Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-25 / 38. szám

MEGÉRDEMELTEK AZ A Bajai Kukoricatermelési Rendszer hozzájárul a termelés eredményességének növeléséhez Bartos Andor (balról), a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Öllé Imre, az Ekecsi (Okoc) Efsz elnöke és Jozef Mudroch, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője nagy reményeket fűz a PJ 3764-es kukoricahibridhez Lubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke budapesti látogatásának alkalmával nagyra értékelte a csehszlovák és magyar vállalatok együttműködését. A tárgyalások­ról kiadott közös közleményben azt olvas­hatjuk, hogy „eredményesen folyik a két ország mezőgazdasági üzemei között a ter­melési rendszerek kölcsönös cseréjére ki­terjedő együttműködés“. Jó példaként em­líthetjük meg a Bajai Kukoricatermelési Rendszert, amely a Ceské Budéjovice-i Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállí­táson többéves jó munkájáért Aranykalász díjat kapott. Megérdemelten, mert az ekecsi (Okoc) rendszergazdasággal együttműköd­ve 23 098 hektáron érvényesíti a gyakorlat­ban a kukoricatermelés legkorszerűbb módszereit. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 12 020 hektáron, a Komá­romi (Komárno) járásban 3783 hektáron, a Lévai (Levice) járásban pedig 6295 hektá­ron termelik a kukoricát a bajai rendszer tanácsadói szolgálatának felhasználásával. Emellett a Tachovi Állami Gazdaságban ezer hektáron honosítják meg ezt a bevált módszert. Nagyon is helytálló Strougal elvtársnak az a megállapítása, hogy a magyarországi termelési rendszerek kedvezően hatnak a termelés intenzifikálására és ezért mesz- szemenöen támogatni kell elterjedésüket. Az 1986-os évben a rendszerhez tartozó taggazdaságokban 6,02 tonna volt az átla­gos hektárhozam szemes kukoricából. A rendszer felkészült tapasztalatainak átadására. Az igényekhez igazodva, egyre több szakember látogatja a taggazdaságo­kat. A szaktanácsadást öt agrármérnök, két gépészmérnök, s egy szakmai irányító látja el. Vetéstől a betakarításig ott vannak a rendszer fáradhatatlan dolgozói a mező- gazdasági vállalatoknál. A sokoldalú isme­retterjesztő tevékenység egyik formája Magasra nőtt a Beke 246 DC takarmány­cirok a gyakorlati bemutató. Ennek az a jelentő­sége, hogy a mezőgazdasági vállalatok ág- ronómusai, gépesítöi és más szakemberei a helyszínen győződhetnek meg a kísérle­tek eredményeiről. Ilyen hasznos találkozót szerveztek a minap az Ekecsi Efsz-ben. Öllé Imre, a szövetkezet elnöke elégedett volt, mert amint mondotta, az idén elegendő szemest termelnek. A kalászos gabona át- iagos hektárhozama 6,7 tonna volt, az ezer hektár szemes kukorica pedig a nyári forró­ság és aszály ellenére is jó termést Ígér. A PJ 3764-es kései kukorica hektárhozama legalább 8 tonna lesz. Az átlagos hektárho­zam sem lesz sokkal kevesebb. Az időjárás alakulásától függ, hogy milyen veszteség­gel takaríthatják be a termést. Amikor arról beszélgettünk, hogy mit ad a taggazdasá­goknak a BKR, az elnök elmondta, hogy szinte mindent: kiváló minőségű vetőmagot, vegyszert, talajművelő- és betakarító gépe­ket, szakmai tanácsot és ötleteket. Németh János mérnök, a Dunaszerda­helyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fóagronómusa - egyetértve az elnök véle­ményével - szintén azt hangoztatta, hogy a Bajai Kukoricatermelési Rendszer a járás­ban nagymértékben hozzájárul a hektárho­zamok stabilizálásához. Évről évre újabb és nagyobb termöképességű hibrideket kap­nak. Figyelemre méltóak az újabb kísérletek is. Elégedetten nyilatkozott a magyar cirok­fajtáról, amely soronkénti váltással silóku­koricával együtt termesztve óriási zöldtö­meget ad. A kísérleti eredmények szerint, száz tonnát hektáronként. Szemlélődés