Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-04 / 35. szám
Vasárnap 1S87. szeptember 6. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 06.01, nyugszik 19.09, Közép-Szlovákia: 06.08, nyugszik 19.16, Nyugat-Szlovákia: 06.14, nyugszik 19.22 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 18.53, nyugszik 03.42, Közép-Szlovákia: 19.00, nyugszik 03.49, Nyugat-Szlovákia: 19.06, nyugszik 03.55 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZAKARIÁS - ALICA nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL :v; A SZOCIALIZMUS DEMOKRÁCIA NÉLKÜL NEM LEHETSÉGES Alexandr Perutka írása KORLÁTOK ÉS LEHETŐSÉGEK Kopasz Csilla cikke ROHAMOK ÉS OSTROMOK Borisz Krotkov írása BEVÁLT A JÓ ÖTLETEK BÖRZÉJE Kádek Gábor riportja OKOLHATÓ A MEZŐGAZDASÁG? Gály Iván Írása TÁTRAI MONDÁK Ivan Bohuá cikke AMIRE AZ ÉLET TANÍTOTT Hja Ehrenburg Írása híd alatt Zdenék Hendrych novellája Több mint 210 ezer méter fonalat gyártott terven felül az év első öt hónapjában a Liptovsky Mikuláá-i Május 1. Szövőgyár Ifjúsági szocialista munkabrigádja. A harmincnyolc tagú kollektívát Magda Hollá vezeti. Sikereiről tanúskodik többek között az is, hogy aranyéremmel tüntették ki. Képünkön: Alena Dupőáková fonalat fűz a gépbe. (Vladimír Gabco felvétele - ÖSTK) A Jindrichűv Hradec-i Jitka vállalatnál a múlt év végétől működik az az új gépsor, mely farmeranyagot gyárt. A vállalat átépítése 123 millió koronába került. Az új termék tiszta pamutból készül, indigóval festett. Az idén a tervek szerint 2 750 000 métert készítenek belőle. A képen Olga Seifriedová szövőnő látható. (Jaroslav Sybek felvétele - ŐTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A szövetségi kormány jóváhagyta a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak 1989. január elsejétől érvényes komplex rendezését az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, az erdőgazdaságban és a vízgazdálkodásban, valamint egyes további ágazatokban. Komplex jellegű, bonyolult munkáról van szó, amely arra irányul, hogy az alapelvekkel összhangban kialakuljanak a feltételek a gazdasági szabályozók objektivizálásához, valamint az alapjában véve egységes nyereségelvonási rendszer kialakításához. Az árrendezés az olyan gazdasági intézkedések közé tartozik, amelyek célja az érdekeltség növelése, a termelési költségek csökkentése és a hatékonyság fokozása. Az árrendezés nem fogja növelni a nagykereskedelmi árak általános színvonalát. Arra irányul, hogy kialakítsa a feltételeket a vállalatok pénzügyi önellátásához. Csak a gazdasági szervezeteket érinti, s nem vonatkozik a kiskereskedelmi árakra. Az árrendezésnek színvonalasabb árak kialakításához kell vezetnie, amelyek jobban érvényesítik a gazdasági szempontokat a termékek előállításában, ezek kölcsönös árviszonyában, s kedvezően hatnak a tervezett össztársadalmi célok elérésére. Sokkal igényesebbek lesznek azok a mikro- ökonómiai árintézkedések, amelyek a gyártmányfejlesztés, az export és az intenzifikálás ösztönzésére fognak hatni, s a nem árjellegű intézkedésekkel együtt a mikroökonómiai egyensúlyhiányok felszámolására irányulnak. Egyszeri árrendezéssel nem lehet minden problémát megoldani. Ehhez nincsenek meg a feltételek. Számos alapvetően fontos feladatot csak az árak folyamatos időszerűsítésével lehet megoldani a 9. ötéves tervidőszakban, s az erre vonatkozó szabályokat még az idén kidolgozzuk, a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó komplex dokumentum^lőkésztítése keretében. Az árakra és azok színvonalára különböző tényezők gyakorolnak hatást. Belföldiek és külföldiek egyaránt. Az árképzésben rugalmasan kell alkalmazkodni ezekhez a hatásokhoz. Tudjuk például, hogy az állóeszközök nem kielégítő kihasználásából, ezek fölösleges meny- nyiségéból és alacsony termelékenységű, sok munkaerőt lekötő működtetésből társadalmi kár származik. Ezért semmi szükségünk sincs arra, hogy az árak a kihasználatlan állóeszközök és készletek felújítására is szolgáljanak. Az állóeszközök gazdaságos kihasználásának a követelményében legalább a kétmüszakos üzemeltetésből kell kiindulnunk. (Michal Sabolcík elvtárs Az árak és a gazdasági szabályozók című cikkéből) Noha eddig még soha nem beszélgettünk, alakját megőrizte emlékezetem, a Jókai Napokról. Szőkeségével, magas