Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-18 / 37. szám
IJ szú 17 )7. IX. 18. TUDOMÁNY TECHNIKA CÍ) d) d) © © © A takaróréteggel szigetelt hulladéklerakatban keletkező gáz hasznosítása 1 - csőrendszer, 2 - ventillátor, 3 - turbina, 4 - áramfejlesztő, 5 - hőkicserélő, 6 - hulladékhő hasznosítása A tudomány hajtóerejétől mozgatott, műszakilag tökéletesedő világunk egyre több olyan kényelmetlen mellékhatás okozta problémával találja szembe magát, melyek megoldásának, helyretételének halogatása jóvá nem tehető következményekhez vezethet. Környezetünkről, s hozzá való viszonyunkról van szó. A problémakör egyik legfontosabb megoldásra váró feladata a lakossági, s háztartásokban keletkezett hulladék tárolása, újrahasznosítása. A nap mint nap kidobott hulladékmennyiség óriási értékeket képvisel, mégis sok esetben az értékek visszanyerésére irányuló megoldás helyett marad a környezetet szeny- nyezö felelőtlen tékozlás. A háztartásokban keletkezett hulladék az összes ipari, mezőgazda- sági és városi hulladékmennyiségnek csak töredékét képezi. Az utóbbi években azonban mennyiségében és összetételében, az élet- színvonal okozta jelentős változásokat figyelhetünk meg. Az új csomagolástechnika, a változó lakáskultúra és sok más jelenség együttes hatása következtében folyamatosan növekvőben van e hulladékfajta mennyisége. Néhány évvel ezelőtt a kommunális hulladék okozta gond csak nagyvárosi problémának számított. Az említett fejlődés következtében azonban napjainkban már a kisebb öt-tízezer lakosú települések is kénytelenek foglalkozni ezzel a témával. Korunk műszaki problémáinak két kulcsfontosságú meghatározója van. Egyfelől a környezetvédelem, másfelől az energia és nyersanyagA hívott fél bárhol elérhető A clevelandi (Ohio) National Satellite Communications jelentette be az első olyan, Cue nevű személyi hívó berendezés üzembe helyezését, amelynek segítségével az Egyesült Államok bármely részén elérhető a hívott személy. A működési mechanizmus a következő: A résztvevő, aki egy másik személlyel beszélni kíván, Washingtonban díjmentesen kiválasztja a megfelelő csatlakozóállomást. Az ottani számítógép továbbadja a hírt a Wester IV. geostacioná- rius távközlési műholdnak. Ennek transzpondere egy duplex rendszerben működő adó-vevő készülék. A hírt néhányszáz műholdcsatornán közvetíti az állam egész területére, valamennyi URH sávban működő rádióadóhoz. Ezek egy nem hallható közbenső frekvencián betáplálják a hírt sugárzott műsorukba. A keresett személy hívó-vevő készüléke ekkor automatikusan rákapcsolódik a megfelelő frekvenciára, csipogni kezd és egy folyadékkristályos kijelzőre felírja a hívó fél pillanatnyi telefonszámát és egy kétjegyű azonosítási kódot. A hagyományos személyhívó rendszer hatótávolsága jelenleg még a gyenge adóállomás körüli 30-45 kilométeres körzetre korlátozódik. Egy nagyváros megfelelő ellátása már komplex állomás-hálózatot igényel. Emellett a készülékek használhatatlanok más helyeken mivel a különböző rendszerek más-más frekvenci- . ákat használnak. Ezzel szemben a Cue készülék a 88-108 MHz-es, szabványosított URH sávon sugárzott 200 kereskedelmi adás megfelelő közbenső vivőfrekvenciájára automatikusan rákapcsolódhat. A rendszer akkor is működik, ha a készüléket kikapcsolták, mivel a központi számítógép a híreket 12 órán