Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-03 / 26. szám
ÍJ szú 21 987. VII. 3. Kannibál-e a nutria? Egyes - főleg kezdő - nutriatenyésztök gyakran panaszkodnak, hogy elsősorban a téli hónapokban sok a halva született fióka. Sőt! Van, aki azt állítja, hogy a nutria kannibalizmusra hajlamos, megöli, megharapdálja, illetve megeszi a kölykeit. Gyakorlati tapasztalataimból kiindulva, bátran állíthatom, hogy a nutria nem kannibál. Számtalanszor meggyőződtem róla, hogy a szülök kizárólag a halva született vagy a születés után elpusztult fiókákat harapdálják össze, azokat is csak kivételes esetben. Ha az ólak nem eléggé tágasak és a nősténynek elléskor nincsen elég helye, bizony nem ritkaság, hogy összegyúrja, agyonnyomja a fiókákat. Nem beszélve arról, hogy olykor még a hím is betolakszik az ólba az ellő nőstényhez. Az ellés előtti napokban alaposan kitakarítom az ólat, kihordom a trágyát és száraz almot teszek a helyére. Ezzel is nagyobb helyet biztosítok az ellő nőstény számára. Ha a vemhes nőstény fehérjében és vitaminokban szegény ele- séget kap, akkor különösen sok a halva született fióka, és az élve születettek közül is sok elpusztul. A vitaminok közül főleg az E-vitaminnak van nagy jelentősége, amit zöldeleséggel lehet biztosítani. Télen nincsen friss zöldtakarmány, ezért csíráztatott gabonát, csiraolajat, illetve Combinál E kiegészítőt kell adagolni, mondjuk a szokásos keverékbe vagy száraz kenyérre csöpögtetve. Ellés előtt a vemhes nősténynek lenmagot szoktam adni. Megfőzöm és öt nősténynek naponta egy leveskanálnyit adok belőle, természetesen az egyébként is adagolt eleséghez keverve. Szükség szerint Roboran H, Combinál A + Ö2 és Píastín kiegészítő takarmányt, illetve halzsírt is adok az állatoknak. A szoptatós nőstényeknek és a fiókáknak tejben főtt zabpehellyel kedveskedek. A kimért daramennyiséget tejben megfőzöm és hozzáadom a napi keverékhez. Úgy vélem, hogy ha egy kevés tejet is kapnak az állatok, megszilárdul az egészségi állapotuk, gyorsabb lesz a növekedés, és a nyert gerezna minősége is jobb. Kis híján húsz éve foglalkozom nutriatenyésztéssel, de a nutriák kannibalizmusával még nem találkoztam. Mint már említettem is, előfordul, hogy a szülők megharapják a halva született vagy születés után elpusztult, és a tenyésztő által időben el nem távolított fiókát, de a magzatfalás, az életerős fiókák elpusztítása, felfalása „nutriáéknál“ nem szokás! S. J. Az akácpajzstetűröl A szakirodalomban közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni) néven is emlegetett akác- pajzstetü (Eulecanium corni) az egyenesszárnyú rovarok rendjébe tartozik. Az akácon kívül főleg az őszibarack- és szilvafákat, továbbá az egrest, a ribiszkét és a szőlőt veszélyezteti, a megtámadott növények fokozatos pusztulását, kiszáradását okozva. A növényvédelem szempontjából elhanyagolt kertekben kisebb számban más gyümölcsfákon is károsít. Az akácpajzstetű lárva alakban telel át a fák törzsén, az ágakon, a kéregrepedésekben vagy a kéreg alatt, esetleg a fák közvetlen közelében a talajban meghúzódva. A lárvák tavasszal szétszélednek az ágakon és szívogatással igyekeznek minél több tápanyagot gyűjteni a gyors fejlődéshez. Az egyéves hajtásokat kedvelik. A pajzs védelme alatt már május 20-dikára kifejlődnek és ivaréretté válnak a hímek és a nőstények (a nemek aránya évenként változó). Párosodásukra a szélcsendes, meleg napokon kerül sor, majd a nőstények (ezek pajzsa barnás színű) lerakják tojásaikat a pajzs alatt. A lárvák június végén kelnek ki, elhagyják a pajzsokat és szétszélednek a fákon, bokrokon. A fiatal lárvák nem a hajtásokat, hanem a leveleket szívogatják, de még lombhullás