Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-25 / 38. szám

A Szovjetunióban az utóbbi időben sok kritika éri a statisztikai információt. Leonyid Umanszkij, a Szovjet­unió Statisztikai Hivatala Kollégiumának tagja, a statisz­tikai információs osztály vezetője az APN-nek nyilatko­zott az átépítés és az információs rendszer közötti összefüggésekről. Aligha képes a statisztika objektiven tükrözni az országunkban megkezdődött átalakítási folyamatot, ha saját maga nem vesz abban a legaktívabban részt. Mindenekelőtt gyökeresen felül kell vizsgálni a statiszti­kai mutatók rendszerét, s ennek megfelelően a számvitel rendszerét is, mert a jelenlegi nem felel meg a korszerű irányítási követelményeknek Még sok agazdaságfejlesz- tés extenziv szakaszából származó mutató, amely túlter­heli a statisztikát és a számvitelt, zavarja a vállalatok és szervezetek fejlődését, önfinanszírozását. Az első lépéseket már megtették, csökkentették a számvitelben és a statisztikában a mutatók számát és a gazdaság intenzív fejlődését jellemző mutatókat kez­denek alkalmazni. Például a társadalmi termékek anyag­hányada, a nemzetijövedelem-képzés fémhányada. Ide sorolhatók az olyan mutatók is, mint az állóalapok felújítása és leírása, a vilgászínvonalnak megfelelő gép­gyártás aránya, stb. Ez azonban rgég nem elegendő. Nem egyszerűen új mutatókra van szükség, hanem egy tudományosan megalapozott rendszerre, amely az átalakítás folyamatát nemcsak komplexitásában tükrözi, hanem lehetővé teszi a folyamat sokoldalú elemzését is. Milyen legyen a pozitív és negatív gazdasági informáci­ók aránya? Hosszú éveken át túlnyomórészt csak a sike­rekről szóltunk, és csak futólag említettük a hiányossá­gokat és mulasztásokat. A helyzet megváltozott. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal havi, negyedéves és éves jelentéseiben mind nagyobb hangsúlyt kap a kritika és önkritika. Például a „Szovjetunió népgazdasága 1985- ben“ cimú statisztikai évkönyvben olyan adatokat közöl­tek, amelyek a munkatermelékenység, az állóeszköz­kihasználás növekedési és a kézi munka csökkenési ütemének kedvezőtlen dinamikáját tükrözték. Az utóbbi években a Szovjetunióban csökkent a sta­tisztikai adatok publikálása, rosszabbodott a lakosság informáltsága. Egészében ez negatív következmények­kel járt, már csak azért is, mert külföldön olyan vélemény alakult ki, hogy eltitkoljuk gazdasági fejlődésünk adatai­nak egy részét. A szovjet statisztika átalakítása nemcsak minőségi, hanem mennyiségi irányban is folyik. Napjainkban a statisztikai adatok mind nagyobb ré­szét a sajtóban publikálják. Lényegesen kibővítették és átalakították az információstruktúrát a „Szovjetunió nép­gazdasága“ cimű évkönyvben. Oroszul és négy európai nyelven adják ki a „Szovjetunió számokban“ című rövid statisztikai kézikönyvet. Jelentősen növelték a „Statiszti­kai híradó" információs jellegét. 1986-tól kezdve a Központi Statisztikai Hivatal negyedévenként publikálja az ország társadalmi-gazda­sági fejlődési tervének teljesítési mérlegét. Az egyes ágazatokról ilyen adatokat havonta közölnek. Néhány területről napi információk is megjelennek, ezeket rövid expresszinformáció formájában publikálják. Ez lehetővé teszi a vezetők időbeni tájékoztatását a tervfeladatok tejesítése során kialakult helyzetekről és problémákról, amelyek megoldása operatív döntést igényel. Kiszélesítették a szociális kérdésekkel foglalkozó anyagok publikálását is. A Központi Statisztikai Hivatal információt ad az átlagos élettartamról, a gyermekhalan­dóságról, a nem természtes halálozásokról és sok más jelenségről, amelyek különösen a szociológusokat ér­deklik. Végezetül szólni kívánok a statisztikai információ hitelességéről. Bizony, voltak olyan esetek, amikor