termetével kitűnt a színpadon, akár farmerben és fehér pólóban szerepelt, akár kosztümben, tagjaként szülővárosa, Királyhelmec (Kráf. Chlmec) irodalmi színpadi, illetve színjátszó együttesének, amelyek a korábbi években szinte mindig jelen voltak jeles országos seregszemléken, vagy az egyik, vagy a másik csoport. Közös ismerősünk azt mondta róla, egyike azoknak az embereknek a Bodrogközén, akiket érdemes bemutatni a szélesebb a nyilvánosságnak. Zvolensky Tiborné. Most itt ül velem szemben, ki- rályhelmeci lakótelepi lakásuk ízléssel berendezett nappali szobájában beszélgetünk. Óvónőnek tanult, hetvenötben végzett Losoncon (Lucenec). Harmicegyéves, Bácskában (Backa) az egyosztályos óvoda igazgatója. Bár szereti a községet, az ottani gyerekeket, akik közül három-négy apróság Ka- ponyából (Kapona) jár be, azért, őszintén megvallja, bejönne Ki- rályhelmecre. Ólykor gondot okoz az ingázás, mint az idén januárban is, amikor nem indultak a buszok, és „innen kellett intézkedni“. Másrészt - ezt már én gondolom - bizonyára szívesen kerülne közelebb mindahhoz, ami nemcsak szenvedélye, szívügye is. De ne siessek előre.- Az alapiskolában szerepeltem a néptánccsoportban, csellóztam az iskola negyven tagú zenekarában, népdal-versenyeken vettem részt, nem is eredménytelenül - mondja vendéglátóm. - Losoncon folytattam a kulturális tevékenységet, ott léptem be a Csemadokba, és mint Helmecen, ott is szerepeltem névadókon, esküvőkön. Amikor hazakerültem, megtudtam, hogy néptánccsoport alakult. Hétévigvoltam tagjaaBod- rogközi Néptáncegyüttesnek. Közben koreográfiái tanfolyamra jártam, énekeltem a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarában és a kassai (Koái- ce) Csermely kórusban, igaz, csak két évig, mert férjhez mentem, soknak bizonyult ennyi feladat. Most, mivel a gyerekek még kicsinyek, szünetel a CSMTKÉ-tagságom, de továbbra is ott vagyok a helmed színjátszó csoportban. Jót nevettünk címmel sikeres kabaréestet adtunk az idén. És ott van Zvolensky Tiborné újra a néptánccsoportban, sőt januártól a művészeti vezetője. Nem kevés a gondja, gondjuk, nincs zenakar, új ruha kellene, de „nincs rá pénz“. Mire ez a kisportré megjelenik, már bizonyára találkoztak a városi nemzeti bizottság elnökével, működne közre nehézségeik leküzdésében. Más tájegységekből vett példákra gondolva, talán valamelyik helybéli üzem is felvállalhatná az együttes támogatását, hisz nem elsősorban magukért dolgoznak ők, a várost, az egész Bodrogközt akarják képviselni méltó színvonalon.- Gyűjteni is kellene, eredeti bodrogközi anyagot, de a gyerekektől egyelőre nem tudok. Régebbi anyagból szeretnék most átdolgozni egy-egy koreográfiát. Az iskola Apró Bodrogközi együttesével új műsort készítünk, koreográfiáit közösen egy kolléganővel. Bekapcsolnánk ebbe az 1 -4 osztályos gyerekeket is. Akiknek, ha csoporttá szerveződnek, Zvolensky Tiborné lesz a vezetőjük. Ennyi, családon és munkahelyen kívüli feladat hallatán, ámulva kérdem, hogy bírja erővel,idővel, kedvvel.-Jó férjem van. Segítenek a szüleim is, de elsősorban a férjem, pedig, mint vasutas, műszakba jár. Mondta már ugyan, hagyjam ott a „nagy Bodrogközit“, mert amikor hazajövök, mindig azt hallja tőlem, hogy ez sincs, az sincs. Viszont tudja, hogy szeretem csinálni, színdarabot játszani is, szavalni is. Az óvónők számára rendezett szavalóversenyen legutóbb harmadik lettem a járási fordulóban, első a kerületin. Rácz Olivértől mondtam A kis méh és a pillangót. Ezután megemlítem a Jókai Napokat, amelyeken négyszer vett részt Zvolensky Tiborné, mindig szereplőként. Ahogy mondja, általuk szerelmes lett Komáromba (Komárno), annak idején szóba is került, hogy oda mennek lakni. Egyrészt, van táncegyüttes ott is, a Hajós, másrészt még: „ott lehetnék minden Jókai Napokon“. Maradtak Királyhelmecen, és jó hogy maradtak, azt hiszem, nagyobb szükség van rájuk itt. Ahol:- Elsősorban anya vagyok, foglalkozni kell a gyerekekkel. Tibor négyéves, Gabika három. Sok népdalt tudnak már, táncolunk is a lakásban. Szeretném, ha táncosok lennének, bár a férjem azt mondja, elég abból egy is a családban. Különösen a kisfiam szereti, ha együtt énekelünk. Legutóbb azt tanultuk meg, hogy: Kistárkányba két úton kell bemenni... BODNÁR GYULA ÚJ sz E 1987. IX Sok szerepben