közben minden szakember értékelt és véleményt nyilvánított Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet nagymegyeri (Őa- lovo) állomásának vezetője nagyra értékel­Németh János, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fóagronó­musa (jobbról) elégedetten nyilatkozott a magyar cirokfajtákról (Bállá Igor felvételei) te az új tömegtakarmány-programot. El­mondotta, hogy a járásban már korábban is próbálkoztak takarmánycirok termesztésé­vel. A silókukorica és a takarmánycirok jól kiegészíti egymást. Ha ez a kombináció a járásban nagy teret kap a mezőgazdasági vállalatoknál, akkor kisebb területen kell majd tömegtakarmányt termelniük. Az eke­csi szövetkezet elnöke ehhez még hozzá­fűzte, hogy bízik ebben a kombinációban, mert az állatoknak energiadús eleségre is szükségük van. Azt tartja, hogy a legjobb „laboratórium“ a tehén, vagyis majd az új siló etetésekor válik el, hogyan alakul a tej­hozam. Vita folyt arról is, hogy milyen arányban célszerű termelni a korai és a kései kukori­cafajtákat. Igaz, hogy a kései fajták hektár­hozama nagyobb, viszont egyes években kérdésessé válhat a beérésük. Idén úgy látszik, hogy ezzel kapcsolatban bizonyos problémák lesznek. Ha hosszú, száraz és meleg ősz lesz, akkor kis nedvességtarta­lommal takarítható be a kései fajták termé­se is. A bemutatón nagy érdeklődést keltett a Pi 931 -es kukorica és a Beke 246 DC takarmánycirok keveréke, amelynek hektár­hozama a becslései szerint, a száz ton­nát is meghaladja. Egyesek ugyan aggá­lyoskodtak amiatt, hogy ilyen tömeg betaka­rítására nincsenek megfelelő gépek, de az Ekecsi Efsz gépesítöje állította, hogy a ren­delkezésükre álló gépekkel igenis meg­oldható a betakarítás. A bemutató résztvevői a napraforgótáb­lán tovább vitatkoztak. Öllé Imre, az ekecsi szövetkezet elnöke többször is kiemelte, hogy a BKR útmutatásai szerint a Duna­szerdahelyi, a Komáromi és a Lévai járás­ban máris 5 ezer hektáron termelnek napra­forgót. Szövetkezetükben 270 hektáron több mint három tonna termést takarítottak be hektáronként. Idén jó a növények egészségi állapota. Ezzel egyes szakem­berek egyetértettek, de kifogásolták, hogy nem a legjobb tulajdonságú és legnagyobb termőképességű hibridek vetőmagját kap­ták. Jozef Mudroch mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma növénytermesztési osztályának ve­zetője az ezzel kapcsolatos kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy a magyarországi vetőmagforgalmazó vállalat nem az igényelt fajtaösszetételben szállította a vetőmagot. Alena Klimesová mérnök, a Központi Me­zőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet vrakuöai állomásának dolgozója ne­hezményezte, hogy a küldeményben még a magyarországi fajtajegyzékből már törölt Citofol 3-as hibrid vetőmagja is szerepelt, ezzel szemben nem kapták meg a kiváló tulajdonságú IBH 166-os napraforgó vető­magját. Sikeres és hasznos bemutatót tartott a BKR az Ekecsi Efsz-szel együttműködve. Bízvást állíthatjuk, hogy nagymértékben hozzájárul a kukorica-, a napraforgó- és a silótermesztés fejlesztéséhez, a hektár­hozamok növeléséhez. Újdonságként be­mutatták az Onda árpafajtát is, amelynek a vegetációs ideje mindössze 65-75 nap, tehát jól beilleszthető a kettős termelési rendszerbe. Végh István mérnök, az ekecsi szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője azt a lehetőséget is felvetette, hogy tavasszal a kiázott gabonák helyett bátran vethető ez az árpafajta, mert rövid tenyészideje következtében még így is jó termést adhat. A szaknap résztvevői újabb tapasztalatokkal tarsolyukban térhettek ha­za, és egyben hozzájárultak az együttmű­ködés még eredményesebbé tételéhez. BÁLLÁ JÓZSEF 00E000000B000000E00000000000000E0000000E0000000 BŐVÜLT A FAJTAVÁLASZTÉK