át tárolja, s ezt minden résztvevő hívhatja tetszés szerinti telefonkészülékből. A számítógép a hírt nyelvszintetizátor segítségével közli a címzettel. Angolból fordította: G. Gy. hiány állít korlátokat. E két pólus között kialakított kapocs a környezet szennyező hulladékból környezetkímélő eljárással nyert energia, nyersanyag hozzásegíthet egy ökológiai katasztrófával már nem fenyegető állapot kialakításához. Felduzzadnak a lerakatok Napjainkban Csehszlovákiában az egy lakosra eső évi háztartási hulladék mennyisége 130-430 kilogramm között mozog, a vizsgált körzet adottságaitól ellátottságától, kiépítettségétől függően. Alkotó elemeit tekintve ez a mennyiség 7-14 százalék papírból, 22-39 százalék szervesanyagból, 1-2 százalék fémből, 3-11 százalék üvegből, 6-65 százalék hamuból és 12-18 százalék egyéb anyagból áll össze. A hulladék pontos felépítésének ismerete elengedhetetlen a megfelelő feldolgozási vagy tárolási módszer kiválasztásakor. A háztartásokban keletkezett hulladék elhelyezésének legegyszerűbb megoldása a lerakatokon történő tárolás, de ez a fajta tárolási forma napjainkban már sehol sem megengedhető, mivel veszélyezteti a talajvizek tisztaságát, fertőző betegségek kiindulási góca lehet, a felszabaduló gázok szennyezik a levegőt és a tájképbe való beillesztésük sem mondható esztétikusnak. A még létező, ilyen jellegű lerakatok megszüntetése elsődleges feladattá kell hogy váljék. A passzív tárolási módszer napjaink gyakorlata által is elfogadott formája az ellenőrzött ierakat. Ezek megfelelő helyének kiválasztását szigorú előírások szabják meg, a talajvizet a szennyeződésekkel szemMDAR VASBETONT VÁG A LÉZER Egy újfajta szén-dioxid lézerrel percenként 2,5 centiméteres vágási sebességgel lehet darabolni a 18 centiméter vastag vasbetont is. Ezt az egyedülálló teljesítményt csak a gázlézer újfajta kialakításával és a vágás során befújt tiszta oxigénnel lehet elérni. Az új berendezés a lézer és az oxigénlándzsa kombinációja. A lézer teljesítménye 20 kilowatt és egy méter a vágásszélessége. A sugár vezetését úgy alakították ki, hogy a beton vágása során nem csapódhatnak le korom- és anyagrészecskék a lézer tükrére. A könnyű automatizálhatóság révén az új amerikai berendezést felhasználhatják az atomreaktorok elbontására. Erre a célra más sugár-vágóberendezéseket is számításba vehetnek, de itt az a veszély fenyeget, hogy a vágáshoz szükséges víz radioaktivitással szennyeződik. ÉLŐLÉNYEK A MÁGNESES TÉRBEN A mágneses térnek sokféle hatása lehet az élőlényekre. Az egyik feltehetően a stressz. A québeci (Kanada) egyetem kutatói egereket tartottak hengeres ketrecekben, vízzel hűtött elektromágnes pólusai között. Az egereknek két napot adtak az adaptálódásra, az alkalmazkoben szigetelő réteg védi, működését pedig pontos üzemeltetési szabály irányítja. Az ilyen jellegű lerakatok egyik legnagyobb hátránya, hogy viszonylag nagy, egy tonna hulladékra kb. három négyzetméternyi területet igényelnek. Arról nem is beszélve, hogy a hulladékban rejlő lehetőségek teljesen kihasználatlanok maradnak. Energiatermelő szemétdomb A megfelelően tárolt és letakart hulladékban lejátszódó biológiai bomlási folyamat következtében jelentős mennyiségű biogáz („Faulgas“) szabadul fel. E gázelegy főleg metánt, széndioxidot, nitrogént és nyomokban oxigént tartalmaz, mely