előtt alkalmas helyet keresnek a teleléshez. Néha erősen elszaporodnak, de azután ismét mérsékelt szaporodás következik. Mivel az akácpajzstetüt a természetes ellenségei is tizedelik, tömeges elszaporodásától csak az elhanyagolt kertekben kell tartani. A kártevőt a téli lemosó permetezésre használt készítmények jó hatásfokkal pusztítják, a fiatal lárvákat és nőstényeket pedig a forgalomban levő foszforsavészterekkel lehet irtani. SZALAI LÁSZLÓ Barátunk a barátka Közismert tény, hogy énekes madaraink nem csupán érdekes és kedves színfoltjai környezetünknek, de felbecsülhetetlen hasznot is hajtanak azzal, hogy sok-sok káros rovart elpusztítanak. Éppen ezért érthető, hogy főleg a kertbarátoknak az a vágyuk, hogy minél több madár röpködjön-csicseregjen a kertjükben. Kedvelt barátaink egyike a barátka. Csengő énekében legtöbbször már márciusban gyönyörködhetünk, miközben a szürke tollú, a feje búbján fekete „sapkát“ viselő, a verébnél is karcsúbb madárka fürgén ide- oda bujkál az ágak között, és hegyes csőrével rendületlenül csipegeti a rügyek tövében vagy a fakadó levelek között megbújó rovarokat. A tojó annyiban különbözik párjától, hogy a feje búbját nem fekete, hanem vörösbarna tollak borítják. A megtelepedő barátkapár csengő éneke egészen nyár derekáig haitik a bokrok ágai, a fák koronái közül. Kedvenceink rendszerint alacsonyan - sűrű ágak-indák szövevényébe, néha egyszerűen a csalá- nosba - fészkelnek, s vékony növényi szálakból épített, silány fészkük-^ bői évente két alkalommal röpítenek ki fiókákat. Táplálékuk zömét a hernyók, a lepkék és a pókok adják, de nyár végén a fekete bodza érő bogyóit is szívesen csipegetik. Aki előrelátóan bodzabokrot telepít a kert napos sarkába, augusztusban és szeptemberben egyébként is tarka madárseregben gyönyörködhet, mert a pirosodó-feketedö bogyók odacsalogatják a sárgarigót, a kerti és a kis poszátát is, ami természetesen a kártevő rovarok állományának megtizedelését is jelenti. Kanizsa István Tallózás Fólián szárad a széna. A svájci kisállattenyésztők figyelmet érdemlő újítást alkalmaznak a szénakészítésben. A lekaszált füvet vagy egyéb zöldtakarmányt fóliára terítik, majd a fóliát esténként a fűvel együtt felcsavarják. Módszerük előnye, hogy a száradó anyag nem érintkezik a nedves talajjal, és természetesen az éjszakai harmat sem nedvesíti be, vagyis a hagyományos szárítási módszerhez képest sokkal gyorsabb a száradás. S ami legalább ilyen fontos: az új eljárással készített széna rendkívül jó minőségű. Az egér nem hizlal. Ha egeret fog a macska, azt nem kell beszámítani a napi eleség mennyiségébe, mert - tekintve, hogy még a legügyesebb egerésző sem fog napi egykét egérnél többet - energia szempontjából semmit nem nyom a latban, tehát nem fenyeget a veszély, hogy esetleg elhízik a macskánk. Érdemes kísérletezni Vegyszert pótolhat a növényi kivonat Az időnként külföldi szakirodalmat is lapozgató, kirándulások és tanulmányutak alkalmával új, bevált kistermelői módszereket tanulmányozó kertbarátok figyelme nálunk is egyre inkább a némely országokban már komoly népszerűségnek örvendő - az esetek többségében figyelmet érdemlő eredményeket felmutató, de olykor túlzásba vitt - biológiai kertművelési és növényvédelmi módszerek felé fordul. A kísérletező kedvű kertbarátok első hazai tapasztalatai igazolni látszanak némely külföldi módszereket, viszont túlzás azt állítani, hogy a különféle növényi kivonatok használatával vegyi készítmények nélkül is képesek leszünk fékentartani a kerti növényeinket fenyegető betegségeket és kártevőket. Persze már az is sokat jelent, ha legalább mérsékeljük a növényvédő vegyszerek használatát a házikertekben és