Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-25 / 38. szám
O tt, ahol a felszabadulást megelőzően a vasút mentén csupán egy kis bakterház állt, s a dúsfüvű legelőn nyáj legelészett, felépült hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője, a csehszlovák-szovjet országhatár mentén fekvő Tiszacsernyöi (Cierna nad Tisou) átrakóállomás, amely a csehszlovák-szovjet baráti együttműködés igen fontos tényezője, a szocialista integráció érzékeltető ütőere. Naponta százával érkeznek ide a különböző áruval megrakott vasúti szerelvények, melyeket gyorsan továbbítani kell az ország belsejébe, illetve a határon túlra. Az eltelt negyven esztendő alatt folyamatosan nőtt, terebélyesedett ez az átrakóállomás, sokasodtak a sínpárok, megnövekedett azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy itt telepednek le, itt dolgoznak, hiszen már városi rangra emelt, korszerű település épült a hajdani legelő helyén. E szárazföldi kikötő immár negyven esztendeje szolgálja a Szovjetunió és hazánk gazdasági szerződéseinek gyakorlati megvalósítását, erősíti a csehszlovák és a szovjet nép őszinte, megbonthatatlan barátságát, sokoldalú együttműködését. Hazánk határain túl még dúltak a harcok, a szovjet nép rettenetes szenvedé• Az átrakóállomás gyors működése a szerelvényrendezők munkájától is függ Ahol egykor csak bakterház állt... Negyvenéves hazánk legnagyobb szárazföldi kikötője seket élt át, de képviselői útján már 1943 decemberében szerződésben kötelezte magát a népünk iránti barátságra, a kölcsönös segélynyújtásra és a háború utáni együttműködésre. Annak idején Csop felől egyetlen sínpár vezetett Bodrogköz irányába. A visszavonulásra kényszerített német fasiszták 1944 őszén ezt is tönkretették, a vasút melletti épületeket felrobbantották. A kis őrház -, melynek helyén ma modern épületek ékesednek - a véletlen folytán épen maradt. De ezen kívül semmi más nem volt ott, csak szántóföld, beláthatatlan síkság. A szovjet segítséggel helyreállított sínpáron Királyhelmec (Král'ovsky Chlmec) felől csak Bély (Biel) községig közlekedett egy rövid szerelvény, egyetlen személyszállító kocsival. 1946 őszén ezzel érkezett ide Ivan Tyimofeje- vics Nyesztyerov mérnök és kis csoportja. Bély bői gyalog folytatták az utat a mai átrakóállomás irányába, majd a meghatározott helyen sátrat vertek, s munkához láttak, mértek, rajzoltak esőben, sárban. Nedves ruhájukat sistergő, vizes fa füzénél szárítgatták. Ivóvízért a tárkányi (Trakany) legelő gé- meskútjához jártak. Személyesen ismertem ezeket a nagyszerű szovjet szakembereket, akiknek irányításával 1947 tavaszán megkezdődött az állomás építése. A mezőben, a sínpárok mentén földszintes barakkban létesült az első állomásépület, amelyben Bodor Imre, az állomás első főnöke teljesített szolgálatot. Vele együtt igen sokat tettek az átrakóállomás fejlesztése érdekében helyettesei, majd utódai, Füzy Imre és Dubik Ferenc. A jubiláló átrakóállomás kapcsán, azt hiszem minden becsületes állampolgár számára örökre emlékezetes marad az 1947-es esztendő. Sokan emlékeznek arra az aszályos évre, amikor nálunk alig termett valami kenyérnek való. Éhínség, nélkülözés fenyegetett, de a szovjet nép, az őszinte barát segített bajbajutott társán. Még egy év sem telt el az átrakóállomás építésének megkezdésétől, amikor 1947 őszén befutottak ide a részünkre létkérdést jelentő, búzával megrakott szovjet szerelvények. 