összetétel lehetővé teszi, hogy a biogáz, akár a földgáz, elégethető legyen. A biogáz hasznosításával kapcsolatban folynak kísérletek. dásra, mielőtt a mágneseket bekapcsolták volna. A mágneses tér elérte a 0,9-275 millitesla (mT) térerőt - a földmágneses tér erőssége 0,6 mT. A kutatók naponta megmérték az egereket a kísérlet négy napja alatt. Az ellenőrzött egerek folyamatosan nőttek, fejlődtek - körülbelül 1 grammal nőtt a testsúlyuk naponta. A mágneses térben tartott állatok fejlődése jelentősen lelassult az első két napon, azután gyorsan helyreállt a normális növekedés mértéke. Állandóan növelve a mágneses térerőt, a besugárzás első három napjában fokozatosan csökkent fejlődésük mértéke. A kísérleti eredményekből a kutatók arra következtetnek, hogy a mágneses tér stresszt okoz. Még a gyenge mágneses térre is olyan jellegzetes növekedés csökkenéssel válaszolnak, mint más élőlények a stresszre. A vészreakció fázisát a második, sokkal gyorsabb ellensokk-fázis követi, majd a végső fázis, az ellenállás vagy alkalmazkodás. A KERT RADIOAKTIVITÁSA Az angol állami energetikai hatóság vezetője a minap érdekes előadást tartott a radioaktivitás fogalmáról és a sugárzó hulladékok elhelyezésének feladatáról. Emlékeztetett rá, hogy minden kiskertben is mérhető radioaktivitás. Számításai szerint egy 20x20 méteres kert legfelső egyméteres talajrétegben mintegy 2 kiloPéldául a kassai (Koáice) hulladék- telepen a mérések alapján naponta négyszáz köbméter gáz szabadul fel, s ezt a közeli lakótelep kazánjainak fűtésére lehetne felhasználni. Hasonló kísérletek folynak az NSZK-ban lévő Schleswig-Holstein mellett elterülő hulladéklerakatokon is. Ennek területe nyolc és fél hektár, az elhelyezett hulladék mennyisége 900 ezer tonna. (A szakemberek 2005-re ezen a helyen egy tizenöt hektáros alapterületű 50 méter magas, 2 millió 500 ezer tonna hulladékot magába foglaló „szemétdomb“ kialakulását várják.) Az itt alkalmazásra kerülő módszer lényege, hogy a szigetelő takaróval lezárt hulladékrétegbe négy méter mélyen 300 méter hosszú gyűjtővezetéket fektetnek le. Ezen keresztül egy ventillátor segítségével szívják el a keletkezett biogázt. A ventillátor teljesítménye, s ezáltal a gázmennyiség is szabályozható. Az összegyűjtött gáz a biogáz működtetésű gázmotorban ég el, amely egy áramfejlesztőt hajt meg. A hulladékból nyert mintegy 600 köbméter óránkénti gázmennyiség ily módon akár 500 liter gázolaj megtakarítását is eredményezheti és 750 kilowattóra elektromos áramot termel. A generátor hűtésénél felmelegített vizet, a közeli üvegházak fűtésére használják. Vissza a természetbe A lerakatok kialakításával szemben fejlettebb és előbbre mutató megoldás a hulladékot komposzttá átalakító eljárások alkalmazása. A komposzttá válás biokémiai folyamat, amelynek lejátszódását mechanikai segédeszközök segítségével gyorsítjuk meg, s melynek folyamán az osztályozott összezúzott hulladékból komposzt keletkezik. A helyes irányú folyamat létrejöttéhez fontosak a megfelelő feltételek mint a helyes hőmérséklet, az optimális hulladékösszetétel, az elfogadható pH érték és a pontos levegrammnyi uránium, '6 kilogramm tórium és 0,8 kilogramm kálium- 40 izotóp van. A belőlük kiinduló természetes radioaktív sugárzás jóval jelentősebb, mint a villamos energiát előállító atomreaktorokban