Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-25 / 38. szám
Háztartásainkban általában hétvégén ünnepi ebédet készítenek, hisz a foglalkoztatottak nagy része hétközben munkahelyén fogyasztja a napi főételt. A szombat és vasárnap húsleves nélkül szinte elképzelhetetlen, s ebbe házi metélt kell. De melyik nőnek van manapság ideje ahhoz, hogy cérnavékonyra vágja a levestésztát? Ezt a gondot próbálták orvosolni a dunatőkési (Dunajsky Klatov) Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságban. • Halász Mária és Flórián Erzsébet a széles metéltet készíti TÖBB SZEMPONTBÓL HASZNOS- Gazdaságunkban közel 200 nő dolgozik - mondotta Vontszemú Frigyes közgazdász. - Többségük a kertészetben, a gyümölcsösben és a tyúkfarmon. Munkafeltételeik bizony nem könnyűek, az évek során megtörténik, hogy egészségi állapotuk megromlása miatt az orvos könnyebb beosztást javasol. Aki ismeri a mezőgazdasági munkát, tanúsíthatja, nem kis feladat ez. Mi a tésztakészitö részleget egyrészt égnék a megoldáskeresésnek eredményeként hoztuk létre. De egyéb indokuk is volt A gazdaság körültekintő vezetői tudtak róla, hogy a kereskedelmi hálózatban kevés a tésztaféleség. Ugyanakkor voltak időszakok, amikor a tyúkfarmon megtermelt tojást nem tudták folyamatosan értékesíteni. így aztán a tésztagyártás több szempontból is előnyösnek ígérkezett.- 1983-ban hat asszony kezdte a tésztát készíteni - - folytatta a közgazdász. - Ugyanúgy mint otthon, sodrófával nyújtották vékonyra, majd késsel metélték. Hiába voltak ügyesek, ily módon csak három kilónyit készítettek naponta. Segítségként vásároltunk egy jugoszláv gépet, mely bevált, s aztán további ötöt szereztünk be. A dunatőkési gazdaságban megpróbáltak igazodni a kereslethez. Tavaly már 96 tonnát készítettek, s úgy tervezik idén 170 tonna házi tésztát szállítanak a megrendelőknek. Távlatilag az az elképzelésük, hogy évi 350 tonnára növelik a termelést, hisz a keresletet most nem tudják teljes mértékben kielégíteni. NINCS TITOK A gazdaság udvarában a földszintes épületen semmi sem jelzi, hogy ez a „tésztagyár“, de a bejárathoz érve érződik a friss tészta illata.- Négy évvel ezelőtt csak ezt a részt tatarozták, itt kezdtünk dolgozni, azóta már kétszer megtoldot- tuk az épületet, de így is kinőttük - kezdte a részleg bemutatását Székács Mária vezető. - De épül máraz új csarnok, ahol több helyünk lesz, bevezethetjük a két műszakot, hisz van elég jelentkezőnk. Készségesen elárulta a csodálatosan vékony levestészta, a gépekből forgácsként kiröppenő széles csík, a kockatészta és a tökési tarhonya - melynek elnevezése jelzi, hogy specialitás - készítésének titkait.-A mi tésztáink tíztojásosak, ez azt jelenti, hogy minden kilogramm félgrizes liszthez tiz tojást adunk és egy kiskanál sót. Tizennégy kilós adagokban készítjük elő, illetve gyúrja meg a gép a tésztát, majd két forgó henger között sodródik egyenletesen vékonnyá. Ezt a műveletet Vodnyánszki Sarolta mutatta meg. Néhányszor, egyre csökkentve a két henger közti távolságot, átengedte a tésztát a gépen, s végül csodálatosan vékony, • A tyúkfarmról naponta hozzák a friss tojást a tésztagyárba. Egri Gabriella és Hajnal Mária ezeket töri finom szövethez hasonló fél méter széles tészta került ki kezéből. Darabokra szelte, majd összehajtogatva adta Egri Sarolta asztalára. Ő a kockázó. Azt is írhattam volna- gép. Éles kése alól ugyanis olyan egyforma kockákban kerül az asztalra a tészta, mintha a gép szeletelte volna. Naponta 120 kilogrammot is elkészít. A másik gépen elnyújtott darabokat hengeralakúra tekerve Halász Mária viszi tovább, hogy a majdani túróstészta „alapanyaga“ hulljon az előkészített ládába az ügyes gépből. A cérnametélt is géppel készül, de a vékony szálakat csak kézzel lehet óvatosan a szárítólapokra helyezni. ÜGYES KEZEKKEL- Innen a száritóba visszük a tésztát - folytatta a részleg bemutatását Székács Mária. - A tarhonyát pedig itt készítjük és itt csomagoljuk a kész termékeinket - invitált a következő helyiségbe. Azt