600 ezer tonna kenyérgabonát, 50 ezer tonna vetőmagot kaptunk a Szovjetunióból. Senki sem vitatja, valóban az ország kenyeréről volt szó, akkor, amikor a esernyői átrakóállomás naponta csupán ötszáz tonna átrakására volt alkalmas. De az ott dolgozó emberek, köztük az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett „társadalmi munkások“ is, nagyon jól tudták, hogy családjuk, egész népünk kenyerét biztosítják, ha fokozott szorgalommal dolgoznak. És bizonyítottak, szinte a lehetetlent is megoldották, gépi berendezések hiányában nehéz feltételek között lapátolták a kenyérgabonát a csehszlovák vagonokba. Legalább napi háromezer tonnára kellett növelni a rakodóhely kapacitását a szovjet búzaszállítmányok folyamatos átvételéhez. Ezt csupán 1948 februárja után, munkásosztályunk győzelmét követően sikerült elérni, amikor egyre nagyobb mértékben kibontakozott a Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk, árucsere-forgalmunk. A jubiláló esernyői átrakóállomás jelentőségéről számtalan alkalommal, vasutasnapi és más jubileumi ünnepségek alkalmával igen sokan nyilatkoztak már. Rámutattak, hogy a esernyői átrakóállomás igen jelentős szerepet tölt be a Szovjetunióval folytatott sokrétű együttműködésünk, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak szempontjából, s mindez éppen itt, az országhatár közelében, szovjet segítséggel felépített átrakóállomáson, jelentős mértékben és arányban nyilvánul meg. Mindennél többet bizonyítanak a számok, az adatok. Elegendő talán azt elmondani, hogy az eltelt négy évtized alatt több mint 303 millió tonna áru és nyersanyag érkezett a Szovjetunióból a esernyői átrakóállomásra, ahonnan 58 millió tonnát meghaladó teherárut irányítottak a Szovjetunióba. Jubiláló szárazföldi kikötőnk jelenleg egy korszerű, több mint 10 négyzetkilométer területen fekvő átrakóállomás, ahol a növekvő kereskedelmi forgalom egyre nagyobb igényeket támaszt a vasút dolgozóival szemben, közben nem kis gondokat is előidézve. Nem véletlen tehát, hogy programba vették ennek az átrakóállomásnak a 2000-ig megvalósuló korszerűsítését. Mi tagadás, erre valóban nagy szükség van, hiszen meg kell könnyíteni az itt dolgozó emberek munkáját. Erre joggal rászolgáltak az átrakóállomás dolgozói, akik - az év elejei kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére - az idén is becsületesen teljesítik feladataikat. Az első félévben csaknem 3,4 millió tonna nyersanyagot, árut vettek át a szovjet szállítóktól, terven felül 134 ezer tonna szállítmányt raktak át a csehszlovák vagonokba s így 104,4 százalékra teljesítették átrakási tervüket. KULIK GELLERT • A Szovjetunióból érkező vasérckoncentrátumot tárolókban is felhalmozzák (Jozef Vesely felvételei) A gyártmányfejlesztés minőségi eredményei Általános fordulatot elérni az intenzifikáció irányában, növelni a népgazdaság műszaki színvonalát - ezek napjaink fontos követelményei, gazdaságunk teljesítőképessége fokozásának jelentős módjai E célok elérése elsősorban a tudományos-műszaki haladás sokoldalú érvényesítésétől függ. A gazdasági folyamatok leglényegesebb ismérve a termékek versenyképessége a külföldi piacokon. Hogy ennek a kritériumnak eleget tegyünk, az erőket és az eszközöket feltétlenül a társadalmilag meghatározó jellegű feladatokra kell összpontosítani és meg kell gyorsítani a fejlesztés- termelés - felhasználás ciklusát. A műszaki-tudományos fejlesztés igényes feladatainak megoldása, az intenzifikáció sikere, a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsítása elképzelhetetlen a Szovjetunióval és a többi KGST- tagországgal való együttműködésünk bővítése nélkül Egyben ez az alapvető lehetőség arra, hogy növeljük a progresszív műszaki-gazdasági jellemzőkkel rendelkező termékek részarányát, jobb eredményeket érjünk el az innováció területén és ezáltal javítsuk termékeink eladhatóságát a külföldi piacokon. A Nyugat-Szlovákiai kerület ipari vállalatai az elmúlt hónapokban - a célkitűzésekkel összhangban - az innovációra és a terméket minőségének javítására összpontosították figyelmüket Ennek megfelelően az árutermelés 23,3 százalékát - összesen 6 milliárd korona értékben- a magas műszaki színvonalú termékek tették ki. A kerület vállalatainak színvonalas munkáját az állami és ágazati minőségellenőrző intézetek is igazolhatják, amelyek a vizsgált csaknem 10 milliárd korona értékű árunak több mint a felét a kiváló tulajdonságokért