Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-11 / 36. szám

Hat Aranykalász díj találmányokért, újításokért Bevált a jó ötletek börzéje Az idén nemzetközi részvétellel megren­dezett Ceské Budéjovice-i Éltető Föld orszá­gos mezőgazdasági kiállítás mágnesként vonzotta az érdeklődőket. A napi 40-50 ezer látogató egyértelműen igazolta a seregszem­le népszerűségét, az embereknek a mező­gazdasági és élelmiszeripari termelés fejlődé­sét segítő, új tudományos-műszaki ismeretek és haladó technológiák iránti érdeklődését. A Vltava bal partján elterülő, kellemes környezetet biztosító parkerdő hozzávetőle­gesen 26 000 négyzetméternyi fedett és 95 000 négyzetméteres szabadtéri bemutató területén reggeltől kapuzárásig nagy volt a forgalom. Tapasztalataink birtokában bát­ran állíthatjuk, hogy a hazai és külföldi kutató- intézetek tevékenységét és legújabb eredmé­nyeit, a mezőgazdasági gépgyártó, illetve élelmiszer-ipari vállalatok újdonságait bemu­tató részlegeket követően, a feltaláló és újító­mozgalom eredményeit szemléltető területen volt legnagyobb a sürgés-forgás. S nem ok nélkül, hiszen a mezőgazdasági vállalatok szakemberei ezúttal is számos, figyelmet ér­demlő megoldást tanulmányozhattak. Milliókat érő ötletek Aleé Svitek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának dolgozó­ja elmondta, hogy a legjobb újítások országos börzéjének megrendezése az ö ötletük volt. Az első kísérlet 1981-ben nagy sikert aratott, így a jó ötletek börzéje azóta minden évben helyet kap a kiállításon. Zdenék Vácha mér­nök, a Gép- és Traktorállomások és Mező­gazdasági Gépjavító Vállalatok csehországi vezérigazgatóságának újításokkal és találmá­nyokkal foglalkozó dolgozója arról beszélt, hogy évente 70-80 megoldást áll módjukban bemutatni. A kiválasztás nem találomszerű, ugyanis az országos seregszemlén a kerületi bemutatókon legkedvezőbben értékelt meg­oldásokat népszerűsítik. Választani mindig van miből, hiszen - amint azt a kiállítási részlegen tett látogatása alkalmával Ondrej Vanék mérnök, a CSSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere is kiemelte - ,,a dolgozók egyre szélesedő műszaki alkotó kezdeményezése a mezőgazdaságban is a tudományos-műszaki haladás rugójává vált”. A csehországi mezőgazdasági és élel­miszer-ipari vállalatok dolgozói a 7. ötéves tervidőszakban 908 találmányt és több mint 126 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, ame­lyek megvalósítása közel 4 milliárd korona társadalmi hasznot eredményezett. A mező- gazdasági vállalatoknál tavaly mintegy 20 ezer újítási javaslatot valósítottak meg, melyek közül nyolcvanat tanulmányozhattak a kiállításra látogató szakemberek. Új ültetőgép, zöldségtermesztőknek Az idei börzén a zelatovicei Győzelmes Február Efsz által gyártott - 3,5 és 6 soros kivitelben is bemutatott - ültetőgép vonzotta leginkább az érdeklődőket. És nem csupán a hazaiakat, ugyanis hasonló gépet eddig a KGST-országokban nem gyártottak. Antonin Bouchal, a szövetkezet mellék­üzemágának vezetője elmondta, hogy ők nem foglalkoznak ugyan zöldségtermesztés­sel, mégis elfogadták az Olomouci Zöldség­termesztési Kutatóintézet fejlesztési-gyártási együttműködési ajánlatát. Abból indultak ki, hogy a gyakorlatnak szüksége van egy kor­szerű ültetögépre, amely megkönnyíti a kerté­szeti dolgozók munkáját. Jól számítottak, mert az ASA-981 típusjelű gép a külföldi- főleg a szovjet - szakemberek körében is nagy érdeklődést váltott ki. A gép közös vázra szerelt, önálló láncos ültetőegységekböl áll. Egy-egy alapegység­gel óránként háromezer tápkockás vagy egy­szerű palántát lehet kiültetni. Az 5-6 soros gépeknél a sortávolság 45-62,5, a tőtávolság pedig 20-80 cm között állítható, és az ültetési mélység is szabályozható. A fóliasátrakban vagy üvegházakban is alkalmazható, 3 soros változat esetében a legkisebb sortávolság 20 cm.