né­mely körzetben a Központi Statisztikai Hivatalhoz pon­tatlan adatok érkeztek. Ezek a „pontatlanságok" gyak­ran a munka eredményeinek tudatos elértékelését vagy a tervteljesítési lemaradások tudatos eltitkolását jelentet­ték. Ma már könyörtelen harcot folytatunk az elferdített információk és azok létrehozói ellen. Igaz, a szó szoros értelmében háborút indítottunk, mivel azok értéktelenné teszik a statisztikát, a statisztikai szervek munkáját, gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az egész ország számára. SZIGORÍTOTT MINŐSÉGELLENŐRZÉS - VERSENYKÉPES ÁRU Bulgáriában rendeletet hoznak a készáru minőségi átvételére. Hriszto Dancsev, a Minőségellenőrző Intézet mellett működő Állami Átvevő Bizottság vezérigazgatója nyilatkozott a „Sofiapress“-nek: KG! IT J Növekvő magyar-román árucsere Erőteljesen növekedett az utóbbi években Magyarország és Románia áruforgalma: három év alatt mintegy 100 millió rubellel és 1986-ban 540 millió rubelre emelkedett. Az 1987. évi jegyzőkönyv a kölcsönös szállí­tások újabb jelentős bővülését irá­nyozta elő: 636 millió rubelre. Ez a tervezett forgalom 5 százalékkal meghaladja a hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezmény előirányzatát. Románia a magyar exporttermékek 2 százalékát vette át a múlt évben, s ezzel a magyar termékek 10. leg­fontosabb piaca volt. Ami a román szállításokat illeti, ezek a magyar behozatal 1,9 százalékát adták, amivel Románia Magyarország 11. legfontosabb importpartnere. A két ország közötti fizetési mérleg ki­egyenlített. A szállított áruk listája mindkét népgazdaság számára alapvetően fontos termékeket tartalmaz. Romá­niáiból olyan - a termelés szempont­jából lényeges - anyagok érkeznek, mint a marónátron, az ammoniák- szóda, egyéb vegyipari alapanya­gok. A magyar sószükséglet jelentős részét román szállítások fedezik. Az importált termékek közé tartozik még a faforgácslap, a farostlemez és a húzott síküveg. A Romániába irányuló magyar ki­vitelben is előkelő helyen szerepelnek a vegyipari anyagok, például a ben­zol, és toluol, továbbá az élelmiszer- ipari cikkek és a gyógyszerek. A forgalom jelentős részét azon­ban a gépipar termékei alkotják, ezek aránya mindkét irányban meg­haladja az 50 százalékot. Az elő­irányzatok szerint az idén 30 ezer Dácia személyautó érkezik Magyar- országra. A román szállító törekszik arra, hogy jó legyen az alkatrészel­látás. Ezt bizonyítja, hogy nemrégi­ben a szocialista roszágok közül elsőnek konszignációs raktárt létesí­tettek Magyarországon a legkere­settebb alkatrészekből. A román fél az Aro terepjáróból is több tipust ajánl. Magyarország vagonokat is vásárol Romániából. Fontosaik a magyar vevők számára a különbö­ző kőolajipari berendezések, könnyűipari gépiek és alkatrészek. A magyar gépipari expiortban a Dáciához hasonló nagy szériás termék nincs. A magyar gépexport főleg sokféle egyedi tervezésű, álta­lában spieciális igényekre készített gépiekből áll. Ezek nagy része szer­számgép, számítástechnikai beren­dezés, műszer, vegyi és élelmiszer- ipari gép. A magyar vállalatok részé­ről sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy az exporttal azo­nos időben ellentételezni tudják a magyar gépipari vásárlásokat. Könnyen előfordulhat, mint erre pél- da is akadt, hogy beérkezik a román ellentétel, a magyar terméket vi­szont jellegénél fogva sokkal későb­bi határidővel szállítják. így a mér­legben átmenetileg nemkívánatos egyensúlyhiány keletkezett. Ezért van szükség arra, hogy a magyar vállalatok mind jobban megismertessék gépi exportkínála- tukat román partnereikkel. Ezt cé­lozza a rendszeres részvétel a bu­karesti nemzetközi vásáron. Az idén új kezdeményezésként áprilisban önálló magyar gépipari kiállítást tar­tottak a