A kutatók hatékonyan segítik a termelést A szeptember elején zárult, idei bemutatót is beleértve, eddig tizenöt alkalommal rendeztek Őeské Budé- jovicében országos mezőgazdasági kiállítást. Én csak négyet láttam kö­zülük, de most, hogy ismét ott lehet­tem, első utam megint a kutatóinté­zetek kisparcellás fajtabemutatójá­hoz vezetett. Látnivalóban ezúttal sem volt hiány. Az aznapi több mint ötvenezer látogatóval egyetemben, úgy nyugtáztam a látottakat, hogy kutatóink és nemesítőink, az új faj­ták kikísérletezéséért és elszaporí- tásáért felelős prágai Oseva és bra- tislavai Slovosivo termelési-gazda­sági egységek szakemberei tudják és teszik a kötelességüket. A bemutatón ezúttal 126 hazai és külföldi kukoricahibridet, az Olomou- ci és a Hurbanovói Zöldségtermesz­tési Kutatóintézet jóvoltából 125 pa­radicsomfajtát, továbbá 20 - na­gyobb részt új - burgonyafajtát, ha­zai, magyar és román nemesítésű napraforgófajtákat, újonnan elismert kalászos gabonákat, takarmánynö­vényeket, zöldség- és gyümölcsfaj­tákat láthattak a mezőgazdasági szakemberek. Mivel a Slovosivo termelési-gaz­dasági egység munkáját és eredmé­nyeit a szlovákiai gyakorlati szakem­berek a hasonló nyitrai (Nitra) bemu­tatón kedvükre tanulmányozhatták, az alábbiakban az Oseva testvérvál­lalat munkájáról és újdonságairól szólnék. A nemesítő és vetőmagter­meltető tröszt a 7. ötéves tervidő­szakban 94 új fajtát adott a terme­lésnek, s ezzel hatékonyan hozzájá­rult a mezőgazdasági termelés fejlő­désének meggyorsításához, élelmi­szer-önellátásunk növeléséhez. Szakemberei kölcsönösen együtt­működnek a KGST-tagállamok és néhány fejlett tőkés ország kutatói­val, s szerzett tapasztalataikat a ha­zai kutatásban és nemesítésben ka­matoztatják. A tröszt évente 550 ezer tonna vetőmagot és mintegy 360 ezer tonna ültetőanyagot ter­mel, bel- és külföldi szállítási felada­tait rendre példásan teljesíti. Ered­ményeiért 1986-ban megkapta az „Építésben szerzett érdemekért“ ál­lami kitüntetést. A termelési-gazdasági egység az idén 31 új fajtával gazdagította az elismert mezőgazdasági és dísznö­vények jegyzékét. Az újdonságok közül a kiállításon nagy érdeklődést keltettek az ígéretes tavaszi árpafaj­ták. A Perun előnye, hogy jól ellenáll a betegségeknek, nem hajlamos a megdőlésre, szára nem töredezik, söripari alapanyagnak kitűnő. A fél­kései, törpésített Jarek főleg a répa- és kukoricatermö körzetekbe aján­lott, ahol csehországi viszonylatban a legnagyobb terméshozamokkal je­leskedik. A Kromérizi Gabonatermesztési Kutatóintézet Cejci Nemesítő Állo­mása ezúttal három kukoricahibrid­del jelentkezett. A CE 220 a hide­gebb körzetek fajtája, itt a kategóriá­jába tartozó összes hazai és külföldi hibrideket túlszárnyalja. A CE 230-at főleg az átmeneti kukorica-répater- mö körzetekbe ajánlják, silónak ter­mesztve a CE 220-nál kisebb hek­tárhozamot ad. A CE 395-S silóku­korica négy év átlagában 4-8 szá­zalékkal több zöldtömeget, illetve szárazanyagot adott, mint az eddig legjobbnak tartott CE 325-ös és a TO 385-ös hibridek. A burgonyafajták választékában újdonság a középkorai Lada és Dita, szintén új a Cepal fokhagyma, vala­mint a Jubila és a Jara csemege­paprika. Az elismert tíz új klón mel­lett új borszőlőfajtát (Mopr) is kapott a gyakorlat, és a takarmány- és gyógynövénytermesztők, valamint a virágkedvelők is örülhettek néhány újdonságnak. Most már csak az a fontos, hogy legyen elég vetőmag és ültetőanyag, hogy a termelők mi­előbb kihasználhassák az új fajták előnyeit a mezőgazdaság továbbfej­lesztésére. KÁDEK GÁBOR A szántóföldi, kertészeti és dísznövények nemesítésében elért eredmé­nyeket bemutató részlegen a nap minden szakában nagy volt a forga­lom (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents