd a kiváncsi tekinte­tek élőt a hatalmas csallóközi épít­kezésen. A Gabcíkovo-Nagymaros víz­lépcsőrendszer alapját 2 vízerőmű képezi majd - a gabcíkovói és nagymarosi. A két erőmű beépített teljesítménye 878 megawatt, és évente 3,7 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát termel majd. Ilyen mennyiségű energiát hőerőműben 4,5 millió tonna barnaszén elége­tésével nyernénk. A gabcíkovói vízerőmű 290 m hosszú gépházában 8 da­rab függőleges tengelyű Kaplan- turbinával felszerelt vízerótelep működik majd. A víz ^ési ma­Az atomerőművekbe beépített részegységek különösen szigorú vizsgálatokon mennek keresztül. A biztonsági követelmények ma­gasak, de ezeknek is eleget tesz a 250 KHX jelzésű szivattyúegy­ség, a Lutin-i Sigma vállalat termé­ke, a atomerőmű szekundér vízkö­rének hajtószivattyúja. Egy VVER 440-es blokkba öt ilyen szi­vattyút építenek be, ezek közül egy tartalékul szolgál. A szivattyú négy találmányt is hasznosít és sem a konstrukció sem a felhasznált alkatrészek va­lamelyike nem származik kül­földről. Az első változatot 1977-ben mutatták be a brnói vásáron és abból a típusból 10 darab már 35 Szárny lapátok a látogatók feje felett gassága 11,81 és 24,1 méter az átfolyó vízmennyiség pedig má­sodpercenként 421 és 692 köbmé­ter között változik majd. A beren­dezés forgási sebessége 68,8 for­dulat percenként és egy hidroge- nerátor teljesítménye 23 és 16 mé­teres esési magasság mellett 91 megawatt lesz. ezer munkaórát dolgozott le, üzemzavar nélkül, a V1 -es atom­erőműben. Az új - ezidén bemutatott - vál­tozat főleg az energiamegtakarí­tásban mutat ki számottevő ered­ményeket, de jobbak más műszaki paraméterei is. A Mohiban (Mo- chovce) épülő atomerőmű számá­ra készült és további négy társával együtt, még az idén megérkezik az építkezés színhelyére. Ebben az atomerőműben összesen 20 ilyen szivattyú dolgozik majd. További 10 darabot vásároltak meg az NDK-ban épülő NORD típusú atomerőmű építéséhez és 10 da­rab készül majd a Lengyelországi Zarnowiecz-i erőmű számára. Az utóbbi években a Kaplan- turbinák fejlesztése az egész vilá­gon elsősorban az egységnyi telje­sítmény és az esési magasság növelése irányában halad. Ez a turbina méreteinek növekedését, hozta magával. Viszonylag könnyű szerkezeteket fejlesztettek ki te­hát, ahol a racionális anyagfel­használás és a kellő szilárdság közötti optimum keresése a cél. A gabcíkovói erőmű turbinái az eddigi legnagyobb méretű Kaplan- turbinák, amelyeket Csehszlová­kiában legyártottak. A vízerótelep (a turbina és a hidrogenerátor együttese) talpcsapágya közvetle­nül a turbinafedélen helyezkedik el. A csőtengelyt két csapágyon keresztül vezetik, amelyek közül az alsó a turbinafedél peremén, a felső pedig a generátor alatt található, közel a generátor forgó részének súlypontjához. A gene­rátort egyébként a plzeni Skoda Müvekben készítették. A turbina csigaháza betonból készült és az esetleges földren­gésveszélyre való tekintettel a gyorsulás horizontális összete­vőjét 0,05 g-re tették. Mivel a gé­pek azonnali leállása a vízfelület nemkívánatos hullámzását idézné elő, a hajóforgalomra való tekintet­tel minden turbina képes energeti­kai üzemelés nélkül 25 percig fo­rogni. Ekkor a vezetőkerék és a já­rókerék lapátjai automatikusan olyan helyzetbe állnak be, amely­nél csak kevés mennyiségű víz folyik majd a turbinán keresztül. A generátor lekapcsolódik a háló­zatról és percenként 170 fordulat­tal forog tovább 25 percig. | -> Rí" Az első mesterséges égi vándor (Archív felvétel) A nyitány Az 1957^68 évet Nemzet­közi Geofizikai Évvé nyilvání­tották, s az akkor zajlott ren­dezvények, programok a Föld és a? atmoszféra ku­tatására irányították a közvé­lemény figyelmét. A sajtóban hírek láttak napvilágot arról, hogy rövidesen, amerikai tör­pe műholdak elindításával, az emberiség megteszi az első lépést a világűr meghó­dítása felé. Ezután követke­zett a meglepetés, egy tekin­télyes nagyságú, 84 kilo­grammos szovjet szputnyik, vagyis műhold. De valóban meglepetés volt-e? Azok számára, akik odafigyeltek a rakétatechnika fejlesztése körül zajló ese­ményekre, bizonyára nem. Ciolkovszkijnak, a szovjet ra­kétatechnika megalapítójá­nak tanítványai, Koroljowal, a rakéták főkonstruktőrével az élükön már 1957 augusz­tusában sikeresen kipróbál­ták az interkontinentális ra­kétát, nyilvánvaló volt tehát, hogy adva vannak a feltéte­lek ahhoz, hogy az első mű­holdat is Föld körüli pályára helyezzék. A világon azon­ban kevesen számítottak arra, hogy ezt a lépést a Szovjet­unió teszi meg elsőként. Az űrhajózás nemcsak a hordozórakéta kifejleszté­sét jelenti. Ehhez szükség van még fejlett információ­gyűjtő és