a kerttelepeken, ezért célszerű folytatni a kísérletezést, a tapasztalatok gyűjtését és a bevált módszerek népszerűsítését. A kertbarátok által használt növényvédő vegyszerek részbeni helyettesítésére alkalmas növényi kivonatokról szólva, a külföldi és hazai szerzők többsége a csalánt említi elsőként. Nem véletlenül, ugyanis a kellemetlen gyomnak tartott csalán valójában hasznos növény. Levele és szára gyógynövényként gyűjthető, zsenge leveléből saláta vagy toroköblító készülhet, gyökerének alkoholos kivonata pedig csökkenti a hajhullást. Az olajat, vasat, hangyasavat és ammónium-ve- gyületeket tartalmazó csalánban nagyobb mennyiségű kovasav is található, s ez szilárdítja a kivonattal kezelt növények ellenálló képességét és serkenti a növekedésüket. Az öt liter földkeverékre számított, púpozott evőkanál csalánpor regenerálja a talajt, ami különösen a paradicsompalánták és különféle dugványok esetében előnyös. A csalánkivonattal beöntözött földkeveréket egy heti pihentetés után lehet bevetni vagy dugványokkal betelepíteni. A virágzás előtt kaszált csalánból tápoldatos beöntözésre vagy növényvédő permetezésre alkalmas kivonat készíthető. Három kilogramm friss csalánt vagy 1 kg csalánport 10 liter vízben 8-14 napig kell áztatni, s a nyert kivonatot 1:5 arányban hígítva rovarok elleni permetezésre, 1:10 arányú oldat formájában pedig beöntözésre használhatjuk. A csupán 1-2 napig áztatott növényzet kivonatát hígítás nélkül hasznosíthatjuk. A komposzt is gyorsabban érik, ha időnként meglocsoljuk csalánkivonattal. Néhány szlovákiai kertbarát állítja, hogy a csalánlé segítségével nemcsak a levéltetvek és a hernyók, de még a burgonyabogarak is jó hatással riaszthatók. Egyes tapasztalatok szerint a biológiai növényvédelemben jól felhasználható a cickafark is. A növény meszet, vasat, káliumot és nátriumot tartalmaz, tehát a kivonata elsősorban trágyázó beöntözésre szolgálhat, de az erjesztett lének rovarúzó és palántadölést megelőző-gyógyító hatása is van. Az egy leveseskanál- nyi cickafark egy liter vízben történő ázta- tásával nyert kivonat sokak szerint gyors csírázásra készteti az elfekvő magokat. Akárcsak a paradicsom hónaljhajtásainak vagy termésének áztatásával nyert kivonat, a felaprított és tízszer annyi esővízben 12 órán át áztatott kamilla is elsősorban a levéltetvek riasztására szolgál. A nyert kivonatol 1:5 arányban hígítva, és tapadást fokozó szer hozzáadásával kell kipermetezni. A giliszfaüzö varádicsból szárítás és zúzás után nyert port kártevők elleni porozásra, a friss növényt legyek, poloskák, molyok és bolhák riasztására használják. A levelekből egynapi áztatás után 10 percig tartó főzéssel készült kivonat - 1:3 hígításban - a málnaormányos, a málnabogár, a szederatka, valamint a levéldarazsak ellen bizonyult hatásosnak. Ha azonos mennyiségben zsurló, csalán és üröm is kerül az erjesztöedény- be, a nyed kivonat rovarölő hatása jelentősen nő. A gilisztaúzö varádicsból és ürömből egy napig tartó áztatással készített sima lé a varasodás és a levéllyukasztó betegségek elleni védekezésben lehet a hasznunkra (főleg akkor, ha még zsurló is kerül az áztatóvízbe). Sowa szerint a gilisztaűző varádics virágából készült lé és sóoldat (10 liter vízhez 10 dkg só) megvédi a paradicsomot és a burgonyát a rozsdabetegségektöl, a lisztharmattól, valamint a baktériumos megbetegedésektől. Aki szeretné kipróbálni ezt a módszert, 30 gramm virágot áztasson be és 1:2 arányban hígítva permetezze ki a kivonatot. Másnap sóoldattal kell kezelni a növényzetet. Egyes kertbarátok bársonyos büdöskével igyekszenek távoltartani növényeiktől a levéltetveket, mások néhány tő kenderrel vagy 4-5 százalékos