az első minőségi osztályba sorolták. Ez a mennyiség 3,5 százalékkal több a tavalyinál, örvendetes, hogy az új termékek 71,5 százaléka szintén ugyanezt a minősítést kapta. S ha már a jó eredményekről szólunk, ki kell emelni a Martini Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárát, a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyárat, a Bánov- ce nad Bebravou-i Tatra vállalatot, valamint a Nővé Mesto nad Váhom-i Légtechnikai Müveket, amelyek magas műszaki színvonalú termékeik részarányával túllépik a kerületi átlagot. Az elmúlt hónapokban az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit vállalatnál az SMC 250 W típusú világítótestet, a Skalicai Gördülöcsapágy-gyárban pedig néhány csapágyat soroltak be a magas műszaki színvonalú termékek közé. A stúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban a centrifugák csomagolóanyagát minősítették hasonlóképpen, amely az iparilag fejlett külföldi országok hasonló csomagolóanyagaival való összehasonlításban is megállja a helyét. Ami a gyártás új termékekre való átállítását illeti, a kerület vállalatai a tavalyinál gyengébb eredményekről számolhatnak be. A választékot 1793 féle új termékkel gazdagították, 1,7 milliárd korona értékben, ez azonban az árutermelés -volumenének alig több mint 7 százaléka. A legtöbb új termék a konfekcióüzemekböl, a bőrfeldolgozó és cipőipari üzemekből, valamint az általános gépipar vállalataiból került ki. Megemlíthetjük közülük az M-180 típusú kompresszoros fagyasztót, amelyet a brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyéremmel tüntettek ki, valamint a Nyitrai (Nitra) Elektrotechnikai Gépgyár SKP 225 TT1 típusú szövőgépét, az ugyancsak nyitrai Bioveta gyár Rotakol, Cenvipar és Medis oltóanyagait a gazdasági állatok fertőző betegségei ellen, a senicai Szlovák Müse- lyemgyár új műszaki poliészterszálait, a Trencíni Ruhagyár jobb hőszigetelő képességű anyagból készült télikabátjait, az új típusú, nem gyűrődö gyapjúszövetekből készített öltönyeit és nadrágjait. Néhány vállalat, köztük például a vágsellyei (Sala) Duslo, a tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyár és a komáromi hajógyár állandóan gyarapítja a magas műszaki- gazdasági színvonalú termékek számát. Velük ellentétben a kolárovói Gördülőcsapágy-gyár, a Zlaté Moravce-i Calex, a Tesla Vráble, a rohozníki Nyugat-szlovákiai Cementgyár és Mészégető, a Stará Turá-i és a piesfanyi Chirana Vállalat, valamint a vrbovéi Trikota elmaradnak a terv ilyen vonatkozásának a teljesítésében. A kevésbé jó eredmények ezeknél a vállalatoknál főleg annak tudhatok be, hogy állandóan nehézségekbe ütközik az anyagellátás. alacsony fokú a hatékonyság, nem megfelelők a termékek műszaki-gazdasági jellemzői, s fogyatékosságok fordulnak elő a termelés szervezésében és irányításában. Habár a kerület vállalatai állandóan javítják termékeik minőségét, a harmadik minőségi osztályba sorolt áruk mennyiségét mégsem sikerült csökkenteni. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy az állami és ágazati minőségellenőrző intézetek az elmúlt hónapokban több mint 97 millió korona értékű terméket soroltak ebbe az osztályba. Elsősorban a Trnavai Autógyár, a skalicai Gördülőcsapágy-gyár, a Tesla Vráble és a Stará Turá-i Chirana Vállalat termékeiről van szó. Az okok az elöregedett műszaki berendezések, a nem megfelelő felületi megmunkálás, a termékek idegen anyagokkal való szennyezettsége, a technológiai fegyelem megszegése stb. A tudományos-műszaki fejlesztés és a racionalizáció következetesebb megvalósítása, a feltaláló és újítómozgalom, a kutatás-fejlesztés-termelés folyamatának meggyorsítása. a specializáció és kooperáció továbbfejlesztése, valamint az együttműködés bővítése - együttesen azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a kerület vállalatai teljesítsék a 8. ötéves terv feladatait a hatékonyság és a minőség terén. BLAZEJ SEDLIAK mérnök