már korábban említette, hogy két férfi. Takács László gépkocsivezető és Székács Jenő kocsikísérő is a 25 tagú kollektívához tartozik. Ök szállítják a nagykereskedelmi raktárakba, vagy némely esetben egyenesen az üzletekbe a Dunatökésen készített tésztát. Ha pedig még nincs kész a szállítmány, Takács László fehér köpenyt ölt és a tarhonyakészítésnél segédkezik. Ez ugyanis nyogodtan nevezhető férfimunkának, mert a tésztát jó erővel kell a gépbe adagolni. Termékeik csomagolása is igen munkaigényes. Szinte minden műveletet kézzel végeznek a lányok, asszonyok. Kezdve a színes zacskókra ragasztott, a gyártás időpontját feltüntető dátum pecsételésétöl, a tészta zacskózásán, mérésén, lezárásán át a kartondobozokba való csomagolásig.- Az új helyen majd ezt a folyamatot is szeretnénk gépesíteni- mondotta Székács Mária. - Bízunk benne, hogy Hajtman István, a gazdaság igazatója továbbra is szívügyének tekinti a részleg fejlesztését, hisz a fő kezdeményezője volt ennek a vállalkozásnak. De meg kell említenem Hajtman Matildot is, aki a gyártmányfejlesztésért tett és tesz sokat. ...ÉS A SIKEREK UTÁN A jelenlegi négyféle termékük mellett bővíteni szeretnék a kínálatot. Ha a sviti Chemosvit vállalattól megkapják a csomagolóanyagot, rövidesen megkezdik a csupán tojás- fehérjével (a sárgája felhasználása nélkül) készített tészta gyártását. Elsősorban a lisztérzékenyek, de a vonalaikra vigyázok is bizonyára örömmel fogadják majd, ha a boltokba kerül egy másik újdonság a dunatö- kési kisüzemből: az almalisztböl készített sütemény. A gazdaságban megtermett és nehezen értékesíthető hullott almát szárítva, majd lisztté őrölve így szeretnék felhasználni és nem utolsó sorban az amúgy is szegényes bolti kínálatot színesíteni. De nemcsak a mennyiség a döntő számukra, hanem a minőségre is nagyon gondosan ügyelnek. Nem véletlenül kapta levestésztájuk 1983-ban a nyitrai (Nitra) Agro- komplex országos mezőgazdasági kiállításon az Arany Sarló elismerést. Ez kötelezi őket. Peter Bilik, a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelőség munkatársa épp ottjártunkkor végzett ellenőrzést a részlegen. Elmondta, a termelés megindítása óta a felügyelőség egyetlen alkalommal sem talált kifogásolnivalót a tészták minőségével kapcsolatban. S ez bizony a fogyasztó szempontjából lényeges megállapítás. A dunatőkési tésztagyárban dolgozó nőknek pedig az sem mellékes, hogy naponta többször csöng a telefon a részlegvezető asztalán, érkeznek a további megrendelések, kérik, keresik a tésztát. Ők pedig készítik, szállítják Szlovákia minden részébe, ahol már megismerték, megszerették termékeiket. DEÁK TERÉZ Együk, de óvatosan Az embert ősidőktől fogva a kíváncsiság jellemzi. Az ősember tanult az öt körülvevő természeti jelenségekből és sok mindent az állatoktól lesett el. így például a gombaevést is, s az évszázadok során a gomba kedvelt eledelévé vált. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a gomba öregebb, mint az emberiség maga, hiszen a gombafélék az első élő organizmusok közé tartoznak. A rómaiak, a babilóniaiak, a szumérok, de a mexikói indiánok is a gombát hallucinogén anyagai miatt természetfeletti erőkkel ruházták fel. A szláv népek ismerték és szerették a gombaféléket, a germánok viszont elvetették, majd az első világháború ínséges éveiben kezdték csak fogyasztani. A franciák a csiperkegomba, a szovjetek az erdei gomba fogyasztásában világelsők, Kínában és Japánban a gombát nemzeti eledelként tartják számon. A gombák fehérje s vitamintartalmuk miatt a racionális táplálkozás fontos részét képezik. Ezért nem is csoda, hogy sokak számára az erdei séták nemcsak kellemes, hanem hasznos kikapcsolódást is jelentenek, s egy-egy erdöjárás után a gombával teli kosarak büszkeséggel töltik el az alkalmi gombászokat. A gombázás „nemzeti sport“ lett.