konyhasóoldallal óvják a káposztát a hemyókárté- teltöl. A holland kertészek a gyalog- vagy fekete bodza 40-50 cm-es hajtásaiból egy marókra valót 10 liter vízben 20 percig forralnak, s a nyert levet ugyanannyi vízzel hígítva, öntözőkannával ráöntik a hernyók által már megtámadott káposztára. A mezei zsurló főzete (500 gramm száraz zsurlót 10 liter vízben fél óráig főzik, majd 1:5 arányban hígítva használják) a gyümölcsfák, a zöldségnövények és a szőlő lisztharmata, valamint rozsdabetegségei ellen használatos, de egyes tapasztalatok szerint a káposztagyökér- golyva és a szamócát támadó szürkerothadás ellen is bevált. A zsurló- és csalán- főzet keverékét helyenként a levélfoltosság megelőzésére, illetve az atkák riasz- tására-pusztitására használják. Tudunk a hagymafélék, sőt a kerti növényeken károsító csigák áztatásával nyert kivonatokkal folytatott kísérletekről, és egyéb hasonló eljárásokról is. Persze, mindezt csupán kipróbálásra tudjuk javasolni, nem pedig általános elterjesztésre, mert a hazai tapasztalatok hiánya fokozott óvatosságra int. Viszont nem árt megkérdezni a nagyapáinkat, hátha megtudunk egyet s mást a ma újnak tartott, de egykor talán elterjedten alkalmazott módszerekről, mesterfogásokról. Helyenként nálunk is szokás volt bodzabokrokat telepíteni az istállók közelébe, nyers burgonyaszeleteket duggatni a drótférgekkel fertőzött ágyásokba stb. Ne járjunk a szomszédba a tudományért, ha keil, ha nem. (del) Az uborka viszonylag hosszú ideig eredményesen megvédhető a tetemes károkat okozó betegségektől, ha támvezetékre futtatjuk, és locsolás helyett árasztásos eljárással öntözzük a növényzetet. A felvételen Nagy Károly alsópéteri (Dolny Peter) kertbarát az uborka zsenge hajtásait rögzíti a tamvezetékhez. (Kádek Gábor felvétele) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Díszes olasz kelengyeláda. 7. Lehull. 13. Zár alá vett. 15. Neheztel. 16 Rejtvényünk első része. 19. Régi hosszmérték. 50. A lemez szélei. 21. Togó fele. 22. Sulfur, oxigén. 23. Mister. 24. Határozói ragpár. 26. Ilyen vegyületek is vannak. 29. L. É. 6. 30. Természetes vízfolyás. 32. Német népcsoport. 33. Elgondolás. 34. Iskola. 35. Irány. 37. Érces hang. 39. íme. 40. Hideg ital. 42. Vasötvözet. 43. Azonos betűk. 44. Spanyolországi város. 46. Személyes névmás. 47. Szállodában van! 49. Készül. 51. Testrész. 53. „A“ vesztesége. 55. Angolna - németül. 56. Tilosnak nyilvánítok. 58. Gárdonyi Géza műve. 59. Korsóban van! 60. Visszaás! 61. Elek, Ádám. 62. A savó közepe. 64. B. M. A. 69. Átpártol. 70. Bizonyít. 71. Saját... szerint. 72. Indiában élő népcsoport. FÜGGŐLEGES: 1. Ravasz. 2. Élőszóval történő. 3. S. Á. B. 4. Orloj régi neve. 5. Mondatszó. 6. E. L. Z. 8. Hárfafajta. 9. Sajtó - angolul. 10. Tehát - latinul. 11. Rob..., Walter Scott müve. 12. Utónév. 14. Bizonytalan. 17. Magyar operaénekes. 18. Háztartásbeli - szlovákul. 25. Kettős betű. 27. Az orsó közepe. 28. Betűrend. 29. Figyel. 31. Állati lak - duplán. 33. Nyom. 36. Legegyszerűbb. 38. Folyó Szibériában. 40. Szeszes ital. 41. Érzelmesen mereng. 43. Népi hangszer. 44. Sakk-világbaj- nok. 45. Pompás, remek. 47. Cipő. 48. Kis rész. 50. Magyar költő. 52. malomban van! Vegyit. 60. Szöget alkotó két egyenes valamelyike. 63. Nagy vérteshal. 65. A kén és a tantál vegyjele. 66. Létezett. 67. Kevert dög! 68. D. O. V. A június 19-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nem a nyelv felelős azért, ha az emberek nem értik meg egymást. Könyvjutalomban részesülnek: Szakács László, Királyhelmec (Krárovsky Chlmec), Zsidek Mihályné, Bratislava, Szendi Ilona, Nagymegyer (Calovo), Derzsi Janett, Kassa (KoSice), Hardies Lajos, Komárom (Komámo).