keletkező gyengén radioaktív és rövid élettartamú, közepesen sugárzó hulladéké. Ha a Nagy- Britanniában az „Atomáram“ előállítása során keletkező teljes ragőmennyiség. A mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjából a komposztálásnak nagyon sok előnye van. A komposzttá átalakított hulladékkal visszakerülhetnek a talajba azok az anyagok, amelyek különböző termékek (élelmiszer, papír, textília stb.) formájában kerülnek a háztartásokba. A legfontosabb a szerves anyagrész, de lényeges az így visszakerülő nitrogén, foszfor, kálium, mész és magnézium mennyisége is. Ügyelni kell arra, hogy az így nyert komposzt a megfelelő helyen és mértékben kerüljön a termőterületekre, s így kialakítható az anyagok optimális körforgása, amely megoldhatja, a műtrágyázással járó problémák egy részét is. A komposzt készítésének gazdag hagyományai vannak Európában. Hollandiában például a hulladék egynegyede kerül vissza ilyen módon a talajba, tehát a természetbe. Hazánkban az első próbálkozásokra az 1920-as években került sor. A tőzegből és a szennyvízderitö iszapjából készített terméket Fekának nevezték. 1946-ban megkezdődött a Vitahumnak keresztelt talajjavító anyaggyártása. A Vitahumot előállító technológia jellemzője, hogy viszonylag kevés, 10-20 százaléknyi háztartási hulladékot dolgoz fel, a többi része tőzeg, lignit, ipari hulladék és iszap. A leírt módon hazánkban évente 900 ezer tonna Vitahum készült. Ez a technológiai folyamat azonban nem tartozik a háztartási hulladék komposztálásának tipikus példái közé. Jellemzőbb erre a Karlovy Vary melletti Oder komposztálója. A hulladékot a GONDARD cég licence alapján hazánkban gyártott zúzóberendezés szaggatja apróra, az osztályozott zúzalékhoz homogenizátorok segítségével hígtrágyát kevernek, majd a keveréket az álló hengeres érlelő tartályokba szállítják. Ezt az egész folyamatot még kétszer megismétlik. A gépi berendezés egy harmincszor harminc méteres csarnokban helyezkedik el, és az egész komposztáló egy hektárnyi területet vesz igénybe. Az üzem teljesítménye 36 500 tonna komposzt évente. A háztartási hulladék alkalmazásának ezzel a módszerével az egész világon foglalkoznak, a komposztáló berendezések több tucat típusát gyártják, amely rendszereknek nagy része úgy van összeáll it* va, hogy lehetővé teszi a teljes hulladéktömeg újrahasznosítását. Ehhez osztályozni kell a kommunális hulladékot úgy, hogy külön kerüljön a fém, az üveg, a műanyag, külön az elégethető és külön a komposztálható hulladékrész. Meg kell még említeni, hogy a hulladékból komposztot csak olyan helyen érdemes készíteni, ahol a közelben megoldott az előállított komposzt fel- használása. dioaktív hulladékmennyiséget elosztanák az angol kertekben, ennek radioaktivitása nem haladná túl a természetes radioaktivitását. A talaj természetes sugárforrásainak sugárzása bizonyos kockázatot jelent, de a természet védötényezói következtében az a kockázat oly kicsiny, hogy mindenki fenntartás nélkül örülhet kertjének. Fiatal formatervezők bemutatkozása Bratislavában. Lehet, hogy a jövő mikrobuszát vagy kerékpárját látjuk? (A CSTK felvétele) Szemét-e a (háztartási) hulladék? Az NSZK-beli HAZEMAG által gyártott gyorskomposztáló 1 - fogadó siló, 2 - szállítószalag, 3 - zúzó, 4 - rosta, 5 - komposztáló, 6 - rosta (A szerző vázlatai) KOVÁCS LAJOS K *