továbbító rendszer­re, megbízható méréstechni­kára, rádió és tévéfelszere­lésre. Emellett automatika és számítástechnika alkalmazá­sára, s nem mellőzhető felté­tel még a rakétaépítéshez szükséges konstrukciók és anyagok kifejlesztése sem. Nos éppen ennek a technikai háttérnek a kifejlesztésére nem tartották képesnek, 1957-ben a földgolyó legtöbb országában a Szovjetuniót. Azután egy éjszaka a baj- konúri indítóállomáson fel­lobbantak a lángnyelvek a rakéta alatt, amely nagy dübörgés közepette felemel­kedett, s egyre gyorsabban az ég felé törve eltűnt az inditóállon^is személyzeté­nek tekintete elől. Rövid idő múlva pedig a rádióvevő ké­szülékben felhangzott a Szputnyiknak, egy külön­böző műszerekkel töltött és antennakarokkal ellátott fém­gömbnek a csipogása - je­lezve, hogy Föld körüli pályá­ra állt. S hogy mi történt ezután, azt már tudjuk. A műholdak követték egymást, majd Ga­garin és a többi űrhajósok, a holdraszállás, az első nem­zetközi űrrandevú a Szojuz és az Apolló között, a Szaljut űrállomások, de a Komarov, vagy a Challenger tragédiá­jához hasonló szomorú ese­mények is. A történet hosz- szabb lesz és talán már so­hasem fejeződik be. De minden akkor kezdő­dött, azzal a csipogással, 1957 október 4-én amikor az emberiség belépett az ürkor- szakba. (szgy) A 250 KHZ jelzésű szivattyúegység a brnói vásáron Új gép - hagyományokra alapozva Mitől lehet sikeres egy sportrepülőgép? A legnagyobb elért sebessége alapján, a legnagyobb megtett távolsága miatt, a legyártott és eladott mennyiség szerint,...? A mérce lehet többféle is és sok esetben nehéz eldönteni melyik a döntő. Biztos azonban, hogy a csehszlovák, kétülé- sés, gyakorló vitorlázógép - a Blaník - sikeresnek tekinthető több szempontból is. Az L-13 Blaník például 2636 példányban készült el, és repül az egész világon az USA-tól a Szovjetunióig mindenhol, ahol ennek a sportágnak, a vitorlázórepülésnek, hódolói vannak. Sok országban tartja a repülési rekordokat és repültek vele világcsúcsokat is. Ezekre a sikerekre és hagyományokra alapozva született meg az új, tökéletesített változat is, amelynek fejlesztését egy fiatal, de tapasztalt kollektíva végezte a kunovicei LET gyárban. Mennyit változott az új típus a régivel szemben? Elsősorban úgy helyezték el a kabint, hogy javuljon a kilátás. A vízszintes farokfelület a függőlegesnek a tetejére került és akad még néhány újdonság, amely főleg a hosszútávú használatban mutatkozik majd meg - előnyként. Szigorúan ügyeltek arra, hogy a kedvező repülési tulajdonságok megmaradjanak, esetleg javuljanak. Az új Blaník elődje nyomdokait követve tartós és biztonságos konstrukció, megfelel az összes nemzet­közi előírásnak. Műszaki adatai: Fesztávolsága 16,2 m, hossza 8,5 m, magassága 1,9 m, minimális sebessége 2 pilótával 56, 1 pilótával 51 km óránként. Súlya 310, maximális súlya 510 kg. Siklószáma 28, a maximá­lis sebessége pedig 255 km óránként. A mikrokotrógép munkára... Kotrógép - piciben Azt is mondhatom, hogy mindenki kedvence volt a DH 0115-ös mikrokotrógép a vásáron. A szomszédos erőgépek, markolók és daruk mellett úgy nézett ki mint egy gépgyerek. Pedig férfimunkát képes végezni. Meghajtását benzinmotor biztosítja, jelenleg a ŐZ SM 041 -es négy­ütemű egyhengeres, amelynek teljesítménye 4 kW, de a jövőben - a sorozatgyártásban - már a Jikov 1415 típusú kétütemű, egyhengeres motorral szerelik majd, 5,2 kW teljesítménnyel. Ez a motor hajtja a hidra­ulikus szivattyút, amely az emelökar és a kanál mozgatását, illetve a tappancsos stabilizáló karok mozgatását végzi. A kotrógép nem önjáró, a munka színhelyére úgy kell elvontatni saját futóművén, összerakott állapotban. A vontatás akár személygépkocsival is történhet. A munkahelyen kisebb távolságra egy vonórúd segítségével kézzel is elhúzható. Munka közben előrehaladását a lapát és az emelökar segítségével való arrábbhúzással oldják meg. Széles körben alkalmazható például a kábel, vízvezeték, gázvezeték csatornáinak kikotrására, vagy kissebb épületek alapjának kialakításá­hoz. A mikrokotrógép nagyon szűk helyeken is elfér, bemegy az udvarra a kapun keresztül, lehetővé teszi a gödör megásását a falak közelében, vagy más függőleges akadályok mellett, tehát mindenütt, ahol hely hiányában a nehezebb technika nem hasznSlftäJfcr-reezelele eg'f?Wrú, rövid idő alatt elsajátítható. Műszaki adatai: A kanál űrtartalma 0,03 köbméter, a kotrómélység 2, a felrakási magasság 2,2 méter. Előrenyújtott karral a hossza 4,2 m. Az emelökar kitérési szöge mindkét irányban 70 fok. .... és szállításra készen. Összeállította: - Szén ­Pillanatképek a brnói gépipari vásárról Üzembiztos szivattyú

Next

/
Thumbnails
Contents