bukaresti vásárközpontban. A két ország nem lehet elégedett az eddig kialakult kooperációs és szakosodási együttműködéssel. Az ezek keretében folytatott áruszállítá­sok a teljes, forgalomnak egyelőre csak 10-12 százalékát teszik ki. (F) „Ahhoz, hogy a bolgár árucikkek és termékek versenyképesek legye­nek és megfeleljenek a technológiai és tudományos-műszaki forradalom kívánalmainak, nemcsak a gyártmá­nyok végső ellenőrzésére van szük­ség, amikor esetleg már elkéstünk, hanem mindenekelőtt előzetesen és céltudatosan át kell tekinteni az egész tervezési-termelési ciklust, a terv- és technológiai dokumentáci­óktól kezdve a termelési folyamato­kon át a készáru gyártásáig. A minő­ségellenőrző szakemberek a Mi­nisztertanács Minőségellenőrző Bi­zottsága közvetlen felügyelete alá fognak tartozni. így lehet elkerülni a vállalati és ágazati ellenérdekeltsé­get, ami eddig, sajnos, a termékek­kel szembeni kifogásokhoz vezetett. A termékátvétel állami szervei há­romszintű ellenőrzést folytatnak: a piackutatásét, a kísérleti gyárt­mányról kapott tapasztalatokét; a próba-sorozatgyártásét.“ Bulgáriában körülbelül 14 ezer or­szágos és 25 ezer ágazati szabvány van. Több mint 12 millió ellenőrző mérőműszer működik a Minőségel­lenőrző Intézet közvetlen felügyelete alatt. A rendeletben meghatározott új funkciói tovább fokozzák az or­szágban előállított ipari termékek hatékonyságát és versenyképessé­gét (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) TAKARÉKOS VILLANYMOTOROK A KGST-országok között Len­gyelország a jelentős villanymotor­gyártók sorába tartozik. Az elmúlt évben az üzemek több mint 12,5 millió villanymotort állítottak elő. A villanymotor-gyártás fejleszté­sének érdekében megkezdték az ágazat rekonstrukcióját. Bővítik és korszerűsítik a négy lengyel villany­motor-gyárat és a szakág két kuta­tási-fejlesztési központját. Megindít­ják az új generációjú villanymotorok sorozatgyártását. Ezek a háromfázi­sú, kisebb energiafogyasztású gé­pek az eddigieknél csendesebb üzemmódú motorok lesznek. A sorozatgyártás ebben az öt­éves tervben indul. A lengyel villany- motorok 75 százaléka a szocialista országokba kerül, melyek közül a fő megrendelők az NDK, Magyaror­szág és Csehszlovákia. A Szovjet­unió az elmúlt két évben több mint kilencezer motort vásárolt. SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • A Szovjetunióban új reak­tor fejlesztése kezdődött el, amelynek üzemeltetése meg­bízhatóbb és megfelel a meg­növekedett biztonsági előírá­soknak. Az új reaktornál vala­mennyi folyamatot automata fogja irányítani, s igy minimá­lisra csökkenthető az emberi tényező szerepe az atomerőmű irányításában. A működés egy­szerű technológiai elvekre épül, közönséges vizet hasz­nálnak majd hőcserélőnek, il­letve a neutronok lassítására is. A fejlesztés alapja a Szov­jetunióban és más országok­ban is ismert és jól működő VVER-rendszer (víz-vízener- getikai reaktor). Ezek nagy előnye, hogy már a gyártó üzemben majdnem teljesen össze lehet szerelni, s gyakor­latilag a kész reaktort kell a felállítás helyére szállítani. • Az elmúlt hónapban meg­kezdte a villamosenergia-terme- lést a Paksi Atomerőmű negye­dik blokkja. Az új létesítmény, a 440 megawatt teljesítményű reaktorblokk párhuzamos kap­csolása az országos villamos- energia-hálózatra már megtör­tént. Ezzel az atomerőmű építé­sének 1975-ben kezdődött első szakasza lezárult, hiszen mind a négy tervezett blokkot felépí­tették Pakson. Magyarország legnagyobb beruházásának megvalósításához igén jelentős segítséget nyújtott mindvégig a Szovjetunió, valamint egy-egy időszakban csehszlovák és NDK-beli vállalatok is. A most átadott blokk egyelőre húszszá­zalékos teljesítménnyel üzemel, majd fokozatosan növelik a re­aktor