- A hazai megrendelőknek tetszés szerinti mennyiségben szállítunk ültetöegységeket- mondta Antonín Bouchal -, viszont a fém vázat a műszaki rajzok alapján az érdeklő­dőknek maguknak kell elkészíteniük, mert a nagy kereslet miatt nem győzzük a komplet- tizálást. S néhány hónap múlva már vízada­goló berendezést is tudunk kínálni az ültető- géphez. Automatikus sorkövetö, zsákürítő és egyebek A börzén még sok érdekes megoldással találkoztunk, melyeknek valószínűleg a szlo­vákiai mezőgazdasági vállalatok is hasznát vehetnék. Kezdjük talán azzal, hogy volt a be­mutatón még egy ültetögép. Az Uherské Hra- diáté-i Dolina Efsz gépe kimondottan tőzeg- kockás palánták ültetésére készült, óránkénti teljesítménye 1-1,2 hektár. Figyelmet érde­mel a Jihlavai Gép- és Traktorállomás sara- bQlója, amelyre vegyszeres sorközi gyom­irtást szolgáló, adagoló berendezést szerel­tek. Egy másik gazdaságban, a Dőlni Újezd-i Békevédök Efsz-ben - a legújabb elektro­technikai ismeretek kamatoztatásával - auto­matikus sorkövetőt szerkesztettek a sarabo- lóra, így kezelőszemélyzet nélkül üzemeltet­hetik a gépeiket. A gyakorlati szakemberek körében jogos érdeklődést váltott ki a budkovcei Aranyka­lász Efsz konténeres önitatója, a Vitkovi Álla­mi Gazdaságban a kör alakú szalmabálák szállítására és legombolyítására kifejlesztett gép, valamint a Semöicei Közös Mezőgazda- sági Vállalat automata zsákürítöje. A Sedmi- horky u Trutnova-i Efsz SV6-092-es nyese- dékaprító adapterét a szőlő- és gyümölcster­mesztéssel foglalkozó gazdaságok szakem­berei figyelmébe ajánljuk. Az NDK-gyártmá- nyú E 281-C típusú járvaszecskázóra szerel­hető, 2130 mm munkaszélességű adapter az 50-60 mm vastag nyesedéket is felaprítja. A őejői Szovjet Hadsereg Efsz újítói két érdekes megoldást is bemutattak. A BKL-1 típusú talajlazitójuk a gyümölcsfák és a szőlő­tőkék közötti talajmunkára készült, segítségé­vel vegyszerek helyett mechanikai eljárással lehet megoldani a gyomirtást. Óránkénti telje­sítménye 0,4 hektár. A portáltraktorokhoz ha­sonló Howard kombájn vázára szerelt, speci­ális berendezéssel a kalászos gabonák és a kukorica permetezését oldották meg. A 18 méteres munkaszélesség 5 hektáros órán­kénti teljesítményt garantál. Végezetül hadd említsük még meg a plíá- kovicei Győzelmes Február Efsz UZDMP-01 típusú, univerzális berendezését, mellyel a traktor hátsó kerekének gumiabroncsát is maximum 15 perc alatt le és fel lehet szerelni. Sorozatgyártását 1988-ra tervezik. Az idei Éltető Föld országos mezőgazda­sági kiállításon összesen 70 Aranykalász dijat osztottak ki, ebből hatot - a húsz elismerő oklevélen kívül - a jó ötletek börzéjén bemu­tatott találmányok és újítások kaptak. Talán nem volt haszontalan, hogy mi is igyekeztünk alaposan körülnézni a kiállításnak ezen a részlegén. KÁDEK GÁBOR A kiállítás jó ötleteket, hasznos újításokat bemutató részlegén mindig nagy volt a sürgés-forgás (A szerző