- Nemcsak szeretni, ismerni is kell a gombát, s ez az amit kevesen tudatosítanak. Ha nem így volna, Szlovákiában évente nem halnának meg több százan gombamérgezésben - közölte a tényeket Anton Janitor mérnök, kandidátus a Racionális Táplálkozás Szlovákiai Társasága mikológiái szakosztályának elnöke. - Nem az ehető gombák felismerésére kell elsősorban törekedni, fontosabb a mérgez&gombák alapos ismerete. Jelenleg négy gombaatlasz áll az amatőr gombászok rendelkezésére, vagyis ha valaki tanulni óhajt, van miből - fűzte hozzá elégedetten. Megtudtuk, hazánkban több tucatra tehető a mérges gombák száma, melyek közül a gyilkos galóca - mert ezt szokták az erdei csiperkével összetéveszteni - évről évre egyre szedi áldozatait. A gyilkos galócák fiatal példányai hasonlítanak a pöfetegfélék- hez, termötestük tojás alakú, s csak később alakul ki a jellegzetes kalap, gallér és bocs- kor. A gyilkos galóca termosztatikus, ami annyit jelent, hogy bármilyen elkészítési formánál - sütés, főzés, párolás - megtartja mérgező anyagait. Sőt, a kosárban ehető gombák közé keveredve megmérgezi azokat is. - Gyakran hangoztatjuk - folytatta Janitor mérnök, - hogy a tíz éven aluli gyerekek ne fogyasszanak erdei gombát, s mégis a gombamérgezés áldozatai között sok a kisgyermek. A méreg főleg a májat roncsolja, de egyes mérges fajták vörösvértest-szétesést okoznak. És sajnos, ellenméreg nincs! Jó volt viszont hallani, hogy a gyors orvosi beavatkozás eredményeként (alapos gyomormosás, C és B vitamin, valamint egyéb gyógyszerek adagolásának köszönhetően) az idén is már többen megmenekültek. - Köztudott, a gombamérgezések tömegmegbetegedéseket, tragédiákat okoznak, hiszen a büszke gombász előszeretettel elajándékozza a felesleget. Érdekes az is, hogy többnyire a városok lakói jutnak bajba, hiszen akik már egyszer elindulnak az erdőbe, zsákmány nélkül nem hajlandók hazatérni. A falusi emberek mindig óvatosabbak voltak, többnyire 2-3 gombafajtát szednek csupán. Megtudtuk azt is, hogy az amatőr gombáSajnos, még kevesen ismerik a laskagombát. Képünkön az ekecsi (Okoc) szövetkezet dolgozói az általuk termesztett gomba minőségét ellenőrzik. (A ŐSTK felvétele) szók, ha nem biztosak abban, ehető-e a gomba, ellenőriztethetik zsákmányukat. Egyrészt a Szlovák Nemzeti Múzeum gombatanácsadójában, illetve reggel a bratislavai Miletic utcai piacon. Igaz ugyan, hogy a fővárosban több piac is működik, ahol a szezonban gombát árusítanak, ellenőrizetlenül. Pedig aki piacon értékesíteni szeretné a maga szedte gombáját, köteles előzőleg vizsgázni. A bizottság tizenegy éve működik, és gombaárusítási engedéllyel 486-an rendelkeznek. Beszélgetőtársunk bevallotta, ezidáig nem sikerült elérni, hogy a piactereken csak azok árusítsanak, akiknek megvan az engedélyük. Az odafigyelés, az ellenőrzés a nemzeti bizottságok feladata volna, éppen ezért nehezen érthető, hogy az 1. és a 3. városkerületi nemzeti bizottságok illetékesei miért tűrik a „fekete“ árusítást. - A vásárcsarnokban nemrég - mesélte Janitor mérnök - egy nénire figyeltem fel. Eredeti tájszólással kínálta portékáját, megnéztem, mi van a kosarában. Egypár mérgező gombát fedeztem fel, amit szóvá is tettem. Mondanom sem kell, válogatott sértésekkel akart megfélemlíteni. Csak amikor megmutattam az igazolványomat, csendesedett el, és nehéz szívvel nézte, amint megsemmisítettem a gombákat. Rágondolni is rossz, mi lett volna, ha eladja... Szólt arról is, gombázás közben is találkozott olyanokkal, akik „mások tanácsára“ ehető gombaként szedték a gyilkos galócát. - Érthetetlen, mennyire könnyelműek az emberek - sóhajtotta, majd hozzátette: - erdeinkben egyre kevesebb gomba található, pedig a gazdag gomba termés az egészséges erdő névjegye. Ezért is jó volna csökkenteni a gombázók számát, ma már védeni kell egyes ehető gombaféléket. Ehhez persze az kellene, hogy üzleteinkből ne hiányozzon az ízletes laska gomba, illetve a csiperke. Mielőtt elbúcsúztunk volna, Janitor mérnök egy néhány hét előtti tragikus családi gombamérgezésre hívta fel figyelmünket. Hárman vesztették életüket. A tettes ismét a gyilkos galóca volt. PÉTERFI SZONYA ÚJ S3 8 1987. IX [M TIBII'- NHGYiÜMIIG