teljesítményét, sorozatos ellenőrző vizsgálat mellett. A tel­jes termelési szintet várhatóan az ősz folyamán elérik, így az energiatermelésben legnehe­zebb időszak, a tél beállta előtt összesen 1760 megawatt telje­sítményre lesz képes az atom­erőmű. Attól kezdve Magyaror­szág villamosenergia-termelé- sének egyharmadát adja. • Az NDK-beli Haushalts­geräte kombináthoz tartozó vállalatok saját maguk állítják elő az állóeszközeik korszerű­sítéséhez szükséges berende­zéseket. A kombinátban idén az ésszerűsítést szolgáló be­rendezések saját gyártása elé­ri a 100 millió márkás értéket, s ez a tavalyi értékhez viszo­nyítva 15 millió márkás emel­kedést jelent. A legnagyobb ilyen jellegű vállalat Karl- Marx-Stadtban működik. • A szovjet gabonaexport ho­vatovább realitásnak látszik - egy washingtoni székhelyű gazdasági tanácsadó intézet szerint tíz-tizenkét éven belül van erre jó esélye a Szojetunió- nak. Az egymást követő ki­emelkedő terméshozamok, illet­ve a mezőgazdasági reform vár­ható eredményeképpen legké­sőbb 2000-re nem fog már az amerikai, kanadai és argentin gabonaszállítmányoktól függeni a Szovjetunió, ehelyett maga is exportőrként lép majd fel a világ­piacon. • A Vietnam középső ré­szében lévő Hu-khan tarto­mányban az elmúlt hetekben újabb üzem kezdte meg műkö­dését, amelyben vietnami -csehszlovák kooperációban cipőket állítanak elő. A létesít­mény a csehszlovák könnyű­ipari minisztérium műszaki se­gítségével épült, központja a tengerparton lévő Nha-trang Az üzemben már átadták a ci­pőfelsőrészeket varró első gépsort, s jelenleg a második szerelése van folyamatban. Ezek évente külön-külön 900 ezer pár cipőfelsőrész készíté­sére lesznek alkalmasak. Azt tervezik, hogy az év végéig az új üzem dolgozói 130 ezer pár cipőfelsőrészt készítenek. KÖZÖS KUTATÓ ÉS TERMELŐ VÁLLALKOZÁSOK KGST-szakértök becslései szerint az év végéig, legalább száz lesz azoknak a termelő, tudományos és tervező egyesüléseknek, illetve szervezeteknek a száma, amelyek a Szovjetunió és más szocialista országok részvételével létesülnek. Mostanáig mintegy negyven ilyen egyesülés jött létre. Változik az ilyen nemzetközi egyesüléseknek és szervezeteknek a tevé­kenységi köre, munkájuk jellege is: míg korábban a szakosítás és a kooperá­ció alapján működtek, addig az újonnan létesülő egyesülések már a tudomá­nyos kutatás szakaszában is együttműködnek egymással. A közelmúltban alakult Interrobot nevű egyesülés például korszerű robotok kifejlesztésén dolgozik, míg a már régebben létező Interatominsztrument a nukleárismű- szer-gyártásban történő együttműködést koordinálja. Az Interokeanmetallt a tenger mélyén fekvő ásványi kincsek kiaknázására hozták létre. A KGST- országok - elsőként a világon - sajátos programbankot is létrehoztak, az Interfap szervezetet, amely népgazdasági felhasználásra szolgáló számító­gépprogramok kölcsönös cseréjével, tárolásával, sokszorosításával foglalko­zik. A szervezet időt, munkát és anyagi erőforrásokat takarít meg a tágorszá­goknak, és lehetővé teszi a komputertechnika alkalmazását ott is, ahol hiányzanak a programozó szakemberek. A szerszámgépek gyártására alakult szovjet-bolgár egyesülés tagvállalatai például jelenleg másfélszer annyi terméket állítanak elő, mint amennyit az egyesülés előtt külön-külön gyártottak. (TASZSZ) Az NDK-beli Es­penhaine (Lip­csei kerület) bá­nyászati szak­munkásképző intézetében viet­nami fiatalokat képeznek ki. A tanultakat a gyakorlatban a helyi lignitbá­nyában próbál­ják ki, többek között elsajátít­ják a bányagé­pek kezelését. Képünkön: a fia­tal vietnami szakmunkások NDK-beli kollé­gáik társasá­gában. (CSTK-felvétel) 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ „Peresztrojka“ a statisztikában

Next

/
Thumbnails
Contents