felvétele) Együttműködéssel a termelés fejlesztéséért A szakemberek egyöntetű véleménye sze­rint, a külföldi kiállítók által az idei Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállításon bemuta­tott termékek nagy mértékben hozzájárulhat­nak mezőgazdaságunk fejlődéséhez, ötlete­ket adhatnak élelmiszer-ipari vállalatainknak a választék bővítésére, egyszóval elősegíthe­tik az élelmiszerprogram teljesítését. Nem véletlen tehát, hogy a kiállítás külföldi részt­vevői az „Élelmet 15 millió lakosnak” jelszó jegyében mutatták be termékeiket. A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársa­ság a B 4-es pavilonban a tudományos-mű­szaki fejlesztési program jegyében fogadta az érdeklődőket. A Szovjetunió napján a Kelet­csehországi kerület fogadta a belorusz párt­ós gazdasági küldöttséget. Aiekszandr Sztarovojtov, a küldöttség vezetője sajtótájé­koztatón számolt be a szovjet földművesek eredményeiről. Kiemelte, hogy gyors ütem­ben korszerűsítik a termelést, érvényesítve az intenzifikációs törekvéseket. Lényegesen hozzájárulnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága által elfogadott élelmiszerprogram teljesítéséhez. A Belorusz SZSZK-ban a mezőgazdasági földterület 48 százalékán gabonát, 40 százalékán pedig takarmányt termelnek. A korszerű termelési módszereket a gabonafélék 70 százalékánál alkalmazták, s ennek eredményeként közel egy tonnával nőtt az átlagos hektárhozam. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a köztársaságban milyen erőfeszítések tör­ténnek a fajtanemesítésben. A küldöttség tagjai olyan gabonafajtákról beszéltek, ame­lyek rendkívüli nagy termöképességűek. A Zajerskíj 85 tavaszi árpa átlaghozama 7,9 tonna hektáronként, de kisebb területen 10 tonnás átlagos hektárhózamot is elértek már belőle. Az érdeklődés középpontjába került a Búg zabfajta, amelynek hektárhozama a magtermesztő gazdaságokban 10,7 tonna volt. Bemutattak még nagy keményítő értékű és bötermő burgonyafajtákat is. Számos kol­hozban ezek terméshozama eléri, sőt meg­haladja a 40 tonnát. Amint a küldöttség veze­tője elmondotta, a Szovjetunió és Csehszlo­vákia között vetőmag-cserére is sor került, s az együttműködés elmélyítésére rendkívül jók a lehetőségek. A mezőgazdasági kiállítás sikeréhez a Ma­gyar Népköztársaság is jelentős mértékben hozzájárult az F pavilonban kiállított terméke­ivel és bemutatott termelési rendszereivel. A Bolgár Népköztársaság pavilonfában sokan megismerkedtek a bemutatott új zöldség- és gyümölcsfajtákkal (Kádek Gábor felvétele) Csomós Árpád, a Dél-somogyi Mezőgazda­sági Kombinát nagyatádi kísérleti gazdaságá­nak dolgozója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évben Csehszlovákiában1360 hektá­ron termeltek burgonyát magyarországi út­mutatások alapján. Az idén a somogyi kombi­nát 1498 hektár burgonya termeléséhez ad szaktanácsokat. Mezőgazdasági vállalataink dolgozóinak figyelmét főleg a Murillo, Gülba- ba, Delcora és Somogyi kifli burgonyafajták keltették fel. A szakelőadó nagy reményeket fűzött a mericlon szaporítási eljáráshoz, amellyel sikerül kizárniuk a vírusos fertőzé­seket. A Hungarovin külkereskedelmi vállalat ter­mékei ismertek nálunk. Éles István, a vállalat dolgozója elmondotta, hogy szeretnének még több kiváló minőségű bort, valamint 0,375 literes pikoló pezsgőt exportálni. Újdonság­ként megemlítette, hogy a fogyasztók kíván­ságára megkezdik a 4,5 százalék alkoholt tartalmazó, meggyel, erdei gyümölccsel és kajszilével ízesített, szénsavas üdítőital gyár­tását. A tervek szerint évente mintegy 160 ezer palackot juttatnak az üzlethálózatba. Figyelemre méltó a Komáromi Mezőgaz­dasági Kombinát és a Komárnói Állami Gaz­daság kooperációja az ekevasak életképes­ségének növelésében Ha ráhegesztik az élkefém elnevezésű anyagot, akkor 7-15 százalékkal nő az ekevas élének tartóssá­ga. Molnár Ernő, a kombinát dolgozója, illetve Szekeres Ferenc, az Állami Gazdaság ener­getikusa arról tájékoztattak, hogy tapasztalata­ikat szívesen átadnák más vállalatoknak. A csehországi termelők körében a bajai kukoricatermesztési rendszer újdonságai kel­tették a legnagyobb érdeklődést. Patakfalvy Péter, a termelési rendszer munkatársa el­mondotta, hogy Csehszlovákiában három­éves kísérletek után honosítják meg az egyes kukoricafajtákat. Vállalatainkkal egyre jobb az együttműködés. Most például a Sluéovicei Agrokombináttal való közös program kialakí­tásáról tárgyalnak. Ollós László, a BKR eke- csi (Okoő) bázisgazdaságának vezetője arról beszélt, hogy Szlovákiában 22 ezer hektáron, a morvaországi gazdaságokban pedig 6500 hektáron termelik a kukoricát a bevált ma­gyarországi módszerekkel, s a hektárhoza­mot sikerült 6 tonna fölé emelniük. ’ A Lengyel Népköztársaság pavilonjában Tadeusz Waslicki, a kiállítási részleg igazga­tója a Hortex céget emelte ki, amely nagy mennyiségben szállít Csehszlovákiába zöld­ség- és gyümölcskonzerveket és más termé­keket. Arra törekednek, hogy az igényeket maximális mértékben kielégítsék. Piotr Sol- nicki, a Radzikowi Növénytermesztési Kuta­tóintézet osztályvezetője a nagy termöképes- ségú és jó tulajdonságú gabonafajtákat di­csérte. A Platek és Gorái zabfajtáik kevés zsírt tartalmaznak, így különösen alkalmasak zabpehely készítésére. A Jawa őszi búzájuk hidegtűrö és erős szálú, a kísérletekben 12 tonna volt a hektárhozama. Az új nemesítésü Maino tritikálé a jövő gabonája Lengyel- országban; jelenleg 300 ezer hektáron terme­lik, de 1989-ben már 1 millió hektár lesz a termőterülete. A lengyel pavilonban tett látogatása alkalmából Lubomir Strougal, a szövetségi kormány elnöke a további együttműködés bővítésének lehetőségeiről beszélt. A lengyel vállalatok képviselői meg­erősítették, hogy szívesen szállítanak Cseh­szlovákiának jó tulajdonságú és nagy termő- képességű burgonyafajtákat. A Bolgár Népköztársaság zöldség- és gyü­mölcsbemutatójával keltette fel az érdeklődök figyelmét. A bolgár Miljana étkezési paradi­csom rendkívül bőtermő - átlagos hektárho­zama 30-40 tonna -, és rendkívüli nagy a betegségekkel szembeni ellenálló képessé­ge. Dmitr Stanev, a kiállítási részleg igazga­tója az újdonságok közül kiemelte még a Nek- tarina vékonyhéjú őszibarackot, a Stenley kék szilvát, valamint a kellemes illatú nyári Evley Bley almát. A külföldi kiállítók termékeikkel látványo­sabbá, színvonalasabbá tették a kiállítást. Egyengették a termelés fejlesztését szolgáló termelési rendszerek tökéletesítésére, széles körű alkalmazására irányuló, nemzetközi együttműködés útját. Erkölcsi elismerés gya­nánt több termékükért Aranykalász díiat kap­tak. BÁLLÁ JÓZSEF A KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÓK KÍNÁLATA Hi mm I limiilil I Vll lllllflhfl I ÉLTETŐ FÖLD ’87: érdekes, tartalmas seregszemle volt

